Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-10 / 35. szám
f 970. február 10. 3 »tinantmt natiio Módosításra Tárnak a kollektÍT szerződések Tapasztalatok a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál 12 másodperc alatt az egész istállóban egyszerre „tálai“ a félautomata seríésetetö A bő termés feltétele Jó vetőmag — minden menny iségben Mint Ismeretes, kormány- határozat született az év végi részesedés „kategóriák” szerinti felosztásának megszüntetéséről és 1969. január 1-től új rendszer alapján kell a részesedési alapot felosztani. A kormányhatározat nyomán a munkaügyi miniszter végrehajtási rendeletet adott ki a részesedési alap felhasználásáról. Ennek i alapján A vállalatoknak módosítani kell az 1989/1970. évre kötött kollektív szerződéseket. E munkának egyik fontos állomása volt a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál megtartott vállalati aktívaértekezlet. A meghívottak már napokkal az értekezlet előtt megkapták a sokszorosított kollektív szerződés tervezetét, amelyet a vállalat szakemberei a társadalmi szervek közreműködésével állítottak össze. A meghívottak tehát már a tervezet alapos tanulmányozása után jöttek az értekezletre, ahol Romvári Attila igazgatóhelyettes tartott előadást azokról a célokról, szempontokról és indokokról, amelyeket a módosítás elkészítésénél figyelembe vettek. Amiért a kollektív szerződést módosítani kell A vállalat kollektív szerződését elsősorban a részesedési alap felosztása miatt kell módosítani, de sor kerül egyéb, az időközben történt változások és felmerült problémák rendezésére is. 1. A felmondási idő a részesedési alap felosztásánál alkalmazott kategóriákhoz volt kötve. A kategóriák megszüntetésével új szabályt kellett alkotni, ezért a tervezet differenciált felmondási időt tartalmaz a munkakör fontossága, a munkaviszonyban töltött idő és a törzsgárda-tagság figyelembe vételével, 2. A vállalatnál 1969. év folyamán csökkentett munkaidőt és új munkarendet vezettek be. Az új munkarend gazdasági eredményei jók, ezért a kollektív szerződésben is rögzítik az új munkaidőt, munkarendet. 3. A létszámhiány és a csökkentett munkaidő miatt néhány területen az üzemek igényelték az eddig rögzített túlóra-keretek felemelését. A szakszervezeti szervekkel egyetértésben itt csak kismértékben és nagyon indokolt esetben kerül sor módosításra. 4. A módosításra kerülő legszélesebb terület természetesen a részesedési alap felhasználásával kapcsolatos. Itt kell ugyanis szabályozni a részesedési alap felosztását, az év végi részesedés felosztásának rendszerét, a nyereség-prémium, nyereségjutalom összegét és a kifizetés feltételeit, a veszteséges gazdálkodás esetén követendő eljárásokat. Nyereség jutalom Az új rendelkezés szerint a részesedési alap terhére a vállalat bármelyik dolgozója, dolgozói csoportja, kisebb szervezeti egysége is részesíthető nyereség-prémiumban, illetve nyereség-jutalomban. Mint fentebb említettük, az alkalmazotti állomány egy része már a korábbi években is nyereségpremizálásban részesült a vállalatnál, ezért az új rendelkezés alapján ezt a kört szélesíteni kívánjuk. A nyereség-prémiumban nem részesülők — munkások és alkalmazottak — résrére nyereség-jutalmat fizetnek majd. A nyereség-jutalom összegét az üzemi eredménytervek teljesítésétől teszik függővé, s így a nagyobb önköltségcsökkentés esetén magasabb összeget kap az üzem. E célra a munkások részére 5 millió forintot, az alkalmazottak részére pedig közel 800 ezer forintot biztosít a kollektív szerződés tervezete. A nyereség-jutalom ösz- szege az éves bérek k'b. 2 százalékának felel meg. A nyereség-jutalomban való részesülés feltételeit, munkaköreit és összegét a kollektív szerződés üzemi függelékeiben fogják szabályozni, figyelembe véve az üzemi sajátosságokat Év végi részesedés Ismeretes, hogy az új rendszer alapján a dolgozók részére járó év végi részesedést egységesein, a kifizetett bérek figyelembe vételével (újítási díj és hűségjutlalom nélkül) kell elszámolni. E jelentős változás mellett a vállalat további módosításokat tervez a korábbi gyakorlathoz viszonyítva. A kollektív szerződés tervezete szerint, a x vállalati törzsgárda anyagi elismerése mellett, rendezik az áthelyezett dolgozók differenciált részesedését is. Köztudott, hogy Pécsett az ércbányászat fiatal iparág. Sok dolgozó a bányászat egyéb területéről ke- j rült a vállalathoz és a régebbi szabályok szerint több területen új felvételes dolgozóknak tekintették őket. Ezen segít a jelenlegi szabályzat, 1 amely lehetővé teszi — át- j helyezés esetén — a vállalati törzsgárdánál is nagyobb anyagi elismerést az év végi részesedés felosztásánál, a munkaviszonyban töltött idejük alapján. A kollektív szerződés tervezete az új felvételes dolgozók tekintetében is változást tartalmaz. Eddig az év közben felvett dolgozóknak — az áthelyezés esetét kivéve — nem fizetett év végi részesedést a vállalat. A jelenlegi tervezet szerint féléves munkaviszony alapján részarányos év végi részesedést kapnak az új felvételes dolgozók. Remélhető, hogy ez is elősegíti a szükséges munkaerő biztosítását a vállalatnál. Az 1969. évre járó év végi részesedést már az új szabályzat szerint fogják felosztani és kifizetni. A vállalati aktivaülés örömmel vette tudomásul a bejelentést, miszerint a múlt évinél valamivel magasabb összeg, kb. 11 millió forint év végi részesedés kerül szétosztásra. Szocialista brigádok jutalmazása A vállalatnál több ezer dolgozó vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. Munkájuk jelentősen elősegíti a vállalati feladatok teljesítését. Évközi jutalmazásul 1970-ben 100 ezer forint áll rendelkezésre. A jutalmak kifizetését differenciáltan, az alábbiak szerint tervezik: — bronzkoszorús jelvénynyel rendelkező brigádtagonként 200 forint, — ezüstkoszorús jélvény- nyel rendelkező brigádtagonként 400 forint, — aranykoszorús jelvénynyel rendelkező brigádtagonként 400 forint. A rendelet szerint csak az 1970-es eredmények alapján értékelt brigádok részére lehet a jutalmakat fizetni. Tehát a fenti fokozatok szerinti jutalomfizetés összege a következő években megemelkedik. Az aktívaértekezlet résztvevőinek felszólalásaiból, az elhangzott javaslatokból arra lehet következtetni, hogy a dolgozók körében is számos észrevétel születik a kollektív szerződés tervezetének vitájában. A tervezet feldolgozásával kapcsolatban egyébként megállapodás született, hogy a módosítás tervezetét február 20-ig a vállalat valamennyi üzemében ismertetik a dolgozókkal. Az észrevételeket, javaslatokat két nap alatt feldolgozzák az üzemek és a vállalati SZB- hez megküldik. A beérkezett javaslatok egyeztetése után a vállalati SZB, illetve Szak- szervezeti Tanács fogja az anyagot megtárgyalni és sor kerül a kollektív szerződés megkötésére is március 10- ig. A módosított kollektív szerződés alapján a vállalat dolgozói március végéig megkaphatják az év végi részesedésüket. Juhász Károly Kitűnően vizsgázott a Tatai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat félautomatikus ser- j tésetető berendezése, amelyet | az etyeki Vörös Hajnal Ter- j melőszövetkezetben szereltek ; fel. A Keszthelyi Agrártu- i dományi Főiskola „Georgi- kon” típusú istállóihoz tökéletes hizlalófalat készítettek. Egy 600 férőhelyes istállót 2 berendezés szolgál ki. Egyetlen gombnyomásra, 15 perc alatt mind a 72 adagolókocsi felveszi a tároló tartályból a kutricánként beprogramozott eleséget: 2—10 kilogramm takarmányt és 2—5 liter vizet szállít a vályúhoz. A kívánt időben. 12 másodperc alatt „tálal” egyszerre az egész istállóban. Az utóbbi években jelentősen nőtt a kukorica termésátlaga és ez nagyrészt a jó minőségű vetőmagnak köszönhető. A mezőgazdasági nagyüzemek vetőmagigényeit a Vetőmagtermeltető Vállalat a múlt év őszén felmérte. Ebben az időben még nem volt ismeretes, hogy a vállalat az idei év tavaszán mely fajtákból és milyen mennyiségben biztosít vetőmagot. A vállalat ezekben a napokban kezdte meg a hibridkukoricák értékesítését, s ez alkalommal a vállalat termelési felügyelői a vetőmag megrendelésekkel kapcsolatosan személyesen felkeresik a mező* Évtizedenként megkétszereződik a fogyasztás Villamos energia: kicsiben és nagyban Magyarország villamoserőmfivei, energia elosztóhálózata, és r»rr óromlormolóe alalriiláco 1QQ8 __1 Qßfi lrn^ntf A dal néhány hét alatt sláger lett. Az Ómega együttes új száma, a Petróleumlámpa valami olyasmiről szól, amit a tizenévesek túlnyomó többsége már csak olvasmányaiból, filmekből, az idősebbek elbeszéléseiből ismer. A petróleumlámpáról szóló dallam természetesen elektromos gitáron és orgonán csendül fel, az elektromosság rögzíti hangszalagon, hanglemezen, s a villanyáram közvetíti a hallgatóhoz, akár lemezjátszó, magnó, rádió vagy televízió legyen a közvetítés eszköze; A diadal nyolc évtizede A nyolc évtizedes múltra visszatekintő villamosenergiaipar története bővelkedik diadalokban. Száz éve, 1870- ben, a világ energia-termeié" sének hetven százalékát még a fa fedezte. A századfordulón, amikor megkezdődött az elektromosság nagyüzemi termelése, a szén került az első helyre: 69.7 százalékkal részesedett az energia előállításából. A fa aránya 26.6 százalékra csökkent, s fölbukkant két új energiahordozó: a kőolaj és a földgáz. 1960-ban a világ energiatermeléséből 47.3 százalékot a kőszén, 33.3-at a kőolaj, 13.6-ot a földgáz fedezett. míg a vízienergia 3.8 százalékot tett ki, s a valamikori listavezető, a fa részesedése két százalékra csökkent ... Világszerte a fejlettség, a gazdasági növekedés egyik fő mutatója az elektromos energia termelése, s egy főre jutó fogyasztása. 1900-ban 15 milliárd kWó volt a világ- termelés, 1929-ben 280 milliárd, annyi, amennyit harminc év múlva a Szovjetunió egymaga előállított. A híres lenini jelszó — „Kommunizmus = szovjethatalom + villamosítás” — gyakorlati megvalósításáról mindennél többet mond, ha a szocialista országok villamosenergia termelését az 1938-as és az 1968-as adatok alapján vetjük össze. Eszerint a Szovjetunió 1938- ban 48.3 milliárd kW. 1968- ban 640 milliárd kW villamosenergiát termelt. Lengyel- ország négy, illetve 57, Románia 1.1. illetve 27, hazánk pedig 1.4, illetve 13.2 milliárd kW-ot Szűkítsük a kört: az imponáló, de a kisfogyasztó számára alig felfogható adatokon túl miben mérhető az elektromosság fontossága és térhódítása? Például abban, hogy 1962-ben hazánkban befejeződött a faluvillamosítás, minden településre eljutott a villany. Sok helyen villany- pásztor őrzi a jószágot a legelőn, villanyújság adja tud- tul a legfrissebb híreket a fővárosi nagykörúton, villanymozdony húzza a szerelvényeket egyre több vonalon, a villany működteti a másfél millió televízió készüléket, a mosógépeket, hűtőszekrényeket ... Nemcsak az ország arculatának, de a családok életének változásait is szoros szálak fűzik a villamosenergia termelés növekedéséhez. Az országot behálózó 92 ezer kilométer hosszú vezetékrendszer — 1960-ban niég csak 63 ezer kilométer — a szó szoros értelmében mindennapi életünk fő ütőere: a villanyáram elapadása megbénítaná az életet. Gyorsan növekvő fogyasztás A Magyar Villamos Művek Tröszt 23 vállalatának 37 ezer dolgozója a leggyorsabban fejlődő iparágak egyikében tevékenykedik. Az ipari beruházások tetemes százalékát hosszú esztendők óta a villamosenergia-ipar kapja — a harmadik ötéves tervben 17 milliárd forintot —, s például 1968-ban 3.8 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. A felszabadulás óta eltelt évek olyan létesítményekkel bővítették az energiatermelő hálózatot, mint a mátravidéki, a November 7.. a borsodi, a tisza- palkonyai, a pécsi erőmű, a Százhalombattán felépült óriás. s a most épülő Gagarin Hőerőmű. Évről évre gyors ütemben emelkedik a fogyasztási igény, s ennek zavartalan kielégítésében a hazai termelőkapacitások bővítése mellett nagy szerepet játszik az import, a KGST országok egyesített energia-hálózata. A legnagyobb villamosenergia fogyasztó. az ipar, évente átla- 1 gosan hat, a lakosság 14 százalékkal több energiát igényel a villamosipartól. Azt pedig. hogy a fogyasztás nemcsak abszolút, de relatív mértékben is emelkedik, igazolja, hogy míg a háztartási fogyasztó-helyek, tehát nem a fogyasztók! — száma az 1960. évi kétmillióról 1969 végére hárommillióra emelkedett, addig az egy háztartásra jutó villamosenergia fölhasználás tíz év alatt megháromszorozódott. Csil lapíthatatlan éhség A villamosenergia-iparban csillapíthatatlan éhségként jelölik a fogyasztási igények gyors emelkedését. Az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítése, a háztartások modernizálása, közutak megvilágításának bővítése: több és több energiát követel. Bár igaz, hogy míg a századfordulón egy kWó áram termeléséhez még tízezer kalória fűtőanyag kellett, ma pedig a nemzetközi szintet a 2500 kalória jelenti — hazánkban 1968-ban 3277 kalória volt ez a szám —, az éhség csillapítása minden tekintetben nagy anyagi áldozatokat követel. Az iparág elkészült — s a kormányzati szervek által jóváhagyott — negyedik ötéves terve 40—45 százalékos fogyasztás emelkedéssel számol, gyakorlatilag tehát az évtizedenkénti megkétszereződéssel. A terv legfőbb adatai szerint az 1965. évi 12.5 milliárd kWó fogyasztás 1970- ben már 17.6-ra emelkedik, 1975-re pedig eléri a 25.5, 1980-ra a 35.5 milliárd kWó-t. így válik érthetővé, miért szükséges a negyedik ötéves tervben az 1966—1970 között kiépített kapacitások megkétszerezése, 1.6 millió kilowatt erőművi teljesítmény létrehozása. Befejeződik a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése, s 1973—1975 között sor kerül a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű bővítésére, 4, egyenként 215 megawattos áramtermelő blokk létrehozásával. A százhalombattai óriás ezzel 1975 végére 1500 megawattos kapacitásával Európa legnagyobb szénhidrogéntüzelésű erőművei között foglal helyet. gazdasági termelőszövetkezeteket. A felmért igényekből megállapítható, hogy a termelő- szövetkezetek nem használják ki azt a lehetőséget, hogy a nagyobb termést biztosító kétvonalas (egyszeres keresztezésül hibridkukoricából növelhetik vetésterületüket. — Holott az elmúlt év jó vetőmagtermése következtében az eddigi igényeken felül további jelentős készletek állnak rendelkezésre a hazai egyszeres keresztezésű (kétvonalas) hibridkukorica vetőmagból. Mégpedig a következők: A kétvonalas hibridkukoricák közül az MVSC. 660. MVSC. 620, MVSC. 570. MVSC. 530, valamint a jugoszláv importból származó ZPSK. 1, ZPSK. 4, ZPSK. 6, BCSK. 5 fajták. Ugyancsak nagy a választék a háromvonalas hibridfajtákból is. melyek közül a legismertebbek MVTC. 651. MV- TC. 601, MVTC. 540, MVTC. 521 és az MVTC. 431. A négyvonalas hazai hibridkukorica fajták közül az Mv. 1, Kh. 22, MV. 502, és a SZE. 270 csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. de ezek helyett ajánlja vállalatunk az MV. 602, MV 26. MV. 520. MV. 40 és a SZE. 71 fajtákat. Az egyéb négyvonalas fajták korlátlan mennyiségben vásárolhatók. A hibridkukorica vetőmag használata a megfelelő agrotechnika alkalmazásával jelentős terméseredmény növekedést biztosít. Feltétlenül indokolt. hogy a mezőgazdasági nagyüzemek főként a kétvonalas hibridkukoricát olyan területen használják fel. ahol az igényének megfelelő tápanyagellátottság biztosítva van. Emlékeztetőül itt annyit hogy a kukorica alá a nitrogén, foszfor és káli műtrágyj aránya 2:1:2 körüli. A reálisan várható szemtermés minden mázsájára ál-talábar 2.2 kliogramm N. 1 kg “P*5 és 2 kiló KO hatóanyagoi kell számítani. Ez az ada| azonban az előző évek tápanyag visszapótlásának, vala mint a tápanyag felhasználásának figyelembevételével módosítható. A hibridkukorica vetőmagigények szerződéskötéséve egyidőben az 1970. évi tavaszi és őszi kalászos vetőmag vak szerződése is megköthető Kalászos vetőmagvakból s kenyérbúza fajtákból a Be zosztája. a Rannáia és a Fér- tődi 293-as vetőmagja vá súrolható. Takarmánybúzá ból a Libelulla, az Etoil és ; Moison, valamint kisebl mennyiségben San Páston fajta áll rendelkezésre. A idén ősztől kezdődően a ka lászos vetőmagvakat kizáró lag nagykereskedelmi ároi értékesítik. Ez az ár mázsán ként 30 forinttal alacsonyad az 1969-ben érvényes nagj kereskedelmi árnál. Kismotor- és kerékpárvásárlók! Csak FEBRUÁR 28-IG a bukósisak nélkül üzemeltethető KOMÁK kismotor 3700,— Ft helyett 3580,— Ft RIGA kismotor 3940,— Ft helyett 3850,— Ft Kerékpárokból is nagy választék Bajcsy-Zs. u. 39. (Ipar u. sarok) 1