Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

1970. Január 9. Btmíintfm n r»t»i n 5 Vizsgáznak a magántanulók OSO részközgyűlés — •— SS cser tag Beterjesztették alapszabályaikat az ÁFÉSZ-ek Befejeződtek Baranyában az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek rész- közgyűlései és rendkívüli küldöttgyűlései, Az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács által kiadott irányelvek alapján az előkészítő munká­ban mintegy 7 ezer megyei szövetkezeti tag vett részt. Az előkészítés során a ta­goktól közel ezer különféle javaslat futott be. Az így ki­alakult alapszabály terveze­tet a részközgyűlések elé tér-' jesztették. A fogyasztási szö­vetkezetek az elmúlt hóna­pok során 382 részközgyű­lést tartottak, ezen mintegy 35 ezer tag vett részt. Ez utóbbi szám rekordnak szá­mít A részközgyűléseken és rendkívüli közgyűléseken jó­váhagyták illetve tudomásul vették az új alapszabályt, amely többek között rögzíti azt az igen fontos elvet, hogy a legfőbb kérdésekben maga a tagság dönt. Az ÁFÉSZ- ek többsége már beterjesz­tette alapszabályát az illeté­kes járási, városi tanács végrehajtó bizottságához. A szigetvári fogyasztási szövet­kezet új alapszabályát a ta­nács már megerősítette, illet­ve jóvá is hagyta. Építsünk ifjúsági klubokat Társakat keres a KISZ A KISZ-alapszervezetek helyiséggondjainak enyhíté­sére tízmillió forintot nyújt a KISZ KB 1970-ben. Bara­nya megye ebből az összeg­ből 550 000 forintot kap. A KISZ Baranya megyei Bizottsága felkérte a járá­si, városi és községi alap­szerveket, mérjék fel az igé­nyeket és a helyi tanácsok­kal, termelőszövetkezetekkel, Intézményekkel együtt tár­sulásos alapon létesítsenek nagyobb helyiségeket, ter­meket vagy klubszobát. — A munkákhoz a fiatalok tár­sadalmi segítséget adnak, a kivitelezést viszont szakem­berek végzik. A helyiséggon­dokon segítő tanács, válla­lat, vagy termelőszövetkezet a rendelkezésre álló több mint félmillió forintból az építéshez szüksége« összeget megkapja. örvendetes hírt kaptunk a szigetvári Járásból. Az orszá­gos akció első jelentkező pat- rónusa a somogyapáti községi tanács. X faluban művelődé­si házat építenek és társként helyet adnak a fiataloknak, a kultúrházon belül KISZ- klubot is létesítenek. A szabad szombatok — tanulónapok A levelező és esti formák jobban megfelelnek A Jókai utcai iskolában működik a Dolgozók Általá­nos Iskolája. Tegnap délután izgatott felnőttek topogtak a folyosón, számszerint kilen­cen. Olyan felnőttek, akik most szerettek volna levizs­gázni az általános iskola ötö­dik, hatodik és nyolcadik osztályából. A vizsgatárgyak tegnap a következők vol­tak: ötödikben és hatodik­ban magyar nyelv és iroda­lom, nyolcadikban történe­lem, fizika és egészségvéde­lem. Négyéves a rendelet, amely lehetővé teszi a dolgozók szá­mára, hogy esti vagy levelező oktatásban való részvétel nél­kül is elvégezzék az elma­radt általános iskolai osztá­lyokat. A rendelet ezt az ötödik—nyolcadik osztályok­ra korlátozza, kimondja, hogy a jelentkezőknek előbb írás­beli vizsgát kell tenniük, s aki azon megfelelt, legkorábban három hét múlva, két rész­letben szóbeli vizsgát tehet a tantárgyakból. A vizsgára je­lentkezés háromszor van egy évben. Decemberben 12 pé­csi lakos élt ezzel a lehető­séggel, az írásbeli után 11-en maradtak, ketten már le­vizsgáztak, a többiekre ke­rült sor tegnap délután. Pécsett az általános isko­lai felnőttoktatás teljes egé­szében itt, a Jókai utcai is­kolában, azaz az itt működő önálló dolgozók iskolájában történik, amelynek igazgató­ja Czukor AntaL öt kér­deztük meg, milyen tapasz­talatokat hozott eddig a ma­gánvizsga rendszer. — A tapasztalatok sajnos, nem a legjobbak. A vizsgára jelentkezettek nagyobbik ré­szénél ugyan a lexális tudás­ban érződik a felkészültség, bár ez sem kielégítően, de az összefüggéseket szinte alig képesek meglátni, a tudás­anyag holt anyag, nem vált sajátjukká. Az a szemlélet- mód, azok a gondolkodási készségek, amelyeknek elsa­játíttatása az általános is­kola feladata lenne, így saj­nos, illúzió marad az egyedül felkészülő, magánvizsgára je­lentkező tanulók nagyrészé­nél. Jó, hogy van ilyen lehe­tőség, de mi mégis inkább hívei vagyunk az esti, vagy legalább a levelező formá­nak, mint a magánvizsgának. Az eredmények győztek meg bennünket. Sokan lehetnek akik sem az esti, sem a levelező tago­zaton nem tudnak részt ven­ni, objektív körülmények miatt, az általános iskolát mégis szeretnék elvégezni. — Nyilván az ő számukra ad­ták meg ezt a lehetőséget... — Igen. Nekünk azonban van egy kezdeményezésünk, amelyet a minisztérium és a szakszervezeti központ itt­járt vezetői kitűnőnek talál­tak. Szeptemberben indítot­tuk be a Ságvári Művelődési Ház kebelében, azoknak az urán-dolgozóknak a részére, akik négy műszakban dol­gozván szintén nem tudnak a rendszeres oktatásba be­kapcsolódni. Minden szabad szombaton korrepetálás van, mégpedig egyelőre megter­vezett és a tanulóknak idő­ben átadott tematika sze­rint. így előre tudják, mit fog a következő alkalommal a tanár előadni, s ahhoz mit kell elolvasniuk, megtanul­niuk. Ügy tűnik, a módszer jól bevált, nem ártana majd más üzemekben is így meg­oldani a problémát. Megrogyott és bedőlt Megrogyott és bedőlt szerdán délelőtt Pécsett, a Rigó utca 23-as számú családi báz homlokzati fala. A falrész 5 méter hosszú­ságban befelé dőlt és a szobá­ban lévő bútorokra zuhant. Sze­rencsére a tulajdonos, Klabek Alajosné családjával vidéken tar­tózkodott, a lakás Üres volt, így személyi sérülés nem történt. A házhoz műszaki mentésre kivo­nultak a pécsi tűzoltók is és biztonságba helyezték a veszé­lyeztetett ingóságokat. A lak­hatatlanná vált épületet áram- talanították. Az épület megro- gyását feltételezhetően a zug- utakon az épület alá került nagymennyiségű hóié okozta« amely alámosta az alapzatot. Az illetékes építési szakemberek be­vonásával a vizsgálat megindult. Puskák és galambok — kirgiz nyelven A gyermekeket a világűr érdekli Magyar ifjúsági művek orosz fordításban Három napos látogatásra Pécsre érkezett Inna Rósz- tovceva, a „Gyetszkaja Litye- ratura” c. szovjet folyóirat világirodalmi rovatának ve­zetője. A szovjet vendég ko­rábban látogatást tett a Mó­ra Ferenc Ifjúsági Kiadónál, s Pécsre azzal a szándékkal utazott, hogy kapcsolatot te­remtsen a Jelenkor e. folyó­irattal, amely rendszeresen foglalkozik az ifjúsági iroda­lom kérdéseivel. ,, — Folyóiratom 87 ezer pél­dányban jelenik meg, s az if­júsági és gyermekirodalom elvi kérdéseivel foglalkozik. Szépirodalmi alkotásokat a legritkább esetben közlünk. Az ifjúságnak szóló müvek közlésére több folyóirat is rendelkezésre áll, s ugyanak­kor a Pravda valamint az irodalmi folyóiratok is szíve­sen vállalkoznak publikálá­sukra. Ettől az évtől kezdve válunk össz-szövetségi folyó­irattá. A megjelenő cikkek, tanulmányok nemcsak a gyemekirodalommal, hanem a gyermekszinházak és mo­zik, valamint a gyermek­könyvek illusztrációinak problémájával is foglalkoz­nak. Ezenkívül figyelemmel kísérjük a külföldi gyermek- és if júsági irodalom elméleti vitáit. — Milyen magyar ifjúsági írókat ismernek fordításból is a szovjet olvasók? — Budapesten megismer­kedtem Tatay Sándorral, aki­nek Puskák és galambok c. regénye nálunk már két ki­adást is megért. 30—50 ezer A Gyetazksjs LHyerstnrs f6tcerkesztS)e (Jobbról a második) ~ a Jelenkor szerkesztAségébea Eltérő vélemények az influenzáról Január közepétől támad? A nyugati országokban, Spa­nyolországban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Svájcban, Ausztriában és a Né­met Szövetségi Köztársaságban, valamint Jugoszláviában és Cseh­szlovákiában nagy járványokat okoz az A—2 típusú influenza­vírus úgynevezett hongkongi vál­tozata. Hazánkat három héttel ezelőtt Jugoszlávia felől érte el a hongkongi influenza, legutöbb pedig Vas megyébe hurcolták be az NSZK ból érkezett látogatók. Az egészségügyi szakemberek véleménye megoszlik a kilátá­sokat illetően. Jelenleg csak néhány megyé­ben alakultak ki kisebb gócok, Jóllehet a mostani nedves Idő­járás kedvez a betegség terje­désének. Másfelől sokéves ta­pasztalat szerint hazánkban ja­nuár közepe után szoktak kez­dődni az influenzajárványok. Figyelemre méltó, hogy már 1968-ban is voltak kisebb Járvá­nyok azokban az országokban, ahol most komoly járványok törtek ki Tudni kell, hogy az Influenza átvészelése — más fer­tőző betegségekhez hasonlóan — védetté teszi a szervezetet. Igen gyakran a betegség átvészelése aélkb! jön létre a védettség. — Ilyenkor a szervezet úgy gyűri le a fertőzést, hogy tulajdonkép­pen nem Is betegszik meg, csak a vérben található ellenanyagok tanúskodnak a betegség átvésze­léséről. Jó példa erre a ma már lckUzdöttnek tekinthető fertőző gyermekbénulás, amelyet a védő­oltások előtti Időben ezer fer­tőzést szenvedett gyerek közül egy kapott meg súlyos követ­kezményekkel, bénulással, stb. A többiek észrevétlenül váltak inf- munissá. A fertőző májgyulla­dásnál átlag egy sárgasággal Járó esettel szemben tízen sárgaság nélkül szerzik meg a védettsé­get. Az influenzánál szintén nagy szerepe van a megbetegedés nélküli átvészelésnek. Járvány­mentes években Is nagyon sok­szor mutatják ki a vérben az Influenza ellenanyagát. Ez mu­tatja, hogy ha nincs Is Jár­vány, a vírus Jelen van és meg­próbálkozik a támadással. A derülátó prognózissal szem­ben viszont Jogos kételyt tá­maszt, hogy az influenza nem­csak abban különbözik a többi fertőző betegségtől, hogy az át­vészelés nyomában Járó védett­ség aránylag rövid ideig, 8—10 hónanig tart. hanem a kórokozó rendkívüli változékonyságában la. A vírus a három év alatt ké­pes annyira átalakulni, hogy a megszerzett immunitás már nem véd ellene. Ez okozza, hogy a járványok általában három éven­ként törnek ki. Az ötvenes évek második felében az úgynevezett ázsiai influenza pusztított, mert az A—2 vírus singaporel törzse — mint új típus — ellen sehol sem voltak védettek az embe­rek. Az átvészelés folytán há­rom évi szünet állt be. Ez alatt azonban a kórokozó megválto­zott, és 1962-ben újabb nagy jár­vány következett be. További három év alatt megint alkalmaz­kodott a vírus a kialakult im­munitáshoz, és 1989-ben újabb járvány tört ki. A múlt évben megjelent hongkongi vírus azért törhette meg a hároméves cik­lust, és okozhatott a tavalyi ki­sebb járványok után most az országok egész sorában nagy .Jár­ványokat, mivel szintén erősen eltér a korábbi vírustípusoktól, és nem alakult ki még ellene elég széleskörű védettség. Abból a két országból viszont, ahol már tavaly nagy Járvány zaj­lott le és a lakosság jelentős része válhatott Immunissá, az Egyesült Államokból és Lengyel- országból ez Ideig nem Jelezték as inflaeaaa fellépését. példányban jelent meg • könyv, s az oroszon kívül lefordították kirgiz és litván nyelvre is. Gergely Márta ne­ve szintén ismert a Szovjet­unióban, Osvát Erzsébetnek pedig egy tanulmányát kö­zölte lapunk. Az iskolások számára kiadott sorozatban megjelentek József Attila vá­logatott versei, s óarai Gábor költeményeiből is készült egy válogatás. — Kik « legnépszerűbb szovjet ifjúsági írók? — Lev Kasszil, Sz. Mihal- kov, Jurij Jakovlev. Agnyija Barlo éló klasszikusnak szá­mít. A fiatalabb nemzedék­ből megemlíthetem Irina To- makovát, a grúz Otia Josze- lianit valamint Nodar Dum- badzét, az észt Mati Uit-ot, a lett Ojar Vaupetiszt, a türkmén Tangrikulievet. — A Szovjetunióban mi­lyen tábora van a fiatalság között a fantasztikus iroda­lomnak? — Különösen az utóbbi években vált népszerűvé ez az irodalom, amely témáit a világűr meghódításából, és a tudomány új eredményeiből meríti. Szociológiai felméré­seink szerint a legfiatalabb nemzedéket ez az irodalom érdekli a legjobban. Magáról a műfajról éppen most fo­lyik egy vita az irodalom- történészek között, amely még nem zárult le. A fan­tasztikus irodalom művelői között nálunk különösen <* Sztrugackij testvérek — mind­ketten írók — a legnépsze­rűbbek. — Milyen lehetőség van a kapcsolatok bővítésére a „Gyetszkaja Lityeratura” és a Jelenkor között? — Folyóiratunk minden év­ben a 6. számot a szocialista országok egy-egy gyermek- és ifjúsági irodalmi folyóira­tának bemutatására szenteli. Az elmúlt évben például egy csehszlovák folyóiratról kö­zöltünk cikket, de közöltünk már bolgár és NDK vonat­kozású anyagot is. Most ter­vezzük, hogy lengyel és ma­gyar számot is megjelente­tünk. A Jelenkorral módunk­ban áll tanulmányokat, cik­keket cserélni, s munkatár­sai közül vendégül látni az ifjúsági Irodalom szakembe­reit. Elítélték a dunaszekcsői gvermeb- / gyilkost A Megyei Bíróság teg­nap tárgyalta Rétfai Er­zsébet 29 éves dunaszek­csői lakos bűnügyét. A fiatal nő házasságon kívül teherbe esett és 1969. ok­tóber 30-án hajnalban a ház mellékhelyiségében egy életképes fiú gyer­meknek adott életet. — Szülés után puszta kézzel megfojtotta gyermekét. A holttestet egy párnahuzat­ba és nylon lepedőbe ta­karva az ágy alá rejtette el. Mivel nagyon rosszul érezte magát, két nap múlva felkereste a köz- zeti orvost és alhasi fáj­dalmakról panaszkodott. Az orvos, aki egyébként nőgyógyászati szakorvos, azonnal megvizsgálta a beteget. A vizsgálatnál el­távozott a szülésből vissza­maradt lepény, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy Rétfai Erzsébet röviddel ezelőtt szült így választ kellett adnia arra a kér­désre, hol van az újszü­lött. A vádlott a tárgyaláson beismerte bűnösségét és azzal védekezett elkesere­désében cselekedett így. mivel a gyermek apja ígé­rete ellenére nem vette el feleségül. A bíróság bű­nösnek mondotta ki a vádlottat emberölés bűn­tettében és ezért 4 évi szabadságvesztésre ítélte. , Súlyosbító körülményként értékelte az ítélethozatal­nál, hogy a vádlott ápoló­nő és tettével foglalkozási esküjét is megszegte. Jami ár IS, Fécsvárad: Röpülj páva Népdalfamilás a kamerák előtt Nem is olyan egyszerű do­log elkészíteni egy párperces filmet — győződhettek meg róla tegnap délben a komlói Kodály Zoltán általános Is­kolában. A saját bőrükön ta­pasztalhatták, hiszen délben megérkezett az iskolába a te- j levízió gépkocsija, Vass La­jossal, a Röpülj páva vetél­kedő vezetőjével és nyolc fős stábjával, hogy elkészít­se a pécsváradi adáshoz a kísérő kisfilmet. Január 18-án, vasárnap ugyanis Pécsváradról közve^ títik a közkedvelt Népdal- vetélkedőnek azt az adását, amely ben a baranyai és tol­nai énekesek mérik össze tu­dásukat. Baranyát az ősszel megtartott selejtező eredmé­nyeképpen a következők kép­viselik majd: Schmidt János szentlőrinci tsz-főkönyvelő, Duga Ilona pécsi statisztikus. Szabó Anna, a Pécsi Tanár­képző Főiskola hallgatója és Frledszám Jánosné hosszúhe- tényi lakos, a Hirdi Kender­fonó dolgozója. Nos, a pécsváradi műsor keretében vetítik majd le azt a kisfilmet, amelyet tegnap Komlón felvettek. A néhány perces filmhez jó sokat kel­lett „dolgozniuk” a gyere­keknek, a zenei tagozatú ha­todik osztály diákjainak. A téma ugyanis népdaltanulás volt, azzal a Kodály-módszer- rel, amelyet Komlón oly eredményesen alkalmaz Tóth Ferenc zenetanár (egyben az iskolai kórus vezetője). Ho­gyan lesz valaki kulturált népdalénekes — ezt illuszt­rálja majd a hatodikosok ■énekórájának néhány gon­dosan kiválasztott perce. A kisfilmet az Iskola 120 tagú énekkarának produkció­ja vezeti be, a Cigánysirató. A kórust is, a népdaltanu­lást is Tóth Ferenc vezeti. — A tévések majdnem vá­ratlanul érkeztek, hisz csak két nappal ezelőtt telefonál­tak. A szünidő kellős köze­pén hogyan tudtak 120 gye­reket összehívni? — kér­deztük Bocz György igaz­gatótól. — Semmi problémát nem jelentett. A téli szünet teli van közös programokkal, őrsi és klubfoglalkozások, téli sportok és hetente három­szor kórustalálkozók, amikor a gyerekek népdalokat éne­kelnek, gyakorolnak, készül­nek következő megtisztelő szereplésükre, ami február 28-án lesz Budapesten a Ze­neakadémián. Szerdán volt kóruspróba, akkor mondtuk meg a gyerekeknek, hogy péntek helyett csütörtökön jöjjenek be, ennyi volt az egész. Mivel a kórus 120 tag­ja éppen a négy felsőtagoza­tos osztályból adódik, itt volt a hatodik is ... A komlói gyerekeket tehát tíz nap múlva, vasárnap lát­hatjuk a televízióban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom