Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-28 / 51. szám

I Ara: 80 ffltö# Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 50. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. február 28., szombat Megnyílt a műszaki propaganda hónap Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter ünnepi előadása Pécsett Tegnap délután Pécsett a Tudomány és Technika Há­za nagytermében ünnepi kül­sőségek között nyitották meg a pécs—baranyai műszaki propaganda hónap rendez­vénysorozatát. Németh István, a MTESZ Baranya megyei szervezeté­nek elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari minisztert, Gáí Ödönt, a MTESZ főtitkárát, dr. Nagy Józsefet, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát, Wie­der Bélát, a Pécs városi Párt­bizottság titkárát, Bogár Jó­zsefet, az SZMT vezető tit­kárát, Takács Gyulát, a Ba­ranya megyei Tanács V.B., és dr. Németh Lajost, a Pécs városi Tanács V. B.-elnökhe- lyetteseit, Tóth Lászlót, a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága titkárát. Várható fejlődés Az üdvözlő beszéd utón dr. Horgos Gyula miniszter a kohászat és a gépipar hely­zetéről, fejlesztésének kon­cepcióiról tartott nyitóelő­adást. Ismertette a kohó- és gépipar 25 év alatt elért fejlődését, beszélt" a helyre- állítás éveiről, az 1950—1965 közötti időszakról, a III. öt­éves terv gondjairól, ered­ményeiről. Az eddigi tényle­ges és az idei várható ered­mények alapján megállapít­ható — mondotta a minisz­ter —, hogy mindkét ága­zat az előző időszakhoz ké­pest jelentős mértékben fej­lődik és sikerrel teljesíti a népgazdasági tervből ráhá­ruló feladatokat. A gépipar termelésének várható fejlődése évi átlag­ban 8,4 százalék lesz A fej­lesztés gerincét a közúti jár­műgyártás fejlesztése képezi, amelynek végrehajtásával jelentős változás következik be az egész gépipar terme­lési és exportszerkezetében. Sok embert foglalkoztat manapság a hazai személy­gépkocsi-szükséglet kielégíté­sének kérdése. Ezzel kapcso­latban dr Horgos Gyula el­mondotta, hogy a nemzetkö­zi kooperációs együttműkö­dés keretében vállalataink megállapodtak a Szovjetunió vállalataival, hogy alkatré­szeket, részegységeket szállí­tanak a FIAT-licenc alapján gyártott szovjet személygép­kocsikhoz. Az alkatrészek fejében évi 12—14 ezer da­rab kész személygépkocsit kapunk. Ha nekünk ezt a mennyiségű személygépkocsi­gyártást itthon kellett volna megszervezni, akkor hatszor- nyolcszor nagyobb beruhá­zást kellett volna erre for­dítani, mint az alkatrész- gyártás fejlesztésére és az sem kétséges, ez a nagyság- j rendű gépkocsigyártás így j sem lett volna gazdaságos. Ez a példa is mutatja, hogy helyes úton járunk, ha más területeken is szorgalmazzuk | a licencek, gyártási eljárások ! vételét és az alkatrész, rész- I egység kooperáció kiszélesí­tését. Kedvezőnek ítélhető j meg. hogy néhány más ter- j mékcsoporfnál is megindult ! a nemzetközi kooperáció. Ez j azért is fontos, mivel a gép- j ipar jelentős szerepet játszik i Rákóczi kurucaitól a szuperszonikus pilótákig Díszszemlére készülnek fegyveres erőink az ország devizabevételének növelésében. Dr. Horgos Gyula előadása befejező részében a kohászat és a gépipar IV. ötéves terv­időszakra vonatkozó fejlesz­tési koncepcióit ismertette. Gépiparunk fejlődésének jel­lemzésére elmondotta, hogy míg a jelen időszakban egy szakágazatra összpontosítot­ták erőiket, addig a követ­kező öt évben szélesebb kör­ben irányoznak elő jelentős fejlődést. Célul tűzték ki, mind a gyártmány, mind pe­dig a technológia fejlesztésé­nek meggyorsítását. Vala­mennyi ágazatban sorra ke­rül a gazdaságtalan termé­kek felülvizsgálata és ameny- nyiben a gazdaságosság a rendelkezésre álló hatékony eszközökkel nem emelhető, akkor a termék gyártását megszüntetik, vagy hasonló rendeltetésű más termékkel helyettesítik. A fejlesztési koncepció lényege a gazda­sági hatékonyság javítása úgy, hogy a termelést lehe­tőleg optimális összetétel mellett biztosítsa. Ennek megfelelően szorgalmazzák a tőkés export jelentős növelé­sét és a szocialista gépexport olyan részarányát, amely ja­vítja a népgazdaság szocia­lista exportstruktúráját. Szá­mítások szerint a gépipar termelésének évenkénti nö­vekedése 1975-ig átlagosan 7—8 százalék, az export nö­vekedési üteme pedig 9—10 százalék között lesz. Nemzetközi munkamegosztás A gépipar egyes ágazatai közül a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar és a közúti járműgyártás ter­melése az átlagot meghalad­ja. A célokat részben a tech­nikai felszereltség növelésé­vel és színvonalának emelé­sével. részben pedig a ter­melés szervezettségének és a belső technológiai szerkeze­tének céltudatos javításával kell elérni. A kohó- és gépipar fejlesz­tési koncepciója érzékelteti, hogy határozott cél a műsza­ki, technológiai színvonal emelése, a tudomány ered­ményeinek mind szélesebb körben való felhasználása. Ezen kívül a licenc-vásárlá- sok fokozásával, a nemzet­közi munkamegosztás elmé­lyítésével is gyorsítani kell a műszaki fejlődést. Az irá­A MEGNYITÓ ELŐTT: A KEP BAL SZÉLEN DR. HORGOS GYULA KOHÖ- ES GÉPIPARI MINISZ­TER, A KÉP JOBB SZÉLÉN DK. NAGY JÓZSEF, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA. Erb János íelvétele nyitó és végrehajtó munka színvonalának növelése mel­lett, előtérbe kell helyezni a komputertechnika alkalma­zását gazdasági életünkben. Szigorúbb . követelmények A miniszter záró szavai­ban hangsúlyozta, a jövőben számolni kell azzal, hogy a gazdasági követelmények szi­gorúbbak lesznek. Ezért ki kell alakítani az önálló és hatékonyabb vállalati gaz­dálkodás és fejlődés feltéte­leit. Ahhoz, hogy ezek a fel­adatok megvalósuljanak, szükséges a tudomány leg­frissebb eredményeit figye­lemmel kísérni és felhasz­nálni. E téren a jövőben igen je­lentős szerepet vállalhatnak a műszaki tudományos egye­sületek és egyéb társadalmi szervek tagjai, akiktől vár­ják. hogy ismerjék meg, ter­jesszék és alkalmazzák a í gyakorlatban is mindig a legújabbat, a legkorszerűb­bet — mondotta befejezésül dr. Horgos G,rula miniszter. * Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter tegnao dr. Nagy József, a Megyei Párt­bizottság titkára társaságá­ban a Sopiana Gépgyárba lá­togatott, ahol Török László igazgató bemutatta a gyár­részeket. A beszélgetés so­rán szóba került a gyár fej­lesztésének lehetősége is. Nagy István \ tartatomból Péter .Janog ga] tóértekezlete Brüsgzelben (2. oldal) Á város közelsége jó gazdálkodásra kötelez (3. oldal) Termálfürdő Pécsett? (3. oldal) A lustákat nagyobb veszély fenyegeti (3 oldal) qn/’ r r 1 izorag küzdelem a lángokkal (5 oldal) A SZŐ VOSZ elnöke Pécsett- (5. oldal) A felvonuláson minden haderő és fegyvernem részt vés* Kossutb-pajzs a balkaron — Április 2-án nyilvános főpróba A fegyveres erők alakula­tai már megkezdték felké­szülésüket a jubileumi dísz­szemlére, amelyet április 4-én, hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulóján tarta­nak Budapesten — jelentette be Horváth István ezredes pénteken a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében rendezett sajtótájékoztatón. A vidéki egységek március 23-án ér­keznek majd a fővárosba, ahol ünnepélyesen fogadják és köszöntik a katonákat. Az idei díszszemle — a ter­vek szerint — méreteiben lé­nyegesen meghaladja az ed­digieket, mind a felvonuló csapatok, mind a harci esz­közök számát tekintve. — A színpompás, látványos de­monstráción ezúttal is részt vesznek a társfegyveres tes­tületek: a határőrség, a kar­hatalom, valamint a mun­kásőrség alakulatai. Az új típusú legénységi ki­menőruha gyűrhetetlen szö­vetből készül, s szabását te­kintve megegyezik a hivatá­sos állomány jelenleg hasz­nált társasági öltönyével. A zubbony bal karján Kossuth- pajzsot viselnek majd kato­náink, benne a felírással: Magyar Néphadsereg. Az idei díszszemlét egyéb­ként Rákóczi „kurucai” nyit­ják mgjd meg, s a legmo­dernebb szuperszónikus el­fogóvadászok szkafanderbe öltözött pilótái zárják. Mint Horváth István ezredes el­mondotta: a harsonák pon­tosan tíz órakor szólalnak meg, s ezt követően korhű ruhába öltözött „kurucok”, ,.48-as honvédek”, ,.19-es vö­röskatonák” és antifasiszta „partizánok” haladnak majd el a 40 ezer nézőnek helyet adó tribünsor előtt. A díszszemle parancsnok­sága elkészítette a felvonu­lás percnyi pontos menet­rendjét. Eszerint a száraz­földi erők menete pontosan 50 pere és 10 másodpercet igényel majd. Ezt követően a Honi Légvédelem legkülön­bözőbb típusú elfogó vadá­szai és szuperszónikus bom­bázói szállnak el a kiürült tér felett. A felvonulásról — a ter­vek szerint — a rádió és a televízió egyenes adásban számol be. Ezenkívül készül egy 45 perces színes film is. Az eddigi hagyományoknak megfelelően a nyilvános fő­próbát április 2-án reggel tartják. A jubileumi évfor­dulóra hazánkba várják a szovjet, a bolgár, a román és jugoszláv hadsereg küldött­ségeit. A díszszemle befeje­zését követően kerül majd sor az ifjúság felvonulására, amelyen előreláthatólag mintegy hatvanezer budapes- i ti fiatal vesz részt. Vtirosiasodik Szigetvár A tanács jóváhagyta az 1970. évi fejlesztési tervet A Szigetvári városi Tanács pénteki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a város 1970. évi fejlesztési tervét. A Ra- dovány téren felépítésre kerü­lő lakótelep előkészítésére, tervezési költségre, kisajátí­tásokra közel négymillió fo­rintot irányoztak elő. Az épü­lő Oroszlán Szálló és kol­lektív lakóház céljára mint­egy 9 millió forintot bizto­sítanak ez évben, annak el­lenére, hogy a befejezési ha­táridő 1971. április végére áthúzódik. A városiasodás egyik dön­tő tényezője a közművesítés. E célra hatmillió forintot ter­Az Kinövi Tanács ülése Április elsejével: Dombóvár város Néphadseregünknél bevezetik a tiszti továbbszoi gála tot A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyű­lésén elnökké választott Er- dey-Gruz Tibor akadémikust az Elnöki Tanács e tisztsé­gében megerősítette. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rende'etet alkotott az űtlevelekről. Az Elnöki Tanács módosí­totta továbbá a honvédelem­ről szóló 1960. évi IV. tör­vény egyes rendelkezéseit. A módosítás értelmében a ma­gyar néphadseregnél — a hi­vatásos tiszti állomány mel­lett — bevezetik a tiszti to- Vábbszolgálatot. A honvédel­mi miniszter felhatalmazást kapott, hogy miniszteri uta­sításban szabályozza a tiszti továbbszolgálat rendjét, a to­vábbszolgálók kötelezettségeit és jogait, A kormánynak az érintett megyei szervek javaslatán alapuló előterjesztésére az Elnöki Tanács 1970. április 1-vel várossá nyilvánítja a Szabolcs-Szatmár megyei Kisvárda, a Tolna megyei Dombóvár, továbbá a Pest megyei Százhalombatta köz­séget, tekintettel e települé­sek városias fejlődésére. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. veztek. Az idén megkezdik és befejezik a Radovány tér szennyvízcsatorna-hálózatát. A Radovány téri, a Dózsa György utcai és Sánc utcai vízvezetékhálózat bővítését, korszerűsítését. Megkezdik a Kárpátok útja, Árpád utca Munkácsy Mihály utcai tömb­belső és a Kárpátok útján kialakítandó új lakótelep szennyvízhálózatának kiépí­tését. amely a jövő évben fejeződik be. A tervezett kórház és für­dőkombinát közművesítésé­nek biztosítása érdekében el­készíttetik ezen létesítmény csatornázási tanulmányter­vét. A városiasodás másik dön­tő tényezője az utak és ut­cák korszerűsítése. A KPM Közúti Igazgatóságával koor­dinálva befejeződik az Ist- vánfíy utca felújítása, az út­burkolat elkészítését a KPM vállalta magára, a tanács pedig egymillió forintos költ­séggel megépítteti a zárt csapadékvízcsatornát és a járdát. Várhatóan ez év első felé­ben átadásra kerül a 120 férőhelyes napközi otthon, amelynek költsége 7 millió négyszázezer forint, vala­mint a Bem utcai üzletház. Mindkettő kivitelezője a Szi­getvári Építőipari Szövetke­zet. Fél millió forintot biz­tosított a tanács a város­gazdálkodási vállalatnak, mint vállalati támogatást egy magasnyomású öntözőautó beszerzésére. í ÉL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom