Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-18 / 42. szám

Delta SSB az alagsorban Kapcsolat a világgal a Tiborc utcából A Janus Pannonius Mú­zeum, illetve a Baranya me­gyei múzeumi szervezet igaz­gatója ez év januárjától Sar­kadiné Hárs Éva. 1951-ben fejezte be egyete­mi tanulmányait, majd öt éven át az akkoriban szerve­ződő Művelődésügyi- Minisz­térium múzeumi főosztályán csoportvezető: a művészeti múzeumok és általában a művészeti múzeumügy gazdá­ja. 1955 tavaszán — férjével együtt — a számára mindig is vonzó vidéki „küldetést” választja. Mostani kinevezé­séig a JPM művészeti osztá­lyának vezetője volt, de az elmúlt évben már az igazga­tóhelyettesi teendőket is el­látta. Üj „hivatalának” meg­kezdésével egyidejűleg kandi­dátusi disszertációjának védé­se előtt áll, s hogy a sajtót se hagyjuk ki a számításból: az itt következő kérdéseket Is meg „kell” válaszolnia. — Sarkadiné Hárs Éva vélemé­nye szerint mi sem természe­tesebb, hogy ezek a kérdések úgyszólván kivétel nélkül a múzeumra s a múzeumügyre vonatkoznak. — Mi speciálisan „Pécs- baranyai” a múzeumügyben? — Minden. A megyei mú­zeumi szervezet gyűjtési kö­re, s természetesen maga a terület: Pécs-Baranya. A me­gyében folyó múzeumi mun­ka lényegében véve speciáli­san helyi vonatkozású. — A képző- és iparművészeti gyűj­tő, népművelő és tudományos munka országos kitekintésű, de az már megint csak „Pécs- baranyai”, hogy itt alakult ki a főváros utáni első s a leg­nagyobb modern magyar képtár, itt létesülnek a fiatal művészek alkotótáborai, itt rendezzük azon bienndiókat, melyek 2—3 év után máris or­szágos hirűek, országos jelen­tőségűek.. Hogy miért van ez így? — Talán van valami en­nek a.;; városnak a kulturális atmoszférájában, ami bizto­sítja ehhez a lehetőséget — Jobban, tartósabban, maga­sabb szinten, mint másutt — Jó-e muzeológusnak len­ni vidéken? — Mit ért ez alatt, hogy vi­dék? Pécs—Budapest vagy Mohács—Pécs viszonylatában, szakosított országos múzeum, többszakos megyei múzeum vagy ugyancsak szakosított tájmúzeum szemszögéből néz­zük ezt a kérdést?! — Má­sok, különbözőek a muzeoló­gusra váró feladatok itt is ott is. Ott jó a muzeológusnak, ahol választott szakjának megfelelő munkakörben a jó munka végzéseinek feltételei biztosítva vannak. Kétségte­len, hogy az országos múzeu­mokban nagyobb a munka- megosztás, több a lehetőség a specializált munkára és a tudományos kutatásra is. A pécsi Janus Pannonius Mú­zeum e tekintetben kivételes helyet tölt be. Talán az egyet­len a megyei múzeumok kö­zött, ahol a különböző szakok (néprajz, régészet, természet- tudomány, képző- és iparmű­vészet, helytörténet) specia­listái külön-külön osztályok­ban tömörülnek és egy bizo­nyos szakágat két-három mu­zeológus is képvisel. Ilymó- don egy-egy osztály, illetve szakág tudományos és mu- zeológiai munkája — azt hi­szem, szerénytelenség nélkül mondhatom — országos szín­vonalon áll. Miként feleljek hát a kérdésre? — Munkatár­saimtól még sohasem hallot­tam, hogy pesti múzeumba kívánkoznának. — Véleménye szerint me­lyek a múzeum eddigi leg­kiemelkedőbb eredményei? — Engedje meg hogy ki­hagyjam ezt a szót: leg­kiemelkedőbb. Nem szívesen használom a felsőfokot, ki­vált amikor az eredmények­ről beszélünk. Számos kiváló eredményt ért el a Janus Pannonius Múzeum megala­kulása óta, — felsorolni sem tudnám mind. A régi Városi Múzeum és a Megyei Mú­zeum 1949-ben egyesültek a mostani Janus Pannonius