Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

1970. március 15. Btlmanxmi na.110 3 Eredményekben gazdag esztendő A mezőgazdasági tsz-ek zárszámadási tapasztalatairól A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek zárszámadása ma a falu társadalmi, gaz­dasági életének kiemelkedő eseménye. Február második fáiéig a 104 mezőgazdasági termelőszövetkezetben mint­egy negyvenezer tag és al­kalmazott széleskörűen vi­tatta, elemezte az 1969. évi gazdálkodást A Megyei Pártbizottság — tagjai és apparátusa útján — a párttaggyűlések és közgyű­lések több mint egyharma- dán képviseltette magát Nagy aktivitás A szövetkezeti élet szélese­dő és mélyülő demokratiz­musának jellegzetes gyakor­lati megnyilvánulása jelle­mezte a zárszámadási ren­dezvényeket. A vezető tesz­testül etek nevében előterjesz­tett egyre gondosabb beszá­molók — vezetőségi és ellen­őrző bizottsági — többsége ezt bizonyította. Nem volt ritka az olyan módszer sem, mint a baranyahidvégi tsz- ben, vagy Mozsgón, ahol a vezetőség a legfontosabb zár­számadási mutatókat előre eljuttatta a tagoknak, hogy a beszámolók ne a gazdasági mutatók „számtengerével” árasszák el a tagokat. Az ellenőrző bizottságok nélkülözhetetlen, növekvő tevékenységét mutató beszá­molók többsége már jobban kifejezésre juttatta, hogy ezen a téren nagy lemara­dást kellett pótolni A terü­leti szövetségek ebben nagy segítséget adtak. Joggal igé­nyelik ezt továtxra is. Szá­mos példa igazolta — So- mogyapátiban, Pell érden, Kovácshidán, Drávasztárán —, hogy a javulás ellenére is van még bőven tennivaló. Az aktivitást jól példázza, hogy a közgyűléseken a meg­jelenés 70—80 százalékos, vagy e feletti volt Emiatt nem kellett megismételni közgyűlést. A vitában részt­vevők száma szövetkezeten­ként igen nagy eltérést mu­tat. Ahol nem csupán „szük­séges formaságnak”, „az ered­ményeket népszerűsítő” ak­tusnak tekintették, ott a munkaértekezlet jellege ér­vényesült. A legtöbb helyen alkalmazott részközgyűlések tartása a lehetőséget növelte. A zárszámadások légkörét túlnyomó többségében a jó hangulat, a megváltozott ..pa­raszti életet kifejező opti­mizmus és az ezzel párosuló egészséges türelmetlenség jel­lemezte. Könnyen 6zámon- iartható már az olyan „for­ró hangulatú” elkeseredést és elégedetlenséget kifejező köz­gyűlés, mint az abaligeti, ko­vácshidal, pellérdi, felsőmind- Bzenti közgyűléseket jelle­mezte. A vitában résztvevők itt sem a szövetkezeti rend­szert hibáztatták, hanem mindenek előtt a tsz korábbi vagy jelenlegi vezetését, Nagy termés Néhány alapvető, de nem végleges adatból arra lehet következtetni; volt és van alapja az optimizmusnak. Jól sikerült évet zártak a tsz- ek. Csupán három zárt mér­leghiánnyal. Növekedett a termelés, javult a gazdálko­dás, a jövedelmezőség, gya­rapodott a közös vagyon, s nőtt a személyes jövedelem. Kiemelkedő termelési ered­mények voltak a növényter­mesztésben. A búza termés­hozama az előző évi 16 q/ kh-ról 17 q-ra, a kukorica 20,9 q/kh-ról 28 q-ra, a cu­korrépa 180 q/kh-ról 203 q- ra nőtt. Kedvező eredmények voltak a gyümölcs- és szőlő­ígazolrányképek gyors kidolgozása, tablók, esküvői és gyermekfotók Fényszöv műtermében, Sallai utca 31 szám termelésben, a baromfihús, a tej és tojás termelésében is. ! A termelés összértéke — a nem mezőgazdasági termé­kek termelésével együtt — ll,5 százalékkal, az árbevé­tel 17,8 százalékkal nőtt. A közös munkában résztvevő tagok száma több mint egy százalékkal csökkent. A mun­ka termelékenysége tehát nőtt. A költségszint 66 szá­zalékról 62 százalékra csök­kent, így a bruttó jövedelem — a termelést meghaladó mértékben — nőtt. Egyre több azoknak a fez­eknek a száma, amelyek nem szorulnak hitelre. Tavaly a tsz-ek közel fele (48) nem vett igénybe közép- vagy hosszúlejáratú, s 15 pedig még rövidlejáratú hitelt sem. A felhalmozásra és szemé­lyes jövedelemre fordított aránya az előző év 76:24- gyel szemben 70:30 arányra módosult. A beruházások egy év alatt kétszeresére (270 millióról 530 millióra) nőt­tek, s ennek háromnegyed részét állati férőhelyek épí­tésére fordították. (38 nagy állattenyésztő telep építését kezdték meg.) Mintegy 28 százalékkal nőtt a gépesítés­re fordított összeg is, de ez elmarad a feltétlen szüksé­ges minimumtól is. A közös vagyon 17 százalékkal, a te­hermentes vagyon 21 száza­lékkal nőtt. A személyes Jövedelem a közösből egy dolgozó tagra az előző évi 15 267 forintról 17 770 forintra, az egy tíz­órás munkanapra eső jöve­delem pedig 82,60 forintról 91,20 forintra nőtt. Kritikus légkör A zárszámadást rendezvé­nyek vitájában a sok elis­merés mellett nem maradt szó nélkül az sem, ami ár­nyékot vet az elmúlt év gaz­dálkodására, vezetői tevé­kenységére. Igen sok helyen került szóba, hogy a szarvas- marha- és sertéstartás fej­lesztése elmarad a többi ága­zattól Jónéhány szövetkezet a gyengébb jövedelmezőség, a korszerűtlen férőhelyek cí­mén csökkentette vagy fel­számolta ezt az alapvető te­vékenységet Pell érden, Nagy- kozárban és még több he­lyen hangoztatták: „Ne az alapvető tevékenységük vál­jék melléküzemággá.” „Amíg nincs korszerű férőhely, ad­dig a kezdetlegesebb körül­ményeket tegyük elviselhe­tőbbé.” Indokolt ez a köve­telés, hiszen a tsz-ek ben az elmúlt évben csökkent a kö­zös állatállomány, közel 20 százalékkal adtak kevesebb hízósertést a népgazdaság­nak. Ilyen nagy kiesés kizá­rólag az állatbetegséggel nem magyarázható. Mintegy 20 tsz-ben számolták fej a kö­zös sertésállományt az el­múlt két évben. Az igaz, hogy az említeti két ágazat jövedelmezősége még nem versenyképes a búza, a ku­korica vagy a baromfi jöve­delmezőségével, sőt helyen­ként ráfizetéses is volt (ért­hető a kormány állattenyész­tés jövedelmezőségét növelő intézkedése). Mégis a számí­tások módszere meglehető­sen torzít, hiszen a külön­böző állami támogatások (arriely az elmúlt évben 237 millióról 307 millióra nőtt a megyében) túlnyomórészt az állattenyésztés jövedelmező­ségét volt — és van ma is — hivatva szolgálni. Az ön­költség számításnál ezeket külön szerepeltették. Kevés olyan zárszámadási rendezvény volt, ahol a ház­táji és a közös egysége, le­hetőségeinek jobb kihaszná­lása ne szerepelt volna mind a vezetőség beszámolójában, mind a vitában. A szövetke­zeti gazdák körében jó ha­tást váltott ki a Központi Bi­zottság novemberi határoza­ta és az azt követő intézke­dések. Kevesebb alkalmazottat Nem kevés helyen váltott ki éles vitát az alkalmazót- j tak növekvő elszaporodása, a tagokéhoz viszfcmyított elő­nyösebb bérezés, fiőleg ahol ez nem is az alaptevékeny­séget szolgálja (Pellérd, Fel- sőmindszent, A'baliget). Az elmúlt évben kötél 20 száza­lékkal nőtt a tlsz-ekben az állandó alkalmazottaik szá­ma, s ma már npegközelíti a hatezret. A részlükre kifize­tett bér 143 millióra nőtt, s közel fele a Pécfl városi és a pécsi járási szövetkezeteiben került kifizetésre, növelve a tsz-en belül és atzon kívül is a feszültséget. Nem kis vitát váltott ki az őszi munkák egy részének elmaradása Mintegy 8 ezer kh (15 százalék! kukorica szedetlen maradt, s az őszi mélyszántás több irf.nt egy- harmada nem lett elvégezve. A magyarázkodás stim nyug­tatta meg a kémesi párttag­gyűlést, a baranyahddvégi és mohácsi járás több közgyű­lését. Jogosak a nyugtalansá­gok, hisz még ma Is 5.5 ezer hold kukorica tdretlen. A mintegy 30 millió (forint ér­tékű termésnek — a Megy« Tanács szakembereinek vizs­gálata szerint — Uözel egy- harmada máris tönkrement. Talán nem Is voSt közgyű­lés, ahol ne került Volna szó­ba a munkából kiöregedett szövetkezeti gazdák helyzete, segítése. A beszámolók több­sége szólt erről. Ahbl ez ki­maradt, a hozzászólások ott is napirendre kéityszerítet­ték. Érthető is ez, hisz igen nagy azok száma, akik an­nak idején k ezd cinén yezői, alapozói voltak a mai szebb életnek. Nagy részűik 260 fo­rint járadékot kap. A tsz-ek többsége — erejétől függően — segíti őket a hásrtáji föld megmunkálásával, (tüzelővel, kenyérgabonával, sí egyre több helyein egészítik ki a járadékot vagy a nfyugdíjat, mint például a barnnyahid- végi tsz-ben, 400 forintra. Mozsgón ünnepélyesen bú­csúztatták, virággal, pénzju­talommal fejezték ,ki tiszte­letüket irántuk. Az 1969. évi zárszámadásokban átlag 20 százalékkal növelték a szo­ciális alapot is. Jó terveket 1970-re Szó esett a záírszámadó közgyűléseken is a Szövetke­zeitek jövőjéről, a távlati fej­lesztési elgondolásokról, az 1970. évi főbb célki tűfcésekről is. Mivel azonban ez külön közgyűlést, alaposabb előké­szítést igényel, ez a téma a tsz-ek zömében ebblén a hó­napban kerül réáizleteiben napirendre. Szükséges, hogy pártszervezetek, a tsz-veze- tők testületé gondosan ta­nulmányozzák az elmúlt év, és a zárszámadási rendezvé­nyeken elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat, s azok figyelembe vételével térj esz- szék közgyűlés elé bz 1970. évi — vagy ezen túl a táv­lati üzemfejlesztési — ter­veiket Czégény József, a Mrpvel Pártbizottság mezőgazdasági osztááyvezetője Csomanipulá4orokat gyárt a KTV pécsi kirendeltsége A Budapesti Építéstudo­mányi Intézet csőmanipulá­torok gyártására kötött meg­állapodást a Kisipari Termel­tető Vállalat pécsi kirendelt­ségével. A baranyai kisipa­rosok által készített szerke­zetekkel különleges feladatok is megoldhatók. Alkalmazá­suknak különösen a csatorna- hálózatoknál és magasnyo­mású vezetékeknél van igen nagy jelentősége. Több nehéz fizikai munkamozzanat ki­küszöbölhető használatukkal a csőfektetéseknél. A mani­pulátorok ugyanis a csövek vákumos összehuzatására is használhatók. Az új termé­kek iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. A be­mutatott manipulátorok si­kert arattak többek között a Szovjetunióban és Nyugat- Németországban. Hat állam­ból várnak jelentős export megrendelést. A csőmanipu­látorok sorozatgyártását ez év második negyedében kez­dik meg. Negyedmilliárd' a lakisi bankokban Közös felajánlást tettek a a takarékszövetkezetek a múlt év decemberében meg­tartott megyei értekezletü­kön, hogy április 4-ig — a jubileumi évforduló tisztele­tére — 250 millió forintra növelik betétállományukat. A beérkezett adatok szerint a megye 19 takarékszövetkeze­tének betétállománya már most meghaladja a negyed- milliárd forintot, i Harcolva országokon át Nagy Sándor elvtors partizán egyenruhában a (L világhá­borúban. Több mint negyedszázada nem végez fizikai munkát keze mégis erős, kidolgozott Olyan, amelyben a bicska he­gye látszik csak a kenyér- szelés közben. Nekem azon­ban más is eszembejut, s ta­lán tudat alatt azért is tere­lődött figyelmem a kezére. A háború óta felnőtt egy új nemzedék, az ország lakosai közül millió sincs talán, aki ismeri azt az érzést amikor a célgömbben feltűnik egy soha nem Látott ember, hogy egy pillanatfal később eset­leg eltűnjön, elmosódjon, semmivé váljbn. Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke elgondolkozva néz az ablakon át valahová a mesz- szeségbe. — A háború sodorja az embereket. Amíg leértem Al- baszetéig, láttam az egész pusztuló Spanyolországot összecsavarodott Vasutak, víz- belógó hidak, rombadölt la­kások, széttépett gyerekek, öregek holttestei kísértek utamon. Mindenütt front. A háború végigpusztíttott az or­szágon — nem violt távoli a halál. Nem arról volt szó, mint a háborúkblan általá­ban: visznek engem is, az ellenséget is, hogy' öljük egy­mást Ez harc volt és önként vállaltam. Osztályban: volt. Az utánunk következő nem­zedékektől idegen a háború gondolata. Mi viszont lélek­tanilag fel voltunk készülve a harcra. Persze. Egész életük harc­ban állott. Már gyerekkorá­ban az esztergomi káptalan birtokán megtanulta hét test­vérével együtt. Apja és ő is egy ideig zsellér volt Az „öreg” 19-ban századparancs­nok lett, 32-ben pedig mun­ka közben meghalt. Ebedet — Esztergommal szemben, a Duna túlsó oldalán elcsatol­ták az országtól. Nemzetiségi elnyomás: alacsonyabb fize­tés, reggeli 3-kor kelés, ami ebből az időből eszébe jut — Egyetlen vágyam volt Egyszer szerettem vjolna a nappal kelni, de addigra már etetni kellett Húszévesen párttag. Bér­harcok. Tüntetés, a község­háza megszállása edzette a harcra, és amikor a világon végig rohant a spanyol nép segélykiáltása, ő is ment Egyik állomásról a másikig csempészték őket amíg egy éjszaka átjutottak a Pireneu- sokon és a 13. brigád, magyar Aztán végre egyesülés a Vö­rös Hadsereggel. Ha lehet ettől kezdve még gyorsabban peregtek az ese­mények. Moszkvába hivatták, ahol a párt vezetői újabb partizán feladattal bízták meg, majd egy Kijev környéki par­tizán iskolába küldték. Itt azonban nemcsak harci fel­adatra oktatták, hanem fel­készítették az itthoni felada­tok elvégzésére is, többek között a földreform gyakor­lati végrehajtására — Soha nem tudom elfe­lejteni a haza vezető utat. 1945. március 28-án indul­tunk, Moszkvában tél volt, Harkovban már feketélett a föld. Ogyesszában és Buka­restben tavasz várt. Buda­pesten — április 1-én érkez­tem — béke volt. Ezután öt esztendeig ma­gas beosztásban, pártmunkás­ként dolgozott. Később az Állami Gazdaságok Igazgató­sága felügyeletében működő A Tarragona melletti pihenőhelyen, Spanyolországban. Elöl bal oldalt fekve könyököl Nagy Sándor. Ötnapos munkahétté! üzemelő nagykereskedelmi vállalat keres könyvelés­vesetői munkakörbe minimálisan mérlegképes könyvelői képesítéssel, és leg­alább 5 éves kcreskedelmi<gyakorlattal rendelkező dolgozót. Jelentkezéseket: „Perspektíva” jeligére a Sallai ucai hir­detőben kell leadni. — A jelentkezésnek ki kell térnie az eddigi működés rövid ismertetésére, valamint a. fizetési igényekre. és lengyel kommunistákból álló 51. zászlóaljának kato­nája lett. Firtos, vagyis Rajk László, a pártbizottság titkára foga­dott. Ott ugyanis csaknem valamennyi harcos álnevet viselt. Én Nagy Sándor ma­radtam, de ezt sem tudtam volna bizonyítani... S akkor történt, hogy a célzógömbben . .. Talán nem is tudja pontosan mikor volt az első. Kétszázezer spanyol, portugál, olasz és német ka­tona állt szemben a köztár­sasággal. A németek itt pró­bálgatták farkasfogaikat. — Minden második embe­rünk elesett. Magyarok 1200- an voltunk, 600 tért haza. De még a hazatérés előtt hónapokat töltött a francia internáló-táborokban. Ott is­mét együtt éltek a nemzet­közi brigád tagjai, spanyol menekültek, régi és új bará­tok. Húszezer ember volt egy táborban Rajk László, Töm­pe István, Münnich Ferenc és még sokan a magyar politi­kai élet későbbi irányítói kö­zül. — Egyszer fellázadtunk. A kivezényelt katonaság letette r fegyvert, amikor a Marseil- laise-t énekeltük. Hazatérés. Illegális munka. Gyapot Tröszt igazgatója lett Ekkor került Baranyába. — Több mint 6500 hold gyapot föld volt akkor a me­gyében. A múltból nemcsak fiatalos tenniakarását tartotta meg, hanem a régi bajtársak szeretetét, megbecsülését is. Ma is sokszor felkeresik spa­nyolok, partizánok, régi ba­rátok. Felkel, sétál a szdbában, az 1,7 milliárd forintos forgal­mat bonyolító MÉSZÖV ered­ményeit vázolja, okleveleket mutat. Az egykori zsellér gyerek elvégezte a mezőgaz­dasági akadémiát, jól ismeri szakmáját gyakorlatban és elméletben egyaránt. Ha nem kérdezném talán nem is mon­daná, hogy két esztendeig hazánk argentínai és bolíviai követe volt.. Még hozzá a leg­rosszabb időben. Argentíná­ban két államelnök és öt kormányváltozás volt, Ma­gyarországon pedig „56”. Nem volt könnyű feladat Ha nem tudnám, azt sem mon­daná, hogy a megyei párt vb- tagja. Szeretném tudni mit gon­dol erről a kifejezésről, for­radalmár. Kicsit késik a vá­lasszal. — Tudom, mit akar halla­Katonai behívó. Végül harc ni tőlem. Csak azt tudom a Szovjetunió ellen — az el­ső alkalomig, amikor 14-en a partizánokhoz csatlakoztak. Harcok a németek hátában. mondani: talán én is bele­tartozom abba a népes kör­be, akik tettek valamit. Lombos! Jen®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom