Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-24 / 47. szám

Äror 89 ffltéi A tartalomból; i A megifjodó város (3 oldali Bővítik a mecseki /parkerdőt iS oldal) Mit tud a mim konzervgyár? (3 oldal) A vörös vándorsásslő köteles (5. oldal) A MISINA, ARPÄDTETÖRÖL, Erb János felvétele A hétfő reggeli kiadós zá­por inkább a munkába igyek­vő pécsi embereket áztatta el, s szerencsére nem a bel­vizet szaporította a határ­ban. A Dráva környékén nyolc, más helyeken csupán két milliméter csapadékot mértek, így a belvízveszély j nem fokozódott. Az elöntött terület ma már nem hatezer hanem négyezer hold. A me- í zőgazdasági üzemek értékes I területeket mentettek meg a vetéseken húzott ideiglenes I csatornákkal. Alsószehtmár- tonban építik a végleges men­tesítő árkot a cigánytelep megvédésére. A szivattyúte­lepek működnek, s ha na­gyobb csapadék nem hullik, két héten belül a belvízve­szély megszűnik. A talajvíz­től fenyegetett épületek meg­mentésére az intézkedések folyamatban vannak. A Szigetvártól Sellye irá­nyában húzódó területen gaz­dálkodó termelőszövetkezetek sovány, alacsonyan fekvő földjein lévő belvíz, szinte minden évben nagy károk előidézője. Ezért tavaly álla­mi dotációból megkezdődött egy több közös gazdaságot érintő talajjavítási és belvíz­rendezési program megvaló­sítása. Hóból, Kétújfalu, Tek- lafalu és még más községek határában 20 millió forintot fordítottak ilyen célra az el­múlt évben. A IviEZÖBER tervei alap­ján és kivitelezésében a na­pokban kezdetét vette a prog­ram második lépcsőjének megvalósítása is. 1970-ben újabb 20 millió forintból ja­vítják a mezőgazdaságilag művelt területeket, elvezetik a belvizeket, üzemi utakat alakítanak ki, valamint táb- lásítanak. Hóból határában 2,1, Kétújfalun 4,5, Teklafa- lun 1,5, Magyarteleken 4,4, Királyegyházán 4,8, Sellyén 2,3 millió forint értékű mun­kát végez az idén a MEZÖ- BER. A tervek szerint Oko- rág határrendezésére mintegy 400 ezer forintot fordítanak. xxvn.évfolyam,46.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.febmór24.,kedd Negyvenötösök M ióta csak az új világot építjük szabad hazánk földjén, mindig varázsa, jelentősége veit a szónak: negyven­ötösök. Hiszen mindenki tudja, hogy ez a fogalom azo­kat a bátor, erőshitű embereket jelenti, akik szabadsá­gunk születésének esztendejében léptek be a pártba. Negyed­század telt el azóta, s most, az évfordulóra készülődvén meg- hatottan érezzük, hegy a fogalom jelképpé nőtt. Egy törté­nelmi tettekben, küzdelmekben gazdag negyedszázad gond­jai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negyvenötösök —, akik annak idején a nagy munkát elsőként kezdték. Ök voltak — a régi, illegális harcosok nyomában — az új élet megteremtésének pionírjai, akik először ismerték fel a tennivalókat és elsők­ként vállalták az új haza felépítésének terheit, kockázatát. Építeni! Ez volt akkor az első számú teendő. A romok helyén életet, munkát, biztonságot teremteni. Hiszen fedél sem volt az emberek sokasága feje fölött. S nemcsak a Du­nába roskadt hidak, az üszkös házfalak, a kiégett gyárak lehelték a reménytelenséget, hanem az emberek tekintete is. Egy értelmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva, Hitler utolsó csatlósának bélyegével homlokán a magyar nép nem tudta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt, merre tartson. Most negyedszázad múltán az akkori leg- bizakodóbbak is úgy emlékeznek, hogy ötven esztendőnél kevesebb idő alatt el sem tudták képzetei a sebek gyógyu­lását. S akkor álltak csatasorba ők, a negyvenötösök, hogy szembeszálljanak a reménytelenséggel, hogy a kétségbeesés helyett munkára, a gyötrő önvádaskodás helyett helyes ön­ismeretre, a jövőbe vetett bizalomra serkentsék népüket Anélkül, hogy a közös felelősséget kisebbítették volna, ipar­kodtak meggyőzni az embereket arról, hagy nem a nép volt a csatlós, hanem a Harthy-klikk. S hogy a mi népünknek sohasem volt semmi elszámolni valója sem a nagy szovjet országgal, sem a haladás más erőivel. S hogy ez a nép min­dig tudta tennivalóit, ha helyes utat, jő példát mutattak néki. S ők vállalkoztak a példamutatásra. Többségükben egy­szerű emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek. Akkor a lelkesedés lázában talán nem is tudták ponto­san, hogy milyen nagy tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhesen, nangyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romeltakarító csákányt és lapá­tot, mint a többieknek. S forgatták becsülettel, amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem Indult áz élet vérkerin­gése. S akkor jöttek a nehezebb tennivalók. Építem az újait, megteremteni azt a világot, amely csak képzeletükben élt, de gyakorlatuk nem volt, nem is lehetett az építésében. So­kan közülük gyárak, hivatalok, kisebb-nagyobb közösségek élére kerültek, bonyolult tennivalók várták őket. ' Ehhez a munkához már nem volt elég a hit a meg­győződés. Tudás, műveltség kellett Olyan művelt okos kom­munisták sokaságára volt szükség, akik nem csupán a szí­vükben hordják az újat hanem szakmailag, tudás dolgában is felkészültek a tennivalókra. A harcos élgárda tehát fegy­vered közé sorolta a könyvet is. Felnőtt emberek, őszfsajú és fiatalabb negyvenötösök sokasága kezdett tanulná, E zt a megfeszített munkát nem mindnyájan bírták. Akadt közöttük olyan is, aki a rárótt feladatok terhe alatt sok tanulásra, diploma szerzésre nemigen gondolhatott. Aki kettő-három helyett, a tanulók helyett is dolgozott, s a mindennapi tettek nagy iskolájában vizsgázott jelesre. Sok­szor kellett vizsgázniuk, sok volt a buktató. A többség még­is helytállt, becsülettel, mert a pórt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Helytállt akkor is, amikor a lenini nor­mákkal keveset törődő vezetők megpróbáltak visszaélni hité­vel, meggyőződésével. S akkor is, amikor az ellen forradalmi lázadás megkísérelte szétverni, éltemetni mindazt, amit a fel­szabadult nép alkotott. Nem voltak különös emberek, nem műveltek csodákat. Tévedtek és hibáztak is, mint mások. Egyvalamiben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig, minden helyzetben volt tartalék hitük és erejük a megújulásra, a hibák felismeré­sére és kijavítására. Nem mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó tenni­valókkal. Akadtak közöttük méltatlanok is. De a nagy több­ség becsülettel tette, amire képes volt Dolgozott, harcolt a jövőért, munkálta az új, a művelt, fiatalabb nemzedék útját. Nevelte a fiatalokat, hogy méltán vehessék át a forradalmi stafétabotot. Oroszlánrészük van abban, amit a negyedszázad alatt megteremtettünk. S bármilyen poszton, munka vagy pihenés közben érje is őket a huszonötéves évforduló, meg­becsüléssel, tisztelettel hajtunk fejet tetteik előtt. • i NSZK—NDK technikai megbeszélés Bonn: Mint Bonnban héttőn hi­vatalosan közölték, Sahnt kancellári hivatali osztályve­zető és Schuessler, az NDK minisztertanácsi hivatalának helyettes vezetője telefonon megállapodott, hogy március 2-án találkoznak Berlinben a minisztertanács épületében a Stoph—Brandt megbeszélés végleges időpontjának és az ezzel összefüggő technikai és protokolláris problémáknak a tisztázására. Bonnban közben kijelölték a Brandt-vezette delegáció tagjait. A kancellárt Franke, a bclnémet kapcsolatok ügyei­nek minisztere és Dorn FDP- képviselő, a belügyminiszté­rium parlamenti államtitkára kísérné el Berlinbe. Szakértő­ként tagja lenne a küldött­ségnek Ablers államtitkár, a bonni kormány szóvivője is. Erich Honecker: Tisztázni kell a jelenlegi bonni kormány szerepét Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland vasár­napi számában közölte Erich Honeckernek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a Kari Marx Pártfőiskolán február 16-án elmondott beszédét amelyben állást foglalt a má­sodik világháború utáni tör­ténelmi fejlődés, a szociálde­mokrata vezetők politikája, s a jelenlegi helyzet néhány kérdésében. Beszédében aláhúzta, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság monopoltőkés imperia­lista állam, s ezért elkerül­hetetlenül tisztázni kell, mi­lyen szerepet tölt be a jelen­legi bonni kormány a nyu­gatnémet imperializmus tak­tikájában és stratégiájában. Hangsúlyozta: a kérdés megítélésénél abból kell ki­indulni, hogy az imperialis­ták nem mondtak le a szo­cializmus elleni agresszív ter­veiktől, csak taktikájukat vál­toztatták meg, és a „kon­frontáció” helyett „kooperá­ció”, „a divergencia” helyett „konvergencia” jelszava mö­gött a szocializmus elleni harc módosított változatai rejtőz­nek. Az erőviszonyok megválto­zása nyomán kialakított új imperialista taktikát tükrözi a bonni kormányváltozás — hangoztatta Erich Honecker. A továbbiakban hangoztat­ta, hogy a monopoltőke két fő feladata végrehajtására szemelte ki a szociáldemok­rata szabad demokrata kor­mányt: © A szocialista országokba való hosszabbtávú behatolás­sal „kaput nyitni a Kelet felé”. © A nyugat-németországi monopoltókés rendszer belső ellentmondásait figyelembe- véve hatékonyabbá tennie a rendszert a szocializmus elle­ni küzdelem számára. Hangsúlyozta, hogy nem szabad jelentőséget tulajdo­nítani a nyugatnémet szociál­demokraták és keresztényde- j mokraták közötti vitának, ! mert ezek nem érintik elvi egységüket, s csak módszer­beli különbségekről van szó. Kijelentette, az úgynevezett hídépítési politika nyilván­valóan azt a célt szolgálja, hogy adott alkalommal á nyugatnémet Bundeswehr „ezen a hídon át masíroz­zon”. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak a két német állam közötti erőszakot kizáró szerződésére tett ajánlata tel­jesen értéktelen, ha ezt nem előzi meg a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzet­közi jogi érvényű elismerése. Kiemelte, az európai status quo elismerésének fontossá­gát és rámutatott, hogy a nyugatnémet kormány békés szándékokat hangsúlyosai sza­vaival, tulajdonképpen a ré­gi revansista politika folyta­tására irányuló szándékát akarja elködösíteni. „Ehhez a Szovjetunió és a többi szocialista ország, közte az NDK, a béke érdekében, sohasem fogja a kezét nyúj­tani” — hangoztatta az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja. Befejezéshez közeledik a 12. AKÖV új siklósi telepének épí­tése. Az új, korszerű létesítmény beruházási költségei meg­haladják a hétmillió forintot. Szokoiai felv. Negyvenkét fok hőmérsékleti különbség Európában Megjött az enyhülés Február utolsó hetének kezdetére a Koppenhága— Bukarest vonal időjárási szempontból kettészakította Európát. Ettől a vonaltól északkeletre tovább tartotta magát a sarki hideg. Itt éj­szaka mínusz 10—mínusz 20, sőt a Botteni-öböl északi ré- ! szén mínusz 30—mínusz 32 fokot is mértek. Ugyanakkor a másik oldalon az óceáni eredetű enyhe légtömegek plusz 20 fok körüli hőmér­sékleteket teremtettek, sőt Dél-Spanyolországban, Valen­cia tájékán vasárnap plusz 25 fok meleg volt. A Fehér­tenger és Dél-Spanyolország hőmérséklete között tehát 42 fok volt a különbség. Hazánkban a hét csapadé­kosán kezdődött. Hétfőn reg­gel a Budapest—Kecskemét Békéscsaba vonaltól északke­letre havazott, másutt az eső. esett Később az esőzés az ország nyugati részében meg­szűnt, a felhőzet felszakado­zott, s a megélénkült, sőt megerősödött nyugati-észak­nyugati szél meghozta a me­leget. A nyugati országrésze­ken plusz 8—10 fokot mér­tek, miközben Debrecen és Békéscsaba környékén 0 és plusz 3 fok között ingadozott a hőmérséklet. Kedden előreláthatólag már az egész országban az enyhe levegő veszi át az uralmat. Csökkent a belvízveszély Baranyában Húszmillió forint talajjavításra, belvízrendezésre Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Kijelölték a Brandt-vezette delegáció tagjait A

Next

/
Oldalképek
Tartalom