Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
1970. Január 8. Dwnontoit nirtui» Esik... olvad... havazik... A hó iele elolvadt Az olvadás lassú, árvíztől eayelöre nem kelt tartani — Hétmillió köbméter víz folyik el naponta Vasárnapra hamisítatlan téli időt Ígért a meteorológia — megenyhült. Hétfőn zápor napsütés, olvadás — kedden újból olvadás, de olyan nagy, hogy folyóvá változott néhány pécsi utca. Szerdán az eső esett, majd átváltott hóra, és feltámadt a szél. Egy bizonyos: tegnap délre a több mint egyhónapos hó nagyobb része elolvadt — valahol a csatornákban, árkokban áramlik a folyók felé. A szennyvíztelepen alig vették észre az olvadást. TaBúcsú Varga Jenő elvtársiéi Nagy részvét mellett temették el tegnap délután fél 4-kor Pécsett a központi temetőben Varga Jenő elvtársat, a párt régi harcosát. A család tagjaival együtt adták meg a végtisztességet Varga elvtársnak Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, osztályvezető, Csiga István, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, a belügyi szervek képviselői, az elhunyt harcostársai, munkatársai, barátai. A ravatalnál Ma- gyarcsik Gyula, a KISZÖV pártszervezetének titkára mondott gyászbeszédet. A gyászolók a gyászinduló hangjai mellett díszalegpség kíséretében követték a koporsót a sírhelyig, ahol Gelb Zoltán őrnagy a belügyi szervek nevében búcsúzott az elhunyt harcostól. Háromszoros díszsortűz után az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a földbe a koporsót, majd a díszalegység elvonulásával véget ért a szertartás. Meszesen lesz az új bányaközpont Költözködik az igazgatóság A Janus kapja a Déryné utca 6-ot Múzeum, könyvtár a régi épületben Alig-alig lehet észrevenni a csaknem három hete tartó költözködést. Talán csak a gépészeti osztály előtt felhalmozott akták, vagy a folyosó végén felejtett parfis, néhány ajtóról leszerelt tábla árulkodik. Igaz, ritkábban nyílnak az ajtók, csak páran járnak a folyosón, és a büfénél sem kell várakozni. >— Februárig tartunk nyitva — mondja a büfés — de már csak fele a forgalom, mint régen. így is kell lennie, hiszen az igazgatóságon dolgozó 350 emberből 207 már Meszesen dolgozik. Talán csak GelenElhangzott a vádbeszéd a répcelaki szénsavgyári robbanás perében Szerdán « Szombathelyi Megyei Bíróságon elhangzott a vádbeszéd a répcelaki szénsavgyári robbanás perében. A legfőbb ügyészség ügyésze, dr. Tóth Sándor négy és félórás vádbeszédben tárta fel a tényállást, az okokat , összefüggéseket és a vádlottak felelősségét. A féléve folyó bírósági eljárás során több mint 70 tanút hallgattak ki, 11 helyszíni szemlét tartottak és az ország legnevesebb szakértőit hallgatták meg. A vádbeszéd felidézte a tragédiát: 1969. január 2-án 14.24 órakor felrobbant a szénsavgyár négy szénsavtároló tartálya közül a „C”, majd a „D” jelű magyar gyártmányú, 30 tonnás, 20 atmoszféra nyomásra hitelesített tartály. Az NDK-ból való „A” és „B” tartályt a detonáció leszakította talapzatáról és az „A”-t a laboratóriumba repítette. A súlyos baleset következtében kilencen meghaltak, kilencen súlyosan, tizennégyen köny- nyebben megsérültek. Az üzem berendezéseiben 14 millió, a környező épületekben 25 500 forint értékű kár keletkezett. A termeléskiesés havi 20 millió forint kárt jelent a vállalatnak. Népgazdasági szinten azonban két, két és fél milliárd forint a károsodás. Az ország egyetlen szénsavtermelő vállalata az ország egész szénsavszükségletét elégítette ki, exnortált is, és termékeit a legkülönbözőbb iparágak használják. Itt gyártják többek között a szárazjeget a hűtőkocsikba, s így hazánk exportkötelezettségeinek teljesítésében is nagv a szerepe. A gyár akkori vezetői — Ku- runczy István volt termelési osztályvezető Kürti ez István volt gy ártáséi ^készítési csoportvezető, Juhász János volt Meo-vezető és Mészáros Kálmán volt főmérnök. a per első-, másod-, harmad-. illetve negyedrendű vádlottá? — szabálytalanságok sorát követték el. Az e'!0*!őrzésre jogosult felettes bs+ésnnrof az Országos Bá- nyarnű*:'"?*kf Felügyelőséget is SiVvns mulasztások terhelik. Fzért »"i a vádlottak red.ián He- g-v? Fá»*f>ly a Rn* triola ilortrl ’tröszt vál- f ő'>c-»tá,'»ráT»í»lc vezetője. K.^r^ic«! László b^nva^émök, a Bányamüszakl Felügyelőség voít vezetője, dr. Touttenouj Tibor, a felügyelőség helyettes vezetője. A vádbeszédben elhangzott, hogy a felrobbant NC”-tartály folyékony széndioxiddal volt túl- töltve. 1968. december 31-én bejegyezték az üzemi naplóba, hogy: „a C-tartályt tele töltve lezártuk”. Ennek ellenére az üzemvezető 1969. január 2-án valamivel 2 óra előtt — anélkül, hogy közben, a kettős munkaszüneti napon és üzemkezdettől hozzányúltak volna a szóbanfor- gó tartályhoz, utasítást adott a „C’Martály további töltésére. Rövid idő múlva megváltoztatta rendelkezését, a robbanás pillanatában azonban még folyamatban volt a töltés. Radnai Imre, a szénsavgyár főmérnöke, Molnár László termelési osztályvezető, Schleinig Endre üzemvezető és Szabó Ferenc volt üzem- fenntartási osztályvezető most a bíróság előtt felel a mulasztásokért. Az ügyész mind a tizenegy vádlottat foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésben és a társadalmi tulajdont károsító, különösen nagy kárt okozó gondatlanságban mondta ki vétkesnek. Még szerdán délután megkezdődtek a védőbeszédek. Az ítélethozatal január közepére várható. Ki tud róla? 1969. december 25-én, a délutáni órákban szülei lakásából eltávozott Szűcs Mária 14 éves iskolai tanuló és azóta ismeret- le*; helyen tartózkodik. Személyleírása: körülbelül 160 centimé- te- magas, erősen fejlett testalkatú arca kerek, hajának és szemének színe barna, orra pisze, áTla kerek. Eltűnésekor narancssárga műszőrme b-’ndát, niros, bosszú ujjú kardigánt, kék pulóvert ás szövetszoknvát viselt. A Budapesti Rendőrka- nitányság kéri. hogy aki fizttes Mária tartózkodási helyéről tudomást szerez, értesítse a Bu- danesti Rendő»*fő»;-»n,táo»*«:ág fiatalkorú és gyermekvédelmi osztályát a 153-456-os telefonszá- moxft« A Mecseki Szénbányák meszes! irodaháza. csér János bácsi, a fűtő nem vett észre semmit a költözködésből. A kazánházban jár az elevátor — salakot szállítanak vele. — Annyit kell fűteni, mint régen. Tegnap még így is szóltak, hogy a Kóbor irodája hideg. — De hát nincs már annyi iroda! — Nekünk nem szólnak, mi nem tudjuk. Különben is: elmennek, jön helyettük más. Mégegyszer felmegyek az emeletre — a párt Központi Bizottságának kitüntetése — 19C9. a Munka Vörös Zászlórendje — 1954. még helyén van a vitrinben — szemben a lépcsővel. Sok minden történt ebben az épületben. Itt volt a DGT és MESZHART igazgatósága. Ez maradt a főhadiszállás a két mecseki széntröszt egyesülése után is. Azt hiszem, mindenki szíve fáj egy kicsit, hogy ezt az épületet el kell hagynia. — Itt kint még sok a tennivaló — mondja Bernhardt Gyula, munkaügyi osztályvezető, a költözködés főparancsnoka. — Nade végre együtt lesz az egész igazgatóság, méghozzá ideális körülmények között. Volt olyan időszak, amikor Komlón, Pécs- bányán, Meszesen, Üjhegyen és a Déryné utcában voltunk szétszórva. Közelebb leszünk az üzemekhez is, de elsősorban korszerű helyiségekben, zsúfoltság nélkül dolgozhatunk. Az igazgatóság december 16-án, a mérnökség kiszállításával kezdte a költözködést. Nyolc ember és egy teherautó vesz részt a munkában, amely előreláthatólag április közepéig tart. Fokozatosan szállítják az osztályokat: az anyag, beruházási, szervezési, bérügyi, személyzeti, munkaügyi, tervező osztály, a nyomda, rendészek, revizorok és páran a tanácsadók közül már Meszesen dolgoznak. — Mi lesz a Déryné utcában? — A 6-os számú épületet átadjuk a Janus Pannonius Gimnáziumnak. Az 5-ben és 7-ben 50—60 fős munkásszálló, a főépületben: bányamúzeum, kiállító-terem, műszaki klub, könyvtár, a Mecseki Bányász szerkesztősége és más kulturális célt szolgáló helyyiségek lesznek. Meszesen még fejtőkalapácsokkal döngetik a falakat, malterosládák szűkítik a folyosókat, de a buszmegállóban már nagy tömeg várja a 10-es és 20-as buszokat Az AKÖV nem számított arra, hogy két-háromszáz emberrel megnő ezen a vonalon a forgalom. Különösen reggel fél 7 és 7 között okoz sok bosszúságot a kifelé sietők- nek, akik amúgyis nehezen hagyták el a Déryné utcát, ahol 95 éven keresztül székelt a pécsi bányák igazgatósága. Lombos! I. Ián 3000 köbméter többlet víz volt. Persze a csapadékvíz nagyrésze más csatornákon jut a Pécsi vízbe. Az ablakból látni a „folyót” — nem veszélyes a szintje. Ezek szerint a város aránylag könnyen megszabadult az óriási víztömegtől. Nézzük a hegyeket! * A bükkösdi tanácson az elnök, a helyettese és a titkár ad rögtönzött helyzetjelentést. Elmondják, hogy szerdára elment a hó 80 százaléka. Nagy veszély nincs. A B ükkösd-patak tele van, úgyszintén a csatornák is, de még győzik az olvadást. Akkor van itt baj, ha a kőbánya környékén átszakad, akkor megint a falura zúdul a víz. Szerintük az átereszeket magasan helyezték el, és több kellene... Ha egy kiadós eső jönne most, a Dózsa György úton jónéhány ház ismét elúszna. A fő azonban az : most nincs veszély. Bár félelmetesen magas a víz a Kőbányánál. Az átkelőül lefektetett vaslemez felett néha átcsap á piszkossárga ár. * Hetvehelyen Takács Imre tanácselnök gumicsizmában fogad. Rögtön a „nagy árvízre” gondolok ... — Naponta kétszer kimegyek a faluba — mérni... Ha az állomásnál a hídtól két méterre van a vízszint, akkor a falu végén még egy métert emelkedhet. Tudja, ott a Grunda-tanyánál, ahol a háztetőn húzódtak meg a 67-es víznél. Az elmúlt évben nem volt baj. Tegnap óta 30 centit süllyedt a vízszint ... Az 1968-as szabályozás következtében 15—20 perc alatt átfolyik a falun az ár. * Hetvehely és Abaliget között a réten folyik a patak. Ki tudja, hol a medre? A gerendahidat nyaldossa. Az úton fürge csermelyek sík- lanak át. Kishajmás után megfordulnak a vizek. — Az Sszaki-Mecsekbe értünk. Itt lassúbb az olvadás, fehérek a hegyek. A Baranya-csatorna viszont Oroszlónál, Sásd- nál megduzzadva nyaldossa a havas partokat... * Tegnap a Vízügyi Igazgatóságon Polohn István, osztályvezető főmérnök „repülte” át velem Baranyát — egy rádiótelefon és telexgép segítségével. — Kedden megszűnt a jégkészültség — helyette belvízvédelmi ügyelet van. — Legveszélyesebb Bük- kösd Hetvehely és Sumony térsége. Itt minden esztendőben problémát okoz a csapadékvíz elvezetése. A rádiótelefon zavarja meg... Kaposvár: semmi baj, csatornák telítettsége 50 százalékos. Mohács: elöntés nincs, me- derteltség 35—40 százalék. A január 7-i jelentést böngészem. Baranyában 196 millió köbméter hó van — 5-én még 272 millió volt. Ebből 85 elfolyik, a többi beszivárog vagy elpárolog. A vízművek naponta 7—9 millió köbmétert tudnak levezetni. Tehát ha 8—10 nap alatt történik az olvadás, semmi veszély nincs. A hóvastagság negyedére összeesett, de víztartalmának csak mintegy 30 százalékát vesztette el — és ez a jó. Nem egyszerre, hirtelen ... Estére hamisítatlan tél lett Baranyában... Díszpolgárokat avat Mohács Az új esztendő első mohácsi végrehajtó bizottsági ülésén az ország fel- szabadulásának 25. évfordulója megünneplésének előkészítését vitatták meg. Az iskolákban az egész évi oktató-nevelő munka az évfordulóhoz kapcsolódik. A felnőtteknél a munkaverseny, az üzemek termékbemutatói a fő forma a jubileumi év megünneplésére. A legszélesebb demonstratív megmozdulást április 4-re tervezik a városban. Az ország felszabadulását megelőző napon — április 3-án — kerül sor az ünnepélyes zászlófelvonásra, az új KISZ-tagok fogadalomtételére. Este a Bartók Béla Művelődési Központ ünnepi műsoros estet rendez, ugyancsak este fáklyás felvonulás is lesz a városban. Április 4-re tervezik Varga Imre szobrászművész alkotásának, a Radnóti-szobornak a felavatását. Az ünnepi tanácsülésen sor kerül a Mohács díszpolgára cím adományozására. Ekkor adják át a város díszplakettjét, amit Kiss Nagy András szobrászművész készít. További jelentős eseménye lesz még a felszabadulási évfordulónak az újmohácsi „felszabadulási” klubkönyvtár átadása. Erre a tervek szerint május 1-én kerül sor. Koreográfus — Bogár Richárd 1/ erek szám: tegnap éppen ^ a huszonötödik próbát tartotta meg Pécsett Bogár Richárd, a Fővárosi Operettszínház neves koreográfusa. — Gyilkosság! — harsogja fejünk felett a hangszóró, de nem kell megijedni, csak próbára szólítanak. A West side storyról van szó ugyanis. Január 23-án kerül színpadra Pécsett a West side story Vámos László—Miko- lay László rendezésében, Bogár Richard koreográfiájával. A huszonötödik próba egy rövid szünetében vele folytattunk párperces beszélgetést. — Lényegében ugyanazt a koreográfiát .tanítom be, amelyet az eredeti szövegkönyv alapján az Operett-beli bemutatóra készítettem. Eltérések csak a helyi körülményekhez való alkalmazkodásból adódnak. Nevezetesen: a két bandát 9—9 emberrel tudtuk megoldani az Operettben, itt viszont csak 5—5 emberrel, lévén kisebb létPécsi színpadon a West side story számú az együttes. A műszaki gárda remek, világítás, díszlet, satöbbi, csakhát a színpad nem a legkitűnőbb. A táncosokkal, a színészekkel, a zenekarral nagyszerűen lehet együtt dolgozni, úgy fogalmazhatnék: egy kiváló profiegyüttessel találkoztam itt, de nehézségek persze akadnak. — Mégpedig? — Sajnos, nagyon kevés ez a próba. Ezen a darabon New Yorkban egy évig dolgoztak, de még mi az Operettben is két hónapig. Ügy tudtuk megoldani, hogy szezon végére tettük, s két hónapig a benne játszók semmi mást nem csináltak, csak ezt. A pécsi színháznál sajnos, erre nincsen lehetőség, részben azért, mert a színház hatalmas repertoárja miatt a színészeknek, táncosoknak egyidejűleg más élfoglaltságuk is van, részbeú azért, mert eleve kevés idő áll rendelkezésre. Mégis remélem, hogy ezzel a tehetséggel és művészi hozzáállással jó munkát végzünk. — Hány alkalommal dolgozik még a balettel? — Megint úgy kell kezdenem: sajnos ... már csak a főpróbákra jövök le. — Mit jelentett önnek ez a megbízatás? — Hallatlan öröm számomra, hogy a nagyszerű Pécsi Balettel dolgozhatok. Az örömhöz az is hozzájárul, hogy eddig még nem jártam Pécsett. Az embernek annyi a dolga ...És bár egyszer-kétszer befújt itt a hó. mégis nagyon megkapott ez a csodálatos város. Ezért elhatároztam, hogy máskor is eljövök, ha másként nem, turistaként,.. OD i
