Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-27 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 íffléi Dunántúli napiö xxvii.évfolyam,49.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.február27.,pém :a Verseny és önbecsülés E gy UNESCO-jelentesten olvasom: az elmúlt öt év alatt megduplázódott az emberiség tudományos jellegű ismeretanyaga. Az emberiség története összes tudósainak nyolcvan százalé­ka a XX. században élt, il­letve él, s bár a világ egye­temei, tudósképző intézetei mindent megtesznek, hogy lépést tudjanak tartani ko­runk rohanó tempójú fejlő­désével, az esetek túlnyomó többségében csak az alapozó munkát tudják elvégezni. Az ismeretanyagok napra kész állapotba való hozása, illet­ve állandó szintentartása már az egyes emberek — szak­munkások. technikusok, mér­nökök, tudósok — feladata. És persze érdeke is. Mert mit ér az a diploma, mely mögött az aranyfedezetet je­lentő tudásanyag bóvli — öt-tíz, vagy még ennél is több évvel korábbi? Korunk a gépek, a techni­ka kora — írjuk és mondjuk nap mint nap, pedig bár­mennyi is a gép körülöttünk, s bármilyen lenyügözőek is teljesítményeik, a kort az automatikáknál a műszaki könyv fölé hajló ember port­réja jobban jellemzi. A ma szakemberének képzése nem fejeződik be az iskolák, egye­temek bizonyítvány-, illetve diplomaosztó ünnepségeivel, ellenkezőleg: az életnek ezek az állomásai ma sokkal in­kább tekinthetők indulópont­nak. mint végállomásnak. A folyamatos képzésnek, infor­málódásnak ezernyi módja van (a lehetőségek, persze, országonként, sőt városon­ként, vállalatonként is vál­toznak), s miután az e téren folyó világversenyben egyet­len rendszer, egyetlen állairi, egyetlen vállalat sem marad­hat le büntetlenül, nagyon is érthető, hogy mindenki új, az eddigieknél is hatásosabb módszereket keres. Hogy mi, magyarok, hol állunk ebben a versenyben — ezt pontosan nehéz lenne megmondani, az elmúlt év­tized eredményei azonban szembeötlően jelentősek. A műszaki könyv- és folyóirat­kiadás sohasem látott mére­teket öltött, rendszeressé vált a mérnöktovábbképzés, ku­tatóintézeteink és a termelő vállalatok kapcsolatai napról napra erősebbek, s folyama­tosan javulnak a világszín­vonalat reprezentáló orszá­gokkal, vállalatokkal is kap­csolataink. Egyszóval: Ma­gyarország már régen nem egy önelégülten magábazár- kózott ország. D íszes meghívó fekszik az asztalomon: ma, február 27-én, pénteken dr. Hor­gos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter előadásával kezdetét veszi az ötödik pécs- baranyai műszaki propagan­da hónap, öt évvel ezelőtt, amikor első ízben hordta szét a posta e monstre-progrum meghívóit, még furcsa volt a cím, az ötlet, most azon­ban már magától értetődő, természetes, s ez az elmúlt öt év erőfeszítéseinek talán legnagyobb eredménye. A kulturális, művészeti, egész­ségügyi és egyéb célhetek so­rában polgárjogot nyert a technika, a műszaki tudo­mányok több héten át tartó rendezvénysorozata is, s ez jó. Fentebb a vidéki szakem­berek, mérnökök nehézségei­ről, hátrányos helyzetéről, esetenkénti szemléletbeli el­maradottságáról már esett néhány szó, s ha e tények figyelembevételével tanulmá­nyozzuk a műszaki propa­ganda hónapok programját, célkitűzéseit, egyértelműen leszögezhető: a siker nem egyszerű népművelési, illetve látogatottság-statisztikai ügy, de népgazdasági érdek. Hát rendezvénysor (elő­adások, kiállítások, tapaszta­latcserék, filmbemutatók, ve­télkedők és pályázatok), több mint hetvenöt esemény — ezt ígéri az idei program. A fő cél változatlan: felrázni a szakembereket, segítséget ad­ni a legégetőbb kérdések megoldásához, s megterem­teni a széleskörű vélemény- cserék lehetőségét, illetve fel­tételeit. Pécs, Komló, Sziget­vár, Mohács — ezek a váro­sok lesznek az idei műszáki propaganda hónap legjelen­tősebb eseményeinek színhe­lyei, s miután a rendezőszer­vek között (MTESZ, taná­csok, szakszervezetek, KISZ, TIT stb.) közéletünk szinte valamennyi tekintélyes intéz­ményé, hatósága és tömeg­szervezete ott van — joggal nevezhető e program — im­már évek óta — a legna­gyobb szabású oktatási, nép­művelési és tájékoztatási rendezvénynek Baranyában. L apozgatom a meghívót. Az előadók mind tekintélyes megyei, illetve országos hírű szakemberek, a té­mák pedig valóban izgalma­sak, érdekesek. A bányamű­velés jövője, Fejlesztési lehe­tőségek, hitelpolitika, A me­zőgazdasági gépüzemek fej­lődési irányai —, hogy csak néhány címet említsek. De nemcsak a jelen gondjaival küszködő és a jövőt alakító vezetőgárda számára ígér so­kat ez a hónap. A kiállítá­sok, filmbemutatók, vetélke­dők sora a nagyközönséget — a vásárlókat, fogyasztókat, pályaválasztás előtt álló fia­talokat —, is szolgálni kí­vánják: információval, össze­hasonlítási lehetőségek biz­tosításával, szaktanáccsal. A műszáki propaganda hónap rendezői minden rétegre gon­doltak, s így joggal remélik, hogy az idei rendezvények minden eddiginél nagyobb tömegeket vonzanak. Mit mondhat így elöljáró­ban még a kommentátor? Nemes ügy, hozzáértő, lelkes munka. Rádöbbenteni a szak­embereket, gazdaságunk jö­vőjének formálóit felelőssé­gükre, s segítséget is adni e gondok megoldásához — ez nagy dolog. De van e ren­dezvényeknek még egy — közvetett — feladatuk is: be­bizonyítani önmagunk — s egy kicsit a világ számára is —, hogy bár nem vagyunk ipari-technikai nagyhatalom, nincs szégyenkezésre okunk. Versenyválialás és önbecsülés — e két dolog jövő sikereink titka, s a műszaki propagan­da hónap azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert ennek a szemléletnek, ennek az érzésnek a megszi­lárdítását segíti. Békés Sándor Péter János Brüsszelben Európa biztonsága szerepel a tárgyalások középpontjában 4 (arlalomból ■ n r ■ ■ 1 I. ——LW» Nixou fegyvert szállít Izraelnek z. oldal1 „Udvarias, de nem lelkes" (2. oldali Egy orvos a város szélén (3. oldal) Szolgáltatások Baranyában <3. oldal) Brüsszel: A belga főváros politikai és gazdasági közéletének szí- ne-java ott volt azon a csak­nem 100 terítékes díszvacso­rán, amelyet Pierre Harmel belga külügyminiszter és fe­lesége adott szerda este a szenátus elnökségi nagyter­mében Péter János tisztele­tére. A meghívottak között ott volt Belgium két igen magas közéleti személyisége: P. Struye, a belga szenátus elnöke és A. Van Acker, a képviselőház elnöke, akik néhány évvel ezelőtt már jártak Magyarországon. Ott volt a belga kormány sok tagja, több gyáriparos és bankár. A díszvacsorán Pierre Har­mel és Péter János meleg hangú pohárköszöntőt mon­dott. A két külügyminiszter csü­törtök délelőtti, második megbeszélésén, amely az elő­ző napihoz hasonló, őszinte és nyílt légkörben folyt le, Pierre Harmel kifejtette vé­leményét az európai bizton­sági értekezlet előkészítésé­nek lehetőségeiről és prob­lémáiról. Péter János ugyan­csak ismertette álláspontját ezekben a kérdésekben. Ér­tesülések szerint a két kül­ügyminiszter tárgyalásain mindkét napon túlnyomó- részt az európai biztonság problémáival foglalkozott. Csütörtök délben Péter Já­nos külügyminiszter a Hil­ton szállóban ebédet adott Pierre Harmel belga külügy­miniszter tiszteletére. Az ebéden részt vett a belga kormány több tagja es szá­mos közéleti személyiség. Ott volt E. Indekeu, a Bel­ga Királyság budapesti nagy­követe és Molnár László, hazánk brüsszeli nagyköve­te. Az eteden elmondott po­hárköszöntőjében Péter Já­nos és Pierre Harmel egy­aránt az európai népek együttműködésének fontossá­gát hangoztatta, tekintet nélkül társadalmi rendsze­rük különböző voltára. Csütörtök délután Peter János külügyminiszter Fayat belga külkereskedelmi mi­niszterrel folytatott megbe­széléseket. Csütörtökön este Molnár László, a Magyar Népköz- társaság brüsszeli nagyköve­te fogadást adott a belgiumi hivatalos látogatáson tartóz­kodó Péter János külügymi­niszter tiszteletére. A csütörtök reggeli belga lapok beszámolnak a magyar külügyminiszter brüsszeli tárgyalásairól. A Le Soir ki­emeli, hogy a két külügy­miniszter megbeszélésén Pé­ter János bevezető expozéját belga részről „tökéletesen kidolgozottnak” minősítették, amit el is lehetett várni at­tól, aki alaposan ismeri a problémát (az európai biz­tonság kérdését. — a szerk.) és választ adhatott azokra a kérdésekre, amelyeket ezzel kapcsolatosan Nyugaton fel­tesznek. A Libre Belgique címolda­lának élén nagyméretű fény­képet közöl Péter Jánosnak G. Eyskens belga miniszter­elnöknél tett látogatásáról. Készülődén a jubileumi évfordulók rtt Felszabadulási jubileumi emlékfalat készítettek 0. KISZ Baranya megyei vezetőképző iskoláján. A falavatás utáu már nekikezdtek egy kiállítás rendezésének, amelynek keretében bemutatják bazáate felszabadulását és negyedszázados fejlődését. A Minisztertanács ülése Egymillión! 400 millió forint gyermekgondozási segélyre Napirenden a külkereskedelmi árucsere­forgalom Todor Zsivkov fogadta a kommunista és munkáspártok képviselőit Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szerdán este vacsorát adott a szo­cialista országok kommunista és munkáspártjai képviselői­nek tiszteletére, akik Szófiában kétnapos találkozón vettek részt. A vacsorán Todor Zsivkov mondott pohárköszöntőt, amelyre a vendégek névében P. Gyemicsev válaszolt. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. — A munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének együt­tes előterjesztése alapján megtárgyalta a gyermekgon­dozási segély bevezetésének eddigi tapasztalatait. A segélyt igénybevevők nagy száma és aránya mu­tatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dol­gozó nők körében. Az intéz­kedés felkeltette a nemzet­közi közvélemény érdeklődé­sét is. A bevezetés óta el­telt három év alatt 181 ezer nőt részesítettek gyermek- gondozási segélyben,- az erre kifizetett összeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970- ben a segélyezettek száma várhatóan tizenöt-húszezer­rel emelkedik, a segély cí­mén folyósított összeg mint­egy 120—150 millió forinttal lesz több, mint tavaly. Az előterjesztés megállapítja: a segélyrendszer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, eny­híti a bölcsődei elhelyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is meg­erősített véleménye szerint [ — jelentős szerepe van ab- j ban, hogy a születések szá- | ma az utóbbi években nő. A kormány a gyermekgon­dozási segély rendszerének értékeléséről szóló jelentést tudomásul vette. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium jelentése alapján foglalkozott a kormány az 1970. évi szocialista viszony­laté árucsereforgalmi meg­állapodásokkal. Megállapí­totta, hogy a szocialista or­szágokkal erre az esztendőre megkötött államközi egyez­mények kedvezően hozzájá­rulnak az 1970-es népgazda­sági tervben foglalt felada­tok sikeres teljesítéséhez, megfelelő alapot teremtenek az 1971—1975-re megköten­dő új hosszúlejáratú megál­lapodásokhoz. A baráti or­szágokkal kötött egyezmé­nyek elősegítik gazdaságunk egyensúlyának további szi­lárdítását, mind a termelés j területén, mind pedig a la­kosság ellátását közvetlenül szolgáló árucikkekben. A Minisztertanács elfogad­ta a külügy minisztérium elő­terjesztését a kormányszintű hivatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadására, majd egyéb ügyeket tárgyalt Lenin születésének 100. év- l fordulója megünneplése je­gyében nagy a készülődés városunk intézményeiben, ■ üzemeiben és vállalatainál. A Pécsi Bőrgyárban a párt, : a szakszervezet és a KISZ j közösen hat héten át tartó 1 vetélkedőt szervezett, mely- | nek témája Lenin élete, j Minden héten 13 plusz egy kérdést helyeznek el a KISZ- j faliújságon és a vetélkedő j résztvevőinek azokra választ ! kell adniuk. Akik a legtöbb helyes választ adják, azok között április 22-én nyilvá­nos döntőt rendeznek és nyerteseit értékes jutalom­ban részesítik. A vetélkedőn túl szovjet— magyar baráti találkozót is tartanak. Időpontja: .április 8. A gyári fiatalok az Ex­press Utazási Iroda szerve- ' zésében Pécsre látogató szov- i jet fiatalok csoportját látja vendégül. A kesztyűgyár; fiatalos áprilisban kiállítást nyitnak Lenin munkásságát és életét bemutató dokumentumapya- gokból, mqlyek osszégyujté- sét vállalták. A kiállításom Leninről szóló régi könyve­ket, újságokban megjelent írásokat és fényképeket mu­tatnak be, és a kiállítást „Mit tudsz Leninről, mint emberről” címmel irodalmi klubdélutánnal kötik össze. Mindkét gyárban a párt- szervezetek ünnepi taggyűlé­seket tartanak. E taggyűlé­seken megjutalmazzák azo­kat az „idős” harcosokat, akik a felszabadulás óta tö­retlen lendülettel küzdenek a lenini eszmék gyakorlati alkalmazásáért, a szocializ­mus teljes felépítéséért. WMíi A felszabadulási évfordulóra rendezik a pécsi temetőben a szovjet hősi emlékmű és a katonasírok környékét. Kivágták a régi fákat, füvesitik, parkosítják az emlékműhöz vezető utat és fenyőfa-sorral szegélyezik mindkét oldalát Foto: Erb János

Next

/
Oldalképek
Tartalom