Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-06 / 32. szám

1970. február 6. wttnatitmi nama § Az állattenyésztésről tárgyalt a sásdi párt vb Aggasztó egyhelyben topogás Budapest VI. Nagymező u. 37-39. Nyitva: 9—17 óráig Szombat: 8 — 12-ig Új szaküzlet Budapesten! * MOTOR ÉS ALKATRÉSZ BOLT Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű felhőzet, többfelé futóeső, mérsékelt, nap­közben kissé megélénkülő dél­nyugati, nyugati szél. Az év­szakhoz képest enyhe idő. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 1—plusz 4, leg­magasabb nappali hőmérséklet plüss 4—9 fok között. Az immár hagyományos mohács! busójárás előkés/“»letel Javában folynak. A mohácsi Kossuth film­színház termeiben kiállítások nyílnak. A rendezők most helyezik el busómaszk faragók munkáit az egyik kiállító helyiségben. Szokolai felv. Leves tokban Előrebocsátom, nem va­gyok szakképzett vendég­látó, csupán némi ismere­tekkel rendelkező vendég. Ha úgy tetszik, kedves vendég, vagy pasas a bal háromnál. A vendéglátás művészetének fejlődéséről is csak hézagos ismeretek­kel rendelkezem. Például tudom, hogy a csiszolat­lan kőkorszak kezdetén a vendéglátás abból állt, hogy a nagycsalád amolyan házibuli kereté­ben jóízűen elfogyasztotta a váratlanul betoppant vendéget. Később, aminj őseink értelme és ízlése fejlődött, úgy fejlődött a vendéglátás is. Az étkezé­sek kezdtek ceremóniává válni, megjelent a szakács­művészet, külön tudo­mánnyá vált a terítés mű­vészete. A korai közép­korban még a kondérban való terítés dívott A ven­dégsereg körülülte a főző­edényt, és ki-ki a maga kanalával meregetve esze­getett. Aztán megjelent az asztal és feltámadt az igény, hogy mindenkinek legyen külön edénye, ami­ből megeszi a porcióját. És mindenek betetőzéseként megjelentek az éttermek, ahol mindenkinek külön hozzák a rendelt étkeket és öt forinton felüli fo­gyasztásnál számlát ad­nak. Ekkoriban Jelent meg a leveses tok, az a bizonyos kis edény, amiben éppen egy adag leves fér el. Év­tizedekig úgy tűnt, hogy nagyon hasznos kis edény­ke ez, mert nem lötyög ki belőle szállítás közben a leves, a pincér sem kény­telen az ujját a forró le­vesben áztatni, mint ami­kor tányérban hozza, és a vendégnek is szórakoz­tató foglalatosság a leves- merés, mindazonáltal meg­nyugvást is ad, hogy pon­tosan megkapta az előírt adagot. Most azonban új divat van kialakulóban kedvenc éttermemben, a patinás Nádor sörözőben. Eltűntek 'a leveses tokok. Tilos a kis fándlikban levest szer­vírozni. Helyettük több- személyes kondérszerű tálakat tesznek az asztal- társaságok orra elé. Mert nincs elég fándli. Vagy nincs keret fándlira, vagy sok az eszközlekötési já­rulék, vagy az ördög tud­ja, miért. A vendégek az­tán szépen szétmerik a le­vest. És pirulva megeszik. Pirulva, mert mindenki úgy érzi, hogy többet vett, mint a másik, de ugyan­akkor gyanakodva lesik is egymást, kinek a levesé­ben több a „tartalom”? Protokollviták is felütötték már a fejüket. Ki merjen elsőként? Aki legelőször rendelt, vagy a legidősebb, vagy sorolni kell ilyen esetben? Hiába! Mégis csak a fándli volt a leg­jobb, a legigazságosabb. Mégis kivonták a forga­lomból. De hát a fejlődés ! útjai egy laikus számára I kiismerhetetlenek ... I Időjárásjelentés A tenyésztési grafikon 1968-ig emelkedett, attól kezdve azonban hanyatlik, különösen ami a sertéste­nyésztést illeti. 1968. decem­ber 31-én 8368 szarvasmar­hájuk és 10 229 sertésük volt a járás termelőszövetkezetei­nek, egy évvel később azon­ban már 315 szarvasmarhá­val és 2203 sertéssel keve­sebb. Mint ismeretes, a sásdi já­rás tipikusan állattenyésztő körzet, ezért is foglalkoznak a járás vezető szervéi — köztük a párt járási végre­hajtó bizottsága — különös gonddal e területtel. A teg­nap délelőtti vb-ülés köz­ponti kérdése: miképpen le­hetne mielőbb véget vetni az aggasztó egyhelyben topo- gásnak? A kormány az állattenyész­tés fejlődésének meggyorsí­tása céljából a közel múlt­ban emelte a felvásárlási árakat. A változások a ter­melési kedv nagyarányú nö­vekedését ígérték, időközben azonban a tápok ára is meg­növekedett, s ez a fény je­lentős mértékben mérsékelte a kormányhatározat kedvező hatását Mégis, mit ígér az elkövet­kezendő egy-két év? A fo­lyamatban lévő nagyszabású építkezések nagy része 1972- ig belép a termelésbe, ami­nek eredményeképpen előre- láhatólag 1100—1300 darab­bal nő a járás közös gazda­ságainak szarvasmarha-állo­mánya, s az ugyancsak most épülő szakosított sertéstele­pek Is mintegy 600—650 anyaállattal növelik az állo­mányt Ez évente 8000 vágó­sertést biztosít majd, s amennyiben tovább erősödik • szövetkezeti vezetőkben az a törekvés, hogy a háztáji gazdaságokat a közös szerves részévé tegyék, már az idei év a fordulat éve lehet A gazdasági vezetők egyre többet panaszkodnak: emel­kednek a termelési költsé­gek. s ez rontja az állatte­nyésztési ágazat gazdaságos­ságát. A végrehajtó bizott­ság vizsgálat tárgyává tette a kérdést, s megállapította: az iparból bekerülő eszkö­zök, gépek és tápanyagok áremelkedése valóban folya­matosan rontja a költségszin­tet, ez azonban csali az érem egyik oldala. A másik: maguk a terme­lőszövetkezetek sem tesznek meg mindent a költségek csökkentése érdekében. Mind­ezek figyelembe vételével a vb. fontosnak tartja, hogy a tsz-ek szakvezetői az eddi­ginél nagyobb figyelmet for­dítsanak a helyi takarmány- termelés fokozására, valamint a korszerű üzemszervezési elvek széleskörű alkalmazá­sára. Mint a közelmúlt felméré­seiből kiderült: az általános költségek szinte minden tsz- ben növekednek, s ennek legfőbb oka a szállítás, s azon belül is a takarmány­szállítás ésszerűtlensége. Nin­csenek megfelelő szállítóbe­rendezések, s nincsenek olyan szakemberek se, akik a belső szállítás és más üzemszervezési kérdések pénzügyi kihatásait pontosan Ismernék és előre jeleznék. Felülvizsgálatra és módo­sításra vár a tsz-vezetők egy- részének beruházásokkal kapcsolatos szemlélete is, a korszerű és olcsó előregyár­tott elemekből összeszerelt épületek helyett ugyanis még mindig számos helyen valóságos betonvárakat épí­tenek. A végrehajtó bizottság a járás állattenyésztési színvo­nalának további emelése, il­letve a legégetőbb kérdések mielőbbi tisztázása céljából április első felében kommu­nista nagyaktívát szervez, melyen a közös gazdaságok elnökei, párttitkárai, főagro- nómusai, főállattenyésztői és főkönyvelői vesznek majd részt. E tanácskozás kereté­ben a háztáji állattenyésztés fellendítésének lehetőségeit Is megvitatják. B.S. Ilyen less Pécs új városközpontja A makett balszélén lévő épület a KÖJÁL-székház. mely — a már meglévő — SZTK-irodaházhoz csatlakozik. Az SZTK- irodaháztól jobbra — arra merőlegesen — a már ugyancsak meglévő ügyészségi épület látható. Az épület folytatásában épül fel a maketten is látható bírósági székház. Az előbb felsorolt épületek L-alakú tömbje között épül fel a maket­ten ábrázolt, nagyjából négyzet alakú vendéglátóipari kom­binát, legfelső szintjén a 262 személyes tanácsteremmel. A vendéglátóipari kombinátra merőleges, többemeletes épület a Megyei Tanács új székházát ábrázolja. Erb János felvétele Növényvédelmi napok Tízmillió dollár értékű növényvédőszer 1970-ben A tárgyalóteremből Másfél év garázdaságért Január 20. lapunkban hírt adtunk arról, hogy Szava Ár­pád foglalkozás nélküli pé­csi lakos ittasan garázdálko­dott a városban. Először a Sarokház cukrászdában han­goskodott. Mivel nem szol­gálták ki, veréssel fenyegette a felszolgálókat. A botrányt okozó fiatalember eltávolítá­sához a rendőrség segítségét kérték — ekkor Szava sür­gősen eltávozott. A Hunyadi utcában egy is­merősét kereste s amikor a kopogtatására nem válaszol­tak, betörte a ház ablakait. A Petőfi mozival szemben lévő Ifjúság cukrászdában folytatta a duhajkodást. Han­goskodott, fenyegető maga­tartást tanúsított, majd ar­cul ütötte az egyik asztalnál levő fiatal nőt. A Szakállas néves közis­mert garázda Szava Árpád ügye gyorsított eljárással na­pokon belül a bíróságra ke­rült. Az első tárgyalást azon­ban több tanú távolmaradá­sa miatt el kellett napolni. A bűnügyben tegnap hirde­tett ítéletet a Pécsi Járás- bíróság. Bűnösnek mondotta ki Szava Árpádot folytatóla­gosan elkövetett garázdaság­ban, és ezért másfél évi sza­badságvesztésre ítélte. Az el­ítéltnek a szabadságvesztést szigorított büntetésvégrehaj­tási helyen kell letöltenie. Amikor a XVII. században Lippai János rájött arra, hogy az üszög nem más, mint gombabetegség, nem sejtette, de honnan is tudta volna, hogy két évszázad múlva egy fiatal kutató — Frank Jó­zsef, növényvédő szakmérnök — órákig tudja sorolni a hasznos növényeinket fenye­gető száz meg száz veszélyt De nemcsak a veszélyt az ellenszerét is elmondta, és hozzá tette, hogy 1969-ben a különböző vegyszerek alkal­mazásával több százmillió fo­rint értéket mentettek meg a pusztulástól. A gyakorlati szakemberek érdeklődve hallgatták az is­mertetést a mezőgazdasági könyvhónap keretében rende­zett növényvédelmi napok el­ső rendezvényein, amelyet tegnap, az AGROKER pécsi telepén tartottak. Szűcs Károly mérnök, a megyei Növényvédő Állomás igazgatója elmondotta: hu­szonnyolc féle kártevőt figyel állomásuk. A prevenciót ak­kor alkalmazzák, amikor ar­ra szükség van, nempedig „programszerűen” mint a ko­rábbi években tették. A résztvevők érdeklődéssel várták dr. Konkoly István­nak, az AGROTRÖSZT ke­reskedelmi igazgatójának tá­jékoztatóját: milyen új nö­vényvédőszerek várhatók 1970-ben? Űj magyar vegy­szer lesz a Buvinol a kuko­rica és szőlő védelmére, a svéd készítmény, a Szilit szintén új vegyszerként vonul be mezőgazdaságunkba. Hazánkban 1970-ben bőví­tik a választékot. Jelenleg 300 vegyszerrel kísérleteznek, néhány éven belül ez a szám meghaladja az ötszázat. Kor­mányzatunk jelentős fedeze­tet biztosít növényvédőszerek vásárlására, 150 millió forint­tal többet, mint 1969-ben, összegészében tízmillió dol­lárt. Konkoly István előadása után növényvédelmi szakfil­meket vetítettek. Délután dr. Kőhegyi Imre, a növényvé­delem egészségügyi tapaszta­taiatokról és a feladatokról beszélt, majd dr. Varga Ist­ván a növényvédelem új rendszabályait ismertette. Az előadások után a részt­vevők megtekintették a nö­vényvédelmi gépeket, raktá­rakat és a kiállítást. A tanácskozást ma folytat­ják. Nagy István üzletkötés \ a Matthews céggel Nyolcezer pulyka­nagyszülő A hazánkban elterjedt bronz pulyka tartása meg­lehetősen költséges, mert csak közepes nagyságú és húshozama a külföldön te­nyésztett fajtákhoz viszo­nyítva alacsony. A Bara­nya megyei Mezőgazdasá­gi Vállalat éppen ezért vá­sárolt nagytestű fehér pulykákat a világhírű an­gol Matthews cégtől. A kimondottan nagyüzemi tartást igénylő pulykákat kísérletként háztáji gaz­daságokba is kihelyezték. Az eredmények nagyon biztatóak. Tegnap utazott el váro­sunkból John Povel, a Matthews cég kereskedel­mi igazgatója, aki üzleti tárgyalásokat folytatott a Baranya megyei Mezőgaz­dasági Vállalat képviselői­vel. A megállapodás ér­telmében a cég 4—4 hetes turnusokban nyolcezer úgynevezett nagyszülő te- nyészpulykát szállít Pécs­re. Az igen kedvező tulaj­donságokkal rendelkező tenyészanyag felhasználá­sával 1971-re 7 és félmillió húspulykát állít elő a vál­lalat. Ez 900 vagon puly­kahúst jelent az ellátás­ban. NIÜIÜH

Next

/
Oldalképek
Tartalom