Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 filter Dunáimul napio XXV».évfolyam,5.siam Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.január7.,szerda Szabályozók? A z emberi cselekvés fő ■í®' mozgatórugója az érdek. Következésképpen társadalmunk és gazdaságunk tömeges jelenségei, fejlődésének tendenciái — akár kedvezők azok, akár kedvezőtlenek —, az érdekviszonyok közvetlen és áttételes hatásaira vezethetők vissza, így vagyunk a reform különböző jelenségeivel is. örülünk, hogy kedvezőbben alakult az ország külkereskedelmi helyzete, mint előzőleg tervutasításra, központi direktívára bármikor. Közben azonban az 1968-hoz képest egyes területeken romlott a hazai áruellátás, örülünk, hogy végre csökkent a népgazdaság készlet- növekedésének üteme. De nem örülünk, hogy az üzletek készlete, s főleg a keresett cikkek választéka is lényegesen csökkent. A felsorolt eredmények éppen úgy, mint a hibák, lényegében az új mechanizmus szabályozó és érdekrendszerében lévő pontatlanságok tükröződései. Az alapelvek, sőt a fő szabályok is kiállták a gyakorlat próbáját, a részletek azonban finomításra szorulnak. Ez természetes és senkit nem ért váratlanul. Bonyolult gépezet a gazdaság, beszabályozása nem is sikerülhetett egyszuszra. De vajon több lépcsőben, sorozatos finomításokkal elképzelhető-e olyan szabályozás, amely minden vállalat valamennyi döntésének megannyi vonatkozását közvetlenül a legcélszerűbb irányba befolyásolja? Ezt ugyanolyan naivitás várni, mint azt hinni, hogy az elektronikus agy valaha is feleslegessé teszi az emberi gondolkodást. Az ilyen mechanikus nézetekkel azért szükséges foglalkozni, mert mostanában divatos minden hiba láttán kizárólag a szabályozást okolni. Gyakran a közgazdasághoz értő és a hibát vétő vezetők is élnek ezzel a módszerrel. Kevés a szén és a cement a Tüzép-telepe- ken? Nincs elég olajkályha és olcsó télikabát? Leválik a gyerekcipő talpa? Ilyenkor gyakran a szabályozásra hárítanak a szakemberek, s a reformot emlegetik a kárvallott fogyasztók. Pedig nincs olyan mechanizmus vagy szabályozó rendszer, amely a vállalatok piackutató szervezetei helyett képes lehetne pontosan számba venni a várható szükségleteket A szabályozó rendszer finomításától joggal várhatjuk, hogy elejét veszi néhány, a helytelen ösztönzésből adódó gyakori hibának, például a kereskedelem indokolatlan készJetcsök- kentési törekvésének. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy vannak vezetők, akik szakmailag irányító, szervező- és elemző- képességek dolgában vagy éppen morálisan nem képesek felzárkózni a nagyobb vállalati önállósággal és az új helyzettel járó feladatokhoz. Ügy döntenek például, mintha az új hatáskör korlátlan szabadságot jelentene — a gazdasági célszerűségtől függetlenül —, s ezt is és akár az ellenkezőjét is határozhatják. Vagyis nem mindig a szabályozó eszközökkel van baj. Előfordulhat, hogy a hiba a vezető „készülékében” van. Lehet is, kell is a gazdasági szabályozás. nem szabad félni a személyi konzekvenciák levonásától sem. Végül is a gazdasági reform sikere emberektől. nem utolsósorban hozzáértő vezetőktől függ. Alapvető célkitűzés: a kiegyensúlyozott belföldi élelmiszerellátás biztosítása Dr. Dimény Imre beszéde a% élelmiszeripar vezetőinek tanácskozásán A tartalomból Hogy állunk a filmklubokkal? (3 oldal) Csökken a diákok túlterhelése (5. oldal.) Terjed, az influenza (5 oldal) Amikor a tv-ben Kloss kapitány hadakozik... <5. oldal) Kedden az ÉDOSZ székházában az élelmiszergazdaság feladatairól tanácskoztak a minisztériumi, az iparági és az üzemi vezetők. Az értekezletet dr. Sághy Vilmos, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. Elmondta, hogy az élelmiszergazdaság számára az elmúlt év sikerrel zárult. Az eredményeket — főleg a mezőgazdaság területén — idén nem lesz könnyű túlszárnyalni. Az újévben a mező- gazdasági termelés egy százalékos növekedését irányozták elő, az élelmiszeripari termelés tervezett növekedése pedig hat százalékot tesz ki. A tavalyi forgalmi adatokhoz képest az élelmiszeripar belkereskedelmi értékesítése 6—7 százalékkal, az export- forgalom pedig — devizaforintban számítva 8—9 százalékkal lesz nagyobb. Fő feladat a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése Az új év alapvető célkitűzése: a kiegyensúlyozott belföldi élelmiszerellátás biztosítása. A gyártóknak és a kereskedelemnek gondoskodniuk kell arról, hogy az alapvető élelmiszerekből kielégítő választék és az év minden szakában megfelelő készlet várja a vásárlókat.— Meg kell szüntetni azokat a problémákat is, amelyek az elmúlt évben a kis keresetű dolgozók élelmiszerellátásával kapcsolatban komoly bírálatokat váltottak ki. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mezőgazda- sági termelés és felvásárlás, valamint a feldolgozás között ma még nem minden területen megfelelő az összhang. A gondok jó részét a mezőgazdasági, illetve a feldolgozó ipar fejlődése között mutatkozó aránytalanságok okozzák. Így például a kenyérgabona-termelés felfutásával nem tartott lépést a raktártér bővítése. Ezért a tavalyi felvásárlásból közel egymillió tonna gabonát csak szükségtárolókban tudtak elhelyezni. A tanácsi irányítás alatt álló sütőipar 15 év alatt 25 százalékkal több kenyeret és 60 százalékkal több péksüteményt adott. A kenyérből már megfelelő készleteket tudnak biztosítani, ellenben a minőséget továbbra is sokan kifogásolják. A helyzet megváltoztatására tavaly kormányszinten intézkedéseket hoztak. Az illetékesek lényegében több szektor működése mellett foglaltak állást; szövetkezeti, valamint magánsütödék létesítése is lehetővé vált. A hazai mezőgazdaság egyik leglényegesebb feladataként emelte ki a szarvasmarhatenyésztés fellendítését. 1969 utolsó hónapjaiban ár- és egyéb intézkedésekkel megteremtették a termelők nagyobb anyagi érdekeltségét. Árintézkedések a háztáji gazdaságosban meglevő lehetőségek jobb kihasználását is elősegítik. Arra lehet számítani, hogy a háztáji gazdaságokban lassul a tehénállomány csökkenésének üteme, a sertés- és baromfiállomány pedig gyarapodik. A fejlődés fontos rugója lehet, hogy a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége 8 százalékkal lesz nagyobb. Az élelmiszerek árszintje változatlan Dr. Dimény Imre ezután arról szólt, hogy a hazai élelmiszeripar tavaly alapvetően kielégítette a lakosság igényeit. 1969-ben az előző évinél 8 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelem élelmiszer-forgalma. Négyszáz új élelmiszeripari termék került a piacokra. A rendelés rugalmasságának hiánya miatt azonban nem minden új terméket lehetett megvásárolni. Ezért a jövőben az eddiginél nagyobb jelentősége lesz az élelmiszer- ipari és mezőgazdasági mintaboltoknak. Az élelmiszerek árszintje • mondta — két év óta lényegében változatlan, sőt egyes termékcsoportoknál — részben kiárusítási jelleggel árcsökkentésre került sor. Az Igényeket nem minden árucikkből sikerült maradéktalanul kielégíteni. A sertéshúsból, a szalonnából és egyes olcsó húsárukból például időszakos hiány volt. A sertéshús-termelés mennyiségi adatai sem kielégítők és a termelés gazdaságossága is kívánni valót hagy maga után. A miniszter hangsúlyozta: a népgazdaság összes exportjának mintegy 22 százalékát — a tőkés exportnak pedig hozzávetőleg 40 százalékát — az élelmiszergazdaság teljesíti. Az export nagysága — devizában kifejezve — évente közel 200 millió rubelt és több mint 200 millió dollárt tesz ki. Az élelmi- szeripari vállalatok eddig sokat tettek a minőség javítására és a választék bővítésére. Az eredményekkel azonban mégsem lehetnek j elégedettek. A választék és a minőség terén még mindig j adódnak problémák. Ezeken sürgősen változtatni kell. A vállalatoknak a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniok a baráti pia- j cok igényeinek felmérésére és a piaci helyzethez való ; gyors, rugalmas alkalmazko- j dására. Megemlítette a mi- I niszter, hogy az exportálás- ! nál nem alakultak még ki azok a formák, amelyek a termelő üzemek közvetlen érdekeltségét biztosítanák. Melléküzemi tevékenység — törvényes keretek között A miniszter ezután arra a sokszor felvetődő kérdésre válaszolt; egyáltalán miért van szükség a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységére akkor, amikor elég tennivalójuk van a mezőgazdasági termelésnél is. Bebizonyosodott, hogy a törvényes keretek között folytatott melléküzemi tevékenység minden szempontból megalapozott és helyes. A mezőgazdasági üzemek j összes árbevételének tavaly | 16 százalékát tette ki a mel- | léküzemági munka. — A 10 milliárd forintos árbevételnek 20 százaléka a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítéséből, 14 százaléka pedig az áruk feldolgozásából származik. 