Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

1970. méretű* 20. »tinantttii nanto Küzdelem a másik magyar tenger ellen Vízrendezés az Ormánságban 1975-ig: 140 millió forintos program a termelőszövetkezetekben a talaj gyökeres megjavítására A Balaton mellett telente sokat beszélünk egy másik magyar tengerről, de ez ko­rántsem örömet, hanem ve­szélyt, sok kárt jelent; Az országban többszázezer hol­dat beborító csapadékvizek­ről van szó. Baranyában az ormánsági falvak határai szenvedtek és szenved­nek a legtöbbet a belvizektől. A víz itt pillanatnyilag 8000 holdat tart fogságában, hogy ezzel a kifejezéssel éljünk. Gigászi munka A belvíz sajnos, évről évre téma. Ez azt jelentené, hogy tehetetlenek vagyunk vele szemben? Egyáltalán. A kér­dés: mikor kerül le a napi­rendről? Mikorra „tesszük szárazba” a határt, elsősor­ban az ormánságit? Nos, az biztos, a belvizeket végülis megzabolázzuk. Évek óta fo­lyik a vízrendezés, a veszély évről évre észrevehetően csökken. A vízügyi feladatokat há­rom részre bonthatjuk. 1. A nagyjelentőségű, közcélú víz- rendezési létesítmények meg­építése és állandó karbantar­tása állami támogatásból a Vízügyi Igazgatóság feladata. 2. A helyi jelentőségű, de közcélú berendezések a víz- rendezési társulatok hatás­körébe tartoznak. A társula­tok behálózzák a megye két­harmadát. 3. És végül a har­madik szint — amennyiben az első kettő elvégezte mun­káját — az üzemi szint. A vízrendezési munkák e cso­portjába a helyi jelentőségű munkák tartoznak, elvégzé­sük a mezőgazdasági nagy­üzemekre hárul. Nos, az ér­dekelt minisztériumok 1967- ben adták ki rendeletüket: az Ormánságot kiemelt terü­letként kell kezelni és a víz- rendezési munkálatok költsé­gét teljes egészében az állam fedezi. Hét termelőszövetke­zethez tartozó 18 község ha­táráról van szó, pontosabban 21-ről, mert a községek szá­ma időközben hárommal gyarapodott. A veszélyezte­tett terület 28—30 ezer hold. Csökkent a veszély A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság először is elké­szítette a vízrendezési fel­adattervet, ez képezi minden­nek az alapját. A munkála­tok 1968-ban kezdődtek meg az érintett termelőszövetke­zetekben, mégpedig komplex meliorációs tervek alapján, amely magába foglalja a ta­lajvédelmi és agronómiái ter­veket is, a korszerű táblák kialakítását, a műtárgyak építését, a talajjavítási mun­kákat, az altalajjavítást. A nagyszabású program össz­költsége 140 millió forint. Hol tartanak most? Az idén talán félidőhöz érkeznek, pillanat­nyilag a munkálatok 20 szá­zaléka befejeződött és a program tervezési szinten fé­lig kész. — Éppen a vízrendezések hatására mondhatjuk azt, hogy most közel sem olyan tragikus a helyzet, mint pél­dául 1963-ban, vagy 1965-ben, 1966-ban stb. A belvizek az idén a vetésterületben alig- alig okoztak károkat — ál­lítja egyöntetűen Polóhn Ist­ván, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezető fő­mérnöke és Buchberger Pál műszaki tanácsadó. Az emlí­tett vízzel borított ormánsá­gi 8000 hold nagyrészt rétte­rület, és nem nagy, össze­függő területekről van szó. Hogy mit jelent a program­ból megvalósított 20 százalék, példaként a magyarteleki tsz kisasszonyfai üzemegységét említsük. Ezen a korábban rendkívüli módon veszélyez­tetett, értékes területen az idén már nem volt belvíz. A megtérülés gyors Vízrendezés természetesen nemcsak az Ormánságban, hanem Baranyában másutt is folyik. A különbség csak az, hogy ennek költségeit teljes egészében nem vállalta ma­gára az állam, harminc szá­zalékban maguknak a gazda­ságoknak is be kell száll­niuk. Feltétlen említsük meg a szen.tegáti állami gazdasá­got. Az ÁG földjei éppen a 21 ormánsági falu határainak karéjában fekszenek. A víz- rendezési munkálatok előre­láthatólag az idén befejeződ­nek. Ez a beruházás maga 70 millió forintot emészt fel. So­rolhatnánk még a megye kü­lönböző részeiben fekvő nagy­üzemi gazdaságokban folyó vízrendezési munkálatokat. De térjünk vissza az Or­mánságra! Hogy mikorra „te­szik szárazba” a huszonegy falu határát, az a pénzügyi ütemezéstől függ elsősorban. Baranyában vízügyi építő ka­pacitásban nincs hiány. Men­nél több a pénz egy-egy év­ben, annál gyorsabb az ütem. A program tervek szerint 1975-ig szól. Az igaz, a költ­Harmincezer forinttal olcsóbban... Három hónap alatt épül fel egy családi ház Fél év helyett három hó­nap alatt épül fel egy csalá­di ház. Az új technológiát a sásdi Építő Ktsz techniku­sai dolgozták ki Szabó József elképzelése alapján. Ök ter­vezték az 58 négyzetméter lakóterületű házat is. A pro­totípus az elmúlt év novem- berében készült el Sásdon. Az új technológia lényege: előregyártott betonblokkokat és műkőlábazatot gyártanak a szövetkezet telepén. A sab­lonba helyezett téglát és tég­la törmeléket cement ha­barccsal kötik. Az így nyert betonblokk kötési szilárdsága megháromszorozódik. Hason­ló eljárással készül a lába­zat is, csak a nyers blokk­hoz hozzá dolgozzák a kő­őrleményt. Ezt aztán csiszol­ják és stokkolják. Egy csa­ládi házhoz közel hatvan be­tonblokkot és huszonhét lá­bazatot gyártanak. Az 5 má­zsás elemeket a helyszínen szerelik össze. Eddig 3—4 nap alatt ké­szült el a falazás. Az új el­járásnál az összeszereléshez egy nap szükséges. Szakmun­kás-igény csökken. Ennek eredményeként 50 szakmun­kás felszabadul, és további 11 nő foglalkoztatottságát tudják biztosítani az előre- gyártásnál. A termelékeny­ség növekedése lehetővé te­szi, hogy ebben az évben 16 millió forintért családi ház építést vállaljanak. Január elsejétől 62 ház építésére kö­töttek szerződést. Az építtető százharminc- ezer forintot fizet 160 ezer helyett. Ez az összeg — így kifizetődő a szállítás a szö­vetkezetnek — csak a sásdi járásra vonatkozik. Ha vala­ki Pécsett szeretne építkezni, tízezerrel többe kerül. A szép kivitelezésű családi ház­ban a szoba hajópadlóval bo­rított, és cserépkályha sincs. A fürdőszobát csak kívánság­ra szerelik fel és ez megint plusz költséget jelent. Ennek ellenére az első ilyen típusú házban lakó család elégedett. Ha véglegesen beválik a technológia, jövőre a hétszin­tes épületeknél is alkalmaz­zák. ségek igen tetemesek, mégis a vízrendezés bizonyul a leg­hasznosabb mezőgazdasági befektetésnek. Ha véglegesen visszavesszük a víztől az or­mánsági határt, a gyökeresen megjavított földek többletter­mése egy-két év alatt vissza­fizeti azt az összeget, amit ráköltöttek. Miklósvári Zoltán Kisgépek a szénbányászatban A műszaki propagandahónap rendezvényeinek keretében ke­rült sór tegnap a Mecseki Szén­bányák központi klubhelyiségé­ben a Mecseki Szénbányák kis­gépesítési problémáival foglalko­zó tanácskozásra. Az első eiő- j adásban Kaposvölgyi József, a 1 bányaműszaki osztály technoló­giai csoportvezetője ismertette a vállalat üzemeinek jelenlegi és í a jövőben tervezett kisgépesíté- I sét, valamint a gépesítést előse­gítő és az azt megkövetelő oko­kat. Sztraka Lajos, az Országos , í Bányagépgyártó Vállalat képvi- < j selője ismertette a mecseki szén- j I medencében is használható, ál- j ; taluk gyártott berendezéseket, j Végül Tarr Gyula, a szervezési • osztály főelőadója a külszíni j anyagmozgatás gépesítéséről tar- 1 f tott tájékoztatót. Baranya — fejlett megye Budapest első vagy 26.? Érdekes adatok a területek gazdasági fejlettségéről Az Országos Tervhivatal í Tervgazdasági Intézete beha- i tó munkával felmérte az or- i szág egyes területeinek ipari í és mezőgazdasági fejlettsé- ! gét, s összegezésként tanul- I mánvt készített a területek j általános gazdasági fejlettsé­géről is. A számításoknál a fejlett­ség különféle mutatóit több­féle csoportosításban vették figyelembe, ennek megfele­Emberek közelről A főagronómus Már jóideje beszélgetünk. Nem tudok szabadulni a gon­dolattól, hogy szakmát té­vesztett, véletlenül lett mező­gazdász. Talán kisportolt alakja, vagy a neve előtt álló doktori cím, lehet azonban, hogy beszédmodora téveszt meg. Amit mond: egyszerű, világos. — Pedig én nem a színi­akadémiáról maradtam ki, és úgy jelentkeztem az agrár- mérnökire — mondja. Valóban nem. Dr. Túrós Sándor, a Beremendi Dózsa Tsz főagronómusa már aszú­iéi házában választotta hiva­tását. A gazdálkodás szerete- te a humántagozatú gimná­zium elvégzése után sem szűnt meg — így került Gö­döllőre. Szobájában világosszínű, modern bútor. Bőrfotelok. — Műszaki könyvek, folyóira­tok. A telefon cseng. Aztán személyesen keresik. Így megy ez 5—10 perces szüne­tekben. Ügy tűnik a főagro­nómus, ilyenkor, télutón is elfoglalt. A falon oklevelek. Az or­szágos termelési versenyben elért kiváló helyezésért: 1963, 1965, 1966. A rostlen termesz­tésben elért eredményekért: 1964/65 III., 1966/67 IV. hely az országos versenyben. — Ezek már a maga ide­jéből valók? — Hatvanháromban jöt­tem Beremendre. A sok nö­vény között mindenkinek van egy legkedvesebb. Nekem a len — mondja az oklevelekre pillantva. Doktori disszertá­cióm is tulajdonképpen a nö­vényvédelemmel, ezen belül pedig a lentermesztéssel fog­lalkozik. A beremendi termelőszö­vetkezet fejlődését azonban nem csak az oklevelek tanú­sítják. A tiszta vagyon 1961- től 69-ig 7,4 millió forintról 30 millióra nőtt. Ugyanak­kor az egy dolgozó tagra eső részesedés 12 ezerről 19,7 ezerre emelkedett. Ebben nem kis mértékben benne van a főagronómus munkája is. Elég, ha csak ! néhány dolgot említek, amit az 6 kezdeményezésére vezet­tek be. A mesterséges borjú­nevelést 1964-ben, a talaj ké­miai vizsgálata, a talajerőmér­leg — mind forintban is ki­mutatható eredményt hozott. — Fel lehetne oszlatni ezt a tsz-t? — Nem. Az anyagi lét be­bizonyította, hogy korszerűen gazdálkodni csak nagyüzemi módszerekkel lehetséges. A tsz-szervezés Idején utolsó éves hallgatóként ki­küldtek a hatvani járásba. — Ismertük a mozgalom lényegét. Jobban hittek ne­künk, mint a gyárakból ér­kezett munkásoknak. — Az egyetem nem egy esetben döntő érv volt. A paraszt a munkásagitátort eleve úgy fo­gadta: mit tudhat a mi mun­kánkról? Mi pedig csaknem kivétel nélkül paraszt gyere­kek voltunk. Igaz. nekünk könnyítette a helyzetünket, hogy arrafelé általában sze­gény emberek éltek, köny- nyebben elhitték, hogy a fej­lettebb agrotechnika jót hoz számukra. Az 1961-es esztendő a tsz- szervezésen kívül is egyik legmozgalmasabb éve volt Az államvizsgák után tíz nappal megkapta diplomáját Akkor érezte csak igazán a tanulás értelmét, örömét. A nyári szünetben szüleihez utazott Máriagyűdre, és az ottani termelőszövetkezetben takarmányosként dolgozott. Pihentetőül — ahogy ő mond­ja. Aztán nehezebb napok következtek. A gyakorlati idő. Az egyik gazdaságban egy apró betonszobában la­kozott. Reggelre befagyott a víz a lavórban. Beosztása bri­gádvezető volt Munkája olyan, amit józan paraszti ésszel barid elvégezhetett. — Hamar elolvadtak illú­zióim. Nagy csalódás volt. Akkor elhatározta; ha majd hozzá jönnek a fiatalok, más­ként fogadja őket. Betartotta. Fiatal technikusokat alkalmas A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ASZFALT ÉS TALAJMECHANIKAI LABORATÓRIUMÁBA. Nők is jelentkeshetnek. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés önéletrajzzal a személyzeti osztályon. PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. SZÁM ALATT. — Amikor egy fiatalember alig 24 évesen kikerül az egyetemről, nehéz elhitetni elképzeléseit. A tervek, az álmok... A fiatalos lendü­let, a produkálni akarás, szakmai kiélés hamar elher­vad, és örökre kihasználatla­nul marad, ha nem foglal­koztatják. Nekem csak egy­szer kellett itt Beremenden bizonyítanom — mondja a főagronómus elgondolkodva — utána hittek. Kár, hogy az egyetemen nem mindenre tudják az embert megtaní­tani. Arra például nem: ho­gyan kell az emberekkel bán­ni. Pedig nagyon fontos. És mégegy: az Indulást nem egyedülálló fiataloknak ta-i lálták ki. Beremenden a nagy ugrá­sokat már végrehajtották. — Már túl vannak a holdankén- ti 10 mázsás termésnöveke­désen. Most a finom előre­lépések következnek. L. J. Árubemutató — csalódással Modern kisgépek kiál­lítása. — Megnyitás már­cius 19-én — olvasható a í dunaszekcsői művelődési ház kapuján. A műszaki propaganda hónap műsor­füzetében „Modern háztáji kisgépek kiállítása” cím­mel propagálják a rendez­vényt. Valójában pedig a helyi ÁFÉSZ műszaki boltjának árubemutatója. A kultúrházban kiállí­tott televíziók, mosógépek különböző háztartási kis­gépek eddig is láthatók voltak, csak 50 méterrel odébb a műszaki boltban. Az előre beharangozott mezőgazdasági kisgépek­ből mindössze az FV—3 tí­pusú terménydaráló és egy ügyes kukoricamorzsoló képviseli a „szakmát”. — Ezekből az utolsó hónap­ban minden különösebb propaganda nélkül is 50 ezer forint értékűt elad­tak. A 2000 forintos kis­gépekből ez nem kevés. Különösebb reklámozásuk alig szükséges. Meg kell vallanunk, hogy a műsorfüzetben lát­ható program mögött a mostani kiállításnál lé­nyegesen többet vártunk. A műszaki bolt vezetője elmondotta, hogy ők meg­próbáltak egy cseh kis traktort és más újdonsá­gokat szerezni, sajnos nem sikerült. A csalódásunkat tulajdonképpen nem a du- naszekcsőiek okozták — azonban feltétlenül elgon­dolkoztató, hogy az orszá­gos jelentőségű műszaki propaganda hónap egyik rendezvényének szervező­je nem tudta, hogy mi­lyen „ünnepség sorozat” miatt is tartják az árube­mutatót. Az is furcsa, hogy én mutattam meg első íz­ben a reprezentatív kivi­telű műsorfüzetet, amely­ben ők is szerepelnek. lően a megyék, járások rang­sora is változó. Budapest sok szempontból az első, és ez megfelel a köztudatban elfoglalt helyének is. Megle­petésként hat azonban — legalábbis a laikusoknak —, hogy az egyik legfontosabb mutató — az iparban és me­zőgazdaságban együttesen termett nemzeti jövedelem — szerint a járásokkal ösz- szehasonlílva a főváros csak a 26. helyet foglalja el. A legátfogóbb képet az a szá­mítás adja, ahol — ezer la­kosra viszonyítva az adott területen megtermelt nemze­ti jövedelmet, a foglalkozta­tottságot. az orvosi és kom­munális ' ellátást, a lakásvi- szonyokat egvaránt figye­lembe veszik. Az így számí­tott rangsorban Budapest erősen vezet Baranya, Ko­márom. Borsod, Veszprém és Csongrád megye előtt. A sort Bács-Kiskun. Szabolcs- Szatmár és Pest megye zár­ja. Ha csupán az iparban és mezőgazdaságban termett — ezer főre jutó — nemzeti jövedelmet veszik figyelem­be, akkor a lakosság számá­hoz viszonyítva fejlett ipar­ral és mezőgazdasággal ren­delkező Komárom megyéé az elsőség, s a nagy létszá­mú Budapest a második. Ha e számításnál a termelőesz­közök értékét is figyelembe veszik, Komárom továbbra is első, fővárosunk azonban a hatodik helyre csúszik, meg­előzi Baranya. Fejér, Borsod és Veszprém megye. Pest és Szabolcs-Szatmár megye itt is a lista végén helyezkedik eL A nemzeti jövedelmek szempontjából csupán Ko­márom megye tekinthető erősen fejlettnek, az emlí­tett további 4 megye, illetve főváros fejlett, kilenc megye közepesen fejlett. Vas, Bács- Kiskun és Hajdú-Bihar rela­tíve elmaradott, Pest és Szabolcs-Szatmár megye pe­dig viszonylag erősen elma­radott. Az iparban és a mezőgaz­daságban együttesen termelt nemzeti jövedelem szem­pontjából az ország járásai közül hat erősen fejlett, tíz fejlett, 39 közepesen fejlett, 54 elmaradott. 11 pedig erő­sen elmaradott. A járások­kal összehasonlítva Budapest közepesen fejlettnek számít, s rangsorban a 26. helyet foglalja el. Az erősen iparosodó, illetve a már vi­szonylag fejlett iparral ren­delkező devecseri, mezőcsáti, dunaújvárosi, letenyei, ede- lényi és tatai járások a lis­tavezetők. Az ország különböző terü­letein jelentősen eltér az egy foglalkoztatottra jutó nemze­ti jövedelem is. Amíg a má­tészalkai, a kisvárdai és a fehérgyarmati járásban az egy ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottra jutó évi nemzeti jövedelem alig ha­ladja túl a 22 000 forintot, a mezőcsáti járásban több mint 70 000 forint új értéket hoz létre évente egy-egy dolgo­zó. Az elemzések képet adnak az ipari struktúra átalakulá­sáról, a vidék iparosodásá­ról. Az iparban foglalkozta­tottak száma 9 év alatt 1 270 000-ről 1 800 000-re emelkedett. A fővárosban a növekedés viszonylag lassú volt, vidéken azonban már több mint egymillióan dol­goznak az iparban a nyolc évvel ezelőtti 700 000-re! szemben. A fővárosban 1960-ban még az ipari dol­gozók 44,6, 1965-ben 40,7 százalékát foglalkoztatták. Jelenleg pedig már csak 37 százalék Budapest részese­dése. A felmérések eredményeit és azok következtetéseit a tervgazdasági intézet a kor­mányzati szervek rendelke­zésére bocsátotta, hogy fel­használhassák a közép- és hosszútávú tervek, a terület- fejlesztési koncepciók kidol­gozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom