Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Zárszámadások előtt A magyar mezőgazdaság 1969-ben jelentős eredménye­ket ért el. A bruttó termelé­si érték országosan mintegy 6 százalékkal, Baranya me­gyében ennél valamivel na­gyobb százalékkal nőtt. Külö­nösen kiemelkedőek a nö­vénytermesztés eredményei. A növénytermelés mintegy 15 százalékos pluszt ért el 1968- hoz képest. A hozamok több­sége a legigényesebb kritikát is kiállja A növénytermesztés kielé­gítő eredményeket ért el a szemes- és tömegtakarmány területén. Egyedül a zöldség- termesztés eredményei szeré­nyek és nem elégíti ki a fo­gyasztók igényét. Az állatte­nyésztés összességében az 1968. évi szinten termelt. Az állattenyésztési ágazaton be­lül a sertéshizlalásban vi­szont rosszabbak az eredmé­nyek, mint 1968-ban voltak, a száj- és körömfájás külö­nösen a szaporulatban érez­tette káros hatását. Az 1969-es év eredményé­ről most készítik a mérleget. Ezzel- kapcsolatban néhány alapelv rögzítése mindenkép­pen indokolt. Nőtt a mezőgazdaság brut­tó termelési értéke, emelked­jék tehát a többletterméket előállító dolgozók jövedelme is. A személyes jövedelem és a fejlesztési alap növeke­dése lehetőleg azonos száza­lékban nőjön. Gondoskodjanak a mező­gazdasági és pénzügyi biz­tonsági alap feltöltéséről, mert az állandóan változó időjárás nem minden évben #d erre lehetőséget. A termelőszövetkezetek egyre többet fordítanak szo­ciális alapjaikra. Ez minden­képpen helyes. Sok idős tsz- tag nyugdíjas és járadékos várja a községtől a támoga­tást. Az idén jut a kulturális alap növelésére is. Az egész község érdekeit szolgáló kul­turális program megvalósí­tását, a községi tanácsok kez­deményezzék, s ezt segítsék a termelőszövetkezetek. Minden üzem köteles zár­számadást készíteni. A mér­legkészítés jó alkalom, hogy számbavegyük az egyes üzem­ágak gazdaságos tevékenysé­gét, ezeknek különösen az új gazdaságirányítási rendszer­ben van nagy jelentőségük. A mezőgazdasági üzemek XII. negyedévi mérlegbeszá­molói alapján a gazdálkodás kedvező tendenciáiról adha­tunk számot. A fejlődés a gazdálkodásban megfelelő volt. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek bruttó ter­melési értéke 12,8 százalék­kal nőtt. Javult a költség­szint, 1968-ban 100 Ft ter­melési értéket 85,80 forintot. 1969-ben 82,70 forintot állí­tottak elő. A termelés érték- növekedése és a költségszint csökkenése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üze­mek a fejlesztési alapra mint­egy 40 millió forinttal, a biz­tonsági alapra mintegy 10,5 millió forinttal, a szociális és kulturális alapra mintegy 7,5 millió forinttal többet használjanak fel, mint az előző évben. Az üzemek fordítsanak gondot a biztonsági alap nö­vekedésére, a személyes jö­vedelem mintegy 3—4 száza­lékos emelésére. A Baranya megyei állami gazdaságok 1969-ben elért eredményei ugyancsak ked­vezőek. Az 1968-as vállalati 103 millió forintos nyereség 1969-ben 156 millió forintra emelkedett. Az árbevétel 13 százalékkal, a kifizetett mun­kabér 5 százalékkal, a ter­melési érték 16 százalékkal nőtt Az említett mutatók többsége tehát kedvező jelen­ségekre utal. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok többsé­gükben szervezetileg is meg­szilárdultak 1969-ben. — Az üzemek vezetése áz esetek többségében megfelel a kor követelményeinek. Az üzem politikai és szakmai vezetői mind szakmailag, mind po­litikailag megfelelő gyakor­lattal rendelkező vezetők. — Munkájukat az egész társa­dalom elismeri, önállóan, fe­lelősségteljesen dolgoznak. Sajnos, vannak a fenti mi­nősítéstől eltérő vezetők is. Egy része a gazdasági veze­tőknek felelőtlenül végzi munkáját. A termelés fel­lendítése helyett spekulatív jövedelmet kívánnak elérni. Egyes esetekben törvénytelen eljárásokhoz folyamodnak. Előfordul, hogy mérleghami­sítással kívánnak nagyobb jövedelmet elérni. Az 1968. évi zárszámadást a termelőszövetkezetek ön­állóan készítették el, kizáró­lag a tsz közgyűlés hagyta azt jóvá. Az új irányítási rend­szernek megfelelően ugyanis nem kell a járási tanácsok szakigazgatási szerveinek a zárszámadást jóváhagyni. Ez a gyakorlat jó azoknak a termelőszövetkezeteknek,ame­lyek a szövetkezeti törvény, és általában a szocialista ál­lam törvényeinek megfelelően készítik el zárszámadásaikat. Járási tanácsaink a jelen­legi szabályok alapján csak nagyon későn ismerhették meg a törvénysértéseket. így történhetett meg, hogy az 1968. évi zárszámadás idején több tsz mérleghamisítást végzett A somogyapáti, a pellérdi és más termelőszö­vetkezetek vezetői a múlt év­ben üzemüket felelőtlen mun­kájukkal csődbe juttatták. A tsz-ek szempontjából nagy tanulság: ezek a hamisítá­sok csak ideiglenes megol­dást jelenthetnek, amiért az illetékeseknek vállalniok kell a felelősséget De tanulság az is: semmi­képpen sem tűrheti a tsz-ek választott vezetősége az ilyen és hasonló módon elkövetett törvénytelenséget. Ezúton is felhívjuk a tsz-ek ellenőrző bizottságainak figyelmét, hogy felelősségteljesen ellenőrizzék a tsz-ek zárszámadását Va­lamennyi választott szervnek, így a tsz vezetőségnek is fe­lelősséggel kell döntenie a zárszámadásról. Pártszerve­zeteink részesítsék dicséret­ben azokat, akik 1969-ben is kiváló munkát végeztek és bátran legyenek kritikusai minden hiányosságnak. Indokolt javítani a belső és külső ellenőrzést A belső ellenőrzés a tsz ellenőrző bi­zottságainak feladata, a kül­sőt különböző állami szervek végzik. Amikor e néhány tsz hiá­nyosságaira nyilvánosság út­ján is felhívjuk a figyelmet, újra hangsúlyozzuk, hogy szo­cialista mezőgazdaságunk 1969-ben kimagasló eredmé­nyeket ért el, melyet a ked­vező időjáráson kívül a ter­melőszövetkezeti tagság szor­galmas munkájának, a ter­melőszövetkezeti vezetők ki­váló szakmai szervező mun­kájának köszönhetjük. Az új gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel jól él­tek a termelőszövetkezetek­ben. Dr. Földvári János, a Megyei Tanács V. B. elnfik­h»iyíifrfraaJ Bővül a művelődésügyi hálózat Kétszáz új óvodai férőhely Sásdon felépül a megye legkorszerűbb általános iskolája Ez évben is új művelődési intézményekkel gazdagodik Baranya megye. Sásdon 9 millió forintos beruházással felépül a megye legkorsze­rűbb általános iskolája. A Csertői Nevelőotthont 40 fé­rőhellyel bővítik, s így az in­tézet fokozatosan ún. széles korhatárú nevelőotthonná alakul majd ahol 3—18 év közötti gyerekeket helyeznek el. Egyelőre csak az általá­nos iskola alsó tagozatos kor­osztályait veszik fel az in­tézménybe. Ugyancsak ebben az évben kezdik el az új siklósi általános iskola épí­tését, amelynek teljes beru­házásából idén mintegy 6 millió forintot használnak fel. Az iskolák körzetesítését szolgálja az 1970-ben induló 11 új napközis csoport. Me­gyénkben is égető gond az óvodai férőhelyek számának növelése. Baranyában 200 fé­rőhellyel bővül a meglévő hálózat. Az ápolónőellátás gondjain enyhít majd a kom­lói egészségügyi szakközép- iskola, ahol ez évben indul a III. évfolyam. Az új év­ben 50 zeneiskolai férőhely- lyel több áll majd a tanulni- vágyók rendelkezésére. A fenti bővítések üzemeltetési költségei kb. 3 millió forintot tesznek ki a költségvetésben. A költségvetés elkészítése­kor a népművelésre vonatko­zóan az volt a legfőbb elv, hogy a korábbi szintet kell fenntartani. 1970 a nagy ren­dezvények éve. A művelődési házak támogatásának meg­határozásánál a végzett mun­kát veszik figyelembe. Ettől függően változik a tanácsi segítség mértéke is. Az Orszigház részére készít faragott bútorokat, lakberendezést tárgyakat a Pécsi Faipari Ktsz. Az újgót stílusú művészien faragott bútordarabok a nándorfehérvári előterembe kerülnek, emellett a különböző helyiségek felújításához kilenc faragott nagy ajtót készÜ tenek, a nagyterembe pedig egy 90 cm átmérőjű faragott népköz^ társasági elmer készül. A 250 ezer forint értékű munkával március végére készülnek el. A képen: Exner Lajos faszobrász a címer* faragja. Hétszáznegyvenhat lakás 1970-ben OTP segítséggel Az Országos Takarékpénz­tár ebben az évben is szá­mos társasházat épít fel me- gyeszerte és bocsátja a vá­sárlók rendelkezésére. Ez évben Pécsett a Goldmark utcában 28. Mohácson a Liszt F. utcában 36. Sásdon pedig 20 lakás építkezése fejeződik be. TÉLI NAPSÜTÉSBEN Erb János felvétele Üjabb lakások épülnek 1970-ben: Fécsett a Móra 'F. utcában 18, a Kodály Z. ut­cában 135, a Péter utcában pedig 68 lakás várja lakóit. Mohácson a Terv és a Pe- rényi utcában összesen 160 lakás épül. Az OTP első ízben épít sa­ját beruházásából Szigetvá­ron 97, Komlón 120, Szent- lőrincen 44 és Bolyban 20 lakást. A többszintes társas­házakban létre hozott laká­sok két, illetve két és fél­szoba összkomfortosak. A la­kások ára helyenként és la­kásonként változó, de általá­ban a beköltözésig 60—80 ezer forintot kell lefizetni, — a fennmaradó összeget pedig az OTP hosszúlejáratú köl­csönre meghitelezi. Lemondott a brazzaville-i kormány Alfred Raoul őrnagy, braz zaville-i miniszterelnök, pén tek este a maga és kormá nya nevében benyújtotta le mondását Marien Nguab államelnöknek — közölte i brazzaville-i rádió. A kato nai kormány leköszönési összhangban áll azzal az új évi bejelentéssel, hogy „Kon gól Munkáspárt” nevébei kormánypártot alakítanak é az ország nevét „Kongói Né pi Köztársaság”-gá változtat Iák. II vastag Miranda alatt jól telelnek a vetések Baranyában A baranyai mezőgazdasági üzemekből az elmúlt év végén, illetve január elején ér­kezett jelentések szerint a 60—70 centimé­ter vastag hóbunda alatt kitűnően telelnek a vetések. A szakemberek szerint a hó hő­szigetelő hatására az elmúlt hetekben külö­nösen nagy szükség volt; a mínusz 15—18 fokos hideg ugyanis különben súlyos ká­rokat okozhatott volna a gabonavetések­ben. A szokásosnál kiadósabb havazás jól jött azért is, mert pótolja a nyár végi, U- tetve az őszi csapadékhiányt. A mezőgaz­dasági szakembereknek csupán egyetlen ag­godalma van: attól tartanak, hogy a vas­tag réteg lassú eljegesedés közben olvad fel és ez a folyamat túlságosan sokáig tart majd. Ha a felső elkérgesedett réteg el­zárja a növények elől a levegőt könnyen felütheti fejét a hópenész, amely néhány évvel ezelőtt tetemes károkat okozott. Nőtt a búsa vetésterülete A vidéki üzemek összesí­tései alapján pontosan fel­mérték, hogyan alakul az idei gabona vetésterület Ma­gyarországon. Megállapítot­ták, hogy az utóbbi három évi jó termés a kenyérgabo­nát a jól jövedelmező növé­nyek közé emelte. A vetés- terület állandósulása és az állami felvásárlási előirány­zatok túlteljesítése nagyrészt a gazdaságok megfelelő anyagi érdekeltségének kö­szönhető. A termelési kedvet tükrözi, hogy a gazdaságok az elmúlt év őszén 2 323 000 holdon vetettek kenyérgabo­nát. A búza az elmúlt évinél 42 000 holddal nagyobb terü­letet foglal el, ugyanakkor 18 000 holddal csökkent a rozs vetésterülete. A lágy bú­zafajták rovására tovább tör­tek előre az értékes szovjet búzafajták, a Bezosztaja, a Rannaja és a Mironovszkaja. A mezőgazdasági üzemek hozzávetőleg 400 ezer holdon vetettek takarmánybúzát, ennek zömét szintén a ke­mény búzafajták teszik ki. A tartalomból folytatódik a siklósi kenyérgyár építése (3. oldal) Hómarók az országutakon (3 oldal) A sásdi Át ÉSZ vállalkozásai (3 oldal) Üzenet a szigetről (4. oldal) Siker, kaland (4. oldal) Hetedhét országon át (8. oldal) Világ proletárját, egyesüljetek! Ara; 1 forint Dunöntüii napló xxvii.évfolyam,3.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.januór4.,vasárnap c É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom