Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
írat 1 farin' Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 51. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. március 1., vasárnap Fiatalok Érthetően nagy várakozás előzte meg pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülését Természetes, hogy a fiatalok legnagyobb érdeklődését saját problémájuk elemzése váltotta ki. Az ifjúsági szervezet, az állami és társadalmi szervek együttműködésének célját és értelmét a Központi Bizottság mindenekelőtt abban látja, hogy segítségével gyorsabban növekedjenek a fiatalok tanulásához, munkájához, művelődéséhez, testedzéséhez szükséges korszerű feltételek, hogy több megértést és támogatást kapjanak a fiatalok gondjaik, problémáik megoldásához. Életünk, boldogulásunk, fejlődésünk számos és nagyon lényeges összefüggésben van a fiatalok helyzetével is. Nem vitás: sok eredményes tett, intézkedés járult ahhoz, hogy ifjúságunk többsége jól tanul, becsületesen dolgozik, munkájánál derekasan kiveszi részét a ma és a holnap építéséből. Elismerjük, megbecsüljük őket. Mindez korántsem jelenti, hogy „minden rendben van”. Tükröződnek a gondok a tanácskozásról megjelent közleményből Is. A párt a közelebbi és távolabbi intézkedések egész sorának előkészítését kéri az illetékes intézményektől és hatóságoktól az ifjúság politikai, gazdasági és szociális helyzetének további javítása érdekében. Akad tennivaló megyénkben is, ahol mintegy 30 ezer fiatalt számlál a KlSZ-szer- vezet. A fiatalok száma természetesen ennél jóval több. Már csak a számukat figyelembe véve: arányosan képviseltetik-e magukat a különböző testületekben, vezetőségekben? — Egyértelmű „nem” a válasz. Helyenként még a 14—20 évesek a K1SZ- ben is kiszorulnak saját vezető testületükből. Megyénkben — a járási, városi szintig — a legutóbb megválasztott új tisztségviselők, bizottsági, vb-tagok között is kevés az említett korosztály aránya, holott a 14—20 évesek a KTSZ-tagok kétharmadát adják. De nemcsak „mennyiségi” arányról van szó, — téves lenne csak ebből a szempontból vizsgálni helyzetüket. A Központi Bizottság állás- foglalása azt a szemléletet sugározza, hogy a maga helyén minden felnőtt személyesen, tehát nem hivatalból is felelős az ifjúságért, hiszen minden ember szülő, vagy nevelő, vezető vagy munkatárs, akinek társadalmi kötelessége a példamutatás, a tapasztalatok átadása, a fiatalok ma sem könnyű útjának egyengetése. Hogyan, miben? A fiatal befejezi tanulmányait, új közösségbe kell beilleszkednie a termelő, az alkotó munka megkezdésekor. Sok múlik itt nemcsak a belépőn, hanem a befogadókon is! Sok akadály leküzdése után következik a családalapítás. Maga a család, a lakás, az önálló életcél megteremtése, megvalósulásának segítése is kötetre való egyéni, de ugyanakkor közösségi problémát is hoz magával. Már csak az itt említettekben való segítségnyújtás is bő tennivalót ró az idősebbekre, tapasztaltabbakra. A segítség- adás mikéntjére ne várjunk „felsőbb utasításokra”, — ezernyi gond enyhítését, orvoslását segíthetik az üzemek, intézmények, a lakásgondoktól a szórakozási lehetőség megteremtéséig. — A konkrét tennivalókért nézzünk szét házunk táján mind a fiatalok, mind a közösség érdekében. A kettőt nem lehet elválasztani. Külügyminiszterünk hazaérkezett Belgiumból Az európai biztonság állt a tárgyalások középpontjában Péter János külügyminiszter, aki Pierre Harmel belga külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Belgiumban, szombat este visz- szaérkezett Budapestre. Vele együtt hazatértek a Külügyminisztériumnak, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének és a Külkereskedelmi Minisztériumnak azok a vezető beosztású munkatársai, akik külügyminiszterünket külföldi útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a belga királyság budapesti nagykövetségének képviselője. A megérkezés után a külügyminiszter röviden így foglalta össze belgiumi útjának tapasztalatait: — Belga kollégám, Pierre Harmel úr meghívására utaztunk Belgiumba, aki három évvel ezelőtt vendégünk volt, tehát jóval az európai biztonsági értekezlet összehívását javasló budapesti felhívás közzététele előtt járt nálunk. Már akkori tárgyalásaink során is foglalkoztunk az európai biztonság kérdésével, s mostani megbeszéléseink egyik fő témája is ez volt. A másik pedig — ezzel szoros összefüggésben — országaink kapcsolatainak továbbfejlesztése — Tanácskozásaink témakörét. s légkörét természetesen nagymértékben az határozta meg, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagállama, Belgium pedig a NATO-hoz tartozik. Így lényegében különböző alapállásból kiindulva közelítettük meg a kérdéseket, s kerestük azokat a közös pontokat, amelyekben felelősséget tudunk vállalni bizonyos fokú együttműködésért az európai biztonság megteremtése érdekében. — Eszmecseréink nagyon őszinte, nyílt szellemben folytak, s végeredményben azzal a meggyőződéssel jöttem el Belgiumból, hogy érlelődnek a feltételek az európai biztonsági konferencia összehívására. E cél elérése azonban még rengeteg tennivalót I1 Fizetésemelés a főiskolákon 25—80 forintos óradíjak Alsó-felső határos bérrendszer "Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a felső- oktatási intézmények oktatóinak, valamint technikai és egyéb dolgozóinak béremeléséről. Az erről szóló végrehajtási utasítás most jelent meg a Művelődésügyi Közlönyben. A kormányhatározat értelmében március 1-i hatállyal az oktatók átlagosan 17 százalékos, a különböző más kategóriákban dolgozók pedig átlagosan 9 százalékos béremelésben részesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és kisegítő dolgozót érint, s az összeg évente mintegy 110 millió forintot tesz ki, ide számítva az oktatásban részt vevő külső szakemberek fölemelt óra- és vizsgadíjait is. A bérrendezéssel kapcsolatban dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a következő nyilatkozatot adta: — A bérrendezés előkészítése során végzett széleskörű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőoktatási intézmények oktatóinak és dolgozóinak bérszínvonala lényegesen elmaradt a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatott hasonló képzettségű, felkészültségű és beosztású dolgozók bérszínvonalától. Az alacsony bérszínvonal a többi között nehezítette például az oktatói utánpótlást, mivel a magasan képzett szakemberek szívesebben helyezkedtek el a nagyobb keresetet biztosító termelő üzemekben. — A kormányhatározat a béremeléssel egyidejűleg a felsőoktatási intézményekre is kiterjeszti az egyébként általános, úgynevezett alsófelső határos bérrendszert. Ez megszünteti a felsőoktatási intézményekben az eddigi merev, elsősorban a szolgálati időn alapuló bérezést és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyiségi és minőségi munka értékelését és elismerését. Ugyanakkor az új bérrendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intézmények dolgozóinak bére háromévenként — az utasításban munkakörönként meghatározott összeggel, 80—150 forintig — automatikusan emelkedjék. A bérnövekedésnek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túlmenően az évenként biztosított bérfejlesztés is további lehetőséget tartogat. A felső- oktatási intézmények a külső előadók részére intézményenként és a foglalkozások jellegének megfelelően az óradíjakat 25—80 forint között állapíthatják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rektor határozza meg, az előadás színvonalának figyelembe vételével. követel, igen sokat kell még tennünk e feladat érdekében. Kormányunk — a Varsói Szerződés tagállamaival együtt — következetesen, fáradhatatlanul fog tevékenykedni a továbbiakban is azért, hogy Európa és a világ békéje szempontjából oly nagyjelentőségű nemzetközi konferencia mielőbb létrejöjjön. Nemzetközi tudóstalálkozó Csillagda a Havihegyen A középkor nagy magyar költője, Janus Pannonius, már a XV. század közepén csillagvizsgálót álmodott Pécsre, amelynek akkoriban püspöke volt. A tudományokat pártoló humanista elgondolása szerint a Mecseken csillagdát állítottak volna fel — és itt tudós emberek kutatták volna az égbolt rejtelmeit. Janus Pannonius terve félezer éven át nem valósulhatott meg, most azonban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezdeményezésére felépül a csillagvizsgáló. A TIT szép gondolata: a tudományos intézményt 1972. április 12-én, Janus Pannonius halálának 500. évfordulóján, avatják majd fel, s így adóznak a nagy humanista emlékének. Ebből az alkalomból nemzetközi tudóstalálkozót rendeznek Pécsett. A Pécsi Tervező Vállalat mérnökei már elkészítették a tanulmánytervet. Az építkezéshez Pécs város és Baranya megye Tanácsa, valamint a SZOT jelentős pénzösszegekkel, a pécsi-baranyai üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói és a lakosság pedig társadalmi munkával járul hozzá. Már kijelölték a csillagda végleges helyét is: a tettyei városrész felett emelkedő Havihegyen — az ősi Mária- kápolna közelében — épül fel. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 13. paragrafusának második bekezdése alapján az országgyűlést 1970. március 4-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Lámpafüzér a Lánchídon Reflektor ok hal világítják meg a tanácsköztársasági emlékművet és a Bécsi kaput Budapest már eddig is hangulatos esti városképe újabb látványossággal gyarapszik : hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére díszkivilágítást kap a főváros több jellegzetes pontja. A Fővárosi Tanács Közmű és Mélyépítési Főigazgatóságán hetven olyan középületet, szobrot és műemléket tartanak számon, amelynek körvonalait, architektúráját ünnepi alkalmakkor nagy fényerejű reflektorokkal világítják meg. Számuk most tovább növekszik: fényköntöst kap a Lánchíd, a Felvonulási tér Vörös- katona-szobra és a Budai vár Bécsi kapuja. Fábián Bélaemléktábla Mánián Mánián, szombaton emlék- ünnepséget rendezett a KISZ és a Hazafias Népfront Komló városi Bizottsága a negyedszázada hősi halált halt partizánfiú Fábián Béla tiszteletére, aki 1945 februárjában a barcsi Dráva-híd fel- robbantásával megakadályozta a németek átkelését, s közben életét vesztette. Az ünnepségen részt vett Fábián Béla édesanyja s testvére, valamint a Petőfi-brigád több partizántagja is. A Fő utca 52. számú házon — itt született és élt valaha Fábián Béla — emléktáblát helyeztek el, amelyet a Magyar Partizánszövetség nevében Nagy Sándor hajdani partizánharcos leplezett le. Ezt követően a művelődési otthonban a Fábián :salád tagjai és az egykori partizánok találkoztak a helybeli fiatalokkal, s elbeszélgettek velük a negyedszázados eseményekről, emlékekről. A legnagyobb feladatot a Lánchíd kivilágítása jelentette. A szakemberek már évek óta keresték a legalkalmasabb megoldást, próbálgatták, hogy milyen lampa- rendszer bontja ki legtetszőb- ben a Lánchíd lendületes vonalait. A választás végül az úgynevezett pontvilágításra esett: a láncívekre és a korlát hosszában a hídpályá- ra — körülbelül hatvan centiméteres távközönként —■ több mint ezer kisméretű lámpatestet helyeznek el. Így esténként világító pontok sorozata rajzolja majd ki a híd körvonalait. (A tervezők szerint nem is nagyon távolról a pontok szinte fényvonallá olvadnak össze). A kapuzatok eddigi világítását megtartják, s jódlámpák fényével erősítik. A Lánchíd új fényköntöse több mint egymillió forintba kerül. Kiss István szobrászművész tanácsköztársasági emlékműve, a Felvonulási téren álló rohamléptű Vöröskatona is díszkivilágítást kap: a környező fákról, oszlopokról éri majd a fényszórók „derítő fénye”. A megvilágításnak ez a típusa elmossa az éles kontúrokat, s szinte nappali látványt ad. A Bécsi kapu kivilágítását ugyancsak fényszórókkal oldják meg: bástyaszerű tömbjét esténként több ezer wattal emelik ki a várfalak sötét hátteréből. A pesti fények egy másik gazdája a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat szintén készül az ünnepre: április 4-ig Budapest főbb útvonalain hatvanhét nagyobb és huszonhét kisebb méretű neonreklámot szerelnek föl. Az Építők útja Uránvárosban az épülő tizenhét emeletesről. Erb János felvétele
