Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
ITT?, január 31. DuTiatitmi híiwi« • • „ Összeházasították” a B4-es típust Uj külsejű tízemeletes házak a Szigeti városrészben Mégis lehet változatosan építkezni Aki az épülő új Szigeti városrész mellett halad el Pécsett. új külsejű tízemeletes házakat lát az északi részen. Bár e házak több vonatkozásban - emlékeztetnek azokra " a ' tízemeletesekre, amelyeket Űjmecsekalján már megszoktunk, alapjában véve mégiscsak mások. Nagyobbak, tagoltabbak, loggiájuk van, újszerű a tetőkiképzésük stb. Régi panel, új variációk Az építészek betű- és számjelekkel szokták megkülönböztetni a háztípusokat egymástól. Az op-art mintás oldalablakú négyemeletes uránvárosi házakat például D4-es típusnak, az eddigi tízemeleteseket pedig K4-eseknek nevezik. Mint megjegyzik, e kettő „házasságából” született meg az új tízemeletes, a K6. Nyári József és Erdélyi Zoltán, a Pécsi Tervező Vállalat mérnökei szerényen bőszéinek munkájukról, pedig minden jel arra mutat, hogy a „házasílás” sikerült. Száz százalékosan fel tudták használni a régi panel- . sablonokat, 49 négyzetméter alapterület jut egy lakásra, tehát. 2.6 négyzetméterrel több, mint a régi tízemeleteseknél. Minden második lakásnak loggiája van, melyet talán azok tudnának a legjobban értékelni, akik a jelenlegi loggia nélküli — tízemeletesekben élnek. A K6-os típus 80 lakást • tartalmaz, tehát kétszer any- nyit, mint a mai tízemeletesek. Az .tetejéről elhagyták "a ’' „kopolit”'-nak 4 nevezett henger alakú gépházat,’ s egy új szintet építenek á helyébe, raktárhelyiségekkel, szárítókkal. Az új szint, a plusz mennyiségű szárító- és raktárhelyiség lehetővé tette, hogy az épületek földszintjén felszabadítsanak néhány helyiséget. Ennek megfelelően minden K6- os típus földszintjén egy üzlethelyiség, vagy szolgáltató részleg — a Honvéd utca sarkán épülő tízemeletes földszintjén például fodrászat — lesz. Változatosabb városkép Az építészek csak kezdetnek tekintik a K6-os típust. Erdélyi Zoltán egy kereszt, vagy csillag alakú tízemeletes blokkot akar az uránvárosi tejüzem közelébe tervezni. További variációkat tartalmaz a Szigeti városrész északi részének teljes beépítési terve is, melyet Dénesi Ödön, Tillai Ernő, Papp József építészmérnökök dolgoztak ki. A terv egyébként a közeljövőben kerül a Városi Tanács illetékesei elé. Az elképzelések szerint 250 méter hosszú, tízemeletes házsor szeli át a területet, mely előtt hasonló hosszúságú ötemeletes házsor áll. — Hogy a szokatlan méretek miatt az épületek külső képe ne legyen egyhangú, a házsorokat fürészfog-szerűen kívánják tagolni. További függőleges tagolásra nyújtanak lehetőséget a terepviszonyok, mert a Szigeti városrész északi fele nem olyan sík, mint Űjmecsekalja. A Rókus utca mentén ugyancsak tízemeleteseket akarnak „összeragasztani” — kiugró lépcsőházakkal. E házak tehát mások lesznek, mint a K6-os típusok. Fokozza a változatosságot, hogy élénk forgalmú üzletsorokkal, lépcsőzetes gyalogjárókkal ki. vánják övezni e blokkokat. Változatosságra törekednek a belső téralakításban is. A tervek szerint a lakások alapterülete 52.55. illetve 67.7 négyzetméter között váltakozik. Magától értetődik, az utóbbiakat már a nagycsaládosok számára tervezik — három szobával. Egyébként a kétszobásokban is olyan újításokat akarnak bevezetni (két loggia, étkező fülke, külön éléskamra, külön WC), amelyek az op-art mintájú D4-es típusból még hiányoznak. Valószínű, sem a szakemberek, sem pedig a közvélemény nem tartják majd hibátlannak e beépítési tervet. Már most felvetődött például, hogy nagyon sűrű a beépítés, s kevés a zöldterület. Azt azonban senki sem von- jajjceitségbe. hogy.; az. építészek ügyesen variálják a meglévő panel-sablonokat, s változatosabb lesz a városkép, mint Űjmecsekalján, vagy a Szigeti városrész déli felén. Reméljük, 1971 közepére az Építőipari Vállalat megjelenik majd a már ígért új sablonokkal, s ez további variációkra nyújt majd lehetőséget. Nagyobb lakás, mégis olcsóbb Hátra van még a legizgalmasabb kérdés: mibekerülnek az ilyen variációk? Nem lesznek-e drágábbak a lakások amiatt, hogy két megszokott ház panelelemeiből egy harmadik házat kerál- nak a tervezők? Nézzük például a két háztípus „összeházasításából” létrejött új tízemeletes ház költségeit! Ha e ház, valamint a hagyományos tízemeletes házak — közművesítés, valamint járulékos beruháIlyen, tízemeletes házak épülnek majd a Rókus utca mentén A Szigeti úti építkezés ma zások nélküli költségeit ösz- szehasonlítjuk, a következő képet kapjuk: Az egy négyzetméterre eső költség az új tízemeleteseknél 4280 forint, a réginél 4314. Az egy lakásra eső költség — ugyanebben a sorrendben — 210 ezer 150, illetve 233 ezer forint. Említettük már, hogy az új tízemeletes ház lakásai 49 négyzetméteresek, tehát 2.6 négyzetméterrel nagyobbak, mint a régiek. Az „összeházasítás” tehát azt eredményezte, hogy nagyobb lakást- lehet építeni — olcsóbb pénzért. Érdemes kissé eltűnődni e számokon. Különösen azoknak, akik azt állították, hogy nem lehet változatosan építkezni plusz kiadások nélkül. Az élet mást bizonyít! Magyar László Geológiai érdekesség: Hlganyérc a Bői kő-hegyen A Hegyaljai Ásványbánya és örlőműnek a sárospataki Botkő-hegyen lévő malomkőbányájában a fejtések előrehaladtával geológiai kutatásokat kezdtek. A kőzetvizsgálat során meglepetéssel tapasztalták, hogy egyes rétegek cihnabarit ércet tartalmaznak, amelynek higany- tartalma 0,2 és 1,5 százalék között váltakozott. A felfedezés után nyolc kutatófúrást mélyítettek a Botkő-hegyen, hogy a higanytartalmú telérek mélységét, kiterjedését megállapítsák. A fúrások azt mutatták, hogy a telep mélysége nem haladja meg a 8—10 métert, ez pedig bányászkodásra nem alkalmas. Elmúlt már egy esztendeje, hogy a televízió emlékezetes riportja olyan vihart kavart a cserkúti víz körül, hogy annak hullámai a mai napig is alig ültek el.‘ Égy nemrégiben kapott levél alapján ismét elmentünk Cserkútra, hogy megnézzük: mi a helyzet jelenleg, íme. a helyzet: Az Alkotmány utcában és a József Attila utcában betemetett árkok, helyükön álló közkutak vannak. Azonban valamennyi le van zárva, s krétával ráírva: nem iható víz. Horváth Bála községi tanácsi végrehajtó bizottsági tagtól tudjuk meg, hogy ezt a vezetékszakaszt már mossák, fertőtlenítik. A kutak betonalapja egyébként elég primitív kivitelezésű, s a kutakat is úgy helyezték el, hogy a kifolyócső alatt alig van helye a vödörnek. Odébb a Petőfi utcában temetetlen az árok, a lefektetett cső felső vége nyitva, s a Jakab-hegy- ről lezúduló olvadó hóié ebben az árokban hömpölyög tova. Fent a község felett a víztároló elkészült már, s jelenleg fertőtlenítik a KÖJÁL előírásai szerint. Ezt láttuk mi kintjártunk- kor, s ezt látják a cserkútiak is nap, mint nap. Azt azonban ők sem tudják, mikor látnak vizet, természetesen köz- kútból kifolyó, tiszta ivóvizet. Mi sem tudjuk. Ezért fordultunk kérdésünkkel Sallay Árpádhoz. a Mecseki Ércbányászati Vállalat beruházási osztályának vezetőjéhez. — Véleményem szerint a már felállított kutak február 15-re adnak vizet — mondta. — A továbbiakra sajnos, nem tudok érdemlegeset mondani, mivel a járási tanács döntése, mely szerint úgynevezett kerticsapot kell létesítenünk mindazoknál, .akiknél bányakár miatt ment el a víz, új helyzetet teremtett, módosítani kell a beruházási programot, amely ilyen lehetőséggel még nem számolt. Ugyanis mindenütt ki kell bontani a vezetéket, leágazásokat kell beépíteni és tovább kell vinni a vezetéket a házakba. Ebben szeretnénk a lakosság támogatására számítani. Ha ugyanis vállalják, hogy telken belül kiássák az árkokat, ezzel nagyon meggyorsíthatják ezt a munkát. Az eddigi beruházási program szerint a munka 2 millióba kerül, a módosítás miatt még 1 millióra lesz szükség. — Kik számíthatnak arra, hogy bevezetik az udvarukba a vizet? — Azok, akik az építési zárlat elrendelése — tehát 1962 — előtt rendelkeztek már kúttal. Itt tehát egy új tényező jelentkezik. Azaz nem is egészen új, hiszen egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy tizenkét cserkúti lakos keresi az igazát akkor, amikor,a Pécsi járási Tanácshoz fordult segítségért: kötelezze a bányát a víznek telken belül történő bevezetésére. Az indok: kút- jukból a bányászkodás következtében apadt el a víz, joguk van tehát ahhoz, hogy a vízhez ezután is az udvarukban jussanak hozzá. Mint annakidején megírtuk, az érdekeltek kétségbevonták — nem az igény jogosultságát, hanem teljesíthetőségét. A Járási Tanács igazgatási osztálya végül is a cserkútiakra nézve kedvező döntést hozott — A panaszt minden szempontból megvizsgáltuk és jogosnak találtuk — mondja ezzel kapcsolatban dr. Dal- madi Sándor osztályvezető. — Ezért hoztunk olyan határozatot, amellyel köteleztük a vállalatot a víz telken belüli bevezetésére azokhoz, akik bányakárt szenvedtek. Ismerve azonban a végrehajtásra vonatkozó nehézségeket, a határidőt 1970. szeptember 30-ban szabtuk meg. — Mi a jelentősége ennek a határozatnak? — Az, hogy a közegészség- ügyi előírások betartásával végeredményben azok is bevezettethetik a vizet az udvarukba, házukba — természetesen saját költségükön — akik nem szenvedtek bányakárt. Most tehát ez az „akadály” került a munka gyors befejezése elé. De ez már kevéssé nyugtalanítja a cserkútia- kat, akik végre látják, hogy a vízért folytatott küzdelmük nem volt eredménytelen. 25 év a haza fegyveres szolgálatában Megelevenednek egy album lapjai Hivatali szobájának szekrényéből nagyméretű, vaskos albumot vesz ki. Az albumba a ragasztott fényképek sokasága, mellettük a tussal, szépen írt emlékeztető szövegek. — Lényegében ezzel a bűnüggyel „indultam” — mondja, amikor az album első oldalát kinyitja. — Nagyon csúnya ügy volt. Még 1945-ben történt Somogy megyében, ahol rendőri munkámat elkezdtem. Ez a fiatalember — mutat az egyik fényképre — agyonütötte idős szüleit. Nem volt könnyű magának a bűn- cselekménynek a felderítése sem — vándorcigányokról volt szó —, de talán még nehezebben találtuk meg a holttesteket. Végül is egy érdekes megfigyelés segített bennünket a „titok nyitjához”. Felfigyeltünk arra, hogy a legelőn turkáló sertéseket ha egy képzeletbeli vonallal összekötjük, akkor az nagyjából egyenes vonalat ad. — Megvizsgáltuk: mi lehet az a „csemege”, amiért a sertések a mezőn így „felsorakoztak”? Vér volt. Emberi vér. A „vonal” egyik végén eljutottunk egy közeli község szélén lévő búzatábláig, ahol két hullát találtunk. Ä „vonal” másik vége pedig a bűncselekmény színhelyének közelébe vezetett bennünket. — Vé^ül is minden tisztán állt előttünk: a fiatalember a kettős gvilkosság után lovaskocsira tette a vérző hullákat és a kocsival szállította a másik község szélén lévő búzatáblához... Egy bűnügy ez a sok közül, amelyeknek felderítésében részt vett Báthora Győző rendőr alezredes, a Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztálya életvédelmi alosztályának vezetője. Forgatja tovább az albumot, — az egyik fényképen egy nő és egy férfi áll egymás mellett az erdő szélén, a férfi kezében egy puska... — A történtek újrajátszásáról készült a kép — mondja. — A férfi kicsalta menyasszonyát az erdőbe és ott puskával agyonlőtte ... A különböző módon megölt felnőttek és kisgyermekek hulláinak fénvképei nem éppen gyöngeidegzetű embereknek való látványt nyújtanak. — Ezen csak egy ágyat látok, rajta fehér dunyha — mutatok az egyik képre. — A történet viszont annál érdekesebb — mondja. — Egy vajszlói férfi megfojtotta feleségét, aztán a holttestet az ágyba tette, dunyhával letakarta és napokon át fűtött a szobában... Majd egy hét múltán értesítette a rendőrséget, hogy felesége megbetegedett... Ilyen is megtörténik: elmebajos volt... Mind megannyi fénykép, mind megannyi bűncselekmény, köztük a legtragiku- sabbak a gyermekgyilkosságok. — Huszonöt éve dolgozom a rendőrségnél, ebből az évek többségét az élet-ellenes bűn- cselekmények kivizsgálásában töltöttem el mint nyomozó, illetve mint vezető. — Sok mindent láttam, de még engem is fokozottabban lehangol a gyermekgyilkosság ... Ártatlan kis életek ... „Sok mindent láttam” — mondja Báthora elvtárs. Nem egy „látványnak” én is tanúja voltam. Több mint egy évtizede tart hivatali kapcsolatunk. Csaknem minden reggel felhívom telefonon: „Győző bácsi, történt valami az éjjel?” Volt amikor együtt mentünk a helyszínre. Én jóformán még körül sem tekintettem, amikor ő egy sor érdekes körülményt talált és már diktálta is a jegyzőkönyvbe... „Ártatlan kis életek” ... Még jól emlékszem, amikor Jágónakon voltunk együtt, ahol egy anya megölte két kisfiát. Én később érkeztem, már nagy tömeget találtam a ház körül, amikor bementem, vele találkoztam. Kérdeztem mi történt? Ö. aki precízen fogalmazva, folyamatosan szokta elmondani a cselekményeket, most akadozott a beszéde... Időnként elfordult, sóhajtott, kifújta magát. Gyerekekről volt szó... — Az eltelt huszonöt év alatt, mennyi emberölési bűncselekmény kivizsgálásában vett részt? — Számuk meghaladja a kétszázat — válaszolja, miközben az igazságügyi orvosszakértő lép a szobába. Egy boncolási ügyet beszélnek meg. „Mindennapi” tárgyalási téma... Nemcsak nagy szakértelmet, hanem hivatástudatot, úgyszólván fáradhatatlanságot is követel ez a munka. Sokszor találkoztam vele este, szórakozóhelyeken. — Mindannyian már „lazítva” ittuk feketénket, sörünket, de ő még mindig „sétált”... — Ezt a munkát nem lehet nyolc órában végezni — mondja. — Meg aztán a dolgozók nyugalmának érdeke is megkívánja, hogy éber szemekkel nézzünk körül ne csak nappal, hanem este, éjszaka is... Ez így talán kissé hivatalosan hangzik, de nemcsak így érez, hanem ennek megfelelően is cselekszik. Erre neveli munkatársait, a hozzá beosztott nyomozókat. Neveket sorol, akik „nála” kezdték a rendőrségi munkát és akik már kitűnően elsajátították a szakma követelményeit. — A nevelés is egyik feladat — mondja. — Még néhány hónap és elérkezik a nyugdíiidő ... Legyen aki átveszi tőlünk a „stafétabotot”... A Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozata, a Közbiztonsági Érem aranyfokozata, 25 év a Haza Fegyveres Szolgálatában érdemérem ... és a többi kitüntetés is azt bizonyítja: érdemdús évek teltek el. Becsukja az albumot. — Nyugdíjas éveimben lesz időm az eltelt 25 esztendő sok és tanulságos bűncselekményeit megírni — mondja. Érdekes olvasmány lenne. Garay Ferenc t A cserkúti vízprokléma a megoldás út;ái.
