Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-12 / 37. szám
1970. február 12. Dutiftntftii ndutf* A terven felül épített lakások fele az építőké Közeledés az egymillidrdhoz Műszaki tanácskozás a Baranya megyei Állami Építőipari V.-nál Befejeződött Siklógon az országos településhálózat-fejlesztési konferencia Ott fejlesszék a kereskedelmi hálózatot, ahol erre tényleges igény jelentkezik Dr, Fenyő Imre nyilatkozata A tavalyinál nyolc száza- i lékkai épít többet a megye állami építőipara, termelési értéke az idén tervek szerint | 870 millió forint lesz, tehát jelentősen megközelíti az évi egymilliárdot. A 870 millióból' az építési-szerelési munkák értéke 720, az ipari termelés 150 millió forint. Mindezt nem létszámnöveléssel, hanem elsősorban a termelékenység fokozásával kívánják elérni. A fenti számok a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat tegnapi műszaki tanácskozásán hangzottak el. Az építésvezetőségek műszaki gárdája előtt Rikker Mihály főmérnök ismertette az idei feladatokat A legnagyobb feladatot a kiemelt beruházások jelentik, de vannak más fontos kötelezettségeik is. Szeptemberben feltétlenül indítani kell a Felsőfokú Építőipari Technikum első évfolyamát, ehhez viszont el kell készülnie az oktatási és a tanszéki szárnynak, az étteremnek és a kollégium egy részének. Ez nagy erőfeszítésbe kerül. Szokatlan, újszerű feladatokkal is meg kell birkózniuk, például a tv-torony erkélyének építése, a posta beruházásai. Fokozatosan részt vállalnak a mezőgazdaság fejlesztésében is. Ami az építőipar saját há- zatáját illeti: az idén szeretnék megkezdeni, hacsak szerény mértékben is, az új vállalati központ építését. Ez egyébként egy ötéves, 150 millió forintos program. Emeletráépítéssel a vállalat munkásszállását is bővíteni kívánják, továbbá az idén befejezni harkányi üdülőjüket. Újszerű dolog, és a tanács intézkedése messzemenően helyeselhető, talán már jobb lett volna előbb is, Hogy az idén a terven felül épített lakások íelét — szövetkezeti lakásokról van szó — az építőipari vállalat dolgozóinak juttatják. A vállalat terven felül 90 lakást szeretne tető alá hozni és szó lehet esetleg emeletráépítésekről is. Az idén 25 millió forintot (tavaly 17—18 milliót) költenek új gépekre. Ennél az összegnél lényegesen többre lenne szüksége a megye állami építőipari vállalatának, hiszen maga a szintentartás óriási összegeket emészt Ezért minden lehetséges hitelforrást igénybe vesznek. A vállalat közel 4 millió forinttal egy közös vállalkozásba is beszállt. A 12 nagyvállalat egyesülése arra hivatott, hogy a daru gép-igények kielégítését összehangolja. A tegnapi tanácskozáson egyébként szóvátették a külkereskedelem bürokratizmusát, amennyiben nagyon körülményesen végzi a gépvásárlásokat. A megrendelt nyugati gépet egy év, vagy még több idő múltán kapja csak meg a vállalat A műszaki tanácskozáson szóvátették, hogy a lakásátadások zömmel az év második felére esnek. Az év végi hajrá nem válik a vállalat hasznára, a minőség rovására megy. Mint ahogy Nemeskéri László igazgató aláhúzta: A határidő témája az első tégla lerakásával kezdődik és nem csupán az átadásra szorítkozik. Ugyanolyan fontos a részhatáridőket tartani. A hajrát év elején kell kezdeni. Intézkedtek, az építőipari vállalatnál megerősítik a termelési osztályt, aminek eredményeként a termelés remélhetőleg folyamatos, programszerű lesz. Arról van szó, hogy a lakás- építkezést a panel gyártásától az átadásig egy irányító kezébe adják. Az osztályon belül a tervek szerint így szakosodik majd a mélyépítés és a befejező munkák. Rikker Mihály főmérnök bejelentette: feltétlen javítják a lakások minőségét, ez ügyben szoros kapcsolatban állanak a Pécsi Tervező Vállalattal. A műszaki tanácskozás még egy fontos témával foglalkozott, és ez a munkafegyelem kérdése. Tavaly nagy volt a munkaerő- mozgás a 4000 fős vállalatnál. Másfélezren léptek ki, 1800-an léptek be. Mindez a vállalat munkavédelmi helyzetére is kihatott. Nagy erőfeszítéseket kívánnak tenni a munkafegyelem megszilárdítására, még szigorúbban megkövetelik a teljesítményeket. Az idei bérfejlesztés a tervek szerint 3,6 százalékos lesz, és év közben nyereségprémiumot, nyereségjutalmat is fizetnek. Miklósvári Zoltán Konzultációval ért véget tegnap Siklóson a tervezők, kutatók, tudományos munkatársak és a kereskedelmi hálózat területfejlesztési irányelveinek helyi érvényesítéséért felelős tanácsi szakemberek háromnapos országos konferenciája. A tanácskozás után dr. Fenyő Imrét, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola vezetőjét kértük meg, hogy nyilatkozzék a konferencia eredményességéről. — A konferencia olyan kapcsolódó témákkal ismertette meg a kereskedelem területi vezetőit, a tanácsok kereskedelmi osztályait, amelyekkel eddig sem a szak- I képzés, sem a gyakorlat so- i rán nem foglalkoztak. Ilyen témák a településfejlesztés, a városrendezés és ezen belül is a varosközpontok kialakítása. — Az előadásokból az derült ki, hogy a kereskedelem fejlesztése eddig nem játszott fontos szerepet sem a város- rendezéseknél, sem a város- központok kialakításánál, sőt mi több, a közlekedés tervezésénél sem. Az Is kiderült, hogy a kereskedelemnek nagy a jelentősége a kommunális és szociális beruházások kialakításánál, s ez a tény politikai szempontból is lényeges. Egyik előadásból kitűnt, hogy egy városközpont három szerves részből, a társadalmi és államigazgatási, a kulturális és egészségügyi intézményekből, valamint a kereskedelmi létesítményekből áll. Ha ezek elhelyezését a közlekedéssel is koordinálják, akkor rengeteg időt takarítanak meg a lakosság számára. így a város- rendezés sem egyszerűen építési terv lesz, hanem a társadalom kényelméhez és a mindennapi életével összefüggő tevékenységek elvégzéséhez is hozzájáruL Tehát ! egyáltalán nem mindegy, hogy a kereskedelmi létesítményeket hova telepítik. A konferencián résztvevő szakemberek gyakorlati példákkal bizonyították — tekintve, hogy a IV. ötéves tervben 50 város rendezése kerül napirendre —, hogy erre a fontos tényre most, szinte az utolsó percben hívtuk fel a figyelmet. Ez a konferencia egyik nagy eredménye. Dr Fenyő Imre elmondotta, hogy bizonyos szempontból továbbképző szerepe is volt a konferenciának. A konzultáció során mód nyílt arra, hogy véleménycsere alakuljon ki a szakemberek között. — A konferencia másik nagy eredménye, hogy szélesebb körben ismertté váltak a IV. ötéves terv hálózattelepítési és hálózatfejlesztési koncepciói. Az elképzelések Ismeretében mód nyílik rá, hogy a megyék felülvizsgálják telepítési és fejlesztési elgondolásaikat és alkalmazkodjanak az országos célkitűzésekhez. pl. nagyobb alap- területű egységek létesítése, az ABC áruházak hálózatának bővítése. — A konferencián szóba került az 1962-ben a Belkereskedelmi Minisztérium által kijelölt ellátási központok ügye. Ezeket a központokat annak idején azért Jelölték ki, hogy a szűkös beruházási keretek felhasználási sorrendjének megállapításában segítsenek. — A területi tervezés akkor még nem tartott ott. hogy a kereskedelem fejlesztéséhez is megfelelő alapot adhatott volna. Ma. a megváltozott körülmények között felülvizsgáljuk — mondotta dr. Fenyő Imre —, hogy tényleg vonzásközpont-e a 240 körzet. Tapasztalatok szerint többségük bevált, kisebb hányaduknál viszont módosítani kell elképzeléseinket. Az az elvünk, hogy elsősorban ottr fejlődjön a kereskedelmi hálózat, ahol a tényleges igény jelentkezik. A konferencia tehát jó kontrollnak is bizonyult. A háromnapos országos településhálózat-fejlesztési konferencia egyébként az első olyan alkalom volt, ahol találkozhattak és véleményt cserélhettek egymással az érdekelt szakemberek. A konferencia rendező szerveinek nevében dr. Fenyő Imre annak a reménynek adott" kifejezést. hogy a jövőben a tanácsok szakosztályai hatékonyabban működnek együtt a kereskedelmi osztályokkal és a településhálózat-fejlesztésnél, városrendezésnél figyelembeveszik a lakosság érdekében tett észrevételeiket. Harsányt Márta Szigetvár határában az őszt szántást beborító belvíz Pályaválasztási kiállítás Tízmillió utas Komlón Tegnap pályaválasztási kiállítás nyílt a komlói „Május 1.“ Művelődési Házban, melyet az 501-es Ipari Szakmunkásképző-Intézet vezetősége rendezett, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak azoknak a fiataloknak, akik most állnak pályaválasztás előtt. Gimesi Imre szakoktató a következőket mondja a kiállításról: — A városunkban lévő hetedik, nyolcadik osztályosoknak ízelítőt szeretnénk adni a különböző ipari szakterületek munkáiból, hogy ezeken a kiállítási tárgyakon keresztül a most még általános iskolások közelebb kerüljenek, részben megismerjék azt a szakmát, amit szándékukban áll választani. A kiállított anyag három részre tagozódik. Gép- és villamosipari szakmák, bányaipar és a könnyűipar egyes ágait mutatják be a közönségnek. — Mivel Komló bányász- város, különös tekintettel állítottuk össze a bányaipart bemutató anyagot. Szeretnénk, ha az elkövetkező időben a vájár szakmára többen jelentkeznének. Tavaly 150 főre volt az iskolának kapacitása, de ebből a jelentkezések alapján mindössze ötvennégy főt tudtunk beiskö- láztatni. A kiállítás bányaipari részét különböző bányászati modellek, bányagépek kicsinyített másai, mentőfelszerelés, valamint egyéb használati eszközök bemutatása teszi változatossá. A vasipari szakmát esztergályos munkadarabok, kovácsolt vasmunkák és kisgépek képviselik, míg a köny- nyűipart különböző készruhák, szoknyák, kabátok és kasírozott cipőmodellek. Ezeket a munkadarabokat az intézet tanulói készítették. A tanulók munkáin kívül többek között az Elektroakusztikai Vállalat komlói A járatok tovább nem süríthetők üzemegysége is kiállította egy-két termékét Ezek közül érdemes megemlíteni a nagyteljesítményű hangerősítő berendezést és a modern vonalú táskarádiót. A kiállítási anyagok kellőképpen illusztrálják azokat a szakmai területeket, amelyeken a komlói 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói ismerkednek szakmájukkal. A kiállítás megnyitása után a látogató iskolai csoportoknak pályaválasztási előadást tartanak a szakelőadók és az előadásokon túl egy kisfilmet is bemutatnak, mely a bányászok életéről szól. A pályaválasztási kiállítás február 21-ig tekinthető meg. Hétköznap 12 órától este fél nyolcig, vasárnap pedig délelőtt fél 10-től 11 óráig. Kilenc helyi és négy távolsági autóbuszjárat bonyolítja le Komló közlekedését. Ezen kívül naponta közlekednek — a műszakok váltása idejéhez igazodva — a bányászjáratok, amelyek huszonegy helységből szállítják az embereket a komlói bányaüzemekhez. A közlekedés problémái, valamint megoldásuk lehetőségei szerepeltek a Komlói városi Tanács végrehajtó bizottsága elé tegnap terjesztett tájékoztatóban. A helyi járatok közül az 1. számú viszonylat — Kossuth tér, Kökönyös, Gesztenyés — a legsűrűbb járat. Csúcsidőben tízpercenként közlekedik, mégis túlzsúfoltak ilyenkor a kocsik és esetenként lemaradnak az utasok. A további sűrítésnek határt szab az, hogy az egymás után következő járatok torlódnak. A 12-es AKÖV Komlói Üzemegysége felmérte a járatok kihasználását, ami 1969-ben 61,5 százalék volt A közlekedési vállalat tavaly tízmillió 675 ezer embert szállított. Az elmúlt év tizennégy új autóbuszt is jelentett a komlói közlekedésnek. Ez az egység kocsiparkjának közel húsz százalékát jelenti. Folyamatosan vonják ezután is ki a forgalomból az elavult, korszerűtlen járműveket —az ÁNG típusokat — melyek elsősorban a munkásszállításban foglalkoztatottak. Nem növelik a megállóhelyek számát — ez nem indokolt. A város területén 46 helyi és 23 távolsági járati megállóhely van. Az új autóbusz-pályaudvar üzembe helyezésével azonban szükséges lesz bizonyos mértékű változtatás — egyes megállóhelyek megszüntetése, áthelyezése — amiről az utazóközönség időben pontos információt kap. Ennek ügyében egyelőre csak a helyszíni bejárás és tárgyalás időpontját tűzték ki. A megállóhelyek végleges rendezése után néhány megállóban — Sikondán, Kökönyös- ben, a Móricz Zsigmond utcában, Dávidföldön, Somág- tetőn — váróhelyiséget létesítenek. Határozati javaslat nem született, mert a komlói gazdálkodási állandó bizottság ez évi munkája, hogy vegye vizsgálat alá a közlekedés kérdéseit. A második félévben kerül sor a vizsgálat eredményének határozati javaslat formájában történő elfogadtatására. MEGYEI DOLGOZÓK! Jöjjetek a VIV-hez, A LAKÓHELYHEZ LEGKÖZELEBB ESÓ MUNKAHELYRE DOLGOZNI. PÉCS (BEREMEND) 44 órás, 5 napos munkahét, minden szombat szabad. Azonnal felveszünk: VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT munkásokat. SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT. Jelentkezés: VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT 2. SZ. SZERELŐIPARI ÜZEM. BUDAPEST, VII., SÍP UTCA 23. — VASSNE. Belvíz- veszély a Dráva mentén Belvíz veszélyezteti a Felsőszentmárton és az Alsószentmárton községek peremén elhelyezkedő lakott területeket. Mentesítésükre a Vízügyi Igazgatóság gyorsan munkához fogott, megkezdte a szivattyúk telepítését. Veszélyeztetett terület Baranyában a Siklós és Nagyharsány községektől délre eső rész: Okorág, Kákics és a Szentegáti Állami Gazdaság. Szentegá- ton tegnap 120 ember eregette a vizet a szántóföldekről. Kedd reggeltől szerdán délutánig 15—30 milliméter csapadék hullott. A korábbi csapadék hatására a talaj már telített volt, így a tegnapelőtti és a szerdai hó és eső következtében belvízelöntés történt és a vízfolyásokból kilépő vizek szintén kellemetlenséget okoztak. Szanoanos Ferenc, a Vízügyi Igazgatóság mérnöke arról tájékoztatott, hogy területükön 5000— 5500 katasztrális holdat borít belvíz. Ebből szántó és vetésterület 1500 hold. Asztalos részlegünkbe szak-, betanított és segédmunkásokat felveszünk. Magas teljesítménybérrel. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLL AI, AT. Irányi Dániel tér 9. szám. 1