Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-06 / 32. szám

Ira: 80 világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúlt napló WVH. évfolyam, 3). szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. február 6., péntaÉ — A magyar kommunisták szívből jövő, forró üdvözle­tét hoztuk a kongresszusnak, az egész párttagságnak — mondotta. — Tudjuk és érez­zük is, hogy együtt küzdünk az eszmék harcában, egymást kell segítenünk a politiká­ban. Kívánjuk, vezessen si­kerre az a nagy harc, ame­lyet a monopol-kapitalizmus­sal vívnak a francia munkás- osztály erőinek egyesítéséért, egy fejlett, demokratikus ál­lamért, a szocializmus meg­valósításáért. Nemcsak re­méljük, de hisszük, hogy a végső győzelem lesz osztály­részünk! — Pártjaink eszmei közös­ségének és politikai egységé­nek forrása a marxizmus ma is a legjobb fegyver az osz­tályharcban. A lenini életmű utat mutat nekünk és korunk kommunistáinak abban, hogy: — ingadozás nélkül kö­vessük a forradalom távlati célját, ugyanakkor legyünk gyakorlatiasak a napi politi­kában, a tömegek mozgósítá­sában; — küzdjünk a torzulás ve­szélye ellen, egyfelől ne tűr­jük az alapvető elvek reví­zióját, másfelől ne engedjük mozgalmunkat a dogmaíiz- mus vagy az áiradikalizmus zsákutcájába vinni; — az új helyzetek új prob­lémáit az alkotó marxizmus szellemében oldjuk meg — Örömmel látjuk és egyetértéssel nyugtázzuk, hogy az Önök pártjában jól érvényesül a leninizmushoz való hűség és a lenini elvek alkotó alkalmazása. Mi Ma­(Folytatás a 2. oldalon) Elkészült az OTP 1969. évi mérlege Baranya megtakarított pénze: 1,2 milliárd forint Baranya megye betétállo­mánya 158 millió forinttal növekedett az elmúlt évben és elérte az egy milliárd 250 millió forintot. Más szavak­kal ez annyit jelent, mintha Baranya minden lakosának — a csecsemőket is beleért­ve — 3200 forintot érő be­tétkönyve lenne. Tegzes József, az OTP me­gyei fiókjának helyettes ve­zetője közölte a fentieket, abból az alkalomból, hogy szerdán elkészült a pénzinté­zet múlt évi mérlege. A be­tétkönyvek száma egyébként, csaknem tízezerrel nőtt, s megközelítette a 125 ezret. Negyvenmillió forintos beruházás Pécsett a Diósi úton Postaműszaki komplex telep épül A Pécsi Postaigazgatóság égető problémái közé tarto­zik a mind jelentősebb gép­park — száz gépkocsi, száz­harminc motorkerékpár — javítása és tárolása, a mű­szaki munkaerő elszállásolá­sa, a szakoktatás koncentrá­lása és az ehhez tartozó szo­ciális létesítmények bővíté­se. Az elmúlt évek szükség­megoldásai ideig-óráig még ugyan átsegítették ezen prob­lémákon az igazgatóságot, de a tarthatatlan állapotok meg­követelik e téren a mielőbbi változtatást. Már 1968-ban elkezdődött a Diósi úton az új műszaki telep építése, amely egy nagy­szabású terv első lépcsője. Hozzávetőlegesen negyven- millió forintos beruházással postaműszaki-oktatási komp­lexum épül erre a helyre: műhelyek, munkásszálló, szakoktatási tanműhely, iro­daépületek, konyha, étterem, kerékpártároló és raktárhe­lyiségek. Idén, az első félévben vár­ható a két-szerelőaknás ja­vítóműhely átadása, ahol a nagyszámú gépkocsi és mo­torkerékpár javítását és kar­bantartását végzik majd — korszerű körülmények kö­zött. A napokban kezdődött a hatvan fős munkásszálló és a szakoktatói épület mély­építési munkálata. Ez utób­biban folyik majd a műsze­rész, hálózatszerelő és kábel­fektető szakmunkások kép­zése. A négyszintes munkás- szálló átadását 1971 február­jában tervezik, míg az ok­tatási épület a jövő évi tan­évkezdésre épül fel. Különösen a gépkocsinyere- mény-betéteknél gyors a nö- vekedés, amiben valószínű I erősen közrejátszik az a tény, hogy 1969-ben Fortuna ; bőkezű volt a baranyaiak- i hoz: 55 gépkocsit nyertek a ; sorsolásokon, többet talán, ; mint bármelyik korábbi év­ben. Ami a hiteleket illeti: a ; megye lakosságának — a ] közületeket nem számítva — | 907 millió forint tartozása í volt az OTP-nél, 62 millió- i val több, mint egy évvel ko­rábban. Tekintve, hogy ugyanez idő alatt 158 millió forinttal nőtt a betétállo­mány, nem lehet a lakosság eladósodásáról beszélni. 1969-ben az OTP 64 mil­lió forint építési kölcsönt, 51 millió forint személyi köl- j csont, 95 millió forint áru- vásárlási hitelt folyósított a : lakosságnak. További 22 mii- i liót a mezőgazdaság i kistér- ' melőknek, egymillió forintot a kisiparosoknak. Bár az utóbbi összeg nem látszik nagynak, a kisiparosok szá­mához mérten jelentős. 1968- ban, tehát egy évvel koráb- ban egyébként még csak mintegy félmillió forintot folyósítottak a kisiparosok­nak. Ma már az egész lakásépi- ; tési program pénz- és hitel-^j ügyeit az OTP intézi, így áttekinthető képet tud adni , arról, hogy mennyi lakás épült tavaly Pécsett és a I megyében. Csupán azok nem szerepelnek a nyilvántartá­sában, akik a telekvásárlás­tól kezdve végig a saját pén­zükből tudják fedezni az építési költségeiket Az OTP adatai szerint, 1969-ben 118 állami és 345 szövetkezeti lakást adtait, át Pécsett. Az OTP által támo­gatott magánépítkezők to­vábbi 635 lakás — nagj'obb részt vidéki családi ház —. építését fejezték be az el­múlt évben. Ezenkívül egy 36 lakásos társasházat adtak át Mohácson, mindent egy­bevetve. tehát közel_ 1500 la­kás épült 1969-ben az OTP közreműködésével, Pécsett és a megyében és további sóit száz lakás épül jelenleg is Az igényekhez méláén kissé alacsonynak tűnik ez a szám. Elsősorban a telekhiányban, illetve a , szűkre méretezett építőipali kapacitásban kell keresni annak az okát, hogy e számok nem magasabbak, különösen a társasház-építés ! haladt vontatottan. Az OTP 191 állami kisla- j kást értékesített 1969-ben, | némileg kevesebbet, mint 1968-ban. Az értékesített tel­kek száma meghaladta a ki- I lencszázat. Növekedett a valutaforga­lom is: 8359 személynek utaltak ki valutát, s öt szá- I zalékkal többet fizettek ki, mint egy évvel korábban. Pontosan 2065 darab IKKA- utalványt. váltottak be. me­lyekre 2.6 millió forintot fi- : zettek ki. Terjed és népszerű az ón. átutalási betétszolgálat is. melyet 1963-ban Vezetett be az OTP. A múlt év végéri csaknem 2700 pécsi, közel 600 komlói és több mint 200 mohácsi lakos rendelkezett ilyen számlával. A — mintegy száz fő — tanulók oktatásához minden eszköz és lehetőség a rendel­kezésre áll: két korszerűen felszerelt tanműhely, két ok­tatóterem, vendégszobák a vidékiek részére, kitűnő szo­ciális ellátás — „fekete és fehér” öltözők, zuhanyozók és klubszoba biztosítja majd a kényelmet. A negyedik ötéves terv időszakában a komplexum bővítését a megyei és városi távközlési üzem, valamint a hálózatépítő részleg épületei­nek elkészítésével folytatják. A jelenlegi korszerűtlen és elavult kábeltelepítő és há­lózati üzem a Rákóczi úton már régen megérett a fel­számolásra. Köztudott az is, hogy e részlegek munkája ugrásszerűen megnő a het­venes években: az új Cross­bar állomással Pécsett meg­kétszereződik a telefonkészü­lékek száma. E tervidőszakban — folya­matos átadási határidőkkel — mintegy húszmillió forintos program során irodaházakat és raktárépületeket is építe­nek, valamint elkészül a négyszáz kerékpár tárolását biztosító fedett parkírozó. Apró Antal Nagyváradon Február 3—5. között Nagy­váradon találkozóra került sor Apró Antal, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság magyar tago­zatának elnöke és Josif Banc, a Román Szocialista Köztár­saság minisztertanácsának elnökhelyettese, a vegyes bi­zottság román tagozatának elnöke között. A vegyes kormánybizottság két tagozatának elnökei hasznos eszmecserét folytat­tak a két ország közötti gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztésével kapcsolatban. A megbeszélések a barát­ság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le Befejeződött az Akadémia közgyűlése Megválasztották a tisztségviselőket Ax Akadémia közgyűlése csütörtökön Rusznyák István elnökletével zárt ülésen vi­tatta meg az elnökség beszá­molóját és az új alapszabá­lyok tervezetét A vita kö­zéppontjában az állott, ho­gyan látja majd el az Akadé­mia a testületi jellegéből adódó tudományirányítási, tu­dománypolitikai feladatokat. A felszólalók hangsúlyozták a tudományos bizottságok munkájának jelentőségét A vitában elhangzottakra Erdey-Grúz Tibor főtitkár vá­laszolt, majd az Akadémia az elnökség beszámolóját elfo­gadta és a lelépő elnökség­nek a felmentést megadta. Az új alapszabályt — több ki­sebb módosítással, illetve ki­egészítéssel — ugyancsak el­fogadták. Az Akadémia új alapsza­bálya — a szervezeti reform­nak és az Akadémia megvál­tozott feladatainak megfele­lően — meghatározza — egyebek közt az Akadémia tudományos testületéinek szervezetét, a tagok jogait Az Akadémia tudományos testületi tevékenységének szakmai tudományos részét a tudományos osztályok, to­vábbá a hozzájuk tartozó tu­dományos bizottságok útján látja eL A tudományos osz­tály tagjává választhatja — tanácskozási joggal — a tu­dományterületéhez tartozó tu­dományos bizottságok einö- ! keit, a kutató intézetek és egyetemi kutatóhelyek veze­tőit, minisztériumok vagy or­szágos hatáskörű szervek képviselőit és más szakembe­reket. Számuk azonban nem haladhatja meg a szavazati joggal bíró tagok számának egyharmadát. A tudományos bizottságok a különböző tu­dományos problémák meg­tárgyalásával és állásfogla­lással, • közös vélemény kiala­kításával befolyást gyakorol­nak az Akadémia szakigazga­tási hatókörén kívül eső tu­dományos feladatok megoldá­sára is. Ezután háromévi időtar­tamra megválasztották az Akadémia tisztségviselőit, az elnököt és az alelnököket, va­lamint az elnökség választott tagjait és határozatot hoztak a főtitkár és a főtitkárhelyet­tesek személyére vonatkozóan a kormány elé terjesztendő ajánlásról. Az Akadémia közgyűlése csütörtökön zárt ülésen meg­választotta a legfelsőbb tudo­mányos testület tisztségvise­lőit. Elnök Erdey-Grúz Tibor lett, álelnökké Jánossy La­jost, Straub F. Brúnót és Szabó Imrét választották. A közgyűlés a továbbiak­ban úgy határozott, hogy Er­dei Ferenc akadémikus főtit­kári kinevezését javasolja a kormánynak, főtitkárhelyet­tessé pedig Köpeczi Béla le­velező tagot, Láng István kandidátust, és Tétényi Pál levelező tagot ajánlja. Négy és fél millió forintos költséggel Uj javítóműhely Az építkezés színhelyét a Bolgár Néphadsereg útjáról a magas betomkerítés miatt látni nem lehet, viszont „alulról”, a kertvárosi Tán­csics Mihály utcai kapubejá­róból nézve szemünkbe tűn­nek a vöröstéglás falak, raj­tuk keresztbe fektetett be­tongerendák. Az épülő létesítmény tu­lajdonosa a Pécsi Köztiszta­sági és Ütkarbantartó Válla­lat. Itt épül — 4,5 millió fo­rintos költséggel — a javító- műhely, benne hat szerelő- csarnok és három szerelő­akna. A korszerű TMK- műhely alkatrészraktárral, Diesel próbapad-helyiséggel. elektromos műhely esztergá­val felszerelve. Itt kap he­lyet a lakatos, hegesztő mű­hely, az akkumulátortöltő és a kompresszorház. A létesítmény — melynek várható befejezési időpontja 1970 harmadik negyedéve lesz —, nagyban hozzájárul a Köztisztasági Vállalat jár­műjavító gondjainak feloldá­sához. A jelenlegi — Rózsa Ferenc utcai javítóműhely annyira kicsiny, hogy szá­mos esetben — télen is — az udvaron végzik munkár jukat a szerelők. A Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa csütörtök délelőtt folytatta a vitát a napirend 1. pont- járót A délutáni és esti ülésen a kongresszusra ér­kezett 65 testvérpárt kül­döttsége mondotta el üd­vözlő felszólalását. Csü­törtök délután a Magyar Szocialista Munkáspárt ne­vében Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára üdvözölte a kong­resszust. Az alábbiakban közöljük Nyers elvtárs be­szédét. Nyers Rezső felszólalása a Francia Kommunista Párt kongresszusán

Next

/
Oldalképek
Tartalom