Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér XXVII. évfolyam, 7. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.január9.,péntek A tartalomból: Péier János nyilatkozata a Novoje ííremjábsn (2. oldal) Mit jelent munkásőrnek lenni? (3. oldal) Versenyképes mozik „Egyet vegyek? — Vegyél kettőt, veled megyek” — va­lahogy így hangzik a költői mozi reklám. De ilyen, s még hangzatosabb reklám ellenére mégis évek óta csökkenőben van a mozilátogatók száma. Nemcsak országosan, hanem világszerte. Persze a székso­rok üresen maradásának leg­főbb oka a televízió térhódí­tása. A látogatottság hirtelen esése először a televízió nép­szerűségének növekedésekor jelentkezett. S nemcsak a mozik jártak így, hanem a színházak is. Az első megle­petést és tragikus komorságú kijelentéseket azután követ­ték azok az intézkedések, amelyek versenyképessé akar- ták tenni a filmszínházakat. A helyzet ugyanis az, hogy a televízió nem tudja pótol­ni sem a mozinézést sem a színházat. Ha a Baranya megyei ada­tokra vetünk egy pillantást, kiderül, hogy tavaly novem­berig 2 millió 922 000 nézője volt a moziknak, 36 ezerrel több, mint 1968 novemberé­nek végén. Igaz, hogy a de­cemberi adatok az 1968 évi­hez képest némileg csökkenő tendenciát mutatnak, de en­nek a váratlanul kemény tél volt az oka. Ha a novemberig megfi­gyelhető növekedés hátterét vizsgáljuk, rögtön kiderül, hogy nem véletlen, s egyik évről a másikra rögtön je­lentkező eredményről van szó. Kezdjük talán egy ko­rábbi, s beruházásokat igény­lő terv megvalósulásával. Né­hány éve a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat elhatá­rozta, hogy a vidéki film­színházakat valóban film­színházakká alakítja. Az arca érdemes épületeket sorra ki­javították, a berendezést íz­lésessé alakították, korszerű­sítették a felszerelést. Nemcsak esztétikai szem­pont vezette őket, hanem an­nak a nagyon egyszerű tény­nek a felismerése, hogy a mozinéző egy kiábrándító he­lyiségbe még akkor sem megy szívesen, ha a film kárpótol­ja a sivár falakért. Hiszen lakásában, a képernyő előtt hozzászokott az otthonos kör­nyezethez, kényelemhez. A rekonstrukcióval függ össze a másik, némileg már a műsor-politikához kapcso­lódó kérdés. A szorgalmas pécsi mozinézők tudják, hogy a Park mozi átalakítási mun­kái már hosszabb ideje tar­tanak, s egy ideig még elhú­zódnak. De azt hiszem, azzal egyetért, hogy a mostani, né­ha kényelmetlen körülmé­nyek is jobbak, mintha a Park mozit bezárták volna, s a többi filmszínház pénz­tára előtt kellene tolongani. Utoljára hagytuk a beve­zetőben említett siker egyik „legrázósabb” kérdését: a műsorpolitikát. Mindennapi vitatéma: vajon hogy lehet az, hogy a filmszemlék al­kalmával a szakmai közön­séget megmozgató filmek a szélesebb tömegeket közöm­bösen hagyják. Ez nem szer­vezési probléma, de az már igen, hogy a műsorra tűzött filmek a legkülönbözőbb ré­tegek, a legigényesebb és a konzervatívabb nézők igé­nyeit is kielégítsék. A müvészfilmek és nép­szerűbb filmek megfelelő egymásutániságának (és egy- másmellettiségének!) aránya, sőt, a közönségsikert aratott filmek bevételéből a szűkebb közönséget érdeklő filmek újravetítésének biztosítása — mind ügyes műsorpolitikát igényel. Ezeknek az elvek­nek a távlati és rugalmas ér­vényesítése tette a baranyai mozikat a televízió méltó Wfsenytársává. Marafkó László A MÁV az utasok kénye’méért 1970 a fejlesztés év© Szociális épület 30 milliós beruházással — Csomagmegőrző automaták — Új állomás Vásárosdombón Az utasellátó szép, kor­szerű üzemegysége, a pálya­udvari automaták — étel és ital szolgáltatással —, új szín­foltot jelentettek az elmúlt évben. Bizonyítják, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága — a vasút fejlődésével lépést tartva, — igyekszik az igé­nyeket mind jobban kielégí­teni. Felmerül azonban a kérdés: mit hoz vajon az 1970-es esztendő? Milyen újabb intézkedések, tervek megvalósítására kerül sor? Kérdéseinkkel felkerestük a Pécsi Igazgatóság vezetőjét, dr. Szabó Tibort,, aki Pápa Jenő és Harmati István osz­tályvezetőkkel a következők­ben vázolta az idei fejlesztés terveit. Tervezők elképzelései alapján Ilyen lesz a hétszintes szociális épület Szokolal felv. Komócsin Zoltán látogatása Egerbeo Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Egerbe látoga­tott. A pártszékházban a me­gye párt és állami vezetői fogadták, majd Oláh György­nek, a Heves megyei párt- bizottság első titkárának tá­jékoztatója után beszélgetést folytattak a megye helyzeté­ről, fejlődéséről. Komócsin Zoltán délelőtt az Egri Do­hánygyárba látogatott. Dél­után a Megyei Pártbizottság nagytermében kommunista aktíva-értekezletet tartottak. Ezután Komócsin Zoltán fel­keresd az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát. Indul a józan reggel (3. oldal) Vizsgáznak a magántanulók (5. oldal) A gyermekeket a világűr érdekli (5. oldal) Elítélték a dunaszekcsői gyermekgyilkost (5. oldal) Rádió* és ív­ni űsor (6. oldal) Másodfokú belvízvédelmi készültség Szegeden Több vályogház összedőlt — „Csúszkál“ a jégmező a Tiszán Hétszintes szociális épület — 1973-ra Minden kétséget kizárólag, a legnagyobb szabású tervet egy — harmincmillió forint beruházással készülő — hét­szintes, modern, minden esz­tétikai szempontot kielégítő új szociális épület megvaló­sítása jelenti. Jelenleg még folynak a tervtárgyalások. A jövő év elején kezdik majd meg az építkezést a Rét utca végén a raktárépületek mel­lett. Az épületben kap he­lyet a forgalmi iroda, a poggyászfeladási részleg, va­lamint a szociális létesítmé­nyek — öltözők, mosdók, vendégszobák, oktatótermek, — és egy üzemi orvosi ren­delő. Megvalósítása a pécsi pályaudvar nagyszabású kor­szerűsítésének egyik igen fontos állomása. A régi állomásépületben az utasellátó helyén felsza­badult helyiséget nem-do­hányzó váróteremmé alakít­Csütörtök esti jelentés a népszámlálásról: a lakosság több mint háromnegyedét összeírták Csütörtök estig az ország népességének több mint há­romnegyed részét összeírták a számlálóbiztosok — közöl­ték a Központi Statisztikai Hivatal illetékesei. A nép- számlálás a falvak többségé­ben, különösen a kisközsé­gekben a végéhez közeledik (itt a lakosság 80 százalékát összeírták már), a városok­ban — így Budapesten is — valamivel lassúbb az ütem. Ugyancsak mérsékeltebb tem­póban történik a lakosság egynegyedére kiterjedő, lé­nyegesen bővebb programot, több kérdést tartalmazó rep­rezentációs adatgyűjtés. Az útviszonyok a népszám­lálás megkezdésekor elég kedvezőtlenek voltak, később a helyzet javult, de az utób­bi két napban ismét megne­hezült az ellenőrzés munká­ja. Azonban a rossz közleke- désű településeken is rend­ben halad az összeírás. Csütörtök estig az alföldi tanyavilág lakóinak jelentős részét — Békés és Csongrád megye lakóinak majdnem 100 százalékát — összeírták. Az összeírás jelenlegi állá­sa alapján a KSH illetékesei úgy vélik, hogy az összeírás nagy része vasárnap estig az egész országban befejeződik. ják, megkezdik a mellette lévő előcsarnok csinosítását is. Az automaták sora feb­ruárban poggyász megőrző automatákkal bővül. Egymil­lió forintos költséggel még az idén elkészül az új peron- burkolat és cementlapokkal fedik be a vágányközöket. Az állomás tisztaságának bizto­sítása érdekében — a buda­pesti aluljárók tisztítására használatos, — takarítógé­peket szereznek be. Az utas szállító kocsik tisztaságát kis­gépekkel szeretnék biztosíta­ni. Megreformálják a régi kocsi-előfűtési rendszert — egy csőhálózat lefektetésével állandóan egy arra kijelölt mozdony végzi a szerelvé­nyek előmelegítését, — és megkezdődik a kocsimosó építése is. Korszerűsítések a megyében A megyszerte folyó állomá­sok és felvételi épületek kor­szerűsítési és felújítási mun­kálatainak sorában első he­lyen áll a Vásárosdombón — másfélmilliós beruházással készülő, — állomásépület. A létesítményt még az idén át­adják rendeltetésének. Vil­lányban a kulturáltabb kör­nyezet kialakítása megkíván­ja az épület korszerűsítését. A nyolcszázezer forintos fel­újítás során újjászületik az elavult állomásépület, Ka- posszekcsőn váróterem-bőví­tés szerepel a tervben. Mo­hácson és Siklóson a sze­mélykocsik mosdóinak fel- tölthetősége érdekében víz- töltőhálózat kiépítését kezd- j ték el. Magyarbolyban — az egyre növekvő forgalmú ha­tárállomáson, — a térvilágí­tás korszerűsítését kezdik el kétmillió forintos költséggel. Pécstől az Adriáig Az igazgatóság feladatai­nak fő részét jelenti a mi­előbbi dieselesítés, a szén- tüzelésű mozdonyoknak a személyszállításból való ki­vonása. Az elmúlt év végén három M 40-es Diesel von­tatót kaptak. A dieselek nem­csak az utazás higiéniai fel­tételeit javítják meg, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményeznek. A most kapott dieselek a Pécs—Dom­bóvár—Budapest vonalon közlekednek majd: a sze­mélyvonatokat vontatják. — Várják az MD—a jelzésű hat­részes motorvonatot, amely valószínűleg ősszel kerül ki­próbálásra a Pécs—Harkány vonalon. Ha beválik a típus, megkezdődhet a mellékvona­lak — az úgynevezett „vici­nálisok”, — dieselesítése is. Az utazóközönség igényei­nek megfelelően több válto­zást eszközölnek a május 31-én életbelépő új menet­rendben. A nulla óra 43 perckor Pécsről Budapestre induló gyors 8 óra 12* perc­kor indul majd, bevárva az eszéki vonatot. A nyaralási szezonban — szeptember 27-ig, — erre a szerelvényre kapcsolják az adriai Ploce- ból érkező gyors egy kocsi­ját. A Pécs—Kaposvár köz­vetlen összeköttetésének meg­javítása érdekében nuódosul a Szombathelyről induló gyors útvonala. Négy megyét összekötve. Gyékényes—Ka­posvár—Dombóvár helysége­ket érintve érkezik Pécsre. A balatoni fürdővonat egész év­ben az utazók rendelkezésé­re áll, de az eddigi Tapolca helyett csak Keszthelyig köz­lekedve. Jogos igény merült fel a beremendi cementgyáriak kérése kapcsán: több ezer ember jár majd ide az Al­földről dolgozni, az ő utazá­suk megkönnyítésére — ha a téma ismét napirendre ke­rül, — egy Beremendtől Bu­dapestig közlekedő munkás­vonatot rendszeresítenek a pénteki és hétfői napokon. K.F. A hideg légtömegek csü­törtökön már kiterjedtek az egész országra, de Szeged és Hódmezővásárhely környékén még sok gondot okozott az előző napi eső és olvadás. Több, mint 57 000 holdnyi területen, főleg réten és le­gelőn gyűlt össze a belvíz. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szivattyúi má­sodpercenként 20 köbméter vizet vezetnek el az elöntött területekről. Szeged legmélyebb terüle­tein, elsősorban a külváro­sokban összegyűlt hóié miatt másodfokú belvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el. A ta­nács csütörtök déli jelentése szerint a külvárosokban négy régi rozoga, vályogfalú ház összedőlt. Emberéletben nem esett kár, mert a veszélyez­tetett családokat már koráb­ban kiköltöztették. A mély területeken összegyűlt víz több mint ötven lakásba tört be. A Tisza felső szakaszán 40 —80 centiméteres kis árhul­lám alakult ki. Az áradás ah­hoz még gyenge, hogy feltör­je a folyó jégpáncélját, de csütörtökön már időnként megmozgatta, tovább csúsz­tatta a jégmezőket. A Krasz- nán is tett már néhány „lé­pést” a folyó jégpáncélja. A hideg azonban minden bi­zonnyal újra parthoz „ra­gasztja” a mozgolódó jégme­zőket és lefagyasztja a bel­vizet Megkezdődtek a lengyel—csehszlovák tárgyalások Varsóban a minisztertanács épületében csütörtökön dél­után négy órakor Józef Cyrankiewicznek, a lengyel minisztertanács elnökének és Oldrich Cerniknek, a cseh­szlovák kormány elnökének részvételével megkezdődtek a lengyel—csehszlovák tárgya­lások. Ugyancsak csütörtökön Wladyslaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankie- wicz, a lengyel miniszterta­nács elnöke fogadta Cerniket A beszélgetést szívélyes, ba­ráti légkör jellemezte. Pécsett, a Megyeri úti építkezésen befelezték a második, a 28-as számú panelépület szere­lését. Jelenleg a párká ryzat függőleges betonozását és a födémek közti részek lezárását végzik. A betont másfél százalékos arányban kalcidurral keverik, ez lehetővé teszi, hogy j mínusz 10 Celsius fokig betonozni tudjanak Mindenekelőtt gőzölést is alkalmaznak, hogy a zsaluzatot előbb le tudják szedni. ■ Erb János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom