Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

1970. Január 30. minomtm napit» 5 IJj módszerek a művelődés- és oktatáspolitikánkban Napirenden: az 1969—70. tanév továbbképzési feladatai Művelődés és oktatáspoli­tikánk új módszereket igé­nyel. A fejlődés egyik köve­telménye a továbbképzés. En­nek szellemében a teendők és elképzelések megbeszélése céljából tegnap délelőtt a Me­gyei Tanács nagytermében megbeszélést tartottak az il­letékes vezetők, iskolai igaz­gatók és szakfelügyeleti szer­vek. Az újabb továbbképzési rendszerre való áttérést az indokolja, hogy az oktatási­nevelési alapdokumentumok bevezető szakaszai lezárultak és elérkezett az új ismeretek minőségi alkalmazásának idő­szaka. A jelen tanév átmeneti év, mely folyamán a régi rend­szerből mindazt a tartalmat és formát megtartják és hasz­nosítják az oktatási intézmé­nyeinkben, mely bevált. A további eredményes munka érdekében a már helyes mód­szerek alkalmazása mellett kidolgozzák a továbbképzés távlati tervét és megszerve­zik irányításának új rend­szerét, ahol az erősen köz­pontosított irányítás helyett a helyi, területi kívánalma­kat jól ismerő szervek, sze­mélyek, járási, városi műve­lődési osztályok, szakfelügye­lők, gyakorlati munkát vég­ző igazgatók öntevékenysége, aktivitása kap döntő szerepet. A továbbképzés feladatai­nak megyei szintű ellátásá­ra továbbképzési kabinet alakult, mely elősegíti majd a nevelők ideológiai, politi­kai, szakmai ismereteinek növelését. A továbbképzési kabinetet a Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya tartja fenn, és ellenőrzi mun­káját. A továbbképzés megfelelő színvonalának biztosítása ér­dekében a kabinet szoros kapcsolatot épít ki a párt­oktatási és pedagógusképző intézetekkel. Ha sikerül, ezek az intézmények a továbbkép­zési tevékenység segítő bázi­sai lehetnek. A továbbkép­zés érdekében komplex gya­korlati szemináriumokat szer­veznek, ahol a hallgatók egy­formán tájékozódhatnak az időszerű ideológiai, politikai, neveléstudományi és egyéb kérdésekben. Az általános iskolai, óvo­dai komplex gyakorlati sze­mináriumok képzési időtar­tama 2 év lesz, évenként 150 —150 óra foglalkozással. A tanfolyamok hallgatói kötele­ző óraszámaikat öt napra el­osztva kapják meg. Hetente egy napot felkészüléssel il­letve gyakorlati munkával, egy napot pedig a bázis isko­lánál elméleti és gyakorlati foglalkozással töltenek el. A tananyagból évenként beszá­molnak, második év végén munkájukat minősítik, erről igazolást kapnak, melyet a járási, városi művelődésügyi osztályok vezetői kinevezé­sek, rendkívüli feljebbsoro- lások, jutalmazások alkal­mával figyelembe vesznek. 1970 szeptember 1-ig járási és városi tanácsok vb. mű­velődésügyi osztályainak ve­zetői eldöntik, hogy megyénk­ben Komlón, Mohácson, Szi­getváron, valamint a sásdi, siklósi és pécsi járásban, me­lyek azok az iskolák, ahol az elméleti és gyakorlati képzés összhangját megvalósítják. Az általános iskolai neve­lési szint emelésén kívül to- vábképzésekhez kapcsolódva a kabinet munkatársai a kö­zépiskolai oktatás kérdései­vel is foglalkoznak. Kidol­gozták a középiskolai tanárok szakmai tanfolyamokhoz kap­csolódó továbbképzési for­máit. Szükséges, hogy vala­mennyi nevelő ezen belül fő­leg a komplex tanfolyamok hallgatói rendszeresen tanul­mányozzák a már megjelent és az újonnan megjelenő po­litikai, pedagógiai, pszicholó­giai szakirodalmat. Ennek ér­dekében bázis könyvtárak ki­alakítását tervezik. Pécsett a művelődési osztály és a Pe­dagógus Szakszervezet Bara­nya megyei Bizottsága a vá­ros és a megye nevelői ré­szére létrehozott egy bázis könyvtárat, mely nagy segít­séget nyújt már most is a to­vábbképzések területén. Kaunitz Antal Kétmillió rubeles kooperációs szerződés A Magyar Hajó- és Daru­gyár és a Csehszlovák Skoda- export Külkereskedelmi Vál- 1 lalat, továbbá a Szlovákiai Slovenske Energeticke Stro- jarne Kazángyár megbízottai ! Budapesten csaknem kétmil­lió rubeles kooperációs szer- ! ződést írtak alá. A megálla­podás értelmében a szlová- I kiai gyár szállítja a tartó- | szerkezeteket és az úgyne­vezett űjrahevítő berendezé- i scket a GyöngySsvisontai Ga- I garin Hőerőmű ötös számú j kazánjához, amelyet egyéb- ! ként a Magyar Hajó- és Da­rugyár kazángyára állít elő. Abban is megállapodtak, hogy a két gyár kooperáció­ját tovább bővítik. Országos Patyolat-tanácskozás Pécsett 550 millió forint a lakossági szolgáltatások fejlesztésére Egy esztendő társulási ta­pasztalatáról tárgyaltak csü­törtökön Pécsett a Baranya megyei Patyolat Vállalatnál a tíz dunántúli társvállalat vezetői, valamint az ország más részeiből meghívott társ- vállalatok képviselői. Dr Solt Antal, a Helyiipari Kutató Intézet csoportvezetője, a társulás titkára elemezte az első év eredményeit, ame­lyek biztató kezdetet jelen­tenek, s egyben megmutatják az együttműködés kiterjeszté­sének további útját. A tár­sulást a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése után hozták létre a dunántúli vál­lalatok, amikor bizonyos el­szigetelődés jelei mutatkoz­tak közöttük, s ezt kellett feloldani. A táruslás ennek a Tehervonatnak ütközött egy autóbusz 4 j, - ama— A busz által kidönfőtt, vasúti kereszteződést jelző tábla helyére újat állítanak. Tegnap reggel hat órakor a Kovácshida felől Harkány­ba igyekvő autóbusz vezető­je, Kovácsics Mátyás nem vette figyelembe a sorompó nélküli vasúti átjárónál a közeledő tehervonatot. Az autóbusz, amely 46 személyt szállított, összeütközött a mozdonnyal olymódon, hogy ! az autóbuszban mintegy 15 ezer forintos anyagi kár ke­letkezett. Az összeütközés után a gépkocsi áttért az út­test bal oldalára, és ott a Értesítjük kedves EU V AROZT ATÖINK AT, hogy tehertaxi-irodAnkat ideiglenesen, Pécs, Citrom utca 1. szám alatti GARÁZSÉPÜLETBE HELYEZTÜK AT. Távbeszélő hívószámok változatlanul: 20-66, 20 69. 12. SZAMÜ AKÖV. képen látható figyelmeztető tábla oszlopánál állt meg. A karambolnál ketten szen­vedtek sérülést. Kullai Ist­ván 42 éves drávafoki lakos, aki az autóbuszban hátul uta­zott, szilánkos combtörést szenvedett — a mentők a pé­csi II. számú Sebészeti Kli­nikára szállították. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A másik sérült Papp József 50 éves bogdásai lakos, az ő sérülései nyolc napon belül gyógyulnak. A könyv — pótolhatatlan — Szükség vau-e arra, hogy olvasó néppé váljunk? — tet­té (el a kérdést Geró Zsoltné, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ csoport- vezetője csütörtökön a Dok­tor Sándor Művelődési Ház­ban népművelők és könyv­tárosok részére rendezett ta­nácskozáson. A kérdést sokan felvetik, hiszen úgy érzik, a tömeg­kommunikációs eszközök el­terjedésével a könyv elveszí­ti addigi fontos szerepét. Pe­dig az általános műveltség megszerzésében a könyvek­nek pótolhatatlan szerepük van. A könyvön kívül min­den más kultúrát terjesztő eszköz és módszer időhöz és helyhez Ván kötve. A köny­vet viszont félretehetjük, ha eUáradtunk, s újra kézbe ve­hetjük, ha valamit elfelejtet­tünk. Gerő Zsoltné Ismertette at Iáét éta mind gyakoribbá váló, olvasással kapcsolatos egzakt felmérések eredmé­nyeit. Bár ax egyes vizsgá­latok más és más szempont szerint történtek, azt mind­egyik alátámasztotta, hogy az olvasottságot befolyásoló leg­döntőbb tényező az iskolai végzettség. Sajnos, a Statiszti­kai Hivatal által végzett fel­mérés, amely a 30 évvel ez­előtt népszerű könyvek listá­ját hasonlította a mai listá­hoz, alig mutatott eltérést az akkori és a jelenlegi helyzet között. Érdekes, hogy az ér­tékesebb irodalmat a nők na­gyobb arányban olvassák, mint a férfiak. Az egyik fel­mérés szerint hazánk lakos­ságának 00 százaléka rendsze­res olvasó, ha rendszeres ol­vasónak tekintjük azt, aki egy évben egy könyvet olvas el. Sokkal kevesebben, mint­egy 25 százaléka tartotta ma­gát saját bevallása szerint rendszeres olvasónak. M,4 százalék volt azoknak az ará­nya, kik éppen abban a hó­napban is olvastak könyvet. Veszélyes tendencia az, hogy az olvasott műveket tekintve, a 20 éven aluliak között ta­pasztalható a legnagyobb el­térés a silány irodalom ja­vára. célnak megfelelt. A műszaki információk cseréjének meg­gyorsításával, egyes fejlesz- | tési feladatok összehangolt I megoldásával, a közös anyag- i beszerzés megszervezésére j vonatkozó kezdő lépések ! megtételével Igazolták a tár- j sulás létjogosultságát. A tanácskozás egyik fő célkitűzése az volt, hogy a vállalatok képviselői a lakos­ság részére végzett szolgál­tatások fejlesztéséről szóló legutóbbi kormányhatározat­nak a textiltisztító iparra vonatkozó kihatásairól tár­gyaljanak. Ezért nagy érdek­lődéssel fogadták a megjelen­tek Csillag Györgynek, a Könnyűipari Minisztérium iparfejlesztési főosztálya osz­tályvezető-helyettesének tájé­koztatóját, amelyben ismer­tette a tisztítóipar fejleszté­sére kidolgozott minisztériu­mi tervezet főbb célkitűzése­it. Eszerint az 1968-as egy főre jutó 1.13 kilós átlagot 1975-ig 3.27 kilóra kell nö­velni. Legnagyobb növeke­dést természetesen a főváros­ra irányozták elő. de a me­gyei jogű városok vonatkozá­sában Is 2.7-szeres emelke­dést jelent a 2.4 kilós elő­irányzat. A lakosság részére végzett tisztitóipari szolgáltatások mennyiségi és minőségi nö­veléséhez jelentős új beruhá­zásokra. rekonstrukciókra van szükség és új szolgáltatási formákat kell bevezetni. A minisztérium erre a célra a tervezet szerint mintegy 700 millió forintot irányoz elő. Ebből o00 milliót új létesít­ményekre. 200 milliót a meg- i lévő üzemek rekonstrukció- j jára, további 200 milliót pe- I dig új szolgáltatási formák | bevezetésére kell fordítani. I Ezek egyike az úgynevezett j kisüzemi bázisok létrehozása '■ olyan területeken, ahonnan a I tisztítandó holmiknak a vél- | lalalhaz való beszállítása kö­rülményes és költséges. Be | kell vezetni kísérleti. jelleg- | gel a vegytisztítás és a mo- I sás önkiszolgáló rendszerét mindenütt, ahol erre lehetó- I ség van. A 700 milliós elő­irányzatból egyébként mint­egy 550 millió forintot a la­kossági szolgáltatások fejlesz­tésére kell fordítani. A vitában a társulás tag­vállalatainak képviselői egyé­ni tapasztalataikat mondták el, a meghívott vendégek pedig arról beszéltek, hogy a hallottak alapján hasznos­nak tartják a társulás műkö­dését es szükségesnek tart­ják hasonló társulások létre­hozását saját területükön is. László György, a Fővárosi Patyolat Vállalat igazgatója kilátásba helyezte, hogy vál­lalata új technológiai eljárá­sok, kutatási eredmények rendelkezésre bocsátásával támogatja a társulás mun­káját és hasonló segítség- nyújtásról biztosította a töb- pi patyolat vállalatokat is. A tanácskozás üzemlátoga­tással ért véget. H. L Változatosabbá kell tenni az úttörő mozgalmi munkát Valamennyi általános is­kola nevelőtestületét foglal­koztatja az ez év derekán összeülő V. Nevelésügyi Kongresszus. Ennek célja csak egy lehet: hogyan te­gyük még hatékonyabbá tar­talmában és módszereiben az ifjúság nevelését. A kongresszus előkészíté­sét szolgáló nevelési értekez­letek úttörőmozgalommal ösz- szefüggő kérdéseit tárgyalta meg tegnap a Magyar Úttö­rők Szövetsége Baranya me­gyei Elnöksége. Az értekez­letek témája — az iskolai és iskolán kívüli nevelő ténye­zők, szervezetek szerepe és együttműködésük kérdései — széles vitalehetőséget bizto­sított, a hangulatra jellemző volt a túlfűtöttség, ami a gyermekek iránt érzett fele­lősség fokozódását mutatja. Az iskola és a mozgalom célja — egy. Az azonosság mellett sokan viszont nem látják a módszerekben rejlő különbségeket. Az úttörő fel­adatokat iskolai módszerek­kel nem lehet megoldani, a mozgalmi munkát nem lehet a tanóra kereteibe ..skatu­lyázni”. Az úttörőcsapat mun­kájáét érzett felelősséget azok a viták fejezték ki. me­lyek a mozgalom elszürkülé- sének, színtelenségének okait a pedagógusok munkájában jelölték meg. A család átalakulóban levő szerepéről is sok szó esett. Figyelembe kell venni az otthoni kötelességekre neve­lést — fogalmazzák meg a tézisek. Ez elsősorban a szü­lőknek mozgalmi munkába való bevonásával valósítható meg. Fel kell figyelni azon­ban itt az egyre általánosabb véleményre: a tanuló egyet­len feladata, hogy tanuljon. Ez a tanulás azonban nem korlátozódik az iskolapadban történő ismeretszerzésre, an­nál jóval szélesebb körben realizálódik és kell, hogy rea­lizálódjék. A kerekek alól sugárba fröcsköl a hóié. Most lát­szik, hogy a repülőtéri hó­mező inkább csak színében hó, valójában egy óriási tó­csa. A vezetőfülkéből úgy tűnik a kerekek még mindig a latyakban dolgoznak, de a megszűnt fröcskölés jelzi, hogy elhagytuk a talajt. Hir­telen emelkedünk 200 méter­re, az épületek makettnak tűnnek, a látóhatár viszont kitágult. Jó öt kilométeres körbe látni a vastag hóta­karó alatt alvó mezőket, amelyet csak az erdők szür- késbama foltjai tarkítanak. — Ez is már csak olyan hó, mint a reptéren — mond­ja Szappanos Ferenc, a Víz­ügyi igazgatóság vízrendezési csoportvezetője. Tegnap a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság repülő­gépével; az utóbbi napok gyors olvadása következté­ben veszélyessé váló terüle­teket egy kissé feltérképez­tük: hol várható belvízve­szély? Mielőtt elindultunk a meteorológia gyorsjelentését néztük át, amely szerint: a Balaton vízgyűjtőjében nincs Vizes őrjárat repülővel 140 millió köbméter víz a Baranyát borító hóban hó. Dél felé fokozatosan nö­vekszenek a hóval borított földek, ezzel együtt belvizek is. Baranyában átlagosan 15— 60 milliméter vízmennyiség van a hóban, amely 140 mil­lió köbméter vizet jelent. — Ebből mintegy 20 millió pá­rolog és folyik el naponta. Ezek szerint egy hét alatt el­tűnik ha .... Á „ha” pedig minden bizonnyal bekövetke­zik. mert a jelentés végén az is ott áll: Északról hideg légtömegek és hó várható. Katona Lajos, a gép piló­tája térképen mutatja útvo­nalunkat. Közben mint egy gyakorlott vízügyi figyelő, segít nézni, hiszen annyi látnivaló akad. Kisbudmér. ösállapotok. Szederkény és Villány között 200—300 hold vizenyős ingovány. Villány­ba a község széléig érnek az elöntések. Mohács felé for­dulunk. A gépet megdobja a szél — gyomromban érzem. Nagy* 1 nyárád közelében őzek vo­nulnak. Egy, kettő, öt, tíz, húsz — nem tudom tovább számolni... A nap szemem­be süt! Most értem mennyire előnyös ha légiharcban a napfelől támadnak a gépek. Fejfájdítóan rossz arra néz­ni. A légcsavar milliónyi szikrázó fénygömböt forgat... Átrepülünk a Borza pata­kon. Az ellenfényben csillog a hó... víz. Kétszáz méter magasból is látszik, hogy a csatorna eldugult. Nincs egy ember, aki megnyitaná? Feltűnik a Duna. Csaknem ; jégmentes. Csak a strandnál csillog néhány jégtábla. Egy I vontató pöfög Baja felé. A szigeten százholdak fényle­nek. Már azt hiszem itt lá­tom a legtöbb vizet, aztán Kölkednél átnézünk Jugosz­láviába — ott még nagyob­bak az elöntött területek. Jól j látni a falut védő körgátat. 1 A házak közvetlenül a ré- 1 zsüjében vannak — amikor 1965-ben építették, nem volt | idő gondolkodásra. A Mohács—Kölked. illetve ! Vizslák—Gerecháti öblözet- ben áll a víz, rosszak a csa­tornák. Pedig értékes terü­let. A Bolyi Állami Gazda­ság most tervez belvízleveze­tést. Nagyon rá fér a terü­letre. Alig-alig győzzük már jegyezni a látottakat. Ma­gyarboly: a rendezetlen Ka- rasica völgye. Nagy vizek. Villány és Siklós között ha­talmas viztáblák. Az összes átereszek eldugulva. Kistapolca olyan mintha mocsárra épült volna. Az Egyházasharaszi tsz bizony sok vízproblémával kell. hogy küszködjön. Csak a száraz esztendőkben jó erre a ter­més. Tapolca vize jó fel van duzzadva ... — Ez készakar’-a történik. gyanis régebben jugoszláv területen ömlött a Drávába, i az átszivattyúzás sok valu- 1 tánkba került. Most a Lan­kán keresztül még magyai szakaszon tudjuk a folyóbe vezetni'... Feltűnik a Dráva. A túlsó parton Donji Miholjac — iti meg a Fekete-víz. Torkolatá­ban 5—6 kis hajó. Sósén gondoltam, hogy ennyi vi­zünk van. A Pécsi víz jól megkülönböztethető, amint s Fekete-vízbe ömlik. Feketébb Szigetváron az Almás pa­tak szelíden folydogái. Aj idén befejeződő rendezés lOf évi valószínűségre megoldjc a város gondjait. Pécs felé fordulunk. Az új 6-os út szinte ketté vágja a tájat. Északra csak néhány horpaszban látunk havat — délre fehér minden ... A pogányi repülőtérhez kö­zeledve gépünk árnyéka, ezernyi kányát felriaszt. — Szappanos Ferenc szinte csak magának mondja: a2t kelle­ne a mezőgazdasági szakem­bereknek végre megérteniük, hogy a vízrendezés éppolyan ■ ezőgazdasági muijka. mint a szántás ... Lombos! J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom