Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-26 / 49. szám

IÍ7C. február 24. Btmatitmi napio A községi tanácsok gazdálkodnak a magasabb gyámügyi segélykeretekkel Tavaly novemberi ülésén úgy határozott a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága, hogy fel kell emelni a gyám­ügyi segélykeretek összegét, ezért felszólította a járási és városi tanácsok vb-eln okéit a gyámügyi helyzet és a se­gélykeret felemelése lehető­ségének megvizsgálására, Ez megtörtént és az eredmény azt mutatta, hogy a végre­hajtó bizottság helyesen ítél­te meg a helyzetet. A rászo­rultak száma indokolja a se­gélykeret felemelését. A mohácsi járás és Sziget­vár kivételével a megye va­lamennyi járása és városa felemelte a segélykeret ösz- szegét, s az emelés mértéke általában 20 ezer forint. Leg­nagyobb emelésre a siklósi járásban van szükség a vizs­gálat eredményeként. A ta­valyi 60 ezer forint helyett idén 100 ezer forintot fizet­nek ki a rászorulóknak. A. segélyezés új vonása, hogy az elbírálást és a ki­fizetést egyaránt a községi tanácsok hatáskörébe utal­ták. A járási segélykerete­ket tehát felosztották a köz­ségek között aszerint, hogy mennyi a rászorulók száma. Sok község csak egészen csekély segélykeretre tart igényt, s ezt is rendkívüli esetekre tartalékolják. Jelen­leg ugyanis nem tartanak nyilván olyan személyeket, akiknek segélyre lenne szük­ségük. Természetesen előfor­dulhat, hogy a járástól ka­pott segélykeret valamelyik községben kevésnek bizonyul. Ott a tanács saját hatáskö­rében és saját erőforrásból termiészetesen felemelheti a keretösszeget. A gyámügyi segélyre jo^jv sultság elbírálása a községi tanácsok új feladata, ezért nagy körültekintést igényel tőlük. Maguknak kell dönte­ni arról, kit és milyen mér­tékben segélyezzenek. Ezért kell kiválogatniok azokat, akik anyagi és családi kö­rülményeik miatt rendszeres segélyezésre szorulnak. Ezek- neknek évente kétszer fizet­hetnek segélyt — összesen kétezer forintot — és a köz­ségi tanács felveszi a kap­csolatot a munkáltatóval is, aogy a rászorult családot az is segélyezze. A tanácsok bizonyos ma­gatartási szabályokat írhat­nak elő a segélyezetteknek, akik csak azok betartása alapján részesülhetnek jut­tatásban. Ilyen például: az otthon tisztántartása, a gyer­mek ne mulasszon az isko­lából, s a család munkaké­pes tagjai munkaviszonyban legyenek. Az anyagilag ve­szélyeztetett gyermekek ese­tében a gyámhatóság átutal­hatja az iskolának, óvodá­nak, a napközi otthon egész évi díját és lehetőség van a tanszerek beszerzésére is a gyámügyi segélykeretből. A gyámügyi segélykeretek felemelésére egyébként azért is szükség volt, mert az új jogszabályok értelmében a Figyelem! tíiicsönizzöi! Hagy választék! Luxus menyasszonyi és kisestélyi ruhákból, öltönyökből, szmokingokból, menyasszonyi fejdíszekből, alkalmi és gyászkalapokból! JELMEZKÉSZlTO ÉS KÖLCSÖNZŐ V. Pécs, Rákóczi út 66. Telefon: 24-41, kifizetett segélyek összege is magasabb lehet. Az eddigi gyakorlat szerint általában 80—100 forint volt az eseten­ként kifizetett segély össze­ge és csak az esetek kisebb részében érte el a 300 forin­tot. Most lehetőség van ar­ra, hogy indokolt esetben 1000 forintot is fizessenek ki. Az ilyen mértékű segé­lyezéssel sok esetben elejét lehet venni az állami gon­dozásba vételnek, amikor ezt a gyermekek anyagi veszé­lyeztetettsége tenné szüksé­gessé. A gyámügyi segélyek kifi­zetésének ez az új rendje idén még szinte kísérletnek számít. A gyakorlat igazol­hatja majd az intézkedés he­lyességét. Azt viszont a jö­vő mutatja majd meg, hogy a járások jelentősen felemelt keretösszege elegendő lesz-e. A fővárosi vásárváros tavaszi programja A HUNGEXPO-nál elké­szült a vásárváros tavaszi programja. A BNV területét először április 1-én tárják ki az érdeklődők előtt ek­kor nyitják meg a 42-es pa­vilonban az április 12-ig tar­tó lengyel bútorkiállítást, A lengyel Paged Vállalat kony­ha- és' szobabútorokat, fém- garnitúrákat állít ki a 680 négyzetméteres területen. A szezonnyitót április 7-én szovjet műszeripari kiállítás követi. Április 17-től 24-ig harminc belföldi és ugyan­ennyi külföldi cég nagysza­bású kiállítására kerül sor. A vásárvárosban a mezőgaz­daságban használt műanya­gokat a CHEMOLIMPEX és a HUNGEXPO közös rendezé­sében tárják az érdeklődők elé Erre a kiállításra már meg is érkeztek az első kül­földi szállítmányok; a mű­anyag öntözőcsövek. Szolgáltatások Baranyában II. Kielégíthetők-e a városi igények? A városok szolgáltatási gondjai sok hasonlóságot mu­tatnak a vidékiekkel, bár lé­nyegbevágó különbségek van­nak. A speciális adottságok következtében bővebb a szol­gáltatások köre és ennek meg­felelően megjelenik a városi jellegű szolgáltatásokkal kap­csolatos javítási, karbantar­tási igény. Ilyen például a táv-, illetve központi fűtés, a gázszolgáltatás. A magánkisipar végzi a vá­rosokban is a szolgáltatások jelentős részét. A gondok is ebből adódnak. Pécsett az 1970-es statisztika szerint 874 magánkisiparos működött, eggyel (1) több, mint az előző évben. A kisiparosok közül 395-en túl vannak már a nyugdíjkorhatáron és a töb­binek a jelentős hányada is az idősebb korosztályhoz tar­tozik. Pár éven belül Pécsett is szembe kell nézni azzal, hogy a termelésből kieső HÜSZ ÉVE PÁRTMUNKÁS TÖBB ÖRÄT BESZÉLGET­TÜNK, s egyszer sem láttam mosolyogni Szája szegleté­ben és felette két párhuzo- mos, keserű vonás húzódik. Jó lenne tudni, hogy már a komlói szoba-konyhás lakás­ban szerezte-e, ahol 4 gye­rek és az anya várta: haza- tér-e a bányából a családfő? Vagy később munkája során mélyültek az árkok? — Gyerekkoromban is ko­moly voltam. Nem nagyon volt minek örülni. Persze. Apja 130 pengős havi keresete csak arra volt elég. hogy az élelemtárban felgyűlt adósságot kiegyen­lítsék. Ezért aztán a 8 osz­tály elvégzése után Földes Andrásnak is munka után kellett nézni. — Mi szeretett volna len­ni? — Nem volt választás. Csak a bánya. Oda is hosz- szas könyörgés után vettek feL Miután az „öreg-aknai” főmérnök többször megígér­te: mellberúgja, ha az iro­dák körül látja őgyelegni, mégis csak megindult a szo­kásos bányász úton. Kifutó az aknán, vízhordó, csillés — és hét esztendő után vájár lett. Ez már a felszabadulás után történt. Életének nagy fordulata akkor következett be, amikor 1949-ben — 22 éves volt, egy éve párttag — behívták a párt vezetőség elé: háromfele ágazott az út. Mér­nökképzőbe az akkoriban szerveződő Társadalombizto­sítási Központba (valami fő­nök félének) vagy 6 hetes pártiskolába küldés közül választhatott. Az utóbbi mel­lett döntött. A következő év­től már kisebb megszakítá­sokkal függetlenített párt­munkásként dolgozott. Pé­csett, Komlón, a megyei, a városi és ércbányász pártbi­zottság apparátusában fel­váltva. — Akkor a fiatalok köny- nyebben jutottak vezető po­zícióba. — Igen. Mi voltunk a fel- szabadulás utáni első felnőtt generáció. Bennünk sokáig élt a 43-ös hangulat, lelke­sedés — feladatok és körül­mények korán éretté tettek bennünket. Nekünk a munka megélhetést, hivatást és ro­mantikát egyaránt jelentett. Az elmúlt 25 esztendő bi­zonyítja, hogy valóban érett volt az a generáció a vállalt i feladat elvégzésére. Mégis i többen elbuktak ezen az ! úton. Földes András 20 esz- | tendeje pártmunkás. Sorolni I is nehéz mennyi buktatót | tartogatott az elmúlt két év- j tized. A tsz-szervezés, az el- ! lenforradalom, áremelkedé- ! sek... Az emberek mindig ! tőle vártak magyarázatot — 1 neki kellett bizonyítani, hogy minden a dolgozók érdeké­ben történik. — NEHÉZ VOLT. Az el­lenforradalom után a karha­talomban szolgáltam. Az 1956-os nőtüntetés szétoszla- tásánál, a december 9-i kom­munista tüntetésnél többen leköpdöstek bennünket, őket kellett szigorral, később ér­vekkel meggyőzni igazunkról. Vagy a végre földhöz jutott parasztokkal elhitetni, hogy a téesz nem azt jelenti, hogy visszavesszük a földet — ép­pen a téeszben lesznek tulaj­donosai és nem rabszolgái a földnek. Vagy amikor egy reggel arra ébredtünk, hogy a szocialista országok szövet­séges csapatai Csehszlovákiá­ba vonultak. Egy óra múlva az emberek magyarázatot kértek tőlem, és én semmit sem tudtam, csak hittem, hogy ha megtörtént, akkor szükséges volt Az első ér­vem csak az volt: türelem. Később a Népszabadságban megjelent Pravda cikkekre hivatkoztam — végülis talán csak a határozott hitem volt ami meggyőző erővel hatott. Az sem Könnyű feladat, ami­kor az üzem néhány dolgo­zójával meg kell értetni, hogy a prémium csak jó munkáért jár. Az emberek egyenlősé­gét nem engedem összeté­veszteni az egyenlósdivel. A húsz esztendő elkerülhe­tetlenül okozott csalódásokat, amelyek bár nyomot nem hagytak, mégsem merültek feledésbe. Ilyen volt amikor 1957 elején leszerelt a kar­hatalomtól és saját magának kellett állást keresnie. Per­sze a bányába ment. A csá­kányt mindig meg lehet ta­lálni. Végülis fél esztendő után töretlen ambícióval, is­mét a pártapparátusban dol­gozott. A legszebb évek — egyál­talán nem könnyűek — kö­vetkeztek. Az Ércbányászati Vállalat pártbizottságán. Olyan időszakban, amikor a beruházás végeztével a ma­gyar állam átvette a Szovjet­uniótól a vállalatot. A bá­nyanyitás időszakában voltak vájárok, akik 13 ezer forin­tot kerestek. Az üzemszerű termelés megindulása után hosszabb távra is érvényes bérpolitikát kellett kialakí­tani, amelyet az emberekkel nem volt könnyű megértetni. A pártnak döntő szerepet kellett ebben vállalnia. Később az ércdúsítóban alapszervi, csúcs, majd bi­zottsági titkár. A munka: faliújság, oktatás, munkaver­seny — 62-ben 110, jelenleg 260 párttag. Aztán az új gaz­daságirányítási rendszerben a pártra háruló, növekvő fel­adatok. Amikor vannak ügyek, amelyben nem szabad egyet- értenie az üzem gazdasági vezetésével, más esetben le­szavazza elképzeléseit saját végrehajtó bizottsága — és be kell látnia: igazuk van. Ugyanakkor a látszólag el­lentmondásos helyzetekben töretlenül hinni a párt poli­tikájában. magabiztosan agi­tálni mellette, és sokolda­lúan érvelni. Ezért végezte el a közgazdasági techniku­mot, amely a sokéves párt- iskolai tanulással, kiegészít­ve képessé teszi erre. — Mit olvas ... ? — Két-három napilapot, Élet és irodalmat. Társadal­mi Szemlét, néhány folyóira­tot és könyvet, amennyit le­het. A pártmunka nem ismer munkaidőt. A pártmunkás nak soha nem jelzik a mű szak végét Ehhez kell iga' zodni a családnak is. Mégis mostanában mintha egy ki­csit többet lehetne otthon. Ebből látszik, hogy az érc­dúsítóban rend vSn az üzem­ben, és jórészt a fejekben is. — Érdekes dolog ez. Az ellenforradalom idején sok­szor 4 napig is elmaradtam, most néhány óra késés is riadalmat okoz otthon. — Ha elölről lehetne kez­deni ... ? — Újból ezt az utat vá­lasztanám. — AZ ALMOK ... ? — Elégedett vagyok. Egy­szer majd szeretnék egy au­tót, kicsit majd jobban meg­ismerhetném az országot. Az­tán, hogy az emberek fenn­tartás nélkül elhiggyék: le­gyen az bérdifferenciálás, nyereságelosztás vagy ép­pen jutalmazás minden a jó dolgozók érdekében történik. Lombos! Jeni iparosok miatt komoly zava­rok következhetnek be egyes szolgáltatási ágakban. Az ál­lami és szövetkezeti ipar ja­vára várható arányeltolódás feltétlenül segíthet majd a helyzeten, megoldást azonban hosszú ideig még így sem adhat. Nagyobb figyelmet a peremterületekre A pécsi kisiparnak van egy másik jellemzője is: túl­zottan a belvárosra, ponto­sabban a II. kerületre kon­centrálódik. E tekintetben az 1. kerületben a legrosszabb a helyzet, s csak valamivel jobb a III. kerületben. Ez termé­szetesen a kerületek sajátos helyzetéből is adódik. Mind­kettő csak korlátozott mér­tékben rendelkezik magán- kisipar gyakorlására alkal­mas helyiségekkel, s a sza­nálások miatt a meglévő ke­vés is csökken. Pótlás csak a megmaradó városrészekben van, így az új városrészek több szolgáltatói ipar tekin­tetében ellátatlannak mond­hatók. Az itt élő lakosság pe­dig kénytelen a kínálathoz alkalmazkodni és lakóhelyé­től távol venni igénybe a szolgáltatásokat. Azt mondhatnánk ezek után, hogy helyes ipartelepí­tési politikával lehetne ezen változtatni. Az iparhatósá­goknak van is ilyen törek­vésük, amit elég nehéz a gyakorlatban megvalósítani. Egyik legfőbb akadály a már említett helyiséghiány, a má­sik pedig az, ho<rv aki úi ipar­igazolványért folyamodik, a város belső területén kívánja iparát gyakorolni, mivel úgy gondolja, hogy ott jobban megtalálja számítását. A vá­rosi peremterületek tehát semmivel sincsenek . jobb helyzetben, mint a kisebb fal­vak. „Felhígul -c“ a nyugdíjasoktól az ipar? A városok ilyen gondjain is segíthetne az 1038-as kor­mányrendelet, ha a jelenlegi­nél többen élnének a lehető­séggel — s a vállalatok is több belátással kezelnék a dolgot — és mellékfoglalko­zásra kérnének működési en­gedélyt a perem területeken. A másik nagy lehetőség, amivel ugyancsak kevéssé él­nek: a nyugdíjasok munkába- állítása. Hallottunk olyan vé­leményt, hogy ha sok nyugdí­jast vonnának be a szolgál­tató tevékenységbe, ezáltal „felhígulna az ipar”. Vélemé­nyünk szerint nem lehet a szakmai színvonal eséséről beszélni, ha olyan emberek lépnek a lakosság szolgálatá­ba, akik megelőzően egy éle­tet dolgoztak le a szakmájuk­ban, gyakorlatuk pedig felér sok kisiparoséval. Tapasztal­ható azonban a nyugdíjasok részéről is bizonyos — nem is alaptalan — vonakodás. Nincs összhang a nyugdíjkorhatár és az idős iparosok adómen­tessége között Ha valaki az iparból nyugdíjba megy 60 éves korában, és szakmájá­ban ipart akar gyakorolni, az érvényben lévő renrdelkezé- sek szerint az iparűzés első két esztende5 : :n adómentes­séget élvez ugyan, de 62-től 65 éves koráig adót kell fi­zetnie a 41969. sz. kormány- rr ideM értelmében, amely ettől az életkortól biztosit adómentességet a férfiak szá­mára. Nőknél ezt a 60. élet­évben állaoították meg. A másik: a nyugdíjas iparosnak is kell nyugdíjjárulékot fi­zetni. de ez az ő nyugdíját már nem növeli, ha iparát megszünteti és ismét a nyug­díjából kíván megélni. Ez is fonák helyzet, amin érdemes lenne változtatni. Profilbővítés A szocialista szektor szol­gáltatói természetesen a vá­rosokban is igyekeznek erő­síteni pozícióikat új üzemhá­zak, szolgáltatóházak létesí­tésével, új szolgáltatási for­mák bevezetésével, amihez sokszor nem elég a saját fej­lesztési alap. Ismeretes, hogy az 1038-as rendelet hitelpre­ferenciákat biztosít a szol­gáltatóipar fejlesztésére és különösen előnyben részesíti azokat a vállalatokat, ame­lyek termelési tevékehységük mellé új profilként veszik fel a lakosság részére végzendő szolgáltatást. A megyében két vállalat élt ezzel a lehető­séggel: a komlói Carbon és a Mohácsi Vegyesipari Válla­lat. Mindkettő —2 mftlió forint hitelt vett fel profil­bővítés céljára. A hitelkedvezményekkel kapcsolatban gyakran hallani: kár, hogy azok csak a fej­lesztésre vonatkoznak, de a fenntartásra már nem. — A ktsz-eknek sok olyan kis egységet kell fenntartania, amelyek nemhogy hoznának valamit, de inkább visznek, tehát ráfizetést jelentenek. — Ezt „kigazdálkodni” nagyon nehéz, fenntartásukat pedig a lakosság érdekében biztosíta­ni kell Célszerű lenne indo­kolt esetekben fenntartási cé­lokra is hitelt nyújtani, mi­vel a szövetkezet a ráfizetés ellen csak egyetlen módszer­rel védekezhet: közelebb vi­szi az árakat a tényleges ér­tékhez, magyarán — felemeli árait. Hársfai István (Folytatása következik) Az élet- és vagyonbiztonság érdekében kéthe'-mként ellen­őrzik a Pécsi Gázmű műszeres hálózat vizsgálj <*so?on>al a város gázvezetékeit. A vezetékek felett megfelelő t i oiségban 70 centis lyukat ütnek, amin keresztül az érzéken*, műszer­rel megállapítható az esetleges gázszivárgás, gázömlés. L 1 4 Emberek közelről

Next

/
Oldalképek
Tartalom