Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-05 / 31. szám
6 u vi ani ttíi nouiG 1970. február 5. ÉQHAJLATI REQL/LÁK Az időjárás rendkívül sokat | foglalkoztatta a múltban és ■ foglalkoztatja ma is a földművelő embert. Kifürkészése népünknek igazán fontos ér- I deke, hiszen megélhetése jórészt a földtől függött. Egyes j napok időjárásából az egész esztendő folyamán következtettek a későbbi időre. Ezekben a megállapításokban egyébként hosszú évszázadok időjárási tapasztalata kristá- ■ lyosodik ki. Országszerte, így nálunk is | általános hiedelem volt, hogy | az újév napjának eseményei és cselekedetei egész eszten- tőben ismétlődnek. Számon- | tartották ezen a napon az I időjárást is. Amilyen az idő | újév napján, a néphit szerint | olyan időjárás jellemzi az egész esztendőt. Vince napjának (január 22) időjárását a pécsiek még ma | is számontartják. A szőlős- i gazdák a bortermésre követ- | keztetnek a Vince-nap időjá- j rásából. Ha olvadni kezd, i akkor jó bortermésre lehet számítani, sok bort szűrnek az őszön. Sajátos, hogy a legtöbb európai népnél találkozunk a mienkkel egyező időjárási regulával, mert Szent Vince már ősidőktől Európa-szerte védőszentje a szőlősgazdáknak. Pécsett a leggyakoribb Vince-napi | mondások: „Hogyha fénylik a Vince, megtelik a pince” — „Ha ereszt a pince (a présház eresze), telik a pince”. „Ereszt Vincekor a pince — telik a hordó”. A Makár hegyen és a Bá- licsban az általános szokáson felül még egyéb módon is következtettek az évi termésre: Vince-napkor levágták a vesszőt, betették a szobába. Pár hét alatt kihajtott, s kezdte hozni a fürtöket. Ha alacsonyan hozta a fürtöket, akkor jó termésre volt kilátás. Gyertyaszentelő Boldog- asszony (február 2) napján, ha szép az idő, a tél még tovább tart, rossz aratás lesz, ha pedig rossz az idő, már a tavasz kezdete közeledik. Erre a napra vonatkoztatott regulákat a pécsi szőlőhegyekben lakók ilyen mondásokkal szokták kifejezni: — „Február másodika a szőlősgazda napja, mert ha boron- gós idő van. hamar vége lesz a télnek és sok szőlő teremhet; ha sät a nap, annyi ideig lesz még tél, ameddig már volt.” Makár-tetőn azt tartják, „amennyire Gyertyaszentelőkor besüt az ablakon, annyira (olyan hosszan) behadar a hó”. Jégtörő Mátyás (február 24). Mátyásnak jégtörő jelzője inkonográfiai hagyományokra megy vissza. Mátyás apostol vértanúságának eszköze a szekerce volt. Ezért a templomokban mindig sze- kercével ábrázolják. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: az apostol szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sándor, József, Benedek. A gazda az eget kémleli, várja a meleget. Az országszerte ismeretes mondás nálunk is járja: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák ?a meleget. A kellemes időváltozás okát úgy mesélik: A hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve küldötte a i meleget Sándorral a földre. I Sándor nagyon elfáradt a meleg súlya alatt, lerakta hát és bement inni egyet a kocsmába. Közben egészen megfeledkezett, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta az emberek sóvárgását a meleg után. Sándor után küldte hát a Jóskát. A kocsmában azonban ő is elakadt, mint ahogy elmaradt Benedek is. Erre nagvon megharagudott Szent Péter, s Mátyást küldte utánuk korbáccsal. Erre aztán szedték a sátorfájukat és siettek a zsák meleggel a földre. Hirtelen nagy meleg lett, min- i den jég megolvadt. Ezért mondják rájuk az ismeretes regulát, Mátyást meg azért tisztelték meg a jégtörő névvel. Fagyos szentek (május 12., 13., 14) Pongrác, Szervác, Bonifác. A terméssel kapcsolatos kilátások tekintetében figyelembe szokták venni a hónap közepén a „fagyosszentek” napjait. Nem csupán hiedelmek, hanem tapasztalatok alapján is fél népünk az e napok táián bekövetkezhető fagyoktól. A fagyosszentek napjaira ez a mondás járja Pécsett: „fagyosszentek faggyal járnak”. A Pécsi Figyelő így írt róluk a múlt század végén: „Itt vannak a fagyos szentek, Akiktől a gazda retteg. Mert hiába, magafele Hajlik keze minden szentnek" Egykori megfigyelők szerint május hónapnak — a fagyosszentek mellett — még egy kritikus napja van: Orbán, május 25-én. ■ Orbán napjának időjárásából főleg a szőlőtermésre szoktak következtetni. A hiedelem megértéséhez tudnunk kell, hogy Orbánt kehellyel szokták ábrázolni. A szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok ezért választották patronusukul, továbbá azért, hogy a május végi fagyokat égi közbenjárással riassza el. Ezért a szőlőhegyeken szobrot szoktak emelni, kápolnát építeni a tiszteletére, képét ráfesteni a borsajtóra. Egy régi, XVII. századból való följegyzés szerint Orbán napján körülhordozták a „faképét”, de csak akkor, ha tiszta idő volt; ha esett, akkor meghemperget- ték a sárban. Pécsett mindig tartottak tőle a szőlősgazdák, mert az előrehaladottabb vegetációban még nagyobb kárt tehet ez a késői „didergő szent”, írja egyik századvégi újságunk. Nagypénteken rendesen szeles idő van, mert akkor táncolnak a levegőben a szellemek — írja a helyi lap 1897. április 17-i száma. — Egyébként távolabbi vidékünkön azt tartották, ha nagypénteken esik az eső. szépek lesznek a vetések és a fejős állatok jól tejelnek. Pécsett ősi szóbeszéd járta még a század elején is az első tavaszi szivárványról: ha abban sok volt a sárga, az azt jelentette, hogy abban az évben bőven lesz kukorica, ha zöld uralkodott benne, azt mondották, jól fizet a búza; ha pedig a piros sáv volt a széles a szivárványban. az meg azt jelentette, hogy szinültig telnek szüretkor a kádak borral. Medárd napja (június 8). Országosan ismert időjóslás, ha Medárd napján esik az eső, negyven napig tart az esős idő. Tárgyilagos megfigyelésen alapszik a Makár- hegv szőlőlakóinak megállapítása: „Ha a horvátországi hegyek körvonalai naplementekor, sőt ha nappal is jól | látszanak,- akkor pár nap ! múlva megjön az eső”. Péter-Pál napja (június 29). j A gazdákat érdeklő nap, ! mert Baranyában azt tart iák, j „ha kisüt Péter és Pál, akkor ! minden termés jól áll”. Me- j zei munkát nem szabad ek- ; kor végezni, mert „jég veri el a határt”. Szeptember 8. Kisaszony- nap. A pécsi hegyben is azt tartják, hogy érik a szőlő, ha szól a csűr. Szent Mihály (október 27). Az egész országban az álta- j lános regulákon kívül igen sok időjósló mondás fűződik hozzá Pécsett is: Ha dörög az ég, az azt jelenti, ’hogy hosz- szú ősz lesz. Ha északról fúj a szél, azt jelenti, hogy nagy i tél lesz. Ha összevissza fúj a szél, változó időjárás várható. Simon—Júdás nap (október l 28). A hideg beálltának ter- j minusa: „Mikor eljön Simon —Júdás, didereg, fázik a gatyás”, — mondja a pécsi német Márton napja (november i 13), Belőle ítéli meg a gazda a jövendő tél minőségét, mert ha a Márton-lúdjának mellcsontja fehér, akkor szép ha- ! vas tél következik,, de ha ! megszáradva nem fehéredik ; kj a csont, akkor mocskos, j csúnya télre számíthatunk. Karácsony (december 25). j Ha két karácsony . napja i zöld. nálunk is azt tartják, hogy húsvétkor havas lesz a föld. A népi szójáték szerint „fekete karácsonyra fehér húsvét várható”. Üjholdkor nem szoktak metszeni, úgyszintén holdfogyatkozáskor. sem, ePenben azt mondják, hogy holdtöltekor jó. Üjholddal ugyanis gyenPe hajtást hoz a vessző, fogytával csak kevés lesz, holdtöltekor pedig erősen hajt a tőke és több termést hoz. Dr. Kovács András Hallrészlei A HOTEL DUNA INTERCONTINENTAL Képek a magyaros étteremből A Balaton jege a számok tükrében Aki találgatással akarja megmondani, hogy vajon mennyi jég borítja a befagyott Balaton felületét, alaposan meglepődik, ha pontosan kiszámítja azt. Kitűnik ugyanis, hogy még a legmerészebb becslés is túlságosan alacsonynak bizonyul. A számolásnál abból indulnak ki. hogy egy köbméter jég tömege közelítően 900 kp, a Balaton felszíne pedig 600 négyzetkilométer, azaz 600 millió négyzetméter. Tél elején amikor a tavat még csak vékony — mondjuk 2 mm-es — jéghártya borítja, már ennek tömege is megközelíti az egymillió tonnát. Ebből egyszerű szorzással megkapjuk a vastagabb rétegek tömegét, a 20 cm-es jégpáncélé például százszor több, tehát százmillió tonna a tó egész felületére vonatkoztatva. A hatalmas jégtömeg elolvadásához több hétre van szükség. Egy tonna jég vízzé válásához 80 000 kilokalória használódik el, 100 millió tonnás jégtömeg pedig 8 billió kilokalória hőenergiát emészt fel. A partszegélyen azért lassúbb mindig a fel- melegedés, mert az olvadáshoz elhasználódó hőmennyiség egy részét onnan „szippantja el” a jég. Sfróbi Alajos- * rajzok kerültek elő Pécsett A századforduló nagy magyar szobrászművészének, Stróbl Alajosnak, az Anyánk című szobor felejjtbc e len alkotójának, eredeti rajzsorozata került elő Pécsett. 1893 és 1895 között Stróbl többször is ellátogatott Erdélybe, a Görgényi Havasokban levő Laposnyára, ahol medvevadászatokon vett részt. Itt-tartózkodása idején vendéglátója, Hoós Ernő főerdész emlékkönyvében megörökítette a vadászatok rrde- kesebb eseményeit, vadásztársait. Az értékes album családi ereklyeként öröklődött nemzedékről nemzedékre és jelenleg a hajdani la- posnyai főerdész Pécsett élő unokái őrzik. Nemrég művészettörténészek vizsgálták meg a rajzokat és megáUa- pították, hogy azok minden kétséget kizáróan Stróbl eredeti munkái. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyvében kiadta a képek reprodukcióit. A rendkívül finom ceruzarajzokban is megnyilvánul Stróbl Alajos szobrászvolta; nem elsősorban festőiek ezek a képek, inkább tiszta, határozott vonalak, s az emberekről nemcsak portrékat, hanem jellsmrajzot is adnak. A művész megörökítette az emlékkönyvben a vendéglátó főerdészt, Hoós Ernőt és a híres román medvevcdászt, Vezán Demetert, valamint gróf Teleki Lászlót, ama Telekinek a fiát, aki költői kastélyában vendégül lá'ta Petőfi Sándort és ifjú feleségét. A sorozat utolsó képén maga a mester, a 39 esztendős Stróbl Alajos látható. Az arc halvány rajzolatú, mintha ködből bontakozna ki, mögötte egv erdei manónak — az erdélyi nénhit „kókisá- nak” — árnyalakja látszik és egy ki; vers olvasható, Stróbl kezeírásával: „Este berepült, reggel kirepült, azután elrepült a kókis”. A burzsoá restauráció jegyében A burzsoá restaurációs törekvések 1945 november végétől 1946 tavaszáig fokozatosan erősödtek. A felszabadulás óta eltelt egy esztendő folyamán az őszi választásokig a „kisbű- nösök” átmentéséért folyt a harc. De a választási eredmények tudatában ennél jóval továbbmentek. A Kisgazda- párt egyik országgyűlési képviselője 1946 első felében dél-dunántúli körutat tett. — Mohácson, Szigetvárott és még néhány járási központban tartott beszédeiből olvassunk csak el néhány sort: „Nyugaton minden országban megmaradtak a régi jó politikusok, diplomaták — mondotta, nálunk vagy felakasztották vagy internálták őket. De majd a magyar nép és a magyar történelem meg fogja bosszulni Imrédynek, Bár- dossynak. Szálasinak a halálát.” Ez már nem egyszerűen burzsoá. hanem fasiszta politika volt. Mindszenty József herceg- prímás 1946 elején a háborús és népellenes bűnösök szaba- donbocsátását sürgette. Mindszenty memorandumát mint egyházi körlevelet minden templomban felolvasták, természetesen Baranyában és Pécsett is. Nézzük csak Mindszenty érveit és logikáját. — „Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, amelyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt 1 senki sem büntethető más törvénnyel, mint amelyet arra elkövetés előtt a törvény megállapított... Az igazságérzet és a törvény nem enged elítélni embereket olyan dolgokért, amelyek az elkövetés időpontjában semmiféle emberi és isteni törvénynyel nem ellenkeztek." — Világos és nyílt politika volt ez. E logika alapján a fasisztákat csak a fasiszta törvények szerint lehetne elítélni. A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizottság teljes egészében, pártállástól függetlenül, — tehát még a Kisgazdapárt vezetői is — erélyesen tiltakozott. A nemzeti bizottság 1946. január 24-i ülésén foglalkozott az üggyel és levelet írt a miniszterelnökhöz, valamint az igazságügyminiszterhez. — „A nemzeti bizottság a legmélyebb felháborodással értesült a beadványról és annak tartalmát teljes egészében visszautasítja, az állami és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló szándékot lát benne. A nemzeti bizottság tárgybeli ügyben a legsúlyosabb Intézkedések foganatosítását kéri, mert a hercegprímás levele nemcsak a I magyar demokrácia hátbatámadását, hanem áz ország legelemibb bel- és külpolitikai életérdekeinek súlyos megsértését is jelenti.” A Független Nép, a Kisgazdapárt Baranya megyei lapja — mégis átvette a hangot. Ezért a belügyminiszter fasiszta hangulatkeltés, az ország bel- és külpolitikai érdekeit sértő közlemények, a nyugatra menekült fasiszta honvédtisztek mentegetése miatt 1946. február 23-tól március 23-ig betiltotta. Nagyon sok volt már „a lakkcipős kisgazda”, akik a nyílt összecsapástól sem riadtak vissza. A Kisgazdapárt egyik országgyűlési képviselője 1946 tavaszán Dombó- várott tartott beszédet. Többek között ezeket mondta: „Ha a munkások kalapáccsal akarják megtisztítani a Kisgazdapártot a lakkcipős kisgazdáktól. akkor a kisgazdák kaszákkal fognak lesújtani a munkásokra.” A régi világ elemei itt éltek, szinte készen álltak, s fegyverekkel is rendelkeztek. A polgárháború kirobbanásának fenyegető veszélyéről némi képet adnak azok a rendőrségi razziák, amelyeket a magyar demokratikus rendőrség több ízben végrehajtott. Dél-Dunántúlon 1946 februárjától júniusáig öt nagyobb, több megyére kiterjedő razzia volt. Ezek közül csak egyet említünk meg, amelyet közel 10 000 rendőr végzett Pécstől nyugatra, egészen a Balatonig. Rövid 48 óra alatt 60 falut, 400 villát és sok más épületet vizsgáltak át. Majdnem minden nagyobb helyen találtak bujkáló katonatiszteket, nyilas terroristákat, rejtőző volksbundistákat. — Csűrökben, pincékben, padlásokon a kézigránátok ezreit, páncélöklöket, gépfegyvereket, nehézpuskákat, pisztolyokat találtak. A razzia következtében 273 gyanús egyént állítottak elő. Féktelen rágalomhadiárat indult meg a baranyai telepesek ellen. Az 1945 folyamán megyénkbe települtek döntő többsége a haladó, a forradalmi erők oldalán állt, alapvető érdekeik a gyors gazdasági és politikai konszolidációt követelték. A burzsoá propaganda a telepesek gazdasági műveletlenségéről. a telepesek rablógazdálkodásáról rémmeséket agyait ki, felnagyítva a helyenként előforduló sajnálatos eseteket. Ennek következtében a telepesek bizonytalanságban voltak, az ideiglenes állapotnak tudata erős volt közöttük. Sőt egyes telepes községekből olyan jelentések futottak be Pécsre, hogy „a telepesek bizalma megrendült a rendszerben és a Kommunista Pártban.” Pedig 1946 elejére a telepesek száma már több tízezer volt Baranyában. Az egyre erősödő osztályharc súlyos gazdasági körülmények között, a katasztró- fális méreteket öltő infláció talaján ment végbe. Dr. Fehér István
