Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-08 / 34. szám

s Oldözik, rabszolgaságban tartják és gyilkoljak az indiánokat 1970. február 8. sunantau tiapia ELEKTRONIKUS AGYAK AZ AMERIKAI RENDŐRSÉG SZOLGÁLATÁBAN NCIC Egy amerikai rendőr két alvó férfit fedez fel egy ko­csiban, amely elhagyatott út mentén parkol. A szokás szerint igazoltatja őket, majd rádión jelentést tesz a parancsnokságnak. A pa­rancsnokság tájékoztatást kér az illetőkről a washing­toni Országos Bűnügyi Tá­jékoztató Központtól. A köz­pont azonnal válaszol: a szó­ban forgó egyéneket rablás és négy nő meggyilkolása miatt körözik. A rendőrtiszt azonnal őrizetbe veszi a kö­rözötteket. Ilyeti esetek ma ország­szerte előfordulnak. Az Or­szágos Bűnügyi Tájékoztató Központ (NCIC) erős új fegyvernek bizonyult a bű­nözés ellen vívott, fokozódó háborúban. E központot a Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) nem egészen három évvel ezelőtt helyezte üzem­be. Ma már 48 állam és sok város veszi igénybe a köz­pont komputerizált hálóza­tát, hogy gyors információt kapjon a körözött egyénék­ről, vagy áz ellopott tulaj­éi ónról. A washingtoni központban tárolt 1,2 millió információt az Egyesült Álamok bárme­lyik helyi és állami rendőr­sége azonnal megkaphatja. A bűnözők ellen vívott kom­puterizált háború jól bevá­lik: a washingtoni számító­gépet hírközlési vonalak kö­tik össze 87 rendőrparancs­noksággal — Kanadával szintén van összeköttetés — és e parancsnokságok néhány másodperc alatt megkapják a kért információt. A washingtoni tájékoztató központban két óriás szá­mítógép van: az egyik állan­dóan működik, a másik csak rendkívüli esetekben. Ezek a számítógépek összeköttetés­ben állnak más számítógép- rendszerekkel, amelyek egyes állami vagy helyi parancs­nokságokon vannak. A tájé­koztató központtal kapcso­latban álló 87 rendörparancs- nokság közül 17-nek van komputere, s a végső eél az, hogy mindegyik állam köz­vetlen összeköttetésbe kerül­jön az FBI washingtoni szá­mítógépével. Az összekötte­tést addig telex biztosítja. Az Országos Bűnügyi Tá­jékoztató Központ kapacitá­sát még korántsem használ­ják ki teljesen. Az FBI igaz­gatója ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ami az NCIC hálózatának későbbi kiter­jesztését illeti, arra számí­tunk, hogy a központi szá­mítógép országos hálózat magva lesz. Az összes álla­mok és nagyvárosok bekap­csolódnak majd az informá­ciós rendszerbe. Az ilyen széles körű hálózat azonnal tájékoztatást nyújt majd az ország minden rendőrének és felbecsülhetetlen értékű fegyverrel látja el őket a j bűnözők elen vívott harc­ban. E rendszer még kezdeti stádiumban van: operatív és igazgatási alkalmazásának lehetőségei korlátlanok”. Emberirtás ipari szinten V ilágszerte általános megdöbbenést keltett Lars Persson svéd néprajzi kutatónak az az állítása, hogy a brazíliai kormánynak szándékában áll napalm-bombákkal megsemmisí­teni a rengetegben élő indián-csoportokat. Lars Persson Stock­holmban, a bennszülöttek életével foglalkozó nemzetközi munka- csoport ülésén közölte: a brazíliai légierő Kanadában 12 De Ka- villan-Caribou gépet rendelt, amelyek napalm-bombák szállítá­sára alkalmasak. Az ottani brazíliai katonai attasé mellett dol­gozó törzstiszt elmondta Perssonaak: a repülőgépeket az ósz fo­lyamán bevetik a Brazíliában szabadon élő indiánok ellen, minthogy utóbbiak szembeszegülnek minden civilizációs kísér­li lettel. és az a veszély fenyegeti, hogy kommunista eszméket ter- 3 jesztenek körükben. Kellemetlen igazságok Brazília hivatalos képvise­lői persze igyekezték ezt az állítást félreértésnek, vagy rossz tréfának beállítani. A valóságot földrajzi és más, társadalmi okokból, nehéz megállapítani. Egy néhány évvel ezelőtt kirobbant eset is világosan mutatja, hogy ilyen körül­mények között milyen cse­kély a hivatalos cáfolat ér­téke. Jesco von Puttkamer német újságíró 1963-ban a brazíliai Xingu Nemzeti Parkban a Sao Manuel-íolyó partján kajabi indiánok mintegy 60 tagú csoportját fényképezte le. Ezeket a férfialtat és nőket gumiül- tetvényesek rabszolgasorbán tartották és bélyegzővel je­lölték meg, mint az állato­kat Venezuelában egy Paul Straki nevű férfinak komoly nehézségei támadtak kényel­metlen igazságok kimondása miatt. Straki leleplezte, hogy Umberto Boccia olasz szár­mazású nagybirtokos meg- gyilkoltata azokat az indiá­nokat, akik nem akarták neki átengedni földjeiket Straki kénytelen volt elhagy­ni Venezuelát, mert a rend­őrség nem vállalta, hogy ke­zeskedik biztonságáért Tavaly Kolumbiában sza­bályszerű vadászatot rendez­tek indiánokra. Ennek főként a ma még mintegy 5000 főt számláló koima indiánok es­tek áldozatul. Ezt a hajdan mezőgazdasággal foglalkozó kultúmépet a kelet-kolum­biai fennsíkokra szorították vissza, ahol nyomorúságos nomád életmódot folytat. A vadászatból élő indiánok al­kalmi állatlopásai az állat- tenyésztőknek ürügyet szol­gáltattak a rendszeres em­bervadászatra. Egyes „va­dásztársaságok” két-három- napos kampányaik során 30 —40 embert is megöltek. Ez azonban csak akkor okozott közfelháborodást, amikor egy ottlakó ügyvéd beszá­molt róla a bogatai lapnak küldött levelében. Lars Persson jelentésében többek között az alábbiakat A Persson gyanúját meg- cUcipOZO tfcíiy. fcc>i*k.tí JfClü.“ Ucii Zajlott ie, touo mint ot evvel ezeioit. A orazi.ua na- taran eio kouania-inaiánoií teiu.eteie lsui. xeuruar 12- en iegj veres csoport tort be, Kequeua varos polgarmeste- reneic, Gumericmuo Flores- nea vezetésevei. A tudomá­nyos cégérrel kezdeménye­zett expedíció gyaKoriauiag a guimueresaedeiem céljait szoigaita, ameiyben Flores is eroekelt volt. Az expedí­ció heleaen át az indiánok területén tartózkodott: a benszulóttek két ízDen tá­madták meg. Egy tagját megölték, negyet i megseDesi- tettek. Viszont az egyenlőt­len harcban mintegy 56 in­dián esett el, s az expedíció még támogatást kért a had­seregtől is. Egy kombinált támadás során ágyúnaszádot is küldtek oda, s közben két B—26-típusú repülőgép támadta a kokamák falvait. Előbb csak gépfegyverrel, később robbanó, majd na­palm-bombákkal. A légitá­madásnak több mint száz áldozata volt. A hadsereg ezután további akciókat kezdeményezett, a kokama, a majoruna és az aguaruna Indiánok ellen. olvashatjuk: „A falut, amelyben éltem, állandóan fenyegették a telepesek. Egy éjszaka a maniokavetés jó­részét elpusztították, s ha­lomra öldöstéík az állatokat Az volt a céljuk, hogy az indiánokat az éhínség segít­ségével rábírják gazdaságtik feladására, hogy mint gyen­gén fizetett béresek az ő szolgálatukba álljanak. A Venezuela határterüle­tén élő bari indiánok har­minc évvel ezelőtt még mintegy 3 ezren voltak, de amint területük kezdett ér­dekessé válni a Texaco és a Colpet olajtársaságok szá­mára, a csoport felét meg­ölték. Több százan meghal­tak az 1966-os járványok idején. Alig maradt 600 be­lőlük; ezek jórészt az olaj­telepeket környező nyomor­tanyákon élnek. Az utóbbi hónapokban a j a brazíliai határon élő indi- ; ánokat fejenként körülbelül í 200 márkányi összegért ad- i ták el az ültetvényesek. Az utóbbiak körében minden­napos dolog az emberkeres­kedelem: a foglyokat tüzes vassal jelölik meg és drót- i sövénnyel körülvett tábor­ban tartják. A motilonék I törzsét egyaránt üldözik Ko­lumbiában és a szomszédos Venezuelában. Ko'umbiában, 15 évvel ezelőtt még mintegy 1500 motilone élt, azóta alig 3ü0-an maradtak meg. Pri­mitív viszonyok között, ku­koricatermesztésből élnek. A dél-amerikai kormányok semmilyen eszközt nem ha­boznak igénybe venni az in­diánokkal, mint politikai el­lenfelékkel szemben. A lehe- I tő legmesszebbmenően ki- ; használják ellenük a hadse- i reget, a rendőrséget és az I igazságszolgáltatást Hol feküdt az ókori Sybarys? Rómából érkezett a hír, hogy megtalálták az ókori Sybaryst, a bujaságáról, rossz erkölcseiről hirhedt régi olaszországi görög vá­ros romjait. A felfedezést a régészek és az iparosítók közötti iz­galmas vita előzte meg. Az Olaszország déli csúcsán, Torentotól nem messze fekvő terület, amelyet a régészek már évtizedekkel ezelőtt az ókori Sybarys- ként tartottak nyilván, ma Calabria legszegényebb, legkevésbé fejlett területei közé tartozik. Mert a Crati és Coscilo folyók torkola­tánál korszerű, ásványolaj tartályok befogadására al­kalmas kikötőt szándékoz­nak építeni, ugyanakkor megkezdik különböző nagy­ipari vállalatok, elsősorban olajfinomítók létesítését is. Ámde, amikor e terv részletei ismeretessé vál­tak, a régészek — utalás­sal az itt eltemetett ókori Sybarysra, energikusan til­takoztak. Az ipar vezetői így válaszoltak: „Legke­vésbé sincs szándékunkban a nemzet régészeti kincsei­nek megsemmisítése. Mondjátok meg nekünk pontosan, hol feküdt az ókori Sybarys, és kikötőn­ket, meg gyárainkat má­sutt fogjuk felépíteni.** A régészek kezdetben zavarba jöttek. Mert egye­lőre maguk sem tudták „pontosan hol*’ süllyedt el az ókor Sybarys. A múlt esztendőben erőteljesen megindultak az ásatások és a fáradozásokat siker ko­ronázta. Megtalálták az L e. «. századból származó ókori városfalat és néhány ugyanezen időszakból szár­mazó épületet. Nem volt kétség, felfedezték az óko­ri Sybaryst, amelynek egykor 300 000 lakosa volt, és amelyet i. e. 510-ben az irigy krétaiak elpusztítot­tak! A város valamikor 35 000 négyzetkilométer te­rületen feküdt. Ezt a régé­szek most érinthetetlen kör­zetnek minősítik. Szabályszerű vadászat Kolumbiában Téli igavonók Az északi népek nélkülöz­hetetlen háziál.atai a rén­szarvasok, ezek az igényte­len, hideget, fagyot, havat jól tűrő állatok. Szánt húz­nak. de tejükkel, húsukkal is szolgálják az embert. A Szovjetunió északi területein is kedvelt állatok. Termé­szetesen csak kisebb részük háziasított, nagyobb részük ma is vadon él. Jellegzetes díszük az ágas- bogas agancs. A vadon élő anyaállat jó hasznát veszi: ha a szoptatástól és az éh­ségtől kimerültén patáival lyukat ás a keményre fa­gyott hóban, hogy elérje egyetlen táplálékát, a hó alatti megbúvó zuzmót, fejét a kiásott gödörbe nyújtva evéshez lát; szerteágazó szarvai jó védelmet nyújta­nak a nála erősebb szomszé­dai ellen. Az északi rénszarvasok legveszélyesebb ellensége a nagy termetű sarki farkas: a borjak 30—40 százaléka pusztul el a ragadozók ha­rapásától. Télen a sok szén­hidrátot, de kevés vitamint és ásványi sót tartalmazó zuzmó alkotja a rénszarvas táplálékát. A vadászok Is nagy becs­ben tartják a rénszarvast. Mélyedésekben kúszva vagy egy szelíd rénszarvas mögött lopakodva közelítik meg a nyájat. A szovjet vadászok évente kb. 30 ezer rénszar­vast lőnek ki, de helikopte­rekről, repülőgépekről pusz­títják természetes ellenségei­ket, a farkasokat i*. Hídépítés —* két nap alatt A nyugatnémet Krupp cég olyan közúti hídelemek gyártását kezdte meg, amelyekből mintegy 40 óra alatt összeszerelhető egy 200 méter hosszú híd. A nagyvárosi út­javítások, közműhálózati felújítások szükségessé teszik a forgalom gyors és zavartalan elterelését. E feltételeknek ma már szinte órák alatt összeszerelhető és szétszedhető hidak, felüljárók alkalmazásával tudnak eleget tenni a városrendezők. MINDENFÉLE ARANY A TENGERBEN A geológusokat és a geo­fizikusokat már régen fog­lalkoztatja az a feltevés, hogy a tengerek alatt épp olyan gazdag ásványlelőhe­lyek vannak, mint sok he­lyen a föld mélyében. A Csendes-óceán és az Északi- jegestenger vizében már ta­láltak is különböző ásványo­kat. Most egy szovjet csen­des-óceáni geofizikai expe­díció dolgozik a Szahalin szi­getek partján, ahol mint az eddigi próbák mutatják, arany található. TÖBB SZÁZ MILLIÓ DOLLAR GYÓGYSZERE­KÉRT. Az amerikaiak közül 5—7 millió szív legalább egy­szer egy évben marihuánát, egymillió. ember fogyaszt másféle kábítószert, 500 ez­ren állítólag állandóan szed­nek barbiturikumot és más csillapítószereket. A stimulá­ló és csillapítószerekért éven­te 541 millió dollárt adnak ki. Ezeket az adatokat az egész­ségügyi, és a nevelési és jó­léti minisztérium közli. EGYHARMADA TÖNK­REMEGY. A Német Szövet­ségi Köztársaságban több intézet és szervezet közös kutatások révén kimutatta, hogy a világon az évi növé­nyi termés egyharmada min­dig tönkremegy. A kutatók megállapítása szerint a világ ! termésének 35 százalékát már előre le kell írni. Ebből a 35 százalékból mintegy 14 százalék veszteséget a külön­féle növényi kártevők okoz­zák, 12 százaléknyi termést a növényi betegségek pusztí­tanak el, további 9 százalé­kot pedig a gyom tesz tönk­re. • A VIETNAMI HABORÜ ÉS A HÁZASSÁGOK. A há­zasság, a család és a válás problémáit tanulmányozó michigani társulat adatai szerint a vietnami háború jobban rombolja a családi kötelékeket, mint bármely más katonai konfliktus, amelyben eddig amerikai katonák részt vettek. A társulat véleménye sze­rint ennek az az oka, hogy a vietnami háború rendkí­vül népszerűtlen a lakosság körében. A korábbi háborúk idején a feleségek, többnyire a hazaszeretettől ihletve maradtak hűségesek férjük­höz... • 180 MILLIÓ ÉVES. Szov­jet geológusok megállapítot­ták, hogy a Jakut földön fel­tárt gazdag gyémántlelőhe­lyek öreg gyémántjai 110— 150 millió évesek. Vannak itt olyan gyémántok is, ame­lyeknek kora feltehetően több mint 180 millió évre iefaetA, mindenfelől AMIKOR HASZNOS A MAGAS VÉRNYOMÁS. Van eset, hogy a magas vérnyo­más orvosilag hasznos lehet: legalábbis ez vonatkozik az üszkös visszérfekélyre, ame­lyet a lábszár véredényeinek elmeszesedése idéz elő, s amely általában amputálást tesz szükségessé. Hét skan­dináv orvos látványos gyó­gyulásokat ért el azzal, hogy a hagyományos gyógymódot olyan vérnyomásemelő gyógyszerekkel kombinálta, ■ amelyekkel hónapokon át mérsékelten megemelt vér­nyomást ért el. • HÁNY ORVOS JUT EGY BETEGRE? A legújabb sta­tisztikák szerint már csak négy európai országban van az orvosok és a betegek szá­ma között olyan arány, ami a minimális arányt, vagyis az 1000:l-et nem éri el. Por­tugáliában 1200 személyre jut egy orvos. Jugoszláviá­ban 1300-ra, Finnországban 1400 lakosnak van egy or­vosa, Törökországban pedig egy orvosnak 3300 ember egészségét kell őriznie. A nemzetközi lista élén a Szov­jetunió áll, ahol 450 lakosra egy orvos jut. Svájcban 755 lakosra számítható egy or­vos, és ezzel elmarad az Egyesült Államok, valamint a Német Szövetségi Köztár­saság mögött, de megelőzi Nagy-Britanniát és Francia- I országot I A miniszoknya és a koncerttermek \ akusztikája A rövid szoknyák divatja \ jóleshet a szemnek, a dob- ) hártyára azonban kevésbé > kellemes a hatása. Erre a c felismerésre Dr. Vera O. S Knuds en, híres amerikai > fizikus és akusztikai szak- l értő jutott, abból az alka- > lomból, hogy a meztelen \ lábaknak a koncertterem- l ben kiváltott hatását tudó- > mányosan is megvizsgálta. \ »,A ruha elnyeli a han- ( got**, mondta Dr. Knudsen > egy interjú alkalmával, „s ( egy miniruhás lány sok- ( kai több hangot igényel, > mint az, aki konvencioná- c lis ruhába öltözött. Rock- > and-Roll-koncertekre, aho- > vá olyan emberek járnak, < akik a hangzavart szeretik, S megfelel ez a modern di- ) vat. Egy szimfonikus kon- l certen azonban megtörtén- > hét. hogy a koncertterem > akusztikai egyensúlyát a ( túl sok miniszoknyás > hölgy jelenléte fölborítja.’* ? SZÖGLETES TOJÁS. Ped­ro Gomez Orejados spanyol paraszt meglepődve vette észre, hogy tyúkjai nyolc- szögű tojásokat tojnak. A természetellenes jelenséget egyes szakemberek a farm elhelyezkedésével próbálják megmagyarázni: Orejados gazdasága a magasfeszültsé­gű áramvezetékek alatt teHU <*

Next

/
Oldalképek
Tartalom