Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
6 Dttnantau napi» 1970. járulói 31 Emlékezés Debrecenben és Belgrádban dr. Berze Nagy Jánosra Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete dr. Berze Nagy János néprajz- tudós tiszteletére — a Pécsett tartott ünnepélyes megemlékezés idején — az egyetemi hallgatóknak ünnepi tanórát tartott, ahol oktatásszerűen dr. Berze Nagy János néprajztudós életét, munkásságát méltatták és műveiből, nép- hagyománygyüjtéseiből adtak elő. Belgrádban nemrég megjelent „Etnolski Pregled” 8—9. száma „Madarslci Folklorist Berze Nagy János’’ címmel méltatást közöl dr. Römer Béla zágrábi egyetemi magister tollából. Dr. Römer e tanulmányában — dr. Berze Nagy János arcképét közölve — összehasonlítást tesz Vük Karadzics kiváló szerb folklorista és dr. Berze Nagy János néprajztudós között. Megállapítja, hogy mind a ketten pásztorok fiai voltak, munkájuknak kifejtésében sok küzdelemben, nehézségben volt részük, hatalmas folklórkincset gyűjtöttek és mentettek meg a feledés homályából és mindezt tudományosan feldolgozták. A súlyosbító és enyhítő körű1 m^nyékről A gyermekülés bűntettéről Mohácson egy háromgyermekes családanya nemrég negyedik gyermekét szülte meg, majd közvetlenül utána az újszülött leánycsecsemőt megfojtotta. Az ügyet a jövő hónap elején tárgyalja a Pécsi Megyei Bíróság. A „gyermekülés” bűntettkategória az utóbbi években gyakran kerül a bírósági tárgyalótermek asztalára. Erről beszélgettünk dr. Tárkányi Ernő megyei bírósági tanácsvezető bíróval. — Sajnos, az utóbbi időben nőtt a „gyermekölés” bűntet- j teinek száma a megyében, — igaz. hogy abszolút száma a többi bűntetthez képest alacsony — mondta a bíró. — Ezt bizonyítja az is, hogy ez év január 8-án is hasonló ügyet volt kénytelen a Megyei Bíróság tárgyalni, amikor is Dunaszekcsőn egy ápolónő ölte meg ugyancsak közvetlen a szülés után — házasságon kívül született gyermekét. A bíróság 4 évi szabadságvesztésre ítélte. — A régi BTK az úgynevezett „gyermekóiési” bűntettet enyhébben rendelte bUntetni, ha az anya a házasságon kívül született gyermeke ellen követte el cselekményét. Az új BTK viszont ezt az enyhébb elbírálás alá esd cselekményt nem szabályozza külön, önálló bűntettként, hanem ezt is emberölésnek tekinti. Miért ez a változás? Kf»ii l«i«i ötletes cégtáblát láttánk Pécsett az Űttörő utcában. Egy 1000-es Skoda jobb első sárvédőjére festett felirat adja tudtul a világnak és az érdekelteknek, hogy a kerítés mögött karosszériajavitó dolgozik. — Az új BTK megalkotásánál a törvényhozó abból a felismerésből indult ki, hogy a gyermekölés gazdasági, társadalmi, erkölcsi okai nagy- ban-egészében kiküszöbölődtek, a házasságon kívül szülő anya nem esik hátrányos megítélés alá és a társadalom az úgynevezett törvénytelen gyermek fogalmát nem ismeri többé. Az új BTK tehát a gyermekölés bűntettét hasonló súllyal ítéli meg. mint az emberölés bűncselekményét. — Ennek ellentmond az az ítélkezési gyakorlat, amely szerint a bíróságok az újszülött gyermekét megölő anyát mégis általában enyhébben büntetik. Miért az ellentmondás? — A Legfelsőbb Bíróság számos ítéletében kifejtette, hogy főként falun még sok esetben ma is „erkölcsi rosz- szallással” tekintenek a leányanyára. A gyermekölést tehát az emberölésre vonatkozó álta'ános szabályok szerint ítéli meg a bíróság, ellenben a büntetés kiszabásánál nyomatékosan figyelembe veszi — enyhítőként — a házasságon kívüli szülést. — Gyakori, hogy a házasságon belül született gyermekét megöld anyát is enyhébben bünteti a bíróság. Ugyanis emberölésért 5—15 évi szabadságvesztés a kiszabható, mfg gyermekülésért általában ennél kevesebb. Miért? — Ennek oka: a bíróságok a cselekmény alapos megítélésénél nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a szülési