Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-13 / 38. szám

W70. február t3. finnanttiii ndut»1 Nyolc országban mutatkozik be az idén a magyar építészet Több nemzetközi építészeti díj elnyerésével szerzett már külföldön is elismerést a magyar építészet. A hazai eredmények iránt megnyilvá­nuló nemzetközi figyelem és érdeklődés kielégítésére az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont az idén a tavalyi kettő helyett nyolc országban ren­dez kiállítást Magyarország építészetéről, építő- és építő­anyagiparáról. Tavasszal Bécs fogad kiállítást. — Hasonló anyaggal mutatkozik be a magyar, építészet Belgrádban és Rómában is. Bulgária ké­résére a magyar porcelánipar fajansztermékeinek gazdag választékát vonultatja fel Szófiában. Hamarosan ma­gyar kiállítás nyílik Prágá­ban, az év második felében pedig Moszkvában és két kö­zel-keleti országban. Cserében az idén Budapest fogadhatja Bulgária, Hollandia, Romá­nia és az NDK építészeti ki­állítását. Az építésügyi tájékoztatási központ a hazai érdeklődés kielégítésére az idén 17 kü­lönféle építő- és építő-anyag­ipari témából 35 kiállítást mutat be Budapesten és a vidéki városokban. Többek között országjáró útra indítja az állami építés-tervezés első két évtizedes fejlődését be­mutató, valamint a magán­lakásépítés lehetőségeit, ered­ményeit ismertető vándorki­állítást. Az ősszel megrende­zik az építésügyi ágazat ju­bileumi kiállítását, amely a felszabadulás óta elért ered­ményeket tárja majd a láto­gatók elé. Vita a kollektívszerződés-tervezetek felett — A változások zöme bérjellegű ' Beszélgetés az SZMT vezető titkárával Elkészültek a kollektív szerződés-tervezetek, folyik a szocialista brigádmozgalom értékelése, s most van napi­renden a múlt évi nyereség igazságos elosztásának kér­dése is. Bogár József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, akivel e sok munkával járó. felelős­ségteljes időszak gondjairól, megoldásra váró feladatairól beszélgettünk, a fentiekhez még hozzátette: a napi mun­ka mellett nagy ütemben fo­lyik a felszabadulás 25. év­fordulójára való készülődés is — a szocialista verseny- mozgalom egyre nagyobb tö­megeket érint s megszapo­rodtak a különböző kulturá­lis és politikai rendezvények — egyszóval: nagyüzem van a szakszervezetekben. — A fő figyelmet pár hé­tig még minden szakszerve­zeti vezető a kollektív szer­ződésekre fordítja március 31-ig, ugyanis mindenütt alá kell írni a módosított válto­zatot. A különböző szakbi­zottságok elvégezték a ma­guk dolgát, a tervezetek vi­tára bocsátható állapotban vannak, a munka neheze azonban még csak most kö­vetkezik. A cél az, hogy a lehető legtöbb ember véle­ményét megismerjük, éppen ezért szakszervezeti taggyű­lések, aktívák tömegét tart­ják majd megyeszerte az el­következendő hetekben. — Néhány tervezetet már Ismerünk — a Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa pél­dául első betűtől az utolsóig leközöltette a szakbizottságok által összeállított anyagot a vállalat üzemi lapjában — s feltűnt: a tavalyinál sokkal több a változtatás .,, — Ez természetes is, hi­szen időközben számos ren­delet megváltozott. A módo­sítások zöme a nyereségel­osztás új rendjével kapcso- latos, illetve azokkal a köz­ponti — gazdasági jellegű — intézkedésekkel, melyeket a kormány és a különböző szakminisztériumok adtak ki. Sok helyen persze olyan vál­toztatásokra is sor kerül, me­lyeket egyedül a helyi igé­nyek, illetve lehetőségek megváltozása indokol. Min­denekelőtt a bérjellegű vál­toztatásokra gondolok. Vifák j folynak például a bérenkí- j vüli juttatások körül, egye- sek védik, mások támadják. [ Receptet adni központilag persze nem lehet, csak az alapelvet lehet ismételni: ha nincs kimufatható munka, gazdasági eredmény a béren- kívüli juttatások mögött, ak­kor ellenezni kell kifizetésü­ket, de hát ez az alapbérek esetében is így van ... Sok panasz hangzott el az elmúlt időben a törzsgár­dák tagjai részéről. Megbe­csülésük, védettségük alig nagyobb — ha egyáltalán na­gyobb —, a „vándormadara­kénál” ... — Ez így persze túlzás, de az kétségtelen: e téren sok még a tennivaló. Az új kol­lektív szerződésekben szá­mos helyen lesz is változás. Itt van például a nyereség­elosztás kérdése. Három szempontot vesznek figye­lembe. Az évi bértömeget, a munkában eltöltött éveket és a vállalatnál eltöltött időt. Ez utóbbi szempont beikta­tása egyértelműen a törzs- gárda-tagok fokozottabb anyagi megbecsülését céloz­za. Aztán itt van a felmon­dási idő kérdése. A kategó­ria-rendszerben beosztás alapján határozták meg a kötelező felmondási időt, most a szolgálati idő került előtérbe. Aid öt évig dolgo­zott egy helyen, annál tizen­öt nap a felmondási idő, aki húszat, annál hat hét — hogy csak egy konkrét pél­dát említsek. Ez természete­sen vállalatonként változhat, ha valahol úgy gondolják, a fentieknél sokkal nagyobb időket is meghatározhatnak. fijabb élelmiszerkülönlegesség a paprikamártás A Szegedi Paprikafeldolgo- 2x5 Vállalatnál újabb élelmi­szerkülönlegesség: a paprika­mártás gyártását kezdték meg, a hidegkonyhai készít­ményekhez felhasználható ételízesítő fő anyaga —. a két változatnak megfelelően — a csípős, illetve enyhén csípős őrölt paprika. Ezt cu­korral. fűszerekkel, olíva­olajjal sűrű masszává alakít­ják, s ízléses műanyagdobo­zokban hozzák forgalomba. Hét helikoptert kap a repülőgépes növényvédelmi szolgálat Januárban 3600 holdat mű­trágyázott a repülőgépes nö­vényvédelmi szolgálat légi­flottája. Februárban azonban le kellett állniok, mert any- nyira felengedett a talaj, hogy nem tudtak startolni a repülőgépek. A hét közepén viszont sokat javult a hely­zet, valamelyest felszikkadtak az ideiglenes repülőterek és az alföldi megyékben a gé­pek újra munkához láthat­tak. A flotta idén 1,3 millió hol­don látja el a talajt műtrá­gyával és különféle növény­védő szerekkel. A mezőgazdasági légiflotta idén új egységekkel bővül. Tavasszal hét új helikoptert vesznek át, ezekről a repülő­gépekkel „megközelíthetetlen” dombos területeken lévő gyü­mölcskultúrákat kezelik. — Emellett négy Z—37-es cseh­szlovák gyártmányú gyakorló repülőgépet kap a nyíregyhá­zi növényvédelmi pilótaképző iskola. — Néhány vállalat már tavaly is hűségjutalmakat adott... — Csak azt mondhatom: nagyon jól tették. Erre min­denütt megvan elvileg a le­hetőség, mintahogy arra is, hogy a leghűségesebb embe­reket rendkívüli szabadság­gal jutalmazzák. — Kiemelés, jutalmazás, differenciálás. Azt hiszem, el is érkeztünk napjaink leg­izgalmasabb, legtöbb vitát kiváltó problematikáj ához... — Valóban. A kategória- rendszer megszüntetése után magam is tapasztaltam: elég sokan úgy gondolják, ez visszatérést jelent az egyen- lősdihez. Pedig nem erről van szó. Az új nyereségel­osztási elvek lényege éppen az, hogy a legkiválóbbakat, a nyereség elérése érdekében legtöbbet dolgozókat — most már beosztásra való tekintet nélkül —, megfelelőképpen honorálni lehessen. Az év­végi nyereségelosztáskor most kisebbek lesznek a különb­ségek, de év közben számo­sán kapnak majd nyereség­prémiumot, nyereségjutal­mat, s így továbbra is fenn­marad a differenciáltság. Azt hiszem, erről most, a kifize­tések időszakának közvetlen közelében érdemes őszintén beszélgetni. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni: plusz- juttatásokra csak az jogo­sult, aki adott is valami pluszt. — Mikorra várható a nye­reségrészesedés fizetései — Azt szeretnénk, ha áp­rilis első napjaira erre min­denütt sort kerítenének. — Vétó. Az üzemi alap­szervezetek kollektiv szerző­déssel kapcsolatos vitáiban már tavaly is sokan kérdez­ték, érdemes egyáltalán ezt a jogot belevenni a kollek­tívba, hisz alkalmazására úgyse kerülhet sor? ... — Ez nagy tévedés: leg­alább egy féltucat példát tudnék felsorolni, amikor igenis alkalmazták a szak- szervezeti vétót. Az emléke­zetes bőrgyári esetről a saj­tó is írt. De szerintem nem is az a fontos, hogy hány­szor élnek a ßzakszervezeti i bizottságok ezzel a lehető- j séggel. A vétó nemcsak az- ; által hat, hogy kimondják 1 Már a léte is megfontoltság­ra készteti a gazdasági veze­tőket ... — Beszélgetésünk elején ön már szót ejtett a szocia­lista versenymozgalomról. A közelmúltban ezzel kapcso­latban rendelet jelent meg, amely vállalati hatáskörbe utalta a szocialista brigádok jutalmazását. Mit Ígérnek ezek a változások? — Feltétlenül hasznára * válnak a szocialista brigád- ! mozgalomnak. Mint köztu- j dott, az erkölcsi elismerés mellett a jövőben az anyagi I jutalmazás is rendszeres lesz, méghozzá kötelező alapon. A vállalatok — a nyereség ter­hére —, jelentős összegeket adnak a brigádoknak s ez — természetesen — az ér tékelés komolyságának kér­dését is napirendre tűzi. Meggyőződésem: a változá­sok hatására új lendületet kap ez az egyébként már ed­dig is óriási utat befutott mozgalom. Békés Sándor Csendes szórakozás a Sopiana Gépgyár klubjában Budapest a fejlődés útján MÓNDHAT áT AZ EMBER ÜJA^T a mai magyar fővá­rosról a mai magyar állam­polgárnak? Budapest nem egy városaink sorában, ha­nem szinte maga A VÁROS. A személyes tapasztalás, az újságok, a rádió, a tv, a filmhíradó naponta ontják a kétmilliós metropolis életével kapcsolatos élményeket, hí­reket, tájékoztatást A részletek néha elfödik előlünk a város életének lé­nyeges adatait. Azt például, hogy itt van az ország ipará­nak a fele, Budapesten dol­gozik hazánk munkásságának több mint 40 százaléka. Azt. hogy fővárosunk sok más vo­natkozásban is méltán a leg­nagyobb magyar város. A legnagyobb iskolaváros: egye­temi és főiskolai diákjainak száma csaknem félszázezer, középiskoláiba több mint 60 ezer tanuló jár, általános is­koláiban 150 ezer gyermeket oktatnak. Es színházváros majdnem másféltucat teátrumával (olyan város nem sok akad a világon, ahol hét színházban is rendeznek operaelőadáso­kat); és a kézművesek városa is, lévén itt még mindig 16 ezer kisiparos; és — kevesen gondolják! — jelentékeny mezőgazdasága van, a leg­utóbbi statisztika szerint fél­millió baromfit, 5000 szarvas- marhát, 90 ezer sertést tar­tanak Budapest gazdaságai­ban ... És fürdőváros (csak Budán 120 melegforrás) és sportváros (több mint 200 lab­darúgópálya, csaknem 200 sportterem, 140 ezer aktív sportoló); az egészségügyi in­tézmények városa (46 kór­ház, 31 szakorvosi rendelőin­tézet, több mint 8000 orvos)... és folytathatnók tovább a leg-eket Történelmünk minden je­lentős személyisége megfor­dult Óbuda, Buda, Pest és az egyesülésükből született Bu­dapest falai között. Elvetődött ide Casanova és járt itt Edi­son, a Vár utcái látták Beethovent, sétált Pest terein Malinovszkij, megbuktatta a város közönsége Carusot és dermedten fogadta a Mohács­nál diadalmaskodó Szulejmán szultánt. A mai Budapest városké­pének alapvető vonásai a XIX. század utolsó negyedé­ben és a XX. század elején alakultak ki. A felszabadulás utáni nagy építkezésekkel a tegnap még perifériának szá­mító városrészek emelkedtek urbanisztikai szempontból nagy jelentőségre. A József Attila-, a Lágymányos-i, a Kelenföldi-, a Lakatos utcai, a Harmath utcai lakótelepek már markánsabb vonást je­lentenek a főváros arculatán, mint amit annakidején az Űjlipótvárosnak, vagy a Pa- sarét-villaövezetnek a megte­remtése jelentett. AZ ÜJ ÉPÍTKEZÉSEK so­kasága még követelőbben igényli a város közműveinek gyorsütemű fejlesztését. Ezen a télen is gyakoriak voltak a vízellátás zavarai. Bizonyosan csökkenti a vízszolgáltatással kapcsolatos panaszokat a na­pi 100 ezer köbméteres kapa­citású Horány-surányi vízmű megépítése. A negyedik öt­éves tervben napi 1 200 000 köbméterre növekszik a fő­város részére szolgáltatott víz. Budapest közlekedési gond­jainak megoldása új, nagy­szabású munkálatok egész so­rát igényelte. Ezek közül a közelmúltban került sor az Astoria- és az EMKE-, vala­mint a Baross téri aluljárók megépítésére, a Soroksárjáét rendezésére. A legjelentősebb mindezek között, hogy gya­korlatilag elkészült már a metro első szakasza s hazánk felszabadulásának negyedszá­zados évfordulójára üzembe is helyezik a földalatti gyors­vasút oly régen várt első vo­nalát. Ez a vasút már nem csu­pán a Fehér utat köti össze a , Deák térrel, a mát is ösz- szeköti a holnappal. A holnap Budapestjében még jelentő­sebb szerepe lesz ennek az új közlekedési lehetőségnek, hi­szen már a hetvenes években a főváros autóforgalmának megduplázódásával lehet szá­molni. Budapesti panoráma Irigylendőén szép munkát végeznek a városrendezésnek azok a szakemberei, akik Bu­dapest holnapi arcát tervezik — álmodják meg. Képzeletük 2000-ig fut a jövő elé. Mit hoznak a közelebbi eszten­dők? A város egyes kerüle­teit teljességgel korszerűsítik. Óbudán már nekiláttak en­nek a munkának, s gyors ütemben alakul ki a kerület új centruma ... Kispest képe is gyökeresen átalakul a kö­zeljövőben. Még a városrész tengelye is megváltozik — új főutcája lesz. A belváros fog­híjait beépítik, a Váci utcába új üzletházak kerülnek, a Ta­nács körút és a Gerlóczy utca sarkára az ország legnagyobb színházépületét emelik... Er­zsébeten 900 ágyas új kórház épül. És az egészségügyi vi­szonyok megjavítását szolgál­ják majd — egyebek között az olyan intézkedések is, mint az, hogy a Duna és a Kis­körút által határolt területen 1972-ig teljesen megszüntetik a szén.- és a kokszfűtést, a MÁV ugyancsak 1972-ig a fő­város egész területén meg­szünteti a gőzmozdonyok használatát. Fölgyorsul a lakásépítés üteme, hiszen növekszik a le­bontásra szoruló házak szá­ma. A negyedik ötéves terv során 80—85 000 lakást épí­tenek a fővárosban. Mindezek ellenére alapjai­ban nem változik meg még 2000-ig sem a szívünkhöz nőtt kedves budapesti városkép. — Az ezredvég Budapestje is a mai városszerkezetre épül. — Sem új körút, sem új sugár­utak kialakítása nem szere­pel a tervekben. A városren­dezés során feloldják majd azt a ma még szembeötlő el­lentmondást, hogy Budapest peremén modern, minden ké­nyelemmel ellátott lakónegye­dek épülnek, a városmagban pedig elavult negyedeket ta­lálunk. Gyorsítják majd a szanálásokat, s a lebontott tömbök helyét az eddiginél lazábban, levegősebben épí­tik be. Arra törekszenek, hogy a kialakuló városkép őrizze meg a régi Budapest látványának varázsát, de fior- dozza magán a kor építészeti jegyeit is. Sokak szerint en­nek során kialakul egy sajá­tosan magyar, pontosabban budapesti építészeti stílus. A Budapestre költözők száma — ez részben a vidék városainak fokozottabb fej­lesztésével függ össze — je­lentősen csökken. Ügy szá­mítják, hogy 2000-re, sem emelkedik a város lakossága 2 300 000 fölé. SOKÁRA LESZ az a bi­zonyos 2000. év? A mai húsz­évesek még akkor is emlé­kezni fognak az érettségi té­telükre és azt is könnyen megmutathatják gyermekeik­nek, hogy hol is volt az, ahol hétre várták őket a Nemzeti­nél. Bajor Nagy Ernő Március végén: nyereségrészesedés-fizetés „Nagyüzem“ a szakszervezetekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom