Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)
1970-02-24 / 47. szám
tC73. február 34. jmnointmi natno 3 Bővítik a mecseki parkerdőt Tiltakozás a tarvágások és beépítések ellen Ellentmondások a városi és az erdőgazdasági érdekek kozott Kevés téma vált ki annyi vitát és szenvedélyes megnyilatkozást a pécsiek körében, mint a mecseki parkerdő helyzete és sorsa. Különböző szaklapokban, fórumokon foglalkoztak már a problémával, s a közelmúltban a Városi Tanács V. B. is napirendre tűzte a témát. Árpádtetőtől a Jakabhegyig A vita gyökerei még 1948— 1949-re nyúlnak vissza, amikor a Misina. Dömörkapu, Tettye, Üdülőszálló és a mai Tüdőszanatórium által határolt 200 hektáros területet átadták a városnak, hogy létesítsen rajta parkerdőt. A parkerdő-jellegnek megfelelően, e helyen megszűnt a tömeges fakitermelés, kiépítettek vagy 12 kilométer sétautat, felállítottak egy csomó padot, útjelző táblát, rend- behozták a forrásokat stb. Pécs lakossága abban az időben mintegy 80 ezer volt, ma pedig megközelíti a másfél-százezret. Nyilvánvaló, hogy a megnövekedett városnak a 200 hektár már nem elég, ezért a Városi Tanács V. B. indítványára — melyet a különböző erdészeti szervek is jóváhagytak —, úgy döntöttek, hogy további 245 hektárral bővítik a parkerdőt. Eszerint ma már a mecsekszentkúti országút. Remeterét. Tubes—Misina, Dömörkapu valamint a Flóra pihenő által körülhatárolt terület minősül parkerdőnek. A Városi Tanács külön költségvetésben gondoskodik arról, hogy a sétautak, padok, stb.-k hálózata a most átadott 245 hektáros részen is mielőbb kiépüljön. Mindenki tisztában van avval, hogy a város pihenési igényeit még a 450 hektárra növelt parkerdő sem képes kielégíteni, ezért a Városi Tanács V. B. avval az indítvánnyal fordult a különböző efdészeti fórumokhoz, hogy további 1400 hektárt nyilvánítsanak űn. közjóléti erdőnek. A javaslat szerint a Jakabhegy-tető. Szuadó-tető, Vöröshegy, Lapisi vadászház, hegygerinc, illetve Árpádtető által határolt térség — parkerdőn kívüli része — a Mecseki Erdőgazdaság kezében maradna ugyan, de az nem folytatna tömeges fakitermelést, tehát előtérbe kerülne a közjóléti cél. Mi less a város „tüdejével“? Ez az indítvány igen élénk vitát váltott ki a Városi Tanács V. B.-n. Az ülésre meghívott erdőgazdasági, illetve erdészeti vezetők szóvá tették. hogy még az eddigi 200 hektáros parkerdőben sem haladnak a dolgok előírás szerint, hiszen egyre tömegesebbé válik a beépítés, s — akarva-akaratlanul — megsértik az erdőtörvényt. Bár a bírálat nem volt egészen méltányos — hiszen a legtöbb parcellázás még a 30-as években történt, s ezért a mai tanácsot nem lehet felelőssé tenni —, tagadhatatlan, hogy folytatódtak a beépítések. Ez egyébként további veszélyeket rejt magában. A legtöbb, Mecseken épült házban ugyanis — csatornázás nem lévén — űrgödrös vécét használnak. Ez avval fenyeget, hogy a — jó vízáteresztő képességéről ismert — sziklahegyen átszivárog a szennyvíz és ihatatlanná teszi a Tettyeforrás vizét. A KÖJÁL-szakemberek többször és nyomatékosan felhívták erre az illetékesek figyelmét. A Városi Tanács V. B. úgy döntött, hogy megvizsgáltatja: ki, hogyan építkezhet a Mecseken, a magánkézben levő parcellákat pedig — a tulajdonosok kártalanítása útján — köztulajdonba fogja venni. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy radikális eszközökkel véget vessenek minden további beépítésnek. A Mecsek egyébként nemcsak azért fontos Pécs számára. mert a lakosság sétálni, pihenni tud az erdőben, hanem azért is. mert oxigéndús környezetet képez a város körül, s a különböző irányú szél járások segítségével lehetővé teszi, hogy a város elhasznált, szennyezett levegője kicserélődjön, megtisztuljon. Némi túlzással tehát a város tüdejének nevezhetnénk a Mecseket. A város érdeke az első Ha azt nézzük, hogy ml károsította legjobban a város „tüdejét” az elmúlt húsz egynéhány évben, csak azt mondhatjuk, hogy még a beépítéseknél is többet ártottak azok az erdőirtások, illetve tarvágások, melyeket a Mecseki Erdőgazdaság haitott végre Árpádtető körül, illetve Jakabhegynél. — Voltak olyan helyek — például a Fehérkuti forrásnál —, ahol még az útjelző fákat Is kivágták. Bár a letarolt fák heyén bokrok sáriadnak, a szakemberek tudiák, hoev a bokrok meg szálfák oxigéntermelő, levegőtisztító képessége. hatása még csak nem is hasonlítható össze egymással, s több emberöltőnek kell eltelnie. mire ismét régi erdők állnak majd a letarolt részek helyén. Az erdőgazdaság azért tarolt, mert Árpádtető és a Ja- kabhegv közel van a jól kiépített utakhoz, s könnyebb a fát elszállítani. Azért tiltakozott az 1400 hektár közjóléti célokra történő áradása ellen, mert az már újabb tarvágást illetve hagyományos értelemben vett fagazdálkodást nem tesz lehetővé. Avval még nem segítünk a dolgon, hogy felháborodunk. Erre a V. B.-ülésen is ráÁsott kutak tervezését, komplett kivitelezését, mélyítését, tisztítását, fertőtlenítését, felújítását, SZIKKASZTÓ, ÜLLEPlTÖ MEDENCÉK ÉPÍTÉSÉT, FELÜJlTÁSÁT, TISZTÍTÁSÁT, VÍZTORNYOK TISZTÍTÁSÁT, JAVÍTÁSÁT, ESETLEGES FESTÉSÉT, VÍZTÁROLÓ MEDENCÉK TISZTÍTÁSÁT, JAVÍTÁSÁT ÉS ÉPÍTÉSÉT GARANCIÁVAL VÁLLALJUK • Cím s ÜJ ÉLET MG. TSZ KŰTÉPlTÖ RÉSZLEGE, PÉCS, REMÉNYPUSZTA, ügyintéző: Benzsay Lajos. Telefonszám: 21-94. ! mutattak. El kell ismerni, I hogy az új gazdasági mecha- ! nizmus körülményei között nem lehet olyat kívánni egv vállalattól, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül mondjon le 1400 hektár erdejéről. Csupán az segíthet, ha ezt az 1400 hektárt kivonják a hagyományos fagazdálkodás szférájából így tettek a budai erdőkkel is. van tehát minta, melyből a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiinduljon. A vita egyébként avval zárult, hogy — némi előzetes számítás meg vizsgálat után — valami hasonló megoldást fognak választani. A végső döntés tehát késik kicsit. Reméljük, hogy az Erdő- gazdaság türelmesen kivárja ezt az időt, s nem fog további erdőirtásokhoz a Mecsek déli lejtőin. Ha már a gazdaság érdekeit figyelembe vették, a méltányosság azt kívánja, hogy a gazdaság is vegye figyelembe a városét Magyar László A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriuma 1969 nyarán szovjet gyártmányú AFU—75 típusú félautomata műhold-követő kamerát kapott. A kamera jelenleg bemérési stádiumban van. Ez év tavaszán a bajai állomás is bekapcsolódik a nemzetközi műhold megfigyelési rendszerbe. Az élelmiszeripari melléközemegységek nagy lehetősége Mit tud a mini konzervgyár? Fehér Lajos elvtárs még az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott emlékezetes előadásában szólott arról, hogy a hazai termelőszövetkezetek és .állami gazdaságok élelmiszeripari feldolgozó tevékenysége nem fejlődik a kívánatos röptékben. Ekkor mondotta: ..M°g kell jegyeznem. hogv a 200 vagonos kis konzervgyárakat a magvar ipar évek óta gvártia. közel százat exportált már. de egyetlenegyet sem állítottak üzembe Magyarországon”. A magyar ipar mintegy tíz esztendeje szállít külföldre komplett konzervgyárakat és egyéb élelmiszeripari gépsorokat Amiről pedig a megjegyzésben konkréten szó van, az az M—2-es _ típusó konzervgyár. A tídus'elben az M betű a „mini” szócska rövidítése. Rendeltetése mérsékelt égövi gyümölcsök feldolgozása félkész árunak vagy gyümölcslének, illetőleg befőttnek. lekvárnak. Ha arra gondolunk, hogy milyen A megifjodó város FIATAL, ismert festőművésszel " találkozom egyszer Komlón. Késő este volt, állt a kökönyösi védőhíd alatt, két tenyere közé fogta a túloldali Kenderföld fényeit, majd a közelebb álló szénosztályozó világos sárga, narancssárga, hegesztőlángtól hideg-kéken viliódzó ablakait, az épület rács-szerű szerkezetének fekete kontúrjait Talán nyolc-tíz éve ennek. Pécsről járt ki hetente festegetni, vázlatozni, mert szerette ezt a várost. Én akkoriban nem nagyon kedveltem Komlót. Az ötvenes évek második felében ugyan megcsodáltam a város gyors — szinte lihegő — fejlődését De egyben idegesített is a település „otthonta- lansága”, talán éppen a sok idegen miatt A huszonnyolc-harmlncezres lélekszámú Komló ma egészen más érzéseket vált ki belőlem. Sajnos nem túlságosan gyakran, de volt alkalmam résztvenni egy-egy tanácsi vb-ülésen, vagy beszélgetni az elnökkel, helyetteseivel, titkárral, osztályvezetőkkel. Innét tudom — évekkel ezelőtt — miként nyomta, szorította a tanácsi és pártvezetést a munkát kereső nők akut problémája. Ez is a város egyoldalú iparosításának következménye volt Hiszen a bánya jól fizetett — őszintén szólva sokkal jobban, mint most — tehát az egy dolgozóra jutó jövedelem jóval túlhaladta az országos átlagot. De az egy főre eső jövedelem már átlagon aluli volt, hiszen a bányász többnyire ötöd vagy hatodmagára keresett és ezek a nagycsaládok egy fizetésből éltek. A nők nem tudtak munkába állni, mert nem volt hol elhelyezkedniük. A tanács a Közgazdaságtudományi Egyetem egy munkacsoportját kérte fel, ipartelepítési tervezet elkészítésére. Több variációt kidolgoztak és ha nem is teljesen ennek alapján, de a város vehetői véaül is megoldották a feladatot: így került ide a MMus 1. Ruhagyár részlege, aztán a Elektroakusztikai Vállalat, folvamatosan nedig felélesztették a Helyiioari Vállalatot, amely ma vette fel új nevét: Carbon Köny- nvűioari Vállalat. Ez. a három tevmoiöe<tvség összesen vagv 1700—2000 nőt foglalkoztat és ma már többhe- lvütt munkaerő hiánvra (ű panaszkodnak. Komló .kapuit megnyitották” már nem a közeli hanem a távoli községével várható beáramlás előtt is. A LAK*cGOND. Komlón i is lakásgond. Pedig építenek, j de mögötte marad az igényeknek. Kezembe került eev érdekes adatgyűjtemény, amely tanúsítja, hogy 1949ben 1678 lakást tartottak nyilván, 1960-ban 5895 lakást, ma ez a szám már megközelíti a 8 ezret. Ide kívánkozik még: l szobás lakás 1949-ben 1073. Pozitív tünet, hogy 1960- ra 1701 egy szobás lakást tartottak nyilván, tehát alig van emelkedés. Ugyanis a lakás- programban egyre inkább az az elv érvényesül, hogy többszobás otthont kapjanak az új tulajdonosok. A kétszobás lakások száma 413-ról 3638- ra, a 3 szobások, pedig 77-ről 551-re növekedett az említett két időszak viszonylatában. Hogy ezek az adatok miként alakultak 1970-re, az majd most derül ki a népszámlálási adatok összesítésénél. Kökönyös, Kenderföld és a többi „új” lakótelep ma már „történelem”, vagyis „régen” épült meg, 1950—1960 vagy hatvanöt között... A város kifele nem terjeszkedik már, hanem befele, azaz a Kossuth utca vonalában. Azt hiszem, leírjuk az 1980-as dátumot, mire teljesen eltűnnek a város szívéből, a hajdani falusi házak, a későbbi felvonulási épületek. Az „első fecskét” a két tízemeletes lakóépület képezte, a csatlakozó impozáns üzletsorral, a Városi Tanácscsal szemben. Aztán a Rendelő Intézet mentén a 84 lakásos lakótömb, az új férfinői fodrászat, az OTP új székháza és majd épül a Pécsi Vegyesipari Vállalat részére üzletegység, a Ruházati Áruház, aztán ismét egy 136 lakásos program kerül majd realizálásra. Műszaki átadásra került egy 52 lakásos tömb, a 84 lakásos ház befejezése év végére várható... És tovább, a Kossuth utca baloldalán, még tízemeletes lakóházak emelkednek majd ki és ezt a sort lezárja — egészen a jelenlegi Mecsek étteremig, a kultúrkombinát, amely színháztermet, kultúrtermet. úttörőházat foglal magába. A jobboldali útszakaszon a Béke-szálló és a bíróság között szanálják a Sportvendéglőt, az úszómedencét és helyére kétszer 80 lakásos blokkot terveznek. A program persze a közművesítést is magában foglalja, erre előreláthatóan vagy 60 milliót fordítanak az elkövetkezendő években. Mindehhez hozzátéve: az utóbbi években állami lakást csakis távfűtéssel építenek meg, de a jövő lakásait is, hiszen a korábban sokat és joggal szidott erőmű —, amely a város szívében áll — ezután igazán jó szolgálatot tesz. SIKONDA NÉLKÜL Komlót említeni, nem lehet. Ez a komlóiak „Harkánya”. Korábban tíz-tizenkét kilométe-. rés úton lehetett csak megközelíteni, a tanács erre új nyomvonalon vágott nem egészen 3 kilométeres szép, széles autóutat Ismert dolog már a második, nagy medence, a 300 adagos szép, üveghomlokzatú étterem, a csónakázó tó. A „Sikonda rendezési terv” alapján hetven kis parcellát adtak el nagyon olcsó áron a város dolgozóinak, nagyrészén már állanak a hétvégi pihenőházak. Most még 80 magánigénylő és húsz közület részére osztanak fel vagy 15 holdat és építenek még egy csónakázó tavat. De bent Komlón is szinte divattá vált a kertészkedés. A bányásznak — érthető módon — nem elég az, hogy távfűtéses, összkomfortos lakásban él. Szabad, friss levegőt igényel, tenyérnyi kis parcellákon, pihentető kertimunkát. A tanács ezért parcellázta fel a környéket. Van három kerttársulás, vagy ezer taggal, kilencven százalékuk ipari dolgozó. Állami tartalékterületek is parcellázásra kerültek, eddig háromszáz kis földsáv került eladásra. Komlót — az ötvenes évek pionír korszakában — az iszákosok városának tekintették. Nagyon nagy túlzással persze De valami igazság volt benne. A várost építők zöme azóta letelepedett, családot alapított, otthont kapott, életük kiegyensúlyozott lett. A vendéglátóipari kirendeltség vezetőjétől tudom: 15 esztendővel ezelőtt a város éttermeinek, italboltjainak, presszóinak összforgalma 20 —22 millió forint volt. Ma 30 millió, de... — és ez a lényeg — a korábbi forgalomnak csupán 20 százalékát tette ki az ételforgalom, ma meghaladta az 50 százalékot. Ma még olyan italboltban is, mint a kenderföldi „Tizes”, igénylik a melegételt, egy, vagy két fogást szállítanak is át a Béke konyhájáról. Lezárult a rum és más egyéb tömények korszaka. Inkább a könnyebb borokat és a sört fogyasztják. HÜSZ ESZTENDEJE kezdődött tulajdonképpen Komló története. Az első tíz esztendő várossá formálta, a következő tíz év pedig megfiatalítja, újjá varázsolja. Rab Ferenc gondjaink voltak tavaly az almával és az őszibarackkal, akkor ez a kis üzem valóbán nagyon kellene belterjes övezetekben működő gazdaságainknak. Persze a mini szócskát nem kell egészen komolyan venni. Az M—-2-es nem is olyan aprócska üzem. A kapacitás kihasználásától függően 2— 400 vagon gyümölcsöt dolgozhat fel szezononként. Felszereléséhez tartozik az 1500 tonnás hűtőtároló, valamint az összesen 600 köbméteres alumínium tankok sora is a félkész termék tárolására. Hogy mennyire nem „mini”: fedett területének mérete 7500 négyzetméter, a teljes területi igény pedig 20 ezer négyzetméter, azaz két hektár. Teljes üzemben a gyárban műszakonként mintegy másfélszáz ember dolgozik, közöttük természetesen mérnök is. valamint a techni- i kusok, szakmunkások ■ sora. Ennyi ember óránként mintegy 20 mázsa gyümölcsöt dolgozhat fel. A gyár igénye — ugyancsak óránként — mintegy 3—400 kilowattóra áram, 110—130 köbméter víz és 4— 5000 kilogramm gőz. Mindez nem is kerül kevésbe. Pontos hazai kalkuláció ugyan nincs, de maga a felszerelés is drágább lenne 20 millió forintnál és ha ehhez az épületet is hozzávesz- szük bizony csinos summa kerekedik ki. Ilyesminek korábban hazai piaca nem is volt, mert a nagyiparnak igazi nagyüzemekre van szüksége, a gazdaságoknak pedig a régi mechanizmusban egyszerűen tilos volt ilyesmire még csak gondolni is. Pénzük se lett volna rá. Ma azonban más a helyzet. Egy-két állami gazdaságnak, vagy négyöt termelőszövetkezetnek csak mellékesen is terem annyi almája, vagy őszibarackja, amivel ezt az üzemet szaKádá- sig ki lehet használni. Itt következne tehát a felháborodás, hogy ha a magyar mezőgazdaság ma már hasznát vehetné ilyen üzemeknek, akkor miért nem vásárolhat efféle gyárakat? A felháborodás azonban elmarad. A GÉPEXI vagy a Komplex ugyanis az M—2 kialakulása idején — úgy 1965—66-ban — azért nem keresett hazai piacot, mert ilyen akkor még nem volt. Később azért nem, mert a résztvevő üzemek kapacitását a külföldi vevő már lekötötte. Most azonban más a helyzet. Az érvényes kötések 1970-ig szólnak. A következő üzleteket még nem kötötték -meg. A kapacitás egyébként is a pillanatnyi helyzet tükrében bővebbnek látszik, mint a külföldi érdeklődés. Szívesen fogadják tehát a hazai vevőt, örömmel tárgyalnak. Ha a megállapodás az idén létrejön, azt az ipar 1971-es terveibe már be lehet kalkulálni. F. B. Pályázati felhívás! Igazgatási osztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel* Közgazdasági egyetemi végzettség, jogi ügyek- ben Jártasság. A pályázatokat önéletrajzzal és eddigi tevékenység leírásával „Pécsi gyakorlott” jeligére Hunyadi úti hirdetőbe kérjük. SZÖVETKEZETÜNK bérbe venne 20—25 m5 fűtőfelületű 5—10 atm. nyomású, üzemképes L0K0M0BIL gőzkazánt Ajánlatot kérjük címünkre. megküldeni PÉCSI FAIPARI KTSZ Pécs, Rózsa. F u. 20/L