Múzeummá, melynek akkori­ban három gyűjteménye, il­letve szakága volt: régészet, természettudomány néprajz, s volt néhány — főleg helyi vonatkozású — festmény a birtokában. Azóta múzeumba került a nagyér- tékű Zsolnay-gyűjtemény, > a képtár közel négyezer mű­vet számláló gyűjteménnyé nőtt Évről évre fejlődik a helytörténeti és munkásmoz­galmi gyűjtemény; az osztály kiállításai egyre fontosabb szerepet töltenek be a város kulturális és politikai életé­ben. A Janus Pannonius Mú­zeum a városban van, de munkásságát eredményeit ne­héz különválasztani a megyei múzeumi szervezet egészétől. Tizennégy állandó kiállítá­sunk van, és évente átlag 20—25 időszakos kiállítást rendezünk. — Tudományos kiadványunk, a múzeum Év­könyve, rendszeresen megje­lenik és cserekapcsolataink eredményeképpen a világ tá­voli múzeumaiba is eljut — Muzeológusaink gyűjtő, ásató munkája nem egy esetben nemzetközi érdeklődésre is számottartó. Ezek mind ered­mények, de a napi munka természetes következményei. Nincs közöttük „legkiemel­kedőbb". — Es melyek u legfonto­sabb teendők az elkövetke­zendő időszakban? — Legfontosabb? — mind­az, amit 1970. évi munkater­vünkben magunk elé tűztünk. Folytatjuk a pécsváradi vár feltárási munkáit továbbá a kutatást és gyűjtést minden szakterületen. Több tudomá­nyos dolgozat s természete­sen évkönyvünk megjelente­tését tervezzük. 32 időszakos kiállítást rendezünk és meg­nyitjuk az új régészeti kiál­lítást A felszabadulási ün­nepségekre s a Lenin évfor­dulóra jubiláns kiállításokat rendezünk. — Mit tehet nálunk a mú­zeum a közönségért és mit a közönség a múzeumért? — Múzeum és közönség kapcsolata a legközvetlenebb módon a kiállításokon reali­zálódik. A gyűjtött, tudomá­nyosan feldolgozott és kor­szerűen elrendezett műtárgy­anyag itt válik igazán köz­kinccsé. A közönség azzal se­gíti a múzeumot, ha bízik benne és megbecsüli. Nem rongálja a kiállított tárgya­kat, bejelenti a talált leletet és a múzeumra bízza a szak­szerű ásást, leletmentést. — Nemcsak azért, mert ezt a törvény így szabályozza, ha­nem, hogy a tudomány és a közönség számára sértetlenül megmaradjon. A „maszek” ré­gészek, néprajzi és történeti gyűjtők a szakszerűtlen fel­tárás, anyagkezelés következ­tében gyakran helyrehozha­tatlan károkat okoznak. — S végül egyetlen „sze­mélyes” kérdés: összeegyez- tethetö-e az igazgatás mun­kája a tudományos munká­val? — A kettőnek egymás mellett kell elférnie. Ez nem elvi kérdés, csupán idő­megosztás feltétele, jó mun­kaszervezés, munkakapacitás és kollégiális együttműködés kérdése. — Bízom benne, hogy sikerülni fog Boda Miklós AZ EGYIK HEGY árnyé­kot vet a másikra. A meddő­hányót az ember építette, a szőlőhegyet a természet. Meg kell hagyni, a természet szebben dolgozott. Pedig a meddőhányó is kitesz ma­gáért, most éppen tűzhányót játszik: hófoltok borítják, s a csúcsa meg füstölög, ott, ahova a csillék állandóan szállítják a pótlást Alulról, a tó mellől nézve baljós óriás, nem is hinné az em­ber, hogy az egyik szintjén futballpálya rejtőzik. A tit­kot egy hétévesforma — va­lójában 13 éves — fiú árulja el, akivel a vasúti átjárónál találkozom. Most jön az üzemből, ahol néhány órában csilléket tologat — Édesapád mi? — kérde­zem tőle. — Bányász? — Nem, még nem bányász. Csak vájár — mondja. A présházakat nem őrzi kerítés — még kutya sem, pedig ezekben a kivénhedt épületekben is laknak. Szép ez a lejtő, de ezt az oldalt a meddőhányó miatt, bizton­sági okokból nem fejlesztik tovább. Rálátni a meszesi házsorra, idáig villognak a budai vám tízemeletesei. A hegyről út kanyarog lefelé, ezen jár a 19-es busz, az egyetlen kapcsolat a város­sal Az út felett vonul a csil­lesor, amely már más test­részt köt be a vérkeringés­be. * Pécsújhegyen, a vékonyka szőlőkkel, kertekkel szabdalt területen alig több, mint ezer ember éL Ha valaki egyszer hazament, már nemigen szánja rá magát, hogy be­menjen a városba. A busz végállomásánál, a Bor utcában van egy presz- szó, az egyetlen szórakozási lehetőség. Vele egy épület­ben van a pártszervezet két szobája, egyikben a városi könyvtár kihelyezett kölcsön­zőjével. Itt kezdett el mű­ködni ősszel az ifjúsági klub is. Amíg be nem zárták. Az ügyben érdekeltekkel nem si­került együtt, egy társaság­ban beszélgetnem, ezért jegy­zetfüzetem emlékezetének sorrendjében hagyom őket szóhoz jutni. — Nagyon örültünk, ami­kor megkaptuk ezt a helyi­séget. Vannak közöttünk ipa­ri tanulók is, akik értenek hozzá, ők kivakolták, kifes­tették a szobát Táncoltunk, 24 elsőévessel Angol szak indul a Tanárképző Főiskolán Az 1970—71-es tanévben az ország két tanárképző főis­koláján új nyelvszak indul, Egerben és Pécsett. Mint is­meretes. angol szakos tanár­képzés eddig csak a tudo­mányegyetemeken folyt A Pécsi Tanárképző Főiskolán ősszel 24 angol szakos első­éves kezdi meg tanulmányait. Az új nyelvszak csak magyar szakkal párosítható. A képzés megindításának célja az, hogy az általános iskolákban folyó fakultatív és tagozatos angol nyelvi oktatás tanárszükség­letét biztosítsa. Időközben némileg módo­sult a felsőoktatási tájékoz­tató által közölt, a Tanár­képző Főiskolán választható egyéb szakok listája is. Ezek szerint magyar szak mellé történelem, orosz, angol és ének-zene szakot történelem mellé orosz és ének-zene, biológia mellé földrajz, test­nevelés, mezőgazdasági isme­retek és rajz szak, földrajz mellé rajz és testnevelés szak, matematika mellé fizi­ka, kémia, műszaki ismere­tek és rajz szak. ezenkívül orosz—testnevelés valamint német—választott szak és délszláv—választott szak pá­rosítást jelölhetnek meg a felvételire jelentkező tanulók. Előzetes számítások szerint 330 új elsőéves kezdi meg tanulmányait ősszel a Főis­kolán. beszélgettünk. Aztán a párt- szervezet titkára, Gyimesi József bezárta a helyiséget. Igaz, azon az estén néhá- nyan hamutartókat dobáltak a helyiségben — mondja Ka­tona Mária, a könyvtár ve­zetője, aki nemrég, fejezte be a klubkönyvtárosi tanfolya­mot. — Igen, biztosan így volt Persze, azoktól, akik nemrég még az utcán töltötték az idejüket, nem is lehet várni, hogy egyszerre megváltoz­nak. De ugyanezek a fiata­lok, amikor ismeretterjesztő előadásokat szerveztünk, fil­meket vittünk, mind ott to­longtak a szobában — mond­ja a meszesi művelődési ház munkatársa. — Ahhoz, hogy összeszokjanak, formálódja­nak, idő kell, s az ilyen be­zárások egyáltalán nem hasz­nálnak, különösen azért, mert nem először történik meg a kitiltás. Gyimesi József, a pártszer­vezet titkára így emlékezik arra az estére: — Arra jártam, és benéz­tem az ablakon, hát látom ám, hogy egyesek hamutar­tókat dobálnak a levegőbe. Hát nem hagyhatom, hogy a pártszervezet vagyonát ron­gálják. Erre aztán mondtam, hogy ha majd a rendetlenke- dők már nem járnak ide, ak­kor megint kinyitunk. No, meg olyan „hosszúhajú” le­mezeket is feltettek, f arra táncoltak. Bár engem nem nagyon érdekel, hogy kinek mekkora a haja, de mégis _ Régóta ajánlottam nekik azt is, hogy alakítsák meg a KISZ-t, mert az is működött valamikor. De semmi nem történt... — EN MEGÉRTEM a fia­talokat — mondja a presszó vezetője. — A presszón kívül nincs más lehetőségük, és es­te meg kinek van kedve be­menni a városba? A klubban egymás között voltak, isme­rősök között „Hosszúhajú” lemezek? Hát én nagyon fur­csának tartanám, ha a tele­vízióban is szerepelnek ilyen zenekarok, akkor éppen Új­hegyen ne hallgassanak a gyerekek üyen zenét. Néhány hét telt el a be­szélgetések után, mikor sike­rült kapcsolatot teremtenem dr. Ficzek Ferenccel, a gyár­városi iskola tanárával, ki már évek óta végez népmű­velő munkát Pécsújhegyen. Az Észt Szovjetköztársaság­ból egy rádióamatőr életmen­tő gyógyszert kért sürgősen. Egy pécsi amatőr fogta a hí­vójeleket, de kapcsolatot köz­vetlenül nem tudott teremte­ni észt kollégájával, ezért egy olasz társuk bekapcsolásával tájékoztatták a segélykérőket, hogy a magyar gyógyszer út­nak indul... Közel tíz éve működik a Ságvári Endre Művelődési Házban rádióklub, hosszabb ideje az MHSZ vezetése alatt. Nemrégiben megállapodás született az MHSZ és a Ti­borc utcai iskola között rá­dióklub létesítésére az iskola alagsorában. Az iskola tan­termeket bocsátott a klub rendelkezésére, amelyek át­alakítási és szerelési munkáit a DÉDÁSZ ipari tanulói, az Építőipari Technikum klubo- sai és a Tiborc utcai iskolá­sok végzik, immár hónapok óta minden szabadidejüket feláldozva. A közös vállalko­zás az iskolának is előnyös: a két helyiséget audio-vizuá­lis oktatás céljaira tudják fel­használni, délután pedig a klubtagok veszik birtokukba az eszközöket, berendezése­ket Felülről nézve a padok nem különböznek a megszo­kott iskolai berendezéstől, alulról viszont huzalok há­lózzák be az asztallapokat. Ha befejeződik a szerelés, több mint 900 ezer forint ér­tékű alkatrész, berendezés — Rendbejött a dolog, a két gyereket, akik dobálóz­tak, egy hónapra eltiltották a klub látogatásától. Most minden kedden és csütörtö-. kön, és minden második szombaton újra nyitva a klub. Pécsújhegy távlati fejlesz­tési tervében szerepel egy 190 férőhelyes művelődési ház felépítése. A fejlesztés II. ütemében készülne el, azaz nagyon sok víz lefolyik még addig a hegy alatt hú­zódó csatornán. „Vendégség­ben” pedig nem kellemes a népművelés. Megérdemelné az egész kerület-rész, ha a sokat vitatott helyiség költ- ségvetésileg, legálisan, > hiva­talos megállapodás útján Is a városi népművelési hálózat kezelésébe kerülne. VÉLETLENÜL, az ügy vé­ge felé találkoztam a párt- szervezet egyik idős tagjával. — Kérem, nekünk egy-két hónap alatt ha egyszer kell az a helyiség. Van ott egy másik, kis szoba is. Megér­demlik a gyerekek, hogy klubjuk legyen, elvégre ők veszik át a mi helyünket, a fiatalok. Marafkó László A felszabadulás 25. évfor­dulója és a Lenin centenári­um méltó megünnepléséhez nyújt értékes segítséget ok­tató- és diafilmekkel, hang­szalagokkal az iskoláknak és más intézményeknek a Tan­szergyártó és Értékesítő Vál­lalat A felszabadulásról, a felszabadult ország életéről, gondjairól számol be „Az új kor nyitánya” című oktató­film, valamint a száz kocká­ból álló diapozitív gyűjte­mény. Hiteles képek valla­nak a hazai ellenállási tevé­kenységről, az ország felsza' badításáért folytatott harcok-» ról. az új élet építésének kezdetéről. Az „így kezdtük” címmel készült 80 perces hangszalag azok visszaemlékezéseit rög­zíti, akik cselekvő részesei I voltak a negyed század előt- I ti történelmi jelentőségű ese­lesz a rádióklubban. A folyo­són leválasztott helyiségekbe kerül az ifi adó, s a nagy Delta SSB rendszerű rádió­adó, amelyet a megyei szer­vezeten keresztül az MHSZ központi szervei bocsátanak a klub rendelkezésére. Ilyen nagyteljesítményű adó eddig még nem is volt Pécsett. An­tennája az iskola kéményére kerül majd. A klubfoglalkozások addig is folynak: 30 úttörő, 24 kö­zépiskolás, 16 ipari tanuló s ami új, 34 főiskolai hallgató tagja van az amatőr klubnak. Utóbbiak a szakkörvezetői tanfolyam résztvevői, ők biz­tosítják a szakkörvezetői utánpótlást. Országosan új­szerű kezdeményezés ez az együttműködés a Tanárképző Főiskola és a Tiborc utcai is­kola között, ugyanis szakkör­vezetőkben országszerte hiány van. Április 4-re teljes egészé­ben elkészül a klub — így tá­jékoztatott bennünket Nagy László tanár, a klub vezető­je. Az ünnepélyes megnyitón jelen lesz az MHSZ techni­kai kiképzési osztályának ve­zetője és a Televízió is. Az éterben pedig egy újabb pé­csi adó jelentkezik majd hí­vójelével. „Ünnepelj velünk!44 Felszabadulásunk 25. év­fordulójára az öntevékeny művészeti szakkörök és cso­portok részére az országos társadalmi és állami szervek meghirdették az „Ünnepelj velünk” című programot. — Ugyanakkor 1970-ben értéke­lik a művészeti csoportok ötéves tevékenységét is. Ked­den Pécsett a Városi Tanács művelődésügyi osztályán ülést tartott a program operativ, bizottsága. Pécsett eddig 16 öntevékeny művészeti cso­port jelentkezett, az összes működő és számottevő csoport 40 százaléka. A bizottság ezért úgy döntött, hogy jelentkezési lapokat küld az egyes kerüle­tekben működő csoportoknak is, ugyanis az értékeléskor fi­gyelembe vesznek minden olyan bemutatót, műsort és előadást, amelyet a résztvevő csoportok 1970. július 20_ig bárhol a megyében előadtak. Az „Ünnepelj velünk” prog­ram ünnepélyes értékeléséé* a díjkiosztás ez év szeptem­berében lesz. — MintacskSvő Siklóson. Február 23-án értekezletet tart a siklósi járási tanács mindazok részére, akik a csa­ládi események társadalmi szervezésében résztvesznek. Az értekezlet keretében be­mutatnak egy ünnepélyes há­zasságkötést is. ményeknek. A felszabadító harcokban részt vett katonák, politikusok, írók, munkások elevenítenek fel egy-egy olyan epizódot, amely nem­csak saját életük, hanem az egész ország szempontjából jelentős volt. A korabeli dokumentumok felhasználásával készült rövid film Lenin életét és mun­kásságát mutatja be. A kép­sorokat versek és zeneszá­mok fűzik egybe. A szovjet állam megalapítójáról szóló, 150 képkockából álló kétré­szes diafilmsorozat Lenin éle­tének és egyéniségének az oroszországi és a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását szemlélteti. Az első rész gyermek- és ifjúkoré" ban, a második a Nagy Ok­tóberi Forradalom időszaká­ban mutatja be Vlagyimir Hjicsef, Kényelmes bevásárlási lehetőség a Mecsek Áruház rövidáru osztályán Különleges Igényeknek megfelelő dús választék a „Foki” fonalakból OSAKA, GESA ACRIL, FAKRIL, UCRIL műszálas fehér és színes fonalak Szőnyegfonál minden színben SZEGED-fonál 350 Ft helyett 250 Ft-ért kapható Pécsújhegyi esték Oktató- és diafilmek, hangszalagok a felszabadulásról, Leninről Évről évre fejlődik a megyei múzeumi szervezet Beszélgetés Sarkadiné Hárs Évával, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom