Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-04 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 ültéi! Dunántúli napid xxvii. évfolyam, 29. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. február a., «erdő Húszéves a tanácsi kereskedelem Több százan emlékezünk szeretettel és méltán büszkeséggel is 1950. február 4-re, amikor a Népboltból és az ÁTEX-ből életrehívták a mai tanácsi kereskedelmi vállalatokat. A Baranya megyei Népbolt mellett Pécsett négy szakosított kiskereskedelmi vállalat kezdte meg ezen a napon működését. Néhány nappal később városi irányítás alá került a Pécsi Vendéglátó Állami Vállalat is. Ezekben a. hónapokban a megyében 25 vendéglátó vállalat működött. Felemelő érzés arra gondolni, hogy ott voltunk a mai kereskedelem alapjainak lerakásánál. Fiatalok, lelkesek és hallatlanul munkabírók voltunk. Húsz év óta sokat fejlődtek a vállalatok, és a szocialista kereskedelem felépítése során a dolgozók szemlélete is átalakult A vállalatokat közben többször átszervezték, változtak az irányítószervek és az irányítás módszerei. Tanultunk a magunk és a más kárán, tapasztaltabbak lettünk és köbben észrevétlenül elrepült két, örömökben és munkasikerekben gazdag, de gondoké btin és tévedésekben is bő-, velkedő évtized. / Az elmúlt évben közel 540Ű dolgozót foglalkoztattak a tanácsi kereskedelmi vállalatok és alig több mint 200 azoknak a száma, akik húsz éve dolgoznak az üzletekben vagy a vállalati központokban. Elsősorban ezeket a hűséges, szakmájukat szerető dolgozókat köszöntjük ma meleg szeretettel és azokat, akik már megérdemelt pihenéssel töltik napjaikat. Emlékezzünk kegyelettel azokra is, akik kezdettől az élen haladtak, példaképeink voltak, de ma már nem ünnepelhetnek velünk. Húsz év alatt sokszor terveztünk és sokszor^ végeztünk számadást. Az első évek nehézségei után 1957 óta töretlenül, a lakossági jövedelmek emelkedésével párhuzamosan fejlődött a tanácsi kereskedelem is. Évről évre bővült az áruválaszték, az új cikkek tízezrei jelentek meg. lassan eltűnnek a régi, szűk boltocskák. hogy helyüket világos, jól felszerelt, korszerű áruházak, ragyogó szakboltok, kulturált vendéglátó egységek foglalják eL Nagy utat tettünk meg a jegyrendszer- tól a bolthálózatban kapható mai áruválasztékig, a népbüféktől és talponállóktól az Olimpiáig vagy a Cuba presz- szóig. Az utóbbi években, de különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta megnövekedett a kereskedelem szerepe és jelentősége a népgazdaságon belül. Az áruellátás, a kiszolgálás színvonala és a kereskedelmi dolgozók magatartása ma társadalmi méretekben hat a lakosság hangulatára, munkakedvére Itt mérhető leginkább a népgazdaságilag tervezett életszínvonal emelkedés realizálódása. E politikai és gazdasági szerep tudatában kell a lakosság kor és réteg szerinti igényeinek, megfelelő minőségben és áron való kielégítésére törekedni. A tanácsi kereskedelemnek, amely a megye összforgalmának közel felét bonyolítja le, élen kell járnia abban, hogy megyénk lakói számára a vásárlás ne megpróbáltatást, keserűséget jelentsen, hanem a kínálat megjavításával, a kölcsönös bizalom és megbecsülés megteremtésével az öröm és megelégedettség forrása legyen. Jakab©* Zoltánná A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről As alábbiakban kivonatosan kosöljük a Kösponti Statisstikai Hivatal jelentését a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről A tartalomból.4 konszolidáció éve Csehszltn tikjában (2. oldal' 1969 a kiáll tasok tükrében (3. oldali Tv a katonáktól (5. oldal) Megnyílt a KQNSUMEX kirendeltsége (5. oldal) 1 969-ben a termelés a népgazdaság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált külkereskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a III. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megfelelő, illetve annál gyorsabb volt A nemzeti jövedelem növekedése A nemzeti jövedelem 1966 —1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a II. ötéves terv átlagos színvonalát az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. A növekedési ütem 1966-ban az 1965. évi alacsony szinthez képest 8 százalék, 1967-ben nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás mellett 9 százalék volt. Az ütem 1968 —1969-ben az új irányítási rendszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándéknak megfelelően a belső és a külső egyensúlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (5, illetve 6 százalékra), de így is nagyobb volt, mint 1961—1965. években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, és 1966— 1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt, és a termelékenység emelkedése az iparban nem érte el az előirányzott ütemet, az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt, a tervidőszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonala emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes számítások szerint az 1939. évi fogyasztás kb. 25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A népgazdaság ötéves tervben előirányzott növekedési ütemének megfelelő, illetve annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy időközben a gazdaság- irányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az új irányítási módszerekre való áttérés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968 elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer amellett, hogy biztosította a termelés és a forgalom, valamint az életszínvonal-emelkedés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező eredményeket hozott. A gazdasági és a társadalmi élet fejlődését részleteiben a következők jellemezték: Népesség — foglalkoztatottság 1970. január 1-én az ország lakossága 10,3 millió fő volt, mintegy 340 000 fővel, 3 százalékkal több, mint 1960. január 1-én. (A népszámlálás részletesebb adatairól a Központi Statisztikai Hivatal néhány napon belül külön jelentést ad ki.) Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerőnyilvántartások szerint — 1970. január 1-én 5,1 millió volt, kereken 400 000 fővel több, mint tíz évvel ezelőtt A 100 keresőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl. nyugdíjasok) száma tíz év alatt 112-ről 104-re csökkent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsabban nőtt, mint a megelőző időszakban. A munkaerő iránti igényeket elsősorban azáltal lehetett kielégíteni, hogy ezekben az években jóval több fiatal érte el a munkaképes kort és vállalt munkát, mint korábban. A foglalkoztatottak számának emelkedésében, különösen 1969-ben nőtt a szerepük a nem teljes munkaidőben dolgozóknak, elsősorban a nyugdíjasoknak. A mezőgazdasági népesség elvándorlása korábban a többi ágazat számára jelentős munkaerőforrást képviselt. Az utóbbi két évben az átáramlás lelassult, sőt helyenként visszaáramlás is volt. A létszámnövekedés mind 1968-ban, mind 1969-ben az építőiparban és a kereskedelemben volt a legnagyobb (7 —9 százalék). Az iparban 1968-ban 4 százalékkal, 1969- ben további 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A többi ágazatban (mezőgazdaság, közlekedés, szolgáltató ágazatok) csak kismértékben változott a létszám. Beruházás 1969-ben költségvetésből, vállalati, szövetkezeti, tanácsi fejlesztési alapokból, bankhitelből több pénz állt rendelkezésre beruházásokra, mint 1968-ban. A beruházások volumene mintegy 7—8 százalékkal meghaladta az előző évit. A beruházások 1968— 1969. évi eredményei, a vállalati magatartások azt igazolják, hogy a jelenlegi irányítási rendszer a beruházási politika tervszerű megvalósulása szempontjából is előrelépést jelent. A beruházási kereslet és kínálat közötti feszültség azonban még nem oldódott fel. Az építőipar a termelés jelentős növelése mellett sem tudta a beruházók fizetőképes keresletét maradéktalanul kielégíteni. A gépipar megnövekedett exportkötelezettsége, valamint termékeinek a kereslettel nem mindig egybeeső választéka korlátozta a belföldi gépekkel való ellátottság nagyobb arányú emelkedését. Az importgép beruházás 1969- ben 1968-hoz képest nőtt, de nem érte el az 1967. évi magas szintet. 1969-ben a beruházásokon "belül nőtt az építés aránya. Az 1968. évi szintet elsősorban a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a kommunális beruházások haladták meg. 1969-ben többek között az alábbi fontos beruházásokat helyezték üzembe: a Tisza- menti Vegyiművek 8000 to/év kapacitású új mosószergyárat, a Nyíregyházi Gumigyár több új termelőüzemét, a Dunai Kőolajipari Vállalat évi 300 000 tonna kapacitású új benzin-reformáló üzemét. Korszerűsítették a csepeli vas- és acélöntödéket és elkészült a Lenin Kohászati Művek új elektroacélművi csarnoka és ívkemencéje. A Dunai Vasműben befejezték az 5200 köbméter/óra kapacitású oxigéngyár, valamint a könnyűacélszerkezeti üzem beruházásait Elkészült a Szigetvári Konzervgyár évi 174 vagon paradicsom feldolgozására al~ . kalmas új üzemrésze. Bővült \ az ország tároló- és raktár- kapacitása. Átadták rendeltetésének a dombóvári 450 ágyas kórházat. Fejlesztették a csatorna- és vízvezetékhálózatot 1969-ben több új szálloda és motel beruházása fejeződött be a Balaton partján és rpás fürdőhelyeken. Budapesten a múlt év végén adták át az ország legkorszerűbb új szállodáját a „Hotel Duna Intercontinental” szállodát. 1969-ben előzetes adatok szerint — kb. 62 000 lakást építettek. Ezzel a III. ötéves terv folyamán eddig elkészült lakások száma 247 000- re emelkedett (Folytatás a 6. oldalon) Tanácskozott az Akadémia közgyűlése Kedden délelőtt 10 órakor az Akadémia dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A közgyűlésén megjelent dr„ Ajtay Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnök-helyettes, a Tudomány- politikai Bizottság elnöke. Ácséi György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kiss Árpád miniszter, az OMFB elnöke, valamint a tudományos élet számos képviselője. Rusznyák István akadémikus, az Akadémia elnökének megnyitója után Erdey-Gruz Tibor akadémikus, főtitkár terjesztette a közgyűlés elé az elnökség beszámolóját. Ú év — új termékek Kaputelefon és gépkocsi-antenna — Csengóexport az NDK-b Négyezer szekrény és dohányzóasztal Egymillió ruharsipesz Vajon milyen változások lesznek az áruválaszték terén I — milyen . új termékekkel I találkozhatunk idén? A kérdésre három különböző profilú és volumenű vállalattól, illetve szövetkezettől kaptunk választ. Kaputelefon — Komlóról Az Elektroakusztikai es Villamossági Ktsz komlói telepén az elmúlt évben 16 millió értékű munkát végeztek, az idei terv: ötvenegymillió. A szövetkezet nagyarányú bővítése több új cikk előállítását teszi lehetővé a régiek mellett. Január 1-től elkezdték a — 10, 12, 15, 18, 20, 25 és 35 állomású — kaputelefonok gyártását. Idén húszezer lakásegységnek megfelelő készüléket gyártanak, 10 millió forint értékben. Nemsokára elindul az Modern, nagy áruválasztékkal rendelkező ABC áruház Pécsett a Budai vámnál Erb János felvétele NDK-ba hatféle típusú csengőnyomó és csengőkapcsoló szállítmány, amiből éves szinten fél milliót gyártanak, 4 millió forint értékben. A napokban kezdték el tízezer mikrofon és nagyobb mennyiségű motorikus gépkocsi-antenna rész-szerelését Ez utóbbi a telep mérnökének találmánya. Négyezer dohányzóasztal A Bútorgyár már tavaly, a Baranyai Ipari Vasáron, bemutatta a „Mecsek” elnevezésű lakószoba garnitúra prototípusát. Idén indul a sorozatgyártása. Könnyíti a munkát, hogy a gyár áttért a sell-lakk fényezésről a po- lieszter-öntésre. A garnitúra fehér, illetőleg jávor, kőris és egyéb világos furnér-színekben, valamint dió és jávorkombinációval készül. Fantázia-neve még nincs, de készül egy új lakószoba terve is, amit a sorrakerülő júliusi kiállításon már bemutatnak. Négyezer darab ■*- többajtós — szóló szekrény j és dohányzóasztal elkészíté- ! sét vállalták az idén. Az ez i évi munkák tervezett össz- j értéke egyébként 20 millió forint. A jó minőséget ga- ■ rantálja, hogy a vállalat 12 ! éve nem fizetett minőségi i kötbért. Klári garnitúra Idei új termékeik közül talán az újtípusú műanyag, ruhacsipeszt említeném. A laprugóval ellátott csipeszek tetszetős kivitelben készülnek — a rozsdásodás kizárva! Idén egymillió darab kerül a forgalomba. Ugyancsak a műanyag részleg állítja elő - az összetolható útivállfákat j és az idén kerül a forgalomba — csomagonként 52 darab — műanyag fogvájó. A népművészeti részleg új terméke az „Ormánsági” törülköző, melyből húszezer darab kerül az idén legyártásra. A kötő részleg „Klári” garnitúrája — sapka, kesztyű és sál — szőttes és kötés kombinációja.