1 A miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek jogi problémáit — amelyek a közgazdasági tevékenységgel kapcsolatosak — a negyedik ötéves terv kezdetéig az illetékes tárcákkal és főhatóságokkal közösen rendezik. Ezután az élelmiszeripar jelenlegi szervezetének korszerűsítéséről szólt — Meg kell fontolni, hogy bizonyos szakmákban az önmagukban is életképes gyáregységekből önálló vállalatokat szervezzenek — mondta. — Így a piaci impulzust gyorsabban és közvetlenebbül jutnának el a termelés helyére és az anyagi érdekeltség elve is közvetlenül hatna. Versenyt a vállalatok között Ét eleji kfirjárat Előtérben a műszaki fejlesztés Nagyszabású tervek a Hirdi Kenderfonóban Év eleji körsétánk során ellátogattunk a megye néhány üzemébe, gyárába: hogyan alakult az elmúlt év során a vállalati műszaki fejlesztés, milyen értékű beruházásokat eszközöltek, és az idei tervek során milyen változás várható? Sopiana Gépgyár A miniszter szerint az élelmiszergazdaság szervezetének korszerűsítését úgy kell végrehajtani, hogy a termelő egység (a vállalat) önálló elszámolási egységként jövedelmezően tudjon működni. A szervezeti korszerűsítéssel ugyanakkor olyan helyzetet kell teremteni, hogy a monopolista pozíciók gyengüljenek, illetve megszűnjenek és kialakuljanak a vállalatok közötti verseny feltételei. A dolgozók közvetlen anyagi érdekeltségének szintén jobban kell érvényesülnie. Végezetül a negyedik ötéves terv időszakában az élelmiszertermelés feladatairól elmondta: az élelmiszer- ipar fejlődésének üteme előreláthatólag évente 6—7 százalékos lesz majd. Az elmúlt évben a gyártásfejlesztést főleg a gazdaságosságot javító intézkedések, a központi szerszámélezés és a betétkésgyártás jelentette. Igen fontos volt két gyártott géptípus szerszámainak ké- szülékezése és a pasztőröző gépek szórófejének fröccsöntéssel, porcelánból való előállítása. A műszaki fejlesztés az előirányzott háromszázezer forint helyett fél milliós megtakarítást eredményezett. Az idei év tervei között szerepel a központi élezés továbbfejlesztése, új, ösztönző szerszámfelhasználási rendszer bevezetése — a megtakarított érték 10—15 százaléka a dolgozók premizálását segíti elő —, valamint tervbe vették a hegesztőpark fejlesztését további gépvásárlással. Hirdi Kenderfonó Tavaly az építkezések során az előző 30 millió forintos tervben szerepelt vállalások során felépült egy kétszázhúsz négyzetméter alap- területű raktárhelyiség. Üj olasz gyártmányú kenderszál- nyújtó gépet, szovjet szálelőfonógépet és magyar gil- fonógépet vásároltak három és fél millió forint értékben. ötszázötvenezer pár cipőt és papucsot gyárt ebben az évben a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat cipőüzeme, ötvenezer párral többet, mint tavaly. Űj termékek gyártását is szorgalmazzák, februárban kerül szalagra a. fonott férfi víkendcipő, és a negyedik negyedre tervezik a leánykacsizmák gyártását, mely iránt máris nagy az " - deklődés. Foto: Szokolai A dolgozók egészségügyi, hi- géniai igényeinek megfelelően a központi klímajavítás érdekében porelszívó berendezést, az üzemi ivó- és fürdővíz ellátás érdekében egy víztisztító berendezést állítottak üzembe. Átszervezéssel megoldották a ponyva-kivar- rás technológiáját, ami az export növekedését eredményezi. Idén szövőcsarnok bővítéssel — kétmillió forint — újabb 15 szövőgép beállítását teszik lehetővé. Bővítik a szociális létesítményeket. Még az idén elkészülnek az öltözők, fürdők és a javítóműhely. Egymillió forintért a Szovjetunióból újabb két szövőgépet vásárolnak. A távlati tervekben szerepel egy kétszintes üzemi konyha, étterem, út és csatorna, valamint egy szennyvíztároló építése. Ezt a hétmillió forintos beruházást kiegészíti a Hird—Vasasa— Hosszúhetény regionális vízművekhez való vízhálózat építése, amelyet a megyei és a járási tanácsokkal kooperálva oldanak majd meg. Fémipari Vállalat A műszaki fejlesztés fő irányadója a kapacitás fejlesztése és a régi gépek cseréje. 1969-ben egymillió-hétszázezer forint értékben két láncfűző gépet vásároltak a központi telep számára, melyek most februárban kezdik meg a termelést. A gépek egy év alatt megtermelik önköltségi árukat. Az idei másfél milliós beruházás során műanyag-fröccsöntőgép kerül a György-aknai üzembe, ahol tömegcikk jellegű anyagokat — szifon alkatrészek, dugók, kéziszerszám nyelek — fognak gyártani. Az 1-es számú telep részére a korszerű autójavítás nélkülözhetetlen műszereit — kerékdőlés beállító, szervizkészülék, fényszóró beállító — háromszázezer forint értékben szerzik be. Két új univerzális esztergapad és egy lapos lánchajlító gép vásárlása a géppark felfrissítését szolgálja. K.F. Bolgár kormányküldöttség érkezett Budapestre A bolgár műszaki hét megnyitására kedden Ivan Popov professzornak, a Bolgár Tudományos és Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság elnökének vezetésével három tagú kormányküldöttség érkezett Budapestre. t i
