Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

W79. január fi. Dunonttm Mikor hívjuk az ügyeletest? Jelentősen fejlődött az ügyeletes orvosi hálózat Hat éve gépkocsival gyűjtik be az anyatejet--------------------------------------------------------------------------------------- i Tíz levél az irodalomtanításról A poligrafus író Beszélgetés Tüskés Tiborral As BgyeleM rendszerről és az anyatejgyűjtésről lesz szó az itt következőkben. Fontos részterületei ezek annak a munkának, amelyet Pécs egészségügyi dolgozói végez­nek értünk, mindannyiun­kért. Ugyanakkor rajtunk is, a mi felelősségünkön is mú­lik, hogy mennyire hatékony és gyors ez az ellátás. Pécsett 1969 decemberé­ben összesen 2873 beteget láttak el az ügyeletes orvo­sok, amiből az általános ügyeletre 1690 beteg jutott. 716 esetben hívásra ment ki az ügyeletes orvos, aminek 57 százaléka indokolatlan hí­vás volt. 12 százalékkal több, mint a megelőző év decem­berében. Vajon mi az oka ennek a növekedésnek? Mi­előtt a kérdésre válaszolni próbálnánk, azt kell megha­tároznunk, mi is az ügye­let? Hirtelen fellépő betegség... Az ügyeletes orvos felada­ta az, hogy hirtelen fellépő betegség vagy állapotromlás esetén az első orvosi segélyt megadja, s megállapítsa, va­jon kórházba keli-e szállíta­ni a beteget. 1962-ben Pé­csett egyetlen központi ügye­let volt 110 ezer ember ré­szére. 1964 elején mindhá­rom kerületben bevezették a külön ügyeletet. Nappal a körzeti rendelőket azok a betegek, akik erre képesnek érzik magukat, maguk ke­resik fel. Az éjszakai ügye­let este 7-től reggel 7 óráig tart Van külön vasárnapi ügyelet is. 1965-ben bevezet­ték a gyermek-, majd a fo­gászati ügyeletet is. A fogá­szati ügyeletben részt vesz az egyetem klinikája is, amely a forgalomnak mint­egy az egyharmadát látja el. A posta segítőkészségét di­cséri, hogy a 08-as telefon­számon lehet igényelni az orvosi segítséget, ha az ügye­letes már nincs bent, s a posta továbbítja a kérést Általában éjfél előtt lezaj­lik a hívások 78 százaléka, s ugyanezen idő alatt az ügyeletes orvosok az összbe- ieglétszám 82 százalékát el­látják. Antikor nem létező beteg hív occ Az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban két reklamáció hangzik el a betegek részé­ről. Az egyik az, hogy a já- róbetegek nem találják bent az orvost, a másik pedig az, hogy késve érkezők a hívás helyére A kérdés tehát az, hol van ekkor az orvos? Pé­csett a hívások kielégítését két gépkocsival biztosítják, amelyek naponta átlag 40 kilométert (decemberben 60- at) tesznek meg éjszakai ügyeletben, ami évente 1500 kilométert jelent. A tapasz­talatok szerint ha figyelem­be vesszőik Pécs hosszirányú kiterjedését, s egyes kerüle­tek rossz terepviszonyait, ak­kor is el lehet látni két ko­csival az éjszakai ügyeletet. Akkor viszont mi a pana­szok oka? Dr. Stefan its János, a vá­rosi egészségügyi osztály he­lyettes vezetője elmondotta, hogy nemrég egy telefonáló olyan házszámot adott még híváskor, amelyet az ügye­letes orvos hiába keresett, nem találta meg, mert nem is létezett. Külön problémát jelent a szombati és vasárnapi ügye­let. Amikor a pécsi üzemek­ben bevezették a szabad szombatot, a rendelőkben arra számítottak, hogy a nappali rendelést többen ve­szik majd igénybe. Sajnos, a fordítottja történt, a for­galom a hétfőihez képest mintegy egyharmadával csök­kent. Sokan nyíltan vallják, hogy a szabad szombatjukat nem áldozzák arra, hogy rendelésre menjenek. Vasár­nap még furább helyzetek adódnak. Sok beteg szákren­delésnek tekinti a vasárnapi ügyeletet. Mások így véle­kednek: „Hétköznap olyan sokan vannak a rendelőben, gondoltam, kihívom az ügye­letes orvost.” összességében e két napon sokkal több a hívások száma, mint egyéb­ként. — Arra kérjük a betege­ket, akiknek krónikus beteg­ségük van, hogy rendszere­sen keressék fel a körzeti rendelőket. Akik hirtelen rosszullétet éreznek, azok is időben próbáljanak elmenni a körzeti orvoshoz, hogy in­dokolatlan hívással ne ter­heljék az ügyeletes hálózatot, mondotta dr. Breila István, a városi egészségügyi osztály vezetője. Anyatej gyűjtés „háztól házig** Az anyatej a csecsemő leg­megfelelőbb tápláléka. Saj­nos, az utóbbi időben nem­csak nálunk, hanem világ­szerte csökkenőben van a szoptató anyák száma, ugyan­akkor a rászoruló csecsemők (koraszülöttek, betegen szü­letett csecsemők) száma egy­re növekszik. Nekik az éle­tüket menti meg az anya­tej, ezért vált szükségessé az anyatej-begyűjtés társa­dalmi megszervezése. Pécsett 1954-ben indult meg az anyatej összegyűj­tése. 1963 óta gépkocsival keresik fel a higiéniai is­meretekkel kellőképpen fel­világosított anyákat, s össze­gyűjtik a tejet. A növekedés számottevő: jelenleg 36 anyá­tól naponta mintegy 18 liter anyatejet tudnak elszállítani. — Nemrégiben újságcikk jelent meg, hogy Budapes­ten az országban első ízben sikerrel próbálkoznak a gép­kocsis begyűjtéssel. Hatéves tapasztalatunk alapján bizo­nyíthatjuk ennek a módszer­nek az eredményességét —- mondotta dr. Breila István. M. L. Tudvalevő, hogy 1967. no­vemberében lebontották a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállítását, azzal a céllal, hogy felépül az új, minden tekintetben korsze­rűbb, s egyben a legszebb hazai régészeti kiállítás. A múlt év végéről, pontosab­ban 1969 októberéről — Mú­zeumi Hónap — volt szó, amikorra elkészül az új ki­állítás. Mivel a mai napig sem készült el, a múzeum két szakemberéhez, a kiállítás tervező régészeihez, dr. Kiss Attilához és dr. Bándl Gá­borhoz fordultunk felvilágo­sításért: mikor készül el a kiállítás, mi okozta a késést stb. Amit megtudtunk, az alábbiakban összefoglalható. A régi kiállítás, 1950-ben épült, s az volt az ország első modern régészeti kiállí­tása. Tartalmazta mindazt az anyagot, ami a század elejé­től 1945-ig a megye terü­letén előkerült. A régi kiál­lítás óta azonban nagy vál" tozások történtek Baranyában is, kb. húsz éve folynak rendszeres, tudományosan át­gondolt, megtervezett ásatá­sok, s az utóbbi tíz évben pedig a területen több régész is dolgozott. A múzeum ré­gészeti anyaga ennek követ­keztében I960 és 1969 között megduplázódott. — Jellemző adat még: 1945-ben 20 ezer, ma viszont mintegy 90 ezer tárgy van a múzeum bizto- kában. Ezek a tények sürgették tehát az új kiállítás meg- I rendezését. A régi lebontása I után azonban még némi át­alakítást kellett végrehajtani a Széchenyi téri épületen. Ezt az építkezést 1968. feb­ruárjában a terveknek meg­felelően elkezdték, múzeumi beruházásként elvégezték, s 1968 őszére, a határidőre be is fejezték. (Egy vitatható kö­rülmény akad itt csak: az épület fűtése anyagi okok­ból nem oldódott meg, így aztán a kiállítás termel té­len a jövőben is jéghidegek lesznek.) Az építészeti munkával egyidőben készült el a kiál­lítás rendezésének művészeti terve is. Ami a múzeum régészeit illeti, az ő munkájuk már jóval korábban befejeződött ebben az ügyben. A forgató- könyv, ami a kiállítandó tár­gyakat és a teljes szöveg (felirat) anyagot tartalmazza, már készen állt, sőt, rajta voltak az engedélyező pecsé­tek is. Maga a kiállítandó anyag, amelyet a raktárak­ból kiválogattak, előkészítet­tek — 1969 nyarán már ké­szen várta a rendezőket. — 1969 volt a kivitelezés éve, s a múzeumi szakemberek azt kérték, a nyáron készít­sék el a teljes kiállítást. (A nagysikerű Vasarely-kiállítást emiatt bontották le nagy­sürgősen.) A rendezők azon­ban csak 1969 szeptemberé­ben jöttek először, s klsebb- nagyobb technikai nehézsé­gek közepette dolgoztak 1969. décember 20-ig, azóta nin­csenek Pécsett, Eddig 2000 iskola kapott televíziót A Művelődésügyi Miniszté­riumban összegezték a „Tele­víziót minden iskolának” ak­ció eredményeit. A nagy visszhangot kiváltó kezdemé­nyezés nyomán 1500 taninté­zet — elsősorban falusi, ta­nyai kisiskola — kapott tv- készüléket, különböző társa­dalmi és tömegszervezetektől, vállalatoktól, intézményektől, termelőszövetkezetektől. A Művelődésügyi Minisztérium és a tanácsok együttesen to­vábbi 500 televíziót juttattak 1969-ben az iskoláknak. Tudnivaló, hogy az ország minden nagyobb állandó ki­állítása a Művelődésügyi Mi­nisztérium beruházásaként épül. S ezeket a kiállításo­kat kivétel nélkül a Műve­lődésügyi Minisztérium Mú­zeumi Főosztályának fenn­hatósága alá tartozó Központi Gazdasági Igazgatóság kiálli- tásrendező csoportja készíti, mint az ország egyetlen erre hivatott szerve. Ha figyelem­be vesszük, hogy az ország­ban más kiállítások is ké­szülnek, természetesen arra gondolhatunk, hogy esetleg nem győzi a feladatokat az említett csoport. Mivel azon­ban velük beszélni nem állt módunkban, mindössze a té­nyekre szorítkozhatunk. A csoport feladatai közé tartozott — a régészeti, majd a művészeti terv elkészítése után — a teljes installáció (vitrinek, faburkolat, a szük­séges anyagok, berendezési tárgyak) megszerzése, ideszál- lítása, felállítása, majd a ki­állítási tárgyak, feliratok stb. elrendezése. Szeptemberben azonban, amikor a rendezők ideérkeztek, még nem tudtak teljes erővel dolgozni az em­lítettek hiánya miatt. Ez ké­sőbb is sok problémát oko­zott. Január 7-én például Olasz, román, jugoszláv, angol és lengyel együttesek jelentették be részvételüket a fesztiválra, melyet a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Pécs városi Tanács műve­lődésügyi osztálya, valamint a Pedagógusok Szakszerve­zete Nevelők Háza közösen rendez 1970. április 9-től 12- ig Pécsett a Liszt Ferenc te­remben és a Városi Művelő­dési Házban. Ez a fesztivál olyan együt­tesek fóruma, melyek az ar- tisztikusabb kóruséneklést művelik, egyben kísérleti színpada az új törekvéseknek is. Bemutatja a régi elfelej­tett európai kultúrkincsek feltárt értékeit A fesztivál programja áp­rilis 9-én este megnyitó hangversennyel kezdődik. Másnap zenei ankétot tarta­nak, amely a Bartók és Ko­dály utáni magyar kórusmű­vészettel foglalkozik. A prog­ramban összesen négy feszti­vál-hangverseny és két hang­verseny szerepel, ahol a kó­rusok egymást is meghallgat­hatják. A Nevelők Háza 1970. évi tervében a fesztivál megren­dezésén kívül számos hagyo­mányos program is szerepel. Klubnapokat tartanak a nyug­díjasoknak filmvetítésekkel, élménybeszámolókkal egybe­kötve. Ankétokat, továbbkép­zéseket rendeznek. A képző­művészek dél-dunántúli cso­portjával közösen előadásso­rozat megtartását tervezik. A „poligrafus” szó nem­csak olyan írót jelöl, aki sokat, hanem aki sokféléről ír. Amolyan irodalmi poli­hisztort. Tüskés Tibornak tavaly megjelent könyve az Irodalmi nevelés a tanórán kívül második kiadásban is napvilágot lát. A Tankönyv- kiadónak ugyanebben a so­rozatában most új könyve is készül: Kortárs-irodalom a középiskolában lesz a el­szállítás közben, az útviszo­nyok következtében, Duna- kömlődnél összetört a kiál­lítás egész üveganyagának mintegy 70 százaléka. A csoport a jéghideg ter­mekben amúgy sem tudott volna tovább dolgozni. (Hi­szen ezért is kérték tőlük a nyári—őszi munkát.) Ígére­tük szerint február második felében folytatják majd a ki- állításrendezést. Az épület átépítése 230 000 forintba került. Az évek fo­lyamán a megye százezreket adott ki az ásatásokra. A múzeum régészein kívül pél­dául dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazga­tója, dr. Burger Alice, a Nemzeti Múzeum osztályve­zetője is rendkívül értékes munkát végeztek a terüle­ten (a kiállítás két római termének ők a rendezői is). A kiállítás szakmai terve 1968 elejétől, az épület 1968 őszétől készen áll. Mindezek a tények önmagukban is megkívánnák, hogy az ország legszebbnek megtervezett, egyik legkorszerűbb régészeti állandó kiállítása ne szenved­jen féléves késést. H. E. A Nevelők Háza kórusa, mely már harmadszor kapta meg a Művelődésügyi Minisz­tériumtól a Kiváló Együttes címet, a Negyedik Országos Kamarakórus Fesztiválon kí­vül két alkalommal Debre­cenben vendégszerepei, ahol részt vesz az Országos Peda­gógus Kórus Fesztiválon és a Bartók Béla Nemzetközi Kórus Fesztiválon. HORGANYZO ÉS TELEPI segéd­munkásokat felvesz A Pécsi Vegyesipari Vállalat Jelentkezés: Pécs, Irányi Dániel tér 9. — Tulajdonképpen egy ki­adói előrejelzésben fedez­tem fel, nem kis rémülettel, hogy előkészületben van ez a mű. Aztán kért fel a ki­adó. Az 5 ív terjedelmű kö­tetkében a felszabadulás utáni magyar irodalom taní­tásának problémáiról lesz szó. Egy fiatal kollégához intézett tíz levél formájában írtam meg. A kiadó először kissé vonakodott, de nekem az a véleményem, sokkal jobb ez a közvetlen forma. A szakmai nyelv mindent megöl. * Olyan zsargonban S beszél gyakran a kritika és a pedagógia is, amelyet a kívülálló nem ért meg. Pe­dig szerintem még a legbo­nyolultabb tudományról is lehet egyszerűen, közérthe­tően szólni. A tapasztalataim alapján arról írtam, hogyan lehet közel hozni a diákok­hoz a kqrtárs irodalmat. Egy-egy levél logikusan egy­máshoz kapcsolódó témáról ejt szót, a mai magyar iro­dalom tanításának szüksé­gességéről, a folyóiratok sze­repéről a tanításban és így tovább. Tüskés Tibor előveszi a kéziratot és felolvas néhány részletet. — „Nem arról van szó, hogy az iskola a mai iroda­lomról ítéletet mondjon, az olvasót arra kellene megta­nítani, hogy tájékozódni tud­jon benne... Olyan olvasó­kat kellene nevelni a mai iskolában, akik 30—40 év múlva is olvasói lesznek a 30—40 év múlva megjelenő könyveknek.” Sokszor mond­ják, hogy minden korban a szélesebb közönség nem tudta élvezni annak a kor­nak a művészetét. Nekünk érezni kell azt a felelőssé­get, vajon mit mond majd rólunk a holnap irodalom- történésze, milyen közönsé­ge, olvasója voltunk korunk költészetének és irodalmá­nak? — Ügy tudom készülőfél­ben van néhány egészen más témájú könyve is. Hogyan tudja összeegyeztetni a kü­lönféle munkákat? — Számomra az írás: ta­nulás. A nyilvános tanulás fóruma. A tanulmányíró mindig egy feladatot old meg. Állandóan olyasmivel foglalkozom, amiben nem vagyok szakember. Ez jó ér­zés is, mert a laikusok biz­tonságát adja. Minden prob­léma a hamvasságával, új­szerűségével jelentkezik. Földrajzból nem tudok töb­bet, mint egy középiskolás diák. Ezért vállalkoztam a Móra Könyvkiadó részéra egy földrajz könyv írására. Nem vagyok „tüke”, ezért mertem megírni a „Vallo­más a városról’’ c. könyve­met, amely a könyvnapra jelenik meg. Nem vagyok irodalomtörténész, ezért írom a Jelenkornak A pécsi iro­dalom kistükre c. sorozato­mat. Nem vagyok művészet- történész, ezért írtam Mar- tyn Ferencről egy könyvet, amely a Kaposvári Múzeum kiadásában jelenik meg. Ez lesz az első terjedelmesebb írás Martynról, művészeté­nek egy részterületéről. „A szó és a vonal” a címe, a Martyn Ferenc irodalmi kí­sérőrajzairól szól. Martyn- nak önálló grafikai oeuvre- je is van, s ezeket az iro­dalmi művekhez készült egyenértékű alkotásokat én az irodalom oldaláról köze­lítem meg. S végül, bár nem könyvről van szó, hadd em­lítem meg azt a bibliográ­fiát, amelyet a pécsi iroda­lomról készült munkáim közben állítottam össze, de hasznos lenne a szélesebb nyilvánosság elé bocsátani. A címe: „Pécs irodalmi em­lékhelyei”. Pécs irodalmi nevezetességeit közli utcák és szerzők szerint is. Jelen­leg a Városi Könyvtárban van, várom a választ kiad- hatóságával kapcsolatban. ' Maraiké László A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA közgazdász munkakörbe fiatal férfi munkaerőt alkalmaz. Feltétel: egyetemi, főiskolai végzettség. Pályázhatnak tanári oklevéllel rendelkezők is. Cím: PÉCS, POSTAFIÖK 27, vagy Janus Pannonius u. HL me. Mikor készül el a régészeti kiállítás? 90000 tárgy van a múzeum birtokában — Február második íelében folytatják a kiállítás rendezését A Nevelők Háza legjelentősebb 1970. évi rendezvénye A negyedik országos kamarakőrus-fesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom