Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

4 ímtvantou ttauto 1970. Január 11. Jelentés a „Televíziót az iskoláknak“ mozgatómról O Nemsohára minden baranyai iskolának lesz televíziója A hosszú téli szünet kissé lelassította a televízió-átadá­sokat Baranyában is. A szü­netben mindössze három át­adásra került sor, s a követ­kező január 17-én lesz Lo- vászhetényben. ahol az 501. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai által vásárolt televíziót adják át az iskolá­nak. Vállalás azonban már any- nyi van, hogy ha a szünet utáni hetekben valamennyi Ígéret valóra válik. Baranyá­ban minden iskolának lesz legalább egy televíziója. Sok felajánlást közvetített az Is­kolatelevízió. és sok iskola azt Jelentette a Megyei Ta­nácsnak, hogy a községük­ben működő termelőszövet­kezet kívánja megajándékoz­Rongyból — aranyat Mindezt megtanulnám én is! Ennél a vállalatnál ugyanis rongyból aranyat készítenek. Tegnap délelőtt Mohácson • Kossuth Filmszínház kiál­lítótermében megnyílt a TE- MAFORG Vállalat mohácsi gyárának termékbemutató kiállítása. A kiállítást Lukács Béla, a TEMAFORG Vállalat igaz­gatója nyitotta meg. Az igaz­gató elmondta, hogy a mo­hácsi gyáregység minden központi támogatás nélkül szinte a „semmiből” fejlő­dött nagyüzemmé. Először géptisztító anyagokat készí­tett, majd fonodát létesítet­tek, de rövidesen létrehoz­ták a paplankészítő üzemet is. Az igazgató megnyitó beszédében elmondta, hogy • vállalatnak az volt — és ma is az — a célja, hogy K textiliparban már nem használható hulladékanyago­kat gazdaságosan dolgozza fel és értékesítse. — Az új év első mohácsi kiállításának megnyitásán megjelentek a város párt-, állami-, tömegszervezetek vezetői, a városi üzemek képviselői, a Magyar Film­híradó munkatársai pedig filmet készítettek a kiállí­tásról. A megjelent vendégeket Bauer Ferenc, a mohácsi gyáregység vezetője kalau­zolta. Az érdeklődők először a fonoda termékeit láthat­ták; szőnyeg- és kézimunka­fonalak gazdag választékát. A kiállításon jelentős helyet foglaltak el a géptisztító anyagok. A vállalat ebből a termékből mintegy 8 ezer tonnát készít. A termelésben élenjáró mohácsiak 3 ezer tonnát gyártanak, minden évben. A kiállításon a leg­különbözőbb méretű és for­májú matracokat láthattuk. A mohácsi üzem igen tet- azetős paplanokat állít elő, a paplanok értékesítését a Fővárosi Ruhaipari Vállalat végzi. Ebből a termékből a mohácsi gyár évente mint­egy 100 ezer darabot készít. A kiállításon részt vett a Békésszentandrásl Háziipari Termelőszövetkezet is, amely a mohácsi gyárral kooperál­va a gyár termékeiből rek­lám- és ajándéktárgyakat, valamint perzsaszőnyeget ál­lít elő. A kiállítás érdekessége az volt, hogy a kész termékek mellett bemutatták az alap­anyagokat is. Lukács Béla, a TEMA­FORG Vállalat igazgatója munkatársunknak elmondta, hogy a mohácsi gyár fej­lesztését még korántsem fe­jezték be. A vállalat fejlesz­tési alapjának jelentős ré­szét a mohácsiak kapják ebben az évben: a közel­jövőben racionalizálják a szállítást,' új vattaanyag­gyártó gépsort helyeznek üzembe. Az első negyedév­ben a gyár új szaküzletet nyit Mohácson. — Mécs — ni őket. Igaz, időközben »ok olyan iskola is bejelentette jogos igényét, ahol a régi te­levíziós készülék végleg el­romlott, vagy ahol valóban szükség lenne újabb készülé­kekre, a gyerekek -létszámát tekintve. Úgyhogy minden újabb ajándéknak bőven megvan még a helye. Járásonként áttekintve a megye helyzetét, kezdjük a mohácsi járással, ahol már régebben befejeződött az ak­ció: minden iskolának van televíziója Ugyanez áll a megye városaira, Komlóra, Mohácsra és Szigetvárra is. A szigetvári járásban hu­szonnyolc iskolának van, há­rom iskolának hamarosan lesz televíziója (a KGM ígért három készüléket legutóbb) és mindössze három helyen nincs még: Terecsenypusz- tán. Péterfapusztán és So- mogyhatvanban. A pécsi já­rásban negyvennyolc készü­lék talált gazdára, s csak Martonfára, Pusztakisújfalu- ra nem jutott még. A sikló­si járás negyvenegy iskolá­jának van már televíziója, de elég sok iskolának nincs: Besencének, Szaporcának, Luzsoknak. Kákicsnak. Kis- szentmártonnak, Babarcszöl- lősnek. Baranyahidvégnek és Páprádnak. A sásdi járás le­zártnak volna tekinthető, mivel ötvenkét iskola már kapott készüléket, nincs azonban egyetlen helyen, Mágocs-Kispusztán. Itt ugyan az elsőtől nyolcadikig osztat­lan formában működő isko­lának összesen csak tizenegy tanulója van — de televíziót egyelőre nem kaphat Ugyan­is ide még nincs bevezetve a villany. Hogy ezt a gon­dot meg lehet-e oldani, nem tudjuk. Jó volna. A mozgalom tehát nagyon szép eredményeket hozott, Felvétel a művészeti szakiskolákba A zeneművészeti -miamim a képző- éc iparművészeti szak­iskolákba Jelentkezők névsorát az általános Iskolák igazgatói február 1-ig juttathatják el az illetékes szakközépiskolák igaz­gatóságához. Szakközépiskolájába csak azo­kat veszik fel. akik sikeres fel­vételi vizsgát tesznek. A zene­művészeti szakiskolai felvétel előfeltétele a hangszeres tan­szakokon a tanult hangszer ze­neiskolai anyagának megfelelő szintű Ismerete. A felvételi vizs­ga anyagát — kérésre — a szak­iskola Igazgatósága közli az ér­dekeltekkel. A képző- és iparművészeti szakiskolába jelentkezőket már­cius elején rajzfelvételi vizsgára hívják be a kerületileg, illetve szakonként Illetékes iskolák. A vizsgák Budapesten, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen, Mis­kolcon és Debrecenben lesznek. hiszen már most la olyan a helyzet, ami összehasonlítha­tatlan a korábbi szűkös álla­pottal. Illetékesek bíznak benne, hogy a mozgalom nem apad el mindaddig, amíg mindenütt kielégítő lesz a helyzet. Magyar söprű 33 országba Az ország egyetlen Sze­geden működő állami sep­rűgyára tavaly 33 ország­ba szállított, együttesen mintegy 70 millió forint értékű cirokseprűt. Az idén a gyár megrendelői­nek köre tovább bővült. Több közel-keleti mellett egy osztrák cég 1* jelent­kezett. Az utóbbi félkész seprűket, rendelt. A nye­let — hogy ne terhelje e szállítási költséget — majd Ausztriában szerelik rá a seprűkre. A szegedi üzem elfogadta a kooperációs ajánlatot és januárban már 10 000 nyeletlen sep­rűt szállít a szomszédos országba. A növekvő ex­portigények kielégítésére a gyár az Orosházi Faipa­ri Vállalattal is kooperá­ciós szerződést kötött. Eszerint Orosházáról na­ponta hétszáz seprűnyelet szállítanak Szegedre. Gazdag felszabadnál emlékprogram Méltóképpen ünnepük a Lenin-centenár nme* A Megyei KISZ Bizottság akcióprogramja A KISZ Baranya megyei bizottsága akcióprogramot dolgozott ki az 1970-es évre. Ez tartalmazza a megyei bi­zottság idei terveit, felada­tokat határoz meg a járási és városi bizottságok számá­ra és javaslatokkal, ajánlá­sokkal kívánja segíteni az alapszervezetek tevékenysé­gét. Az akcióprogramot az jellemzi, hogy Baranya ifjú kommunistái erőikhez mérten részt vállalnak a jelentős esz­tendő fő tennivalóinak vég­rehajtásából. Sokoldalú prog­ramot állítottak össze hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója, valamint a Lenln- centenárium megünneplésére. Kiemelkedő esemény lesz a „Felszabadulási Művészeti Szemle” megyei bemutatója, a legkiválóbb fiatalok Felsza­badulási Emléktábora, majd a Győzelem Napján az Ifjú Gárdisták megyei szemléje. A KISZ komlói városi bizott­sága áprilisban lenini napo­kat rendez. Nagy figyelmet szentel a program a fiatalok szabad­idejének hasznos és célszerű eltöltésének megszervezésére, így például az Express szer­vezésében 1400 baranyai fia­tal külföldi utazását biztosít­ják és 7000-ne emelik a bel­földi túrákon résztvevők szá­mát. Fontos feladatnak tekin­tik az „Olvasó Ifjúságért” mozgalom, s ezen belül a „Játék és vallomás" e. ol­vasónapló-pályázat eredmé­nyes lebonyolítását Fokozott gondot fordítanak a fiatal alkotóművészek tevékenysé­gének további segítésére és a siklósi Várfesztivál ifjúsági programjaként megrendezik a fiatal képzőművészek kiál­lítását. valamint a „Mi—68” írócsoport szakmai vitáját. Ebben az évben tovább növelik a fiatalok SZIM, KIM, KIT, KIK mozgalmai­ban résztvevők számát s a mozgalmak fő követelmé­nyeinek továbbra is a ter­melékenység növelését a képzettségnek megfelelő po­litikai vállalásokat és a szak­mai továbbképzést tekintik. Megyénk fiatalsága ebben az esztendőben is részt vállal különböző építőtáborokban, népgazdasági feladatok meg­oldásából. Mintegy 1400 kö­zép- és főiskolás fiatalt moz­gósítanak központi szervezésű táborokba, 1100-at pedig a megyei — a bolyi, bikali és zengőaljai — ifjúsági tábo­rokba. Külön fejezetekben foglal­kozik az akcióprogram a ta­nulóifjúság politikai és szak­mai felkészítésének feladatai­val, valamint az úttőrő moz­galom kérdéseivel. A szerve­zeti munkára vonatkozó prog­ramból ki kell emelni azt, hogy ebben az érvben 1500 KISZ vezető továbbképzésé­ről gondoskodnak. Az alap­szervezetek fontos feladata­ként Jelöli meg a program, hogy megkülönböztetett gond­dal foglalkozzanak a KTSZ- tagok párttaggá nevelésével. Ai flgy&a! nemk meg­vizsgálták az állami éa a ta­nácsi építőipari, építőanyag- ipari vállalatoknál, az építő­ipari ktsz-eknél, valamint a termelőszövetkezetek építő­ipari társulásainál a munka- védelemre vonatkozó jogsza­bályok betartásának törvé­nyességét. Kilencvennégy vál­lalatnál, 87 ktsz-nél és 35 ter­melőszövetkezeti közös vállal­kozásnál tartottak vizsgála­tot: ez 1969 első félévére ter­jedt ki, • az üzemi balese­tekre, a velük kapcsolatban tett intézkedésekre és az ese­dékes munkavédelmi felada­tok teljesítésére vonatkozott Az üzemi balesetek szá­mának alakulásában — a megelőző év hasonló idősza­kához viszonyítva — lénye­ges változás nem következett be. A halálos balesetek szá­Az eredeti tervnél hama­rabb érkezett haza a „Böbe- expedíció”, mert Böbe de­cember 23-tól 29-ig, míg sza­badon járt-kelt őshazájában, Guineában, a Kakulima kör­nyéki őserdő táján, már ott bebizonyította, hogy bár fel­ismerte szülőföldjét — az „új haza” inkább szívéhez nőtt, az embereket jobban szereti, mint fajtáját. Amikor Böbe félreérthetetlen módon tudtára adta kísérőinek, hogy nem akar az őshazában ma­radni, visszautaztak Guinea fővárosába, Conakryba. Az NDK „Interflugg” kirendelt­sége közölte velük, hogy ja­nuár 5-én indul egy külön­járat és ezen a járaton át­alakíthatják a pilóta mögötti fülkét Böbe ketrece számára. Böbe csakúgy, mint oda, a visszaúton is remekül „vi­selkedett”. A repülőgépen lá­togatókat „fogadott”, ha le­szállt a gép, érdeklődő* fir Ügyészségi vizsgálat az és építőanyagipar monkavédclmi helyseiéről Sok formális vizsgálat — A vállalatok nem léptek fel keltő eréllyel eMzéeére — salat » vizsgá­lat megállapította — a válla­latok többsége számos intéz­kedést is tett Ennek ellenére a beleseteket előidéző okok vizsgálata gyakran formális volt, ■ megelégedtek csak az egyik vagy a másik ok fel­tárásával. Jellegzetes volt, hogy okként a sérült figyel­metlenségét, vagy a véletlent jelölték meg, de nem vizs­gálták ez egyéb körülménye­ket A felelősségrevonási gya­korlat túlságosan enyhe volt általában figyelmeztetést al­kalmaztak, fegyelmi büntetés kiszabására alig került sor. Az üzemi balesetek többsége a laza munkafegyelemmel, különösen a munkahelyi rend hiányával, italozással vagy azzal függött össze, hogy nem használták az egyéni védő­felszerelést A vállalatok — munkaerőgondoktól tartva — nem léptek fel kellő erély- lyel e jelenségekkel szemben. Az ügyészségek a tapasz­talt törvénysértések kiküszö­bölésére, a hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat kialakítására az il­letékes szerveknél számos kezdeményezéssel éltek, s a vizsgálat alapján öt esetben fegyelmi, négy esetben bün­tető eljárást kezdeményeztek. épí tőanyagiparban 4-rdl lé­re, az állami építőiparban 29-ről 33-ra, — az egyéb üze­mi baleseteké viszont jelen­tősen, több mint tOO-sal csök­kent A dolgozók egészségének és testi épségének védelmét szolgáló megelőző intézkedé­sek tekintetében az állami és a tanácsi vállalatok a jog­szabály rendelkezéseinek megfelelően jártak eL Az ál­lami és tanácsi vállalatoknak csupán elenyésző kis része nem készített munkavédelmi szabályzatot A termelőszö­vetkezeti közös vállalkozá­soknak azonban mintegy a felénél, a ktsz-eknek pedig kétharmadánál nem volt ilyen szabályzat. így hiányzott a balesetelhárítás és a megelő­ző tevékenység közös szerve­zeti alapja. Böbe a civilizációt választotta gyelte az ablakon át a repü­lőtéri forgalmat. Ha felszállt a gép és nem látott mást csak felhőket, elszundikált A gép motorjavítás miatt háromórás késéssel indult, de az „Interflug” IL—18-as gép személyzete, tudva, hogy Ma­gyarországra eljött a telex­üzenet, hogy éjjel 23.55 óra­kor a Ferihegyre érkeznek, mindenképpen azon volt, hogy a háromórás késést behozza. Amikor elindultak, még nem tudták, hogyan csinálják, de a kis radar készülék, amely a pilótafülkében van, segí­tett. Egy repülőteret, ahol nem volt utas, kihagytak, de még mindig kétórás késés­ben voltak. A radar segített; jelezve, hogy a Földközi-ten­ger felett egy olyan széljárás uralkodik, amely segítségére lehet a pilótának. Felszálltak 10 ezer méter fölé és a szél segítségével behozták a ké­sést. Pontosan, a jelzett időre megérkeztek « Ferihegyre. Egészen a repülőgépig me­hetett a Bakony művektől is­mét kölcsönkapott Nysa-fur- gon, amibe bejért ketrecestől Böbe. Böbéből — nevelőivel való találkozásakor — olyan, ed­dig Ismeretlen ujjongó hang tört fel, amely a boldog sírás és nevetés keveréke volt. Ez az örömteli viszontlátás az is­mert s számára kedves isme­rősökkel olyan volt. amit ed­dig nem tapasztaltunk nála. Megszokott otthonát, az ál­latkerti majomházat ugyan­csak nagy örömteli „u-ús­zással köszöntötte, és társait is. Visszajött Böbe, tehát nem volt eredménytelen a hatévi gondos nevelés. Tavasszal újból lehet láto­gatni Böbét, most még pihen és hízókúrára fogják, mert lefogyott. Hamis volt a mérleg Szanálták 9 a pclférdi tsz-t A somogyapáti tsz után csődbe jutott a pellérdi ter­melőszövetkezet. A Megyei Tanács vb. a tsz kérésére el­rendelte a szanálási eljárás lefolytatását, ez hamarosan megkezdődik. Miért ment tönkre a pellérdi gazdaság, jóllehet, a tsz átszervezések után, az utóbbi 5—6 évben az átlagot meghaladó külön ál­lam] megsegítésben részesül­tek, 5 millió forintot kaptak? Röviden azért, mert többel ruháztak be, mint amennyi a fejlesztési alapon rendel­kezésre állt. A tsz vezető­sége ugyanis az 1968. évi zárszámadáskor hamis mér­leget hagyatott jóvá a köz­gyűléssel. A mérleg nem a tényleges vállalati eredményt mutatja, fiktív adatok szere­pelnek benne. A leltárban többek közölt olyan eszközök szerepelnek, amelyek nem képezik a pellérdi tsz tulaj­donát. Több millió forintról van sző. hogy pontosan meny­nyiről, és hogy a mérlegha­misításban kinek milyen sze­repe volt, azt majd a vizs­gálat fogja kideríteni. A pellérdi tsz-ben tavas­szal főkönyvelő változás volt. Ezt követően az áj főköny­velő jelezte, pénzügyi nehéz­ségek lesznek a tsz-ben, mert a mérleg hamis, valótlan adatok szerepelnek benne. Az első zavarok a nyár vé­gén jelentkeztek. A hiteleket az év második felében kell visszafizetni a banknak, de már a tagoknak is ezak 10— 20 napos késéssel tadtak fi­zetni Megpróbálták gyors eladásokkal növelni az árbe­vételt, de a tsz továbbra Is fizetőképtelen maradt. Óva­dékért a Megyei Tanácsboa fordultak, ahonnan szeptem­berbe« 900 ezer forintot, ne- mskiktl pedig ájabb 1.1 minié ^ forte toi kaptok goeebk IsemottoB kiadások- fa. Közben May «éráit l méHegbamisftlars. A tzz ve­zetősége kéri# a Megyei Ta­nácsét, rendelje el a szaná­lási eljárási Lefolytatására hamarosan ear kérdi Hatályba lép a magyar-* román kishatárforgalmi egyezmény A magyar—román határ mentén lakó magyar, Illetve román állampolgárok érint­kezésének megkönnyítése ér­dekében a közelmúltban — mint Ismeretes — egyezmény jött létre a két ország kor­mánya között a klshatárfor- galomról. — Az egyezmény alapján a magyar, illetve a román területen az állam­határtól számított 15—15 ki­lométeres sávban állandó lak­hellyel rendelkező állampol­gárok határátlépési engedél­lyel utazhatnak egymáshoz rokonok vagy barátok meg­látogatása céljából. Az egyez­ményt mindkét állam kor­mánya Jóváhagyta és az 1970. január 12-én hatályba lép. WliISMŰSilM Magyaros vacsoraesték A Pannónia Étteremben január 12—17-lg DÖRÖMBOZÖ GÉZA NÉPI ZENEKARA 10% árkedvezmény ter

Next

/
Oldalképek
Tartalom