Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
1970. Januar 22. Btmontmi napin / i Hetvenötmillió forint állami házak karbantartására Emeletráépítés, tatarozás Uj szervezési forma a munkák meggyorsítására Ha valahol valamit jeleznek a számok, akkor ez a Pécsi Ingatlankezelő Vállalatra fokozottan érvényes. Ugyanis 1969-ben 25 100 (!) munkahelyen tettek valamit a bérlők kérésére, bejelenr tésére. Végzett munkájuk 10 forinttól 3 millió forintig szóródik. Egy ablaküveg bevágástól, a kályhaátrakáson át egész emeletráépítésig rájuk hárul a feladat végzése. Ha végig gondoljuk, hogy a PIK, 20 500 úgynevezett bérlemény „gazdája”. 18 000 lakásra, irodára, műhelyre, raktárra, annak állagára kell vigyázniuk, bizony meg van a maguk gondja, s ezt bizony a lakók is megérzik, ha valami kéréssel fordulnak a PIK-hez. Munkahelyeik koncentrálására vezetik be 1970-ben az úgynevezett tömbrekonstrukciós, új szervezési formát Lényege: egy tömböt egyszerre fognak körül, pl. az Elefántos-házat, vagy a Sal- lai u. üzlettömböt. Amikor onnan levonulnak, az a rész kész, tehát munkájuk nincs felaprózva. Az említett részeken — kísérleti jelleggel — ez év őszén munkához látnak, a rossz épületeket elbontják, a jókat felújítják, rendbeteszik a közműveket Ezzel a módszerrel végzik majd a Megye utcai rekonstrukciókat is. Hajdú László főmérnök tájékoztatót adott az emeletráépítésekről is. A Megyeri úton lévő házak egy része mór kapott egy szintet itt igen korszerű lakásokhoz jutottak a bérlők. Most kezdik a Megyeri út 12-es számú ház „koronázását”. Az épület előtt áll a daru, s ha az időjárás engedi, a közeljövőben állványoznak. A Megyeri úti emeletráépítéseket még ez évben befejezik. Hasonló jellegű munkához fognak a Semmelweis utcában. A Beruházási Vállalattal közösen — két lépcsőben — 18, majd 20 lakást alakítanak ki. Felújítási tervfeladatukban 23 épületben 150—160 lakás korszerűsítése szerepel. A lakásokról külön címjegyzéket készítettek, mivel az egész városra kiterjedő munkákról van szó. A sor, illetve a generál tatarozásokat és felújításoA Megyeri út 12. számú lakóházat egy emelettel magasítják és korszerűsítik a lakásokat. Szokolai felv. Nyugdíjba men! az utolsó gázgenerátor Tegnap délben leállították a Pécsi Gázműben az utolsó gázgenerátort, ezután már a kemencék fűtése is a bontóban előállított gázzal történik. Ugyancsak leállt az egyik 14 kamrás kokszoló kemenceblokk. A szénfeldolgozás az átépítés alatt így csak 3 kemencével történik. Az évi 65 tonna koksz termelése előreláthatólag az átépítés miatt mintegy 15 ezer tonnával csökkenni fog. A gázműben elmondották, hogy a benzinbontó már üzemszerűen működik, a városi gázszolgáltatást, 70—80 százalékban, a borítóban előállított gáz látja el. A többit a kokszolás során a kemencékből nyerik. Tíz új gabonatároló9 korszerű malom Eddigi legnagyobb beruházását indítja meg a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kát ez évben is igen szép számmal végeznek. A Munkácsy Mihály utca 30. és 30/a számú épületeken állagvédelmi munkára kerül sor. Tatarozzák többi között a Rákóczi út 28., a Nagyvárad u. 11., a Zrínyi utca 4., az Endre utca 16., a Hunyadi János út 57. és 60., a József utca 43., a Hőgyes utca 25. és 27., a Déryné utca 16.. a Liszt Ferenc utca 2., a Rát utca 39. és 39/1 számú házakat. Gondozásba veszik Pécs város egyik érdekes házát, a 100 éves Borozó épületét a Doktor Sándor u. 2. szám alatt. 28 épületben — többek között a Páfrány, a Bánky Donát, a Kossuth Lajos utcában és Meszesen a Szeptember 6. téren — az úgynevezett TMK munkákkal végeznek. A vállalat üzemeltetésre 20 millió forintot költ 1970- ben. Fenntartási, javítási és felújítási munkákra 55.5 millió forintot terveznek. Hatmillió forint értékben — sok más tárggyal együtt — 300 kályhát, 300 tűzhelyet, 200 fürdőkádat, 400 gáztűzhelyet és 400 gázbojlert vásárolnak. Műszaki fejlesztésre több mint egymillió forintot vettek költségvetésükbe. Kisgépeket vásárolnak, bővítik szállítógép állományukat, a telepeiken bevezetik a gépirakodást. és ami várhatóan gyorsítja a munkát, kis tehergépkocsikat szereznek be részlegeiknek. Az Ingatlankezelő Vállalat 1970-ben készül a IV. ötéves tervfeladatokra. Számos szervezési intézkedést terveznek a lakossági szolgáltatás bővítésére és megkezdik a 12 lakásnál nem többet magába foglaló lakóházak értékesítését, kivételt képeznek a védett épületek. Nagy István Megyénk mezőgazdasága az országos átlagnál erőteljesebben fejlődik. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat gépparkja és tárolóhelyei 1969-ben már nem elégítették ki a követelményeket. Ez évben kiemelt állami támogatással, valamint saját erőforrásaik felhasználásával közel 100 millió forintos beruházási program megvalósításába kezdenek. Ebből 1970- ben 24 millió kerül a tervek szerint beépítésre. Szendrő Károly, a vállalat igazgatója tájékoztatójában elmondotta: már az első félévben felépül tíz új tárolószín. Három-három a szentlőrinci, pécsváradi és boiyi malmoknál, egy pedig a sely- lyei malom mellett. Ez újabb 800 vagon tárolókapacitást teremt, s egyben jelentős fuvarköltség megtakarítást a tárolóhelyek, s a feldolgozó malmok azonos helyéből adódóan. A műszakilag elhasználódott mohácsi malom helyett megkezdik egy 75 tonnás malom építési munkálatait, valamint egy 24 vagon teljesítőképességű takarmánykeverő üzem létesítését, ugyancsak Mohácson. A takarmánykeverék minőségének javítása érdekében kerül sor a sásdi keverőüzem korszerűsítésére, mintegy másfél millió forint értékben. A takarmánykeverék minősége többek között a kukoricaszárítás függvénye. A mennyiségi és minőségi szint javítására 1970-ben 4 db Col- mann szárítógép beszerzését tervezik. Beépítésükkel egy- időben a működésükkel kapcsolatos anyagmozgatás teljes gépesítését is megoldják. Az új gépek beszerzése mellett a két szárítótelep gépi teljesítményének növelését tervezik 500 ezer forint ráfordítással. A keverőtelepeken és malmokban egyaránt az anyag- mozgatás további automatizálására törekszenek. Ezt szolgálja többek között 3 db gabonafelszedőgép beszerzése, valamint számos elhasz- i nálódott gép cseréje s a technológiai folyamatok korszerűsítése. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően tovább bővítik a vállalat szociális létesítményeit is. Az év során a vajszlói takarmánykeverő üzem kap új fürdőt és öltözőket. A Gabonatröszt és a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat közös erőfeszítéssel törekszik a tárolási problémák s a minőségi feldolgozás megoldására. Szükség van azonban arra is, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is tovább j növeljék szárítási kapacitá- I sukat, mert a termelékenység I növekedésével csak közös | igyekezettel tudnak a születő igényeknek megfelelni. A fekedi betegek orvosi ellátásáért Megnyugtató megoldás A z utóbbi hetekben valóságos kis palotaforradalom tört ki a 900 lakosú baranyai kisközségben, Fekeden. Joggal! A felháborodott hangokat egy adminisztratív intézkedés váltotta ki. A községet —, amely évtizedeken keresztül orvosi ellátás szempontjából a busszal is könnyen megközelíthető Véméndhez tartozott — Er- dősmecskéhez csatolták. Az intézkedés —, mint azt az erdősmecskei körzeti orvo- vosi rendelőben megtudtuk — 1969. december 15-i hatállyal vált „jogerőssé”. — Lehetetlen állapot elé néztünk., Néztünk? Sok fekedi lakosnak valóságos tortúrát jelentett, ha betegségét gyógyíttatni a körzeti orvoshoz kellett menni Erdősmecskére! Különösen most, a hófúvásos télen. A vonatközlekedés ritka és nehézkes —, a rendelés után esetleg Pécsvá- radot is meg kellett járni a gyógyszer miatt. Úgyszólván egy teljes napot vesz igénybe az orvosi kezelés —, ez a panaszuk a fekedieknek. Mit mondanak az erdősmecskei körzeti orvosi rendelőben? A körzeti orvos távollétében felesége — aki az adminisztrációs feladatokat látja el —, tájékoztat a helyzetről: — Fekedre nincs autóút, esős, havas időben az erdőn keresztül, szánon kell utazni. Azaz kellene. Hetente háromszor. Télen ez úgyszólván megoldhatatlan, a hófúvásban alig lehet közlekedni. Nemrég, amikor a férjemet szánnal hazahozták Fékedről, győztük az átfagyott kocsist is rendbehozni meleg teával, meleg helyiséggel. Egy út is elég, nem három egy héten. De; ha csak Feked és Erdősmecske lenne a körzete. De ott van öfalu is. Bár azt ígérték, hogy elcsatolják ettől a körzettől, de aztán mégis itt maradt. Gruber Ferenc, a vémén- di vb-elnök: — Valóban zúgolódott a fekedi lakosság. A község közigazgatásilag hozzánk tartozik, ide tartozott körzeti orvosi szempontból is. De a körzeti orvos elköltözött Véméndről, így aztán Fekedet Erdősmecs- kéhez csatolták. Ügy volt, hogy az erdősmecskei orvos hetente háromszor rendel majd Fekeden, ahol van orvosi rendelő. De talán az időjárás miatt ez a heti háromszori kiszállás meghiúsult. Így aztán a fekedieknek nem volt más választásuk, mint Erdősmecskére járni. Ez bizony egy napot is igénybe vett. Így érthetővé vált a zúgolódásuk. De örömmel közölhetem, hogy a napokban megoldódott a gond. Vé- ménden ismét van orvos. Most költözött ide. A napokban megjött a gyógyszerész is. Alig egy hete tehát a fekediek ismét Véméndhez tartoznak. Ügy tűnik: megoldódik a fekedi betegek orvosi ellátása. Már ami a rendelést illeti! Mert táppénzfelülvizsgálatra —. mint erről szintén a tanács vb-elnö- kétől kaptunk felvilágosítást — továbbra is Erdősmecskére kell járni! Minden héten! Ez ismét tortúrának teszi ki az amúgy is beteg embereket. |h r. Németh Jánossal, ^ a mohácsi járás főorvosával is beszéltünk erről a helyzetről. — Hétfőn Véglegesen eldöntöttük: Fekedet körzeti orvosi ellátás szempontjából Véméndhez csatoltuk. Döntöttünk a táppénzesek ügyében is: felülvizsgálatukat ezután Véménden látjuk el. A gond tehát megoldódott —, a fekedi betegek ezután ismét a köiíhyett • megközelíthető Véménden nyernek betegségükre orvoslást. (Garay) Úpaíaltiilt az »ater filmesek szakköre Komlón Tegnap este 6 órakor tartották első összejövetelüket az újjáalakult amatőr filmes szakkör tagjai a „Május 1” filmszínházban. A találkozón megbeszélték az elkövetkező idő terveit. Több kisfilm forgatását szeretnék elkezdeni a közeljövőben. A szakkör tagjai saját elgondolásuk alapján készíthetik el filmjeiket, a laboratóriumi munkákat viszont közösen fogják végezni, hogy mindenki kellőképpen elsajátíthassa a szakmai tudnivalókat. A szakkör tagjai legközelebb január 24-én, szombaton délután négy órakor találkoznak a filmszínházban, ahová szeretettel meghívják az érdeklődőket is. (íjra üzemiek a szigetiek Január 4-1 számunkban „Üzenet a szigetről” címmel riportban számoltunk be a mohácsi-szigetiek immár évek óta visszatérő, de ez- , úttal minden korábbinál súlyosabban jelentkező problémáiról, melyeket a decemberben rájuktörő és az új év első napjaiban is még elemi erővel tomboló havas, jeges időjárás okozott a lakosságnak. Az említett riport írója, hacsak néhány meghökkentő példával is —de mint csepp- ben a tengert —, híven bemutatta a szigeti nehéz napok legfőbb jellemzőit. A közellátás, a közlekedés megbénulását, melyeket csak az időjárás szeszélye oldott fel újx-a, — ki tudja meddig. Mert a tél java még hátra van, és ahogy dr. Vadon Antal, a Dunavölgye Tsz párt- szervezetének titkára mondotta, a szigetiek „üzenete” sem zárulhat le a fentebb említett riporttal. — A szigeten ötezer ember él és nagy többségüket minden szál Mohácshoz köti — mondotta. — Egy felől a hivatalos ügyeik intézése, másfelől a munkavállalói kötelezettség is, mert a mohácsi üzemekben, hivatalokban szép számmal dolgoznak szigetiek. De fordítva ä»; a termelőszövetkezetünk műszaki vezetőinek és dolgozóinak tekintélyes hányada mohácsi lakos, tehát ebből is kitűnik, hogy mit jelent számunkra a két part közötti közlekedés biztonsága vagy bizonytalansága ... Mert ahogy mondotta, csak az elmúlt év során számos szakemberük hagyta ott őket, másutt keresve boldogulást, a közlekedés megoldatlansága miatt, ami más tekintetben is érzékenyen érinti a szövetkezetét. Például a komp téli leállása óta minden Mohácsról történő anyag- beszerzést, vásárlást Baján keresztül kell lebonyolítaniuk, ami „tur-retur”, kb. 180 kilométeres többletutat, illetve többletköltséget jelent a gazdaságnak. És mindez csak kis töredéke a szigeti gondoknak, melyekhez hozzá sorolhatók még a legelemibb létszükségleti cikkek hosszú napokig tartó nélkülözése is, nem beszélve olyan esetekről, amikor a sürgős műtétre, vagy kórházi kezelésre szoruló betegnek napot, vagy napokat is vesztegelnie kellett, amíg a városból rendkívüli nehézségek árán megérkezett a segítség. Ez utóbbi problémák némiképpeni enyhítésére a Városi Tanács kezelésében lévő révállomás úgynevezett „berepülőzött” telefonkapcsolatot tart fenn a magántelefonnal rendelkező szigeti lakosokkal, dohát ez is csak félmegoldás. Egyrészt, mert a berepülőzött vonalak távol esnek a rév szigeti állomásától, másrészt — és ez a nagyobbik probléma — a révállomás az esti komp-leállástól, a reggeli indulásig csak 23 óra 03 percig tart ügyeletet, amelyen túl már nem lehet telefonálni a kishajóért. Ezen a problémán sokat segíthetne egy, a szigeti oldalon létesített nyilvános telefonállomás, és természetesen az előbb említett ügyelet meghosszabbítása is, ami sürgős esetekben meggyorsítaná a segítségnyújtást. Ami pedig a fentebb említett közellátási problémákat illeti, a Városi Tanácsot nem érheti vád a megoldatlanságukért. — Lehetőségeinkhez mérten mindent elkövettünk és a jövőben is elkövetünk azért, hogy általában, de kiváltképp a téli hónapokban ellássuk a legszükségesebb árucikkekkel a szigetieket — mondotta Pálkuti Keresztelj, a Városi Tanács vb-elnöke. — Például a napi tej, kenyér és a háztartáshoz szükséges egyéb árucikkek biztosítását a bajai boltok vállalták magukra, a mi feladatunk pedig a tartósítható árucikkek időbeni, tehát még a zord idő beállta előtti átszállítása és megfelelő raktározása, amit a szükségletekhez mérten meg is oldottunk. Azt viszont nem lehet a mi hibánknak felróni, hogy a hirtelen jött hóviharok miatt, néhány napra elakadt a szigetiek tej-, és kenyérellátása. Valóban nem, mert azokban a napokban országosan is komoly gondokat okozott a hótorlaszoktól elzárt községek ellátása. De nekik — mármint a szigetieknek —, ezenfelül még a városukkal való kapcsolatuk is napokra megbénult a jégzajlás miatt, ári t vádolóan a jég- törőhajók rovására írnak. És nemkevésbé a mohácsi rév- állomás vezetőinek kontójára is, akikről a szigeti Dunavölgye Tsz elnöke így nyilatkozott: — „Ha ők jégzajlásban nem vállalják a felelősséget, miért nem hagyják, hogy más vállalja. Pedig ha szabad kezet adnának, állítanák én csónakost, aki amíg csak van víz, áthozná az embereket.. Ne idézzük most a révállomás vezetőjének indokoltan háborgó válaszát, hanem inkább a felelősségét, melyet így fogalmazott meg: — Nemhogy egy törékeny csónak, hanem még a vállalatunk személyszállító hajói sem alkalmasak arra, hogy jégzajlásban embereket szállítsanak. Oldalfalai ritka- bordázatú, három milliméteres lemezből készültek, amit végzetesen megrongálhatnak a nekicsapódó sejkszáz mázsás jégtáblák. Kérdem, hogyan vállaljunk hát felelősséget az utasainkért. Pedig vállalták a felelősséget, vagy inkább a kockázatot, melynek mi is szemtanúi voltunk nemrégiben, amikor végignéztük egyik hátborzongató átkelésüket a zajló Dunán. Láttuk, a kormányos bravúros manőverezését, feszült igyekezetét, hogy hajóját minél kisebb I felületen érjék el a gyorsan sodródó, ijesztő méretű jégtáblák. És közben azt is feljegyeztük, hogy a Duna menti húsz révállomás közül egyedül csak ök „üzemelnek” ilyenkor is, mert a többiek télikikötőkben vészelik át a jégzajlásos heteket, esetleg hónapokat is. A mohácsiak ezt nem tehetik, mert utasaik — a tízezer holdas szigeti gazdaság dolgozói — nem vonulhatnak el téli pihenőre. Jogosan háborognak, jogosain követelik hát a víziközlekedés állandóbb és biztonságosabb megoldását. — Téli hajó kellene ide — mondotta a révállomás vezetője. — Sűrűbb bordázatú, erősebb testű hajó, ami megbirkózna a törőhajók által frissen felszabdalt jéggel is. De hát — tárta szét a kezét —, ez milliókba kerülne, és a mi eklézsiánk nagyon szegény hozzá. Ezért úgy harangozunk, ahogy tudunk. Magunkban, és a magunk felelősségére. Ámbár — tette hozzá — a Városi Tanáccsal együtt már évek óta dörömbölünk érte az illetékes fórumoknál, de sajnos eredménytelenül. Pedig nagyon ideje lenne már, ha e fórumok felfigyelnének a „dörömbölésükre”, mielőtt felváltaná ezt a mohácsi révészek, egyelőre csak jelképesen említett harangjának valóságos félrevenése, vészkongatása. Pálinkás György