folyamattal rendszerint együtt jár bizonyos fokú szorongás, félelemérzet, nagy vérveszteség, esetleg sokk is, mint biológiai tényező. Ebben az állapotban az éles ítélő és elhatároló gondolkodási folyamatok kárt szenvednek. Tehát ha nem elmebeteg, nem is elmegyenge az anya, ez az állapot — ha egyéb körülmények is járulnak hozzá — az anyát primitív reakciókra és megoldásokra hajlamosítja. — Mivel magyarázható akkor, hogy némely esetben viszont — mint a közelmúltban is történt — a megyei bíróság a nemcsecesmökorú gyermekét megölő anyát a maximális, tehát a IS évi szabadságvesztéssel sújtotta? — Hangsúlyozni kell: az enyhébb megítélésre csak akkor kerülhet sor, ha az anya a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után öli meg gyermekét és egyéb, a kivételes elbírálást indokló körülmények is felmerülnek, mint például: a családi életnek a szülés időpontjában való megbomlása, a már meglévő gyermekek nagyobb száma stb. Megtörténik: az anya az ólést a szüléssel együttjáró olyan kivételes i testi-lelki állapotban követi el, amely — az orvosszakértő szerint is — képtelenné tette, vagy jelentős mértékben korlátozta cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében. Ilyenkor a törvény szerint a büntetést korlátlanul is enyhíteni lehet. Megjegyzem: az utóbbi eset ritkábban fordul elő, de hangsúlyozom azt is: — amikor az említett kivételes körülmények nem forognak fenn — a bíróság súlyosítóként értékeli az anyának a saját gyermeke ellen elkövetett bűntettét. — Eléggé gyakori tehát az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, a gyermekölés. A bíró elvtársnak mi a véleménye: mit lehet tenni a megelőzés érdekében? — Egyik: a helyi társadalmi szervek fokozottabb felvilágosító munkája, tudatosítani például: a gyermeket állami gondozásba veszik, ha a szülők valamilyen ok miatt nem tudják felnevelni. A másik: a sokszor hangoztatott családtervezés. De talán a legfontosabb: kevesebb lenne a gyermekélet elleni bűn- cselekmény, ha a teherbe esett valamennyi nőt nyilvántartásba vennék, mert így mindre kiterjeszthető lenne a terhességi tanácsadás, a gondozás. O. F. KIBEDI Mosolyogva nyit ajtót, madár ül a vállán, a nyak védő hajlatában és fejét odasimítja a színész arcához. Simi kutya is ott serte'pertél körülötte, vendégköszöntő farkcsóválással. Kibédi Ervin, a Vidám Színpad művésze, a kedvelt nevettető szereti az állatokat Konyhájuk mellett kis szoba, a falon csupa üvegház. A műszálra erősített faágon, alvásra készen pintyek ülnek koszorúban. Kivájt dísztök belsejéből élő fekete gyöngyszemek fénylenek elő, tollpihe csomók hegyesedő csőrrel. Eltűnt pécsi irodalom A magyar Horácz Amikor 140 évvel ezelőtt, 1830. január 30-án hetvenhat éves korában teljesen magára hagyottan budai lakásán meghalt, kiderült, hogy annyi pénz sem maradt utána, amennyiből koporsóra tellett volna. Egy jótékonykodó özvegyasszony költségén temették el a századeleji óda- költészet nagy alakját, Virág Benedeket. Tabáni lakószobájának egész bútorzata egy fenyőfaágyból, könyvespolcból, asztalból és 3 szalmaszékből állott. Gyakori vendégei: Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Bajza József és mások télen nem sokáig tartózkodhattak nála, mert nem volt téli tüzelője. Bundákba burkolva, félig dermedten, késő éjfélig fordítgatta nagy mestere. Horatius, vagy ahogy ő írta „Horácz” ódáit. El is készült műveinek teljes fordításával. Ha verseit a mai olvasó porosnak is érzi már, emlékezzék arra, hogy Virág Benedek saját korában verseivel nemzedékeket lelkesített és tanított hazaszeretetre. A jobbágycsaládból származó költő komoly intései az egész nemzethez szóltak, különösen erősen ostorozta kora elpuhult ifjúságát: „Vesszetek el, mostoha fajzatok!” — dörögte. A dicső elődök példáját állította eléjük követésre. Változás című versében a nemességre hárítja a felelősséget a nemzeti felbuzdulás el- hamvadásáért: „Most teszik ki, mi volt tüzed; játék volt s mint füst elenyészedett.” Vidág Benedek ifjúságáról keveset tudunk. Iskoláit a nagykanizsai és a pécsi gimnáziumban végezte, majd belépett a pesti pálos rendbe. A teológia tanulmányozására ismét Pécsre jött. Pécsett kezdett el levelezni Ányos Pállal, aki a párosrímű alexandrinusok írására serkent- gette. Céljuk közös: a magyar költészet művelése az elhanyagolt nemzeti nyelv fejlesztésére. Székesfehérvárra kerülve a pálos rend feloszlásáig gimnáziumi tanárként a latin nyelvet tanította. Mint kiérdemesült tanár megy nyugdíjba, de függetlenségét, bár nagy nyomorban élt. mindvégig megtartotta. Hazafias versei egyes lapokra nyomtatva kézről kézre jártak, s hol lelkesítő, hol korholó hangjukkal hatottak az olvasóra. Virág Benedek szerette a békét, a nyugalmat. Ezért emeli fel szavát a napóleoni háborúk embertelensége ellen. Az emberi béke eljövetelét hirdeti, mert „a soká tartó viadal piacán a szeléd lelkek fene tigrisekké válnak. elszokván az igaz s az érző emberi szívtől.” (Békességóhajtás — e versre Kodály 1 Zoltán nagyhatású énekkari művet komponált.) Nevét elsősorban Horatius- fordításai, lelkesítő versei, nagy történelmi munkájának, a Magyar századoknak hazafias szelleme őrzi. Igen jelentős volt az a hatás is, amelyet kortársaira gyakorolt, főleg Csokonai, Berzsenyi és Vörösmarty költészetére. Nemcsak előkészítette az utat Berzsenyi ódaköltészetének, de a felvilágosodás szélesebb köreibe is át akarta menteni a klasszikus ókor örökségét. A „szent öreg” emlékét Kosztolányi Dezső szép verse ma újból idézi: Sokszor megállók most, hol ő [lakott rég s alázatosan és magamba szálló lélekkel kérdem, mi maradt [belőle? (Ének Virág Benedekről) Tóth István Komolytalan royaf KERÜLETI TÉVÉ-VETÉLKEDŐ — Mi, a Magyar TÉVÉ szeretettel üdvözöljük mindkét nemes vetélkedő kerületet, ebben a hallatlanul izgalmas, holttestet is feltámasztó maratoni küzdelemben. Engedjék meg, hogy egyúttal szeretettel üdvözöljem a Közönséget, a Lexikont, a Sakkozókat, az Értelmező Szótárt, a Kuglizókat, a betegségéből felépült Zsiga bácsit, akinek a továbbiakban is minden jót kívánunk. Győzzön a jobbik! És most feldobunk egy pénzdarabot, fej, vagy írás... Az egyik kerület nyert. Brá- vó! Még megjegyezzük, ha valaki a kerületből hozzá akar szólni elnyűhetetlen, nemes vetélkedőnkhöz, akkor hívja fel a 122-126-os számot. — No nézzük az első kérdést. (Papírzörgés)! Ki lakott a Karpfenstein utca 16. szám alatt? A Magyar Tudományos Akad 5mia tagja volt, afrikai király és ekkora szakálla volt? — Brrr ... (A csengő). — Igen, igaza volt, mindössze egy másodpercet használtak el! Megadja a zsűri a két pontot? — Meg! — Most jöjjön a másik kerület. Első kérdése? (Papírzörgés)! Hogy hívták az első magyar villamost? — Sárga rém! Brrrr. .. Második kérdésünk. Építész volt a Rottenbiller u. 10. sz. házat építette, ahol ma egy nadrágkészítő kisiparos lakik? — Kis Fekete Vendel! Brrr... — A vezetékneve jó, a keresztneve nem. — Megadja a zsűri? — Meg! Bravó! Most az egyik kerülethez egy kérdés. — Az első magyar kuglizó volt. Itt lakott a kerületben és az, egyetlen ember volt, | akiről nem neveztek el utcát. | Feszült figyelem. A lélegzet elakad, a sok millió tévénéző szíve egyszerre dobban, a szem kiguvad ... most... most... látjuk a versengésből szerencsésen felépült Zsiga bácsit, amint a homlokán kidagad az ér és lüktet. A XX. század csodája! Milyen hatalmas eszköz a TÉVÉ. — Nemcsak egyhangú tájakat mutat be, hanem magát az embert, a XX. század legizgalmasabb jelenségét, a gondolkodó embert, amint ül, ül, ül és hála a magyar konyhának, kissé gömbölyded. Itt Ül az ember, elmélyülten néz maga elé, mert valahol a lelke mélyén már homályo- sodik a gondolat, hogy ki az akiről utcát nem neveztek el, pedig megérdemelte volna, mert ő volt az első magyar kuglizó. — Bravó egyik kerület! Meg van a válasz. — Eddig mindössze 26 másodpercet használtak el! Izgalmasabb ez, mint egy holdutazás, mint egy autóverseny, hisz ott is több másodperc kallódik el. A taps lélekben kitör, a sokmillió néző otthon tapsikol, mert olyan élményben volt része, amiben csak ennek a századnak ez embere és csak a TÉVÉ nézői részesülhetnek, hogy nemcsak hallja, hanem látja is a gondolkodó embert. Sőt, ha szerencséje van, még a körszálló vendégeit is láthatja étkezés közben. Izgalmasabb ez, mint a Kloss kapitány, ami sajnos, véget ért. Szerencse, hogy a kerületi verseny nem ért véget, mert nemcsak néhány- száz kerület van, hanem a kerületekben utcák is és már látom a jövőt, mint a Puskin utca kihívja a Szentkirályi utcát. Bízom, hogy itt sem állunk meg. Sor kerül még a vidékre is és még megérem (ha megérem), hogy szó lesz itt Pécsett a Kossuth Lajos utcáról is és majd rám is kerül a sor, hogy ebben és ebben a házban lakom. Ha írásaim révén nem is, de a TÉVÉ vetélkedő jóvoltából halhatatlan leszek. Legfeljebb némi változást javasolnék, mert évtizedek folyamán a megszokás révén felmerülhet az emberben a gyanú, hogy talán unalmassá válik. Sakk már volt, kugli is, de később egy ping-pong meccset is le lehetne játszani előtte, vagy 11-est rúgatni. Akár a szerencsére is rá lehetne bízni és megfogni a Lóri papagájt és vele húzatni j a cédulákat Mert kell ez a kis vizuális élmény a magyarnak. Szöllősy Kálmán A vidám színek között szomorú szürkeség: — Ez a kis toprongyos a legöregebb. Nyolc éves. Minden áldott este védelmezőn körbeülik a többiek. Az a kék és ez a sárgamellényes egy venezuelai pár. A piros, a tigrispinty, Afrikában, Indiában, Ázsiában él. Ökegyel- me afrikai. — És sorraveszi, bemutatja valamennyit, ráérősen elidőz pintybirodalma előtt. Ügy tűnik, karaktereket, jellemeket formálnak a színek ezekből a madarakból: piros mefisztó szemöldökével kajánul vigyorog az egyik, megközelíthetetlen szigorúság fekete-fehér apáca- ruhájában a másik, kis toprongyos megtestesült csalódás. Sárgaréz házában kis mókus szunyókál: Menyus. A beszédre fölneszei és hirtelen leszalad gazdája lábához. Villámgyorsan töri a mogyorót, nem is töri: fűrészeli. Hatalmas farkát könnyedén libegted maga után, szétdobálja a héjat. Aztán kis bőröndben turkál, kiemel egy gesztenyét és bűntudattal, hátranézegetve viszi házába a szokatlan időben szerzett kincset. Ott elfészkelődik és halkan működésbe lép a fűrészgép. Az olajkályha egyenletes meleget áraszt, a neoncsövek nappali fényt. Az orchideák és breméliák jólesően nyújtózkodnak, azt hiszik napfényt kapnak, melegebb égöv alatt. Pedig csak egy mini- botanikuskert lakói. — Mi ez, egzotikus kert? — Sokan feltették már <* kérdést és én sokszor válaszoltam, — rosszul: orchideagyűjtő vagyok — mondja. — Pedig dehogy vagyok én gyűjtő. Egyszerűen csak ter- mészetszerető vagyok. Próbálom megteremteni közvetlen környezetemben azt a világot, amelyben jól érzem magam. Nincs időm a természetet járni, ezért hál idehozom magamnak. Külön kalitkájában a na- rancssárga-harzi kanári ebben a pillanatban rázendít végtelen énekére. A nyarat idézi, az eget egyenes vonalban ostromló oacsirtákat. De meditációra nincs idő, máris előkerülnek a fiókból a tranzisztoros csodák — ön- előhívós fényképezőgép és automatikusan működő diavetítő. Zúg a filmfelvevő is, az ősz, s tél. a tavasz, és a nyár utánozhatatlan színeit rajzolja a fehér vászonra. Megörökíti a virág nyílását, a szél hangiát. ami ugvanott, ugyanakkor soha töhhé nem hailogtaria úgv a fákat, — megmenteni és visszaforgatni valamit az időből, az ismé- telhetetlen valóságból. I f
