Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-11 / 36. szám
6 1970. február II. jDúnanttm napiö AUTÓ-MOTOR A gépjárműközlekedésben a dugattyús motorok 80 éven át megőrizték egyeduralmukat. Egyre aktuálisabb a kérdés, hogy vajon meddig tart még ez a kivételes állapot, hiszen a modern technikától joggal elvárhatjuk a további előrelépést. Talán a gázturbina lesz a dugattyús motorok versenyképes ellenfele? Erre a kérdésre csak akkor kaphatunk választ, ha a gázturbina számtalan előnye mellett számba vesszük egynémely hátrányos tulajdonságát is. Előnye elsősorban a rendkívül egyszerű építésmódja, és hogy kevés alkatrészből áll, ezek is zömmel forgórészek. A gázturbina 60 féle alkatrészével szemben az azonos teljesítményű dugattyús motornak mintegy 300 féle alkatrésze van. Az sem mellékes, hogy a gázturbinában a tengelyágyazáson kívül nincs finomabb Illesztést Gázturbina a gépjármű-közlekedésben? igénylő alkatrész. A gázturbinának nincsenek alternáló mozgást végző tömegei, ennélfogva rázásmentesen, zajtalanabbal működik. Az indulás után mindjárt eléri az üzemi hőfokot és nincs szüksége hűtőberendezésre. Gyújtást csak az indításnál igényel, ezt követően folyamatosán, öngyulladással üzemel. A kenőolajfogyasztása kicsi, s egyszerűsége folytán kevesebb karbantartással is beéri. Mindezeken felül legfontosabb előnyének tekinthető kis fajlagos súlya, aminek következtében fokozható a jármű hasznos terhelése, és ezzel párhuzamosan növelhető az utastér. Ugyanis amíg egy 250 lóerős dugattyús motor körülbelül 1000 kg súlyú, addig az azonos teljesítményű gázturbina csak mintegy 140 kg-ot nyom. Az is a gázturbina mellett szól, hogy forgatónyomatéka majdnem kétszerese a Dieselmotorénak, ennek következtében menetközben sokkal kevesebb kapcsolásra van szükség, tehát aránylag kisebb és egyszerűbb hajtómű alkalmazható. Gépjárműveknél természetesen a sebesség is fontos tényező, márpedig a gázturbinával jó gyorsító készsége folytán nagyobb átlagsebesség érhető el. A gázturbinának — mint már említettük — a fent vázolt előnyei mellett hátrányai is vannak. Mindenekelőtt nagyobb a tüzelőanyaá- fogyasztása — különösen részterhelésnél —, ezt az utóbbi időben hőkicserélő alkalmazásával igyekeznek csökkenteni. Másik hátránya a magas gyártási költség, ami abból adódik, hogy a gázturbina számos alkatrésze nagyértékű hőálló anyagok alkalmazását igényli, ezeknek a megmunkálása is többe kerül. Bár a gázturbina által okozott zaj lágyabb, mint amihez a dugattyús motorok esetében hozzászoktunk, mégis kellemetlen a fülnek, mivel nagyfrekvenciájú rezgéseket kelt. E jellegzetes zaj tompítása még ma sincs kielégítően megoldva. Egyes turbina-típusoknál az indítás ma még nehézségekkel jár, de ez csak pillanatnyi probléma, a megoldás ugyanis időközben megszületett, csak alkalmazása késik még. Mint láttuk, a hajtómű kisebb és egyszerűbb lehet, mint a dugattyús motoroknál. Ezt az előnyt azonban bizonyos fokig lerontja egy fordulatszámcsökkentő szerkezet alkalmazásának a szükségessége, ami azért nem nélkülözhető, mert míg a turbina tengelyének percenkénti fordulatszáma 20 és 70 ezer között változik, addig a hajtóműhöz csatlakozó tengelynél 2—3 ezres percenkénti fordulatra van szükség. Az eddigi gázturbinás gépjárművekkel végzett kísérletek során azt a tapasztalatot szűrték le, hogy üzemeltetésük csak akkor kifizetődő, ha teljes terheléssel és nagy távolságokon állítják őket forgalomba. Ebből következően a gázturbinák alkalmazása ma még elsősorban a legnehezebb típusú teher és nyergesvontató gépjárműveknél, valamint a nagy távolságokat megtevő autóbuszoknál jöhet csak számításba. A konstruktőrök azért nem mondtak le arról, hogy olyan gázturbinákat alakítsanak ki, amelyek a személykocsikban is a dugattyús motorok helyébe léphetnének. Bizonyos, hogy erőfeszítéseiket rövidesen siker fogja koronázni. TERMÉSZETJÁRÁS Megyei természetbarát-tanácskozás HORQASZAT Január 25-én, délelőtt a Tettye vendéglőben került sor a természetbarátok megyei tanácskozására. A tanácskozáson részt vettek az Országos Szövetség, a megyei TS, a szakszervezet képviselői és a megyei szakosztályok vezetői. Megemlékeztek a mozgalom 75., a hazai természetbarát mozgalom megindulásának 60. és a felszabadulásunk 25. évfordulójáról. A B. m. Természetbarát Szövetség főtitkára ismertette az eredményeket, majd megtárgyalták a természet- barát mozgalom megyei problémáit. Délután ünnepélyes évzáróra került sor, melyen már a szakosztályi tagok is részt vettek. A mozgalom aktíváinak jutalmazása után kiosztották a minősített túrázói, — a Mecsek Turistája, — Baranyai Várak jelvényszerző túramozgalmak jelvényeit, majd a ,.Megyei felnőtt túrapontverseny” eredményhirdetésére került sor. Az 1969. évi megyei felnőtt túrapontverseny eredményei: 1. Pécsi Vasas Elektromos, 2. Komlói Bányász, 3. Pécsi Spartacus, 4. Pécsi Bőrgyár, 5. Komlói Túramotoros Klub, 6. Pécsi Orvos Egészségügy, 7. Pécsi Eszperantó Természetbarát, 8; Pécsi Túramotoros (PTTE). 9. Komlói Helyiipar, 10. Pécsi Ércbányász, 11. Pécsi Vörös Meteor. Február 22. városismertetó verseny A B. m. KISZ Bizottsága és a B. m. Természetbarát Szövetség közös rendezésében kerül sor a pécsi és megyei munkásmozgalommal és a felszabadulással kapcsolatos városimertető versenyre. — A verseny időpontja 1970. február 22., vasárnap délelőtt 9 óra. Résztvevői a megye valamennyi közép- és középfokú iskoláinak négy fős csapata. Egy iskola három csapatot Is indíthat. Az első öt helyezett díjazásban részesül. A verseny pontszáma beleszámít az ODOT többi fordulójának pontszámába is. A versenyzők egy írásbeli feladatot kapnak, melyre csak akkor tudnak választ adni, ha felkeresik Pécsett a munkás- mozgalommal és a felszabadulással kapcsolatos emlékeket, emléktáblákat, szobrokat stb. A verseny után a résztvevő diákok a KISZ Bizottság székházánál gyülekeznek és együttesen koszorúzási ünnepségen vesznek részt a Köztársaság téren. Nevezési határidő: 1970. február 17. (B. m. Természet- barát Szövetség, Pécs, Megye u. 21.) Gyülekezés az MTS Székházban (Pécs, Megye u. 21.), délelőtt 8.30 órakor. Nincs baj a Belső-Bédán Olyan hírek kezdtek elterjedni a pécsi horgászok között, hogy a Mohácsi Dolgozók Hoi-gász Egyesületének belsőbédai horgászvizében gondatlanság miatt a tél folyamán tömeges halpusztulás állott be. Az intéző bizottság vezetősége a hírek alapján jelentéstételre szólította fel a n.ohácsi horgászegyesület elnökét. Bállá Ferenc elnök beszámolója szerint az egyesület belsőbédai vízterületén szabályszerűen és megfelelő számban elvégezték az ilyenkor szükséges jéglékeléseket. A lékeket naponta ellenőrizték, sőt azok állandó őrzéséről is gondoskodtak. Ezekre a munkálatokra az egyesület hatezer forintot kitevő összeget is biztosított. Az elterjedt hírnek az volt az alapja, hogy a mohácsi Halászati Termelőszövetkezet böki vízterületén a jég alatti halászat alkalmával nagyobb mennyiségű elpusztult ponty is került a hálókba. Második tó Sikondán Dél-dunántúli Kék Túra A Mecsek, Illetve Dél-Ba- ranya kiesik az Országos Kék Túra Mozgalom útvonalából. Ennek pótlására indult meg egy új túramozgalom, a Déldunántúli Kék Túra útvonalának kijelölése. Az előkészületi munkálatok során a Somogy megyei kék jelzés folytatásaképpen utat jeleztünk Bőszénfa-, Nagytótváros-, Szabás-, Alsókövesd-, Nagy- máté-, Hollófészek-, Kará- codfa felett az abaligeti vasútállomásig. Onnan a kék jelzés módosult, Jakabhegy-, Büdöskút-, Fehérkút-, Árpádtető-, Koszonyatető-, Zobákpuszta-, Mecsekszentlászló-, Mecseknádasd útvonalon. A Tolna megyei természet- barátok már jelezték a kéket Mecseknádasd és Szekszárd között Mivel Szekszárdtól Balatonszentgyörgyig már van kék jelzés, így kapcsolódhatnánk be az Országos Kék Túra útvonalába. Remélhető, hogy tavaszra a kiírása és a jelzések elkészülnek, és ezzel a „Baranyai Várak” és a „Mecsek Turistája” jelvényszerző túramozgalmak egy újjal, a „Dél-dunántúli Kék Túra” mozgalommal bővül. A horgászat egyik legfontosabb célja, hogy egészséges, szép környezetben a nehéz munkában elfáradt tagjainak aktív pihenés keretében felüdülést biztosítson. A Komlói Bányász H. E. tagjai társadalmi munkájával si- kondai horgászvizét egy második tó létrehozásával 10 kh-ra bővítette. Ebben az évben ezt a vizet is üzembe | szeretnék már helyezni. A horgászegyesület vezetőHalfogás minf versenysport A MOHOSZ Halfogó Versenysport Bizottság 1970. január 24-én elsőízben tartott az intéző bizottságokra is kiterjesztett 'széleseblT’körű vitaindító klubdélutánt. A bizottság vezetői beszámolóikban feltárták mindazokat a hibákat, amelyek okai voltak annak, hogy a válogatott keret tagjai a különböző nemzetközi versenyeken csak mérsékeltebb eredményeket tudtak elérni. Olyan terveket terjesztettek elő és bocsátottak vitára, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy e sportágunk válogatottal is a dobósport válogatottaihoz hasonlóan több sikerrel szerepelhessenek nemzetközi és világversenyeken. Külön kell megemlíteni a bizottság vezetőinek azt az elhatározását, hogy már a közeljövőben összeállítják és kiadják mindazokat az ismereteket, amelyek ennek a sportágnak alapvető tudnivalóit magukban foglalják. sége nagy gondot fordít a vizek tervszerű és bő halasítá- sára is. Ezt bizonyítják az múlt év fogási eredményei. A fogási eredmények szerint az egyesület megyei szinten az 1968. évi 12. helyről 1969- ben a 3. helyre került fel. A tó északi erdős partján olcsó telkeket juttatnak tagjaiknak s így az ott majdan felépülő horgásznyaralókkal igazi bányász horgászüdülővé válik Sikonda. Vezetőségválasztás Az év első negyedében, március 31-ig minden horgászegyesületben vezetőségválasztó közgyűlést kell tartani. A vezetőségválasztás eseménye emeli a közgyűlések fontosságát, s ezért igen lényeges, hogy azokon az egyesületek tagsága lehetőleg teljes létszámban jelenjen meg, s az elkövetkező három évre olyan vezetőket válasszanak meg, akik fáradtságot nem ismerő ügyszeretettel és nagy hozzáértéssel fogják irányítani az egyesületek életét. Az Üszögi-tó jegén Február 1-én délelőtt horgászok népesítették be az Üszögi-tó jéggel és hóval borított felületét. Nem horgászni akartak! A tó további szépítése érdekében 28 felnőtt és ifi vágta a nádat és sást, égette el az összehordott, levágott száraz növényzetet. De gondoltak a halak téli életének megkönnyítésére is. Sorra megnagyobbították a lékeket és újabb lékeket is vágtak a 30 centiméter vastagságú jégpáncélba. Csak dicsérni lehet a Pécsi Horgász Egyesület önkéntes társadalmi munkásainak áldozatkészségét. AKVARISZTIKA K* ’evés akvarista nem ismeri és nem kedveli a köznyelvben csak Danioként nevezett trópusi halacskát. Örökké mozgó, vidám játszadozásuk élénkké teszi akváriumunkat. — Társaságot kedvelő hal, őshazájában Elő-Indiában nagy rajokban él a tiszta vizű folyókban. — Nagyságuk 4—5 cm kifejlett állapotban. Testükön hosszanti kék csíkozat fut végig. Tartásukra leginkább a hosszú kiúszóterű kavicsos aljazató, 30—35 cm magas vízoszlopú medencék a megfelelőek — forralt csapvízzel feltöltve. A medencékbe a jól mosott homokaljba Myriophyllum bokrokat és a kövek közé Fontinalis csomókat ültessünk. Az akváriumot lehetőleg úgy helyezzük el, hogy naponta legalább 1—2 óra tartamra napfényt kaphas- Boc. Legszívesebben a 22— 23 fokú vizet kedvelik, de 20 fokon is megél. Ügyeljünk arra, hogy a víz pH értéke 6,5 alá és 8,0 fölé' ne menjen, optimális a pH 7,0. (Megjegyez- | zük, hogy aki komolyabban ] akar foglalkozni a díszhalak tartásával, ajánlatos, ha a kereskedésben beszerez pH méréshez szükséges anyagokat, mert sok kellemetlenségtől és kudarctól menekülhet meg, ha ismeri a vizei pH értékét.) Mivel szeretik az oxigénben dús vizet, bőséges szellőztetést biztosítsunk számukra. Mindent szívesen megeszik, nem válogat és ha változatos étrenden él, fejlődése sem marad el. Kicsi szájára való tekintettel ajánlatos, ha a Tubifexet kicsit aprítva etetjük, de szívesen íogyasztszet töltsük fel friss forralt csapvízzel, és a hőmérsékletét a vízben fűtsük fel 24— 25 fokra. Ajánlatos egy késhegynyi konyhasót (jódmentes) beleoldani a vízbe. Tenyészállataink közül helyezzünk ki egy párat az esti órákban; lehet egy anyához két hímet is kitenni. Már legtöbbször másnap reggel az első fényre heves kergetőzés közben, megkezdődik az ikrázás. Szerencsés esetben 2—300 ikrát is leraknak. Falánk ikrarablók lévén, szívesen felcsipkedik az ikrázás szünetében az elhullatott ikrákat. Különösen az anya jár élen e téren. A fenti módon elkészített kavicsos aljazat azért szükséges, hogy a közéjük hullott ikrákat megmentsük a szülők falánksága előL Az ikrázás általában 2—3 óra alatt lezajlik, amit jól észlelhetünk az anyaállat le- fogyásából is. Ezután mielőbb távolítsuk el a medencéből a tenyészállatokat. A medence közvetlen fényfelőli oldalát enyhén lehet árnyékolni. Általában 36—48 óra alatt kikel az ikra, és ekkor a medence falán a növényeken megtapadva lógnak az ivadékok. A 3—5. napon már elúsznak; és ettől kezdve kell táplálni őket. Felnevelésük könnyen lehetséges tojásporral, vagy vízben jól eldörzsölt kemény tojás sárgájával, amiből a medence különböző pontjaira szemcseppéntővel egy-egy cseppet becseppentünk. «Naponta kétszer, keveset ajánlatos etetni. Gyorsan növő hal, 3—4 hónapos korban már ivarérett. Tkrázási periódusuk 8—9 nap. Figyelmes munkánk eredménye sok színes vidám halacska lesz. (Kóré) BÉLYEQ VÁNDORLÓ LEVELEZŐLAP Ezzel a címmel érdekes cikket közöl a Filatéliai Szemle februári száma dr. Gádoros Miklós, az Állami Biztosító pécsi bélyeggyűjtőköre tagjának tollából. A ! cikk írója régi, lelkes eszpe- \ rantista is, aki ötletesen kap- ; csolta egybe a nemzetközi ; barátság ápolását előmozdító eszperantista mozgalmat a | bélyeggyűjtés ismeretterjesztő voltával. Ügy véljük, hogy az ötlet, mint a motívumgyűjtés egyik újabb lehetősége, még sok érdekességet rejt magában. A DUNÁVAL KAPCSOLATOS BÉLYEGEK . A Dunával kapcsolatban kiadott helyi bélyegek között ismertek a Duna Gőzhajózási Társaság bélyegei. (Vajon van-e belőlük pécsi vagy baranyai bélyeggyűjtők birtokában?). Kevesen ismerik azonban a „D. B. S. R.” társaság (DANUBE and Black Sea Railway, magyarul: „Duna— Fekete-tengeri—Vasút” saját helyi, nem postai bélyegéit. A vasút vonala Konstanza (Küstendje) és Cernavoda városok között húzódott. Jelentősége abban volt, hogy á Cernavodától a tengerig vezető kanyargós, több száz kilométeres Duna-utat Kons- ta.nzáig kb. 70 kilométerre megrövidítette. Ezt a vasútvonalat még a Dunagőzhajö- zási Társaság is felhasználta olyan posta továbbítására, amelyet a Fekete-tengeren át az Osztrák Lloyd Hajózási Társaság útján szállított tengerentúlra. A magánosok által a vasúttársaságnál feladott postaküldemények bérmentesítésére 1867-ben a társaság 20 para névértékű bélyegeket nyomatott, amelyek ma már nagyon ritkák. Tényleg futott levélen a példányok több tízezer forintot is érnek. BÉLYEGFÜZET MINT SZAKÁCSKÖNYV Ismeretes, hogy több országban, különösen Angliában igen kedveltek a bélyegfüzetek. (Nálunk Magyarországon eddig az újévet köszöntő, a Balatont és a Dunakanyart propagáló füzetek jelentek meg.) Ezért használta fel az angol postaigazgatás egyik legutóbb megjelent bélyegfüzet kiadását arra, hogy abban a háziasszonyok részére reklámanyagot helyezzen el. A bélyegfüzet egy font értékben 1, 4 és 5 pennys bélyegeket tartalmaz és 12 teljes étel receptjét színes illusztrációkkal. A bélyegfüze' neve: „bélyegek szakácsok nak” és négy lapocska bélyeget tartalmaz az előbbi beosztásban és értékben. A lapocskákat a füzethez fűző szalagon olvashatók a receptek. Ezeket a bélyegfüzeteket a postaigazgatás csak egy bi zonyos területen, Londonban és attól délkeletre hozza főt”- galomba. Ezen felül a gyűjtők — vagy más igénylők — az ilyen füzeteket a bélyeg- gyűjtő szolgálat útján és néhány nagyobb város postájánál is beszerezhetik. Az angol postaigazgatás figyelemmel kíséri a keresletet és a további forgalomba hozatalukat. illetve' hasonló propaganda bélyegfüzetek kiadását a kísérlet eredményeitől teszi függővé. KARÁCSONYI BÉLYEGEK Áz egyik német bélyegszaklap cikke szerint az 1943. évi magyar karácsonyi sorozat (3 érték) maradék bé- lyegkészletét egy német kereskedő megvásárolta. Arról nem szól a cikk. milyen mennyiségű volt ez a maradék készlet Bár ez a sorozat eddig nem volt nacv ériékű (a Magvar bélvege.k 19',(>. évi árjegvz*ke szerint is nosta- tiszt-’n 3 forint, használtan 1 forint értéknek!, de mióta divatos lett a karácsonvj bélvegek gvűltése. azt keresik és szívesen veszik, mert mint motívum, egvike az igen korai kiadásoknak. ja a vitaminban gazdag mű- eleságet is. Békés, játékos állat, kékes színben ragyogó csíkozata kiemeli a többi hal közül. Savanyú vízben nem érzi jól magát, hamar elsorvad, elpusztul. Az ivari különbség jól megfigyelhető, mert a hím jóval karcsúbb, mint a pocakos gömbölyű hasú anya. Szaporításuk nem nehéz, elég egy nagyobb üvegkád, vagy egy kb. 10—15 literes medence. Gondos — már ismertetett módon — tisztítás után jól kimosott folyami kavicsból készítsünk 2—3 ujjnyi aljazatot a medencénkbe. A kavicsok nagysága mogyorónyi, vagy zöld diónyi legyenek. A kavicságy közepére helyezzünk egy Myrio- phyllum bokrot, majd az egéBrachydartio rerio
