Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-07 / 33. szám
ÍS7J. február 7. »unantmt nduiö Európa gyógyfürdő- központja: Magyarország Pályázat Harkány fejlesztésére — További kísérletek Abaligeten — Gyakran mondják, hogy Magyarország szegény természeti kincsekben, pedig ez nem mindenben felel meg a valóságnak. Természeti kincsnek számít például a gyógyfürdő is, s ebben mi vagyunk a leggazdagabbak Európában. Pontosan 424 gyógyfürdőt — eközött 360 meleg vizűt — tartunk ma nyilván az országban, több mint háromszor annyit, mint amennyivel Spanyol- illetve Olaszország, kontinensünk másik két — gyógyfürdőben leggazdagabb ■— országa rendelkezik. Valutaszerző eszköz Budapesten, a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában hangzottak el a fenti mondatok, ahol dr. Vadász Gyula, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság vezetője, s dr. Dongó Pál, az intézmény főelőadója tartott a napokban előadást. Az előadók két kategóriába sorolták a hazai gyógyfürdőket. Az elsőbe tartozik a főváros, Hévíz, Harkány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Sárvár, mert kiemelkedő szerepet töltenek be az országban és nemzetközi vonatkozásban is ismertté váltak. A második kategória gyógyfürdői a hozzájuk tartozó körzet lakosságát látják eL A gyógyfürdők szerepét, jelentőségét méltatva dr. Vadász Gyula három összetevőt emelt ki. Az első a valuta szerzési lehetőség. A gyógyfürdőkre, illetve szállodákra költött pénz aránylag gyorsan visszatérül, ha sok külföldi látogatja e helyeket. Ez már azért is kívánatos, mert — a sok átutazó miatt — az átlagos külföldi polgár ma még csak 3—3,5 napot tölt hazánkban. Ha a gyógyfürdők látogatottságát fokozni tudnánk, sokat javulhatna ez az arány, hiszen a gyógyüdülés 14—16 napot vesz igénybe. Másodsorban azért kell fejleszteni gyógyfürdőinket, mert ki kell elégítenünk a magyar nép gyógyüdülési Igényeit is (erről még külön szólunk később), harmadszor pedig azért, mert a fejlesztés meggyorsítja az urbanizációt is. Üj szállodák, utak, üzletházak épülnek, erőteljes lendületet vesz a közművesítés stb., tehát városiasabbá, kulturáltabbá válik a gyógyfürdő könyezete. Mikor készül el Harkány terve? A konkrét fejlesztési tervekről szólva emlékeztettek arra, hogy november 20-án jelent meg a kormány 3370/ 1969-es határozata, ami tekintélyes összegeket biztosít e célokra. A baranyai olvasók örömére szolgálhat, hogy a budapesti Gellért Szálló, Tabán, a Margit-szigeti NagyMunkaalkalom hatvan nőnek Villamossági alkatrészgyártó kisüzem Sásdon Sásd régi gondja, hogy a nők részére nem tudnak munkaalkalmat teremteni. Számos kudarcot vallott próbálkozás után végre megszületett az első eredmény: a Budapesti Kontakta Alkatrészgyár és a Sásdi járási Építőipari Ktsz kooperációjában a régi hömyéki iskolában kisüzem kezdi meg a működését február 15-én. Három műszakban 60 nőt | foglalkoztatnak, akik jelenleg a Kontakta szentesi gyáregységében tanulják új szakmájukat. szálló gyógyfürdőjének, s Hévíz fejlesztése mellett egy újabb modern fürdőmedencét és egy 300 férőhelyes gyógyüdülő szállodát építenek Harkányban is, a IV. ötéves tervben. Külön pályázatokat hirdettek meg az építészek között, s — amint dr. Vadász Gyula elmondotta — a harkányi pályázatnak április 30-án jár le a határideje. A Gyógyfürdőügyi Igazgatóság tekintélyes összeggel díjazza a pályázókat, a tabáni gyógyfürdő, illetve szálloda tervezőinek például 260 ezer forintot utaltak ki. Ebben a vonatkozásban tehát nincsenek problémák. Nagy gondot jelent viszont az építőipari kapacitás hiánya, következésképp Harkány is csak akkor fejlődhet, ha építőt, vállalkozót találnak majd. Az előadók, valamint a klubnap hozzászólói elismerően emlékeztek meg arról, hogy a magyar kormány törvénybe iktatta, meghatározta a gyógybarlang fogalmát. Más országban még nem találunk erre példát, ez a lépés külföldön — köztük Nyugat-Né- metországban is — élénk visszhangot váltott ki. A kormányhatározat egyébként az aggteleki, miskolc-tapolcai, fővárosi, illetve abaligeti gyógybarlangok fejlesztését szorgalmazza. Amint a klubnap résztvevői megjegyezték, ez további méréseket, kísérleteket tesz majd e barlangokban szükségessé, ami csak az idegenforgalmi szervek támogatásával mehet végbe. Mivel Magyarország Európa gyógyfürdő központjának tekinthető, egy nemzetközi színvonalú kutató intézetet lehetne létrehozni Hévízen, amennyiben az ENSZ ehhez támogatást nyújt. Amint Vadász Gyula elmondotta, nem segélyről, hanem kölcsönről lenne szó, amit visszafizetnénk. Együtt a hazai igényekkel A kormányhatározat egyébként még számos gyógyfürdő korszerűsítéséről, bővítéséről szól. Nyomatékosan aláhúzza, hogy bár a deviza- szerző tevékenység nagyon fontos (hiszen természeti kincset értékesítünk ezáltal), ez nem mehet a magyar nép igényeinek rovására. Ez még gazdasági szempontból Is káros volna, hiszen a táppénzesek 8—9 százaléka mozgás- szervi betegségek miatt esik ki a munkából. Legalább eny- nyire fontos azonban a dolog általános emberi, politikai oldala is. Ezért egy sor bővítés, korszerűsítés teljesen hazai célokat szolgál, a hazai betegek ellátására építik fel például az ultramodern tabáni gyógyfürdőt is. A hazai gyógyfürdők fejlesztése egyébként annyira előtérbe került, hogy később szélesebb körben, egy országos konferencián is megtárgyalják majd ezt a témát — Magyar — Svájci gyártmányú, FILTROX márkájú kovaröldes szűrőberendezést helyeztek üzembe • Mecsekvidéki Pincegazdaság pécsi borpalackozójában. Az új gép a régi azbesztszűrős berendezéseknél több mint kétszer annyi, műszakonként ezer hektoliter bort szűr le kitűnő minőségben. Foto: Erb János Hogyan lehet hasznosítani a felesleges holmikat? Lehetne segíteni a rászorultakon — Apparátus nélkül nem megy Két hónapja már, hogy egyik nagypéldányszámú hetilapunk felhívást címezett Pécs városához abból kiindulva, hogy a nehéz anyagi körülmények között élők társadalmi megsegítésére valamilyen szervezett formát kellene találni. A cél az lenne, hogy akik segíteni akarnak és tudnak, azok eljuttathassák ajándékaikat — használt, felesleges ruhaneműiket, egyéb használati tárgyaikat — oda, ahol arra szükség van. És mivel Pécsről jelentkezett valaki, aki a felajánlások, adományok nyilvántartására (ez fontos!) egyszerű rendszert dolgozott ki, született meg a felhívás is: legyen Pécs ennek az országosan jogosult tevékenységnek az első gyakorlója. E rövid felhívás különféle gondolatok ébresztésére alkalmas. Elsősorban olyanokra, amelyek éppen az ajándékozható holmikkal kapcsolatosak. Nagyon sok háztartásban gyűlnek fel az idők folyamán ruhaneműk, amiket már nem használunk, eldobni sajnálunk, eladni nem tudunk, kerülgetni meg roppant kínos. Tudjuk, »hogy a Bizományi Áruház legtöbbször nem azt veszi meg, amit el akarunk adni, hanem amire szüksége van. Kimenni a vásárra, beállni a végeláthatatlan sorokba és röstel- kedve kínálni a portékát, nehogy haza kelljen vinni? Hát ez vérmérséklet dolga. Szóval sokszor gondolunk arra, vajha okosan meg lehetne szabadulni ezektől a holmiktól. A másik gondolatcsoport a megajándékozandókkal kapcsolatos. Tudjuk, de legszívesebben nem beszélünk róla, hogy élnek még a mi társadalmunkban is elesettek, nem is kis számban, akik bizony rászorulnak a társadalom segítségére. Olyanok, akiknek egy-egy „uraságok- tól levetett” holmi szinte életszükségletet jelent; azt, hogy a rongyot egy viseltes, kopott, de még használható ruhadarabra cserélhetik ki. Am lássuk csak, mi is van Pécsett? A Nőtanácshoz fordultam először tájékoztatásért: mit tudnak a felhívásról, van-e valami következménye? „Olvastuk mi is, de véleményünk szerint ennek megszervezése nem lehet a mi Vigyori, a labdaevo: i Uj játékok a Vidámparkban Bevezetik az új bérletrendszert — Baráti körök, pályázatok Viktor új feleséget kap A Mecseki Kultúrpark — a vidámpark és az állatkert gyűjtőneve — a pécsiek kedvelt kiránduló- és szórakozóhelye. Magukénak is érzik, hiszen köztudott, hogy milyen hatalmas társadalmi ösz- szefogás eredményeképpen jött létre. Létrehozása óta is solj segítséget kapott — nemcsak a társadalmi felajánlások terén, hanem az államtól is. Minden évben fejlődik, gyarapodik. A vidámparkban rendszeresen vezetnek be új játékokat, az ál- latkert állománya szép ütemben bővül. Lássuk, mit hoz 1970 a Mecseki Kultúrpark- nak, milyen változásokat, új játékokat vezetnek be. érkeznek-e új állatok? Minden búcsú, vurstli legkedveltebb játéka a körhinta — nem a láncos, hanem az úgynevezett „ringlispiel” . A gyermekek örülhetnek: az idén lovas körhintát állítanak fel szórakoztatásukra. Két „jutalmas” játék kerül elhelyezésre, ezeknek már a felnőtt közönség is örülhet. A pingpong tölcsérdobáló, melyben a cél egy távol álló tölcsér, abba kell a pehelykönynyű kaucsuklabdával betalálni, valamint Vigyori, a labdaevő (érzésem szerint ezt fölösleges illusztrálni) rengeteg nevetést, „férfias” vetélkedést tartogat a látogatóknak. A vitorlázó játék felállítása kicsit késik — körülbelül május elsejére ígérték. Az idén megváltozik a bérletrendszer is. Éves bérleteket adnak ki, a következő elgondolás szerint: Az állatkertbe felnőttekne'- (ötszöri alkalomra negyven százalékos kedvezményt biztosítanak), hat forintért váltható bérlet. A gyermekek ugyanezt féláron kapják. A vidámparki játékbérlet húsz förint lesz, ez egyszeri alkalommal belépést, és harminc forint ára játékhasználatot biztosít. Komplett bérleteket is bocsátanak ki, amely jogosítja tulajdonosát kétszeri belépésre az állatkertbe, háromszori belépésre és 30—30 forint értékű iátékhasználatra a vidámparkba. Ennek ára hatvan forint. A bérletek március 1-től válthatók. Létrehozzák az Állatkerti Baráti Köröket. Ebben a hónapban jelentkezhetnek az érdeklődők az állatkertnél, akik valamelyik — botanikus, akvarista vagy kisállattartó — körbe rendes vagy pártoló tagként kívánnak belépni. A fiatalabb korosztály számára is tartogatnak meglepetéseket: pályázati kiírásokat. A középiskolás korúak számára állattani megfigyelésekkel kapcsolatos irodalmi pályázatot, általános iskolásoknak fotó-, gyermekrajz-, rovar- és termésgyűjtő pályázatot írnak ki. Ismét kiadják a népszerű állatkerti keresztrejtvényt Végül: lesznek-e új lakók a ketrecekben? Viktornak, a morc galléros páviánnak érkezik feleség — az elsőt ugyanis megfojtotta. A meglevő puma sem búslakodik sokáig egyedül, őt is megházasítják. Aguti is érkezik, ezek mind Lengyelországból. Svájcból pedig emut kapunk. Az állatok hamarosan megérkeznek. Ezeken kívül is terveznek új lakókat, de nem ketrecben — néhány napja külön említettük meg — ez évben valószínűleg megépül az akváriumház. (Kampb) feladatunk — kaptam a választ. — Valaki járt itt nálunk, talán éppen az, akire a felhívás is hivatkozik, de nem tudjuk már, ki volt.” Menjek-e ezek után más társadalmi szervhez? Azt hiszem felesleges. Dr. Kovács Antalnénál, a Városi Tanács vb. szociálpolitikai csoportjának vezetőjénél érdeklődtem tehát. 'Igen, tudok a felhívásról. Azt is tudom, ki volt a kezdeményező — válaszolt kérdésemre. — öry Irén. az AKÖV forgalmi előadója. De ő már elkésett. A területi szociális gondozás központja évek óta foglalkozik ezzel — igaz, eléggé szűk keretek között.” Ágoston tér. Az egyik épület földszintjén van a területi szociális gondozás központja. Itt tartják „haditanácsaikat” a gondozó nővérek, itt mossák, vasalják az öregek ruhaneműit, ide járnak be fürödni a közelből az öregek és — igen — itt gyűjtik az adományokat is. Mióta? — Már'három éve — mondja Werner Edit vezető nővér. — Persze, nem szervezetten megy ez, inkább ismeretségi körünkre támaszkodunk. Mutatja a „vagyont”: néhány felsőkabát, női és férfi fehérneműk egy szekrényben, a polcon pedig egy csomó cipő. Nem valami sok az egész. Meg is mondja nyíltan, hogy fogytán vannak. Megint el kellene indulni, lejárni az ismerősöket, hátha csurran-csöppen valami. Ez meglep. Hát csak így lehet hozzájutni a dolgokhoz? Ha nem mennek utána, akkor egyszerűen nincs? De kész a magyarázat: soha nem is volt ennek propagandája. — És ha lenne? I — Nagy bajba kerülnénk — mondja kertelés nélkül.— Nézzen körül. Van itt hely és van rá személyzet, hogy egy akció keretében érkező anyagot fogadjunk? Rendszerezni, válogatni, mosni, foltozni kell, hogy ki lehessen adni a rászorulóknak. Nyilvántartani is kell. És vagyunk hozzá... Mennyien is? Hárman, meg egy nyugdíjas mosónő. — De kellene az anyag? — Nagyon! Többszáz rászorult van, akit el tudnánk látni. És amit kapunk, az legtöbbször olyan, hogy nem évekre, hanem csak hetekre, esetleg néhány hónapra oldja meg egy-egy ember problémáját. Ezek a használt holmik hamar tönkremennek. — Talán más szerv venné át a dolgokat? — Dehogyis! — tiltakozik tüstént. — Mi ismerjük elsősorban a rászorultakat, mi tudjuk, hogy hol és mire van szükség. Ha ebbe más is beleszól, abból csak kavarodás lenne. — Tehát... ? — Azt hiszem, helyiségre lenne szükség, és kisegítő személyzetre. Akkor menne a dolog nagyobb társadalmi megmozdulás esetén is. Hát tessék, ez van Pécsett. A város tulajdonképpen gyakorlója már évek óta ennek a tevékenységnek, csak éppen kevesen tudnak róla. De ha biztosítják a feltételeket, akkor semmi akadálya, hogy minél többen szerezzenek erről tudomást. Itt okosan lehet hasznosítani a felesleges holmikat. Hársfai István A Baranya megyei -kereskedelmi Vállalat MOHÁCSON, február 7-én és 8-án * cukrászsütemény- és minőségi borvásárt rendez POHARAZÁSSAL Szabadság út 28. alatt A Bútorszakfizlet mellett
