Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-24 / 20. szám
1970. január 24. Dutvanttttt napio Milyen pályát választanak a fiatalok? Van elképzelésük a jövőjükről A lányok továbbtanulási szándéka — Az eddiginél többen jelentkeznek szakmunkástanulónak — Legvonzóbb az auló-motorszerelö szakma A megyében tanuló VII. általános iskolás fiatalok pályaválasztási elképzelésének megvizsgálására tanulmány készült míhtegy 2000 fiatal megkérdezése alapján. — A válaszok összesítése bizonyítja: a fiatalok már ebben a korban nemcsak érdeklődnek jövőjükről, hanem meg is határozzák szándékukat. Elenyésző, mindössze 2,4 százaléknak nincs még elképzelése — mi is szeretne lenni? Egyre többen kívánnak szakmát tanulni A tanulók középiskolai továbbtanulási szándékánál szembetűnő az a semmiképp sem egészséges — de érthető jelenség, —, hogy a fiúk számánál csaknem kétszer több lány kíván középiskolában továbbtanulni. — Ez többnyire azzal magyarázható, hogy a lányok részére korlátozottak a szakmunkás- képzés lehetőségei. Tény: kezd vonzóbbá válni a szakmunka. A szakmunkásképzésre több tanuló jelentkezett, mint középiskolába. De ez a megnövekedett arány sem elégséges a szakmunkásképzés megyei keretszámának betöltéséhez. — A dolgozni kívánó tanulók aránya viszont magasabb a rendelkezésre álló munkahelyek számánál. Helyes pályairányítással tehát elérhető a szakmunkástanuló keretszám betöltése. A keretszám betöltése a dolognak csak az egyik oldala, A másik oldal r' a jelentkező tanulók száma negyedének elégséges, vagy elégtelen a tanulmányi eredménye. A feladat: a tanulókkal megértetni, hogy a szakmunkásképzésben is magasak a követelmények, — nagyon alapos tanulás szükséges ahhoz, hogy valakiből jó szakmunkás váljék. Érdekes képet mutat a fizikai és szellemi pályára jelentkezés összesítése. A megkérdezett 2000 tanuló közül 73,7 százalék választotta a fizikai és 19,5 a szellemi pályát. Ez a kép összességében megfelel a megye gazdasági szerkezetének, ugyanis jelenleg az összes foglalkoztatottak 80 százaléka fizikai és 20 százaléka nem fizikai dolgozó Ehhez csak annyit: a fizikai pályát döntő többségben (80,8 százalék) munkás szülők gyermekei választottak. Már az iskolában kell kezdeni... Pozitívnak értékeltük: van elképzelésük a fiataloknak jövőjüket illetően, milyen pályára szeretnének menni. De az már kevésbé örvendetes, hogy a tanulók fele a választott pályát nagyon gyengén, vágy egyáltalán nem ismeri. „Elárusítónő szeretnék lenni, ez tetszik, de nem tudok a szakmáról semmit” — írja az egyik felsőmindszenti tanuló. A helyes pályaismeret sok tényezőtől függ. A felmérésekből egyértelműen az derül ki: ahol az iskolai pályaválasztási munkát jól végzik, a tanulók ismerete is megfelelőbb. Például a siklósi általános iskolában 120 hetedik osztályos közül 70 tanuló ismeri az általa választott pályát, — azokról színes, a sablonoktól eltérő írásos válaszban számolnak be. A tanulók legjobban a fodrász, az eladó, varrónő, asztalos, kőműves, szobafestő és mázoló szakmákat ismerik. A szellemi foglalkozások közül a művészeti, vagy ahhoz közel álló pályákról vgn legbővebb Ismeretük. Nem szerepel a választottak közül a vájár, kovács, öntő, köszörűs, marós, vasbetonszerelő, üvegező szakmák. A fiúk közűi legvonzóbbnak az autó- és motorszerelő szakmákat jelölték meg legtöbben. A lányok pályaértékelésében a varrónő szakma áll az első helyen. A további sorrend fiúknál: gépkocsivezető, mérnök, lakatos, kőműves, asztalos, míg a lányoknál a pedagógus és fodrász pálya következik a legvon! zóbbak között. A fiúk a ! gyógyszerész és ápolói, míg a lányok az újságíró, tudományos kutató, jogász és tisztviselő pályákat választották a legkisebb számban. Csak az anyagiak? Az anyagi érdekeltség — a kérdőívekből is kiderül. A pályamotivációk közül a jó kereseti lehetőség dominál: mintegy 1200 tanuló azért választja szakmáját, mert „jól lehet keresni”. Meglepően kevesen választották szakmájukat azért, mert az alkotásra, kezdeményezésre ad lehetőséget. A tanulmányt a Baranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó készítette. A válaszok összesítéséből levonható következtetések elemzése számos feladatot, ad szülőnek, nevelőnek egyaránt. — Csak egyet a legfontosabbak közül: a tanulók válaszaiból kiderült: a pályák sokaságát ismerik, de koránt sincs megfelelő elképzelésük a választott szakma követelményeiről, a feladatokról. Ezeknek megismertetéséért az eddigieknél többet kell tenni, ha azt akarjuk, hogy a választott szakmát legalább úgy ismerjék és szeressék, mint ahogy az abban rejlő anyagi lehetőségeket. G. F. A komlói Kossuth-bánya műszer részlegében, az Integra- szocialista munkabrigád végzi a szénszállítás automatikus térközbiztositó-berendezések karbantartását, javítását illetve új egységek készítését, beszerelését. Képünkön: az egyik vezérlőegység szerelésén dolgoznak az integrások. Szokolai felv. Elektronikus számítógépek a műszaki tájékoztatásban Csaknem 110 000 érdeklődő, nagyreszt mérnök és technikus vette igénybe tavaly az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ — a közismert OMKDK — könyvtárát. 255 ezer könyvet, folyóiratot stb. tanulmányoztak, részben helyben, részben kikölcsönözve. A könyvtár állománya tovább korszerűsödött. Egyik legújabb és legjobban felhasználható kiadvány- formájuk a „gyors indexek” sorozata. Ezek a füzetek egy- egy témacsoport különleges bibliográfiái. Többszáz könyv, folyóiratcikk, disszertáció stb. Elektronikus számítógép segítségével „kicédulázott” anyagát tartalmazzák olymódon, hogy átlag öt-hat, de esetenként 12—15 érintett részletkérdés felől is elvezetnek a felhasználható forrásmunkához. Az első két sorozat az építés-tervezés és a korrózió szakirodalmát dolgozza fel, a most készülő harmadik pedig a számítás- technikai vonatkozású könyvek, cikkek stb. között igazítja el az érdeklődőket. Tovább növelik a füstszűrös cigaretták gyártását a Pécsi Dohán v gyárban ebben az évben, a kommersz szivarkák iránt kisebb a kereslet, így a gyártásuk is csökkenőfélben van. A pécsi gyár ebben az évben két és fél milliárd füstszűrös cigarettát gyárt. A gyár műszaki kollektívája a közelmúltban készítette el a házi tervezésű levelezőgépet, melyet a régi, elhasználódott gép helyére szereltek be. A gép rendeltetése, feagy a dohány levélcsomókat szétverje, szétbontsa a pácolás előtt. Hazánk második legnagyobb kereskedelmi partnere: a Német Demokratikus Köztársaság Hazánk több mint száz állammal tart fenn rendszeres kereskedelmi kapcsolatot, s partnereink* sorában a Szovjetunió után az NDK a második helyen áll. Az elmúlt évben a kétoldali szállításaink értéke meghaladta a 4,8 milliárd devizaforintot és összkülkereskedelmi forgalmunkból több mint 10 százalékkal részesedett a Német Demokratikus Köztársaság. A szállítások értéke 10 év alatt több mint kétszeresére növekedett. A két ország között az 1966—1970-es évekre aláírt hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás szerint az árucsereforgalomnak öt év alatt 42,9 százalékkal kellett volna növekednie. Ezt az előirányzatot azonban már az első három évben elértük, s a számítások szerint idén a kétoldalú szállítások értéke már több mint 60 százalékkal magasabb lesz az 1965. évinél. Az idei évre vonatkozó megállapodások ugyanis a forgalom további jelentős növelését irányozzák elő. Kivitelünk 1970 folyamán körülbelül 10 százalékkal növekszik és 2600 millió devizaforint lesz. Importunk mintegy 20 százalékkal emelkedik, s meghaladja' a 2900 millió devizaforintot. Fontos piacunk Népgazdaságunk sok termékének fontos piaca az NDK. Az ipari gyártmányok közül különösen jelentős helyet foglalnak el a közúti járművek és érdemes megemlíteni, hogy az NDK-ban több Ikarus autóbusz közlekedik, mint például hazánkban. Tavaly adták át a 10 000. Ikarusz buszt az NDK forgalmának. Jelentős meny- nyiségben szállítanak üzemeink különböző szerszámgépeket, műszereket, armatúrákat és izzólámpákat is. Kiemelkedően jelentős az NDK- ba irányuló mezőgazdasági exportunk. Baromfi-kivitelünknek például körülbelül 20 százaléka, a vaj és bor exportjának mintegy 30—33 százaléka, az almaszállítmá- nyoknak pedig negyedrésze az NDK-ba irányul. A kohászati és vegyipari termékek csoportjában Magyarország elsősorban timföldet és bau- xitot szállít, de jelentős tételek a gyógyszeripari termékek is, amelyeket az NDK tőlünk vásárol, öt év alatt — 1966xés 1970 — az NDK- ba irányuló gyógyszerexportunk több mint kétszeresére emelkedett Az import növekedése várható Hazánknak az NDK-ból származó importjában legnagyobb súllyal a gépek és gépi felszerelések képviseltetik magukat; több mint 50 százalékos aránnyal. Személygépkocsi-behozatalunknak körülbelül a fele az NDK-ból származik, a teherautó-importban pedig egy- harmadban részesedik az NDK. Jeden tős tételekben vásárolunk elektromos és elektronikus műszereket, speciális nagyteljesítményű bányagépeket, textilgépeket nagyértékű konfekció- és cukoripari berendezéseket és irodagépeket az NDK-tól. A Zeiss Műveik optikai gyártmányainak széles skáláját hozza forgalomba belkereskedelmünk. A magyar vásárlóközönség megkedvelte a német fogyasztási cikkeket Elsősorban bútorok, bútorszövetek és szőnyegek, különféle felső- és alsókötöttáruk, harisnyák, bőrdíszműáruk elektromos háztartási gépek szerepelnek vásárlásaik között de számottevőek az NDK anyagszállításai is, amelyek évről évre kedvezően befolyásolják iparunk nyersanyagmérlegét. Idén külkereskedelmünk újabb könnyítéseket léptetett életbe, a szocialista országokból, így természetesen az NDK-ból származó gépimport fokozására. Várható tehát, bőgj esek Itatására újabb területeken nyílik majd lehetőség az országaink közötti kereskedelem bővítésében. Ezekről a lehetőségekről és adottságokról egyébként dr. Biró József külkereskedelmi miniszter egyik nyilatkozatában külön hangsúlyozta: „Magyarország és az NDK gazdasági struktúrája kedvezően egészíti ki egymást és a gazdaságirányítási rendszer reformja megteremtette a lehetőségeket ahhoz, hogy a külkereskedelmi kapcsolatokat az eddiginél is gyorsabb ütemben növeljük. Az NDK iparának fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy az import áruskálát szélesítsük, ugyanakkor rugalmas és egyre növekvő kereslet mutatkozik az NDK részéről is a magyar árucikkek iránt” N. L. Elhárulnak az akadályok Felépül a patacsi lakótelep Üjabb lépéssel kerül közelebb a megvalósuláshoz a tervezett patacsi lakótelep. Mint ismeretes, a Mecseki , Ércbányászati Vállalat kezdeményező lépései után különféle akadályok merültek fel, amelyek már csaknem kudarcra ítélték ezt az egyelőre még tervekben létező lakótelepet. ' Az akadályok azonban lassan elhárultak az útból és mint legutóbb megírtuk, Pécs város ez évi tervében már mintegy 12 millió forinttal szerepel a terület közművesítése. Annakidején megírtuk, hogy ha sikerül kivitelező kapacitást találni, akkor még ez év végén meg is kezdhetik a munkálatokat. Addig azonban le kell még bonyolítani egy nagyon fontos telekkönyvi eljárást, a terület kisajátítását. — 27 holdnyi területről van szó, amelyen 67 sorszámozott telek van — mondta érdeklődésünkre ezzel kapcsolatban Jávpri István, a III. kerületi Tanács vb-elno- ke. — Ez közel ugyanennyi telektulajdonost jelent, akiket már az ősszel felszólítottunk, hogy a kisajátítandó telkeket ne vessék be már semmivel. A terület ugyanis zömében mezőgazdasági —de nem kerti jellegű — ingatlan. A kisajátítás előkészítése már megtörtént és ha- marosan sor kerül a hivatalos közlésre is. — Az eljárást már tavaly le akartuk folytatni, de akkor hitelt kellett volna igénybe vennünk, ami jelentős kamatterhet jelentett. vólriá ' a kerületnek. Akkor úgy döntöttünk, hogy inkább 1970-re halászijuk a kisajátítás lebonyolítását saját erő-, források igénybevételével. — Tudtunk is ez évi költségvetésünkben erre a célra mintegy másfél millió forintot biztosítani, így a kisajátításnak részünkről már nincs I semmi akadálya. Eredetileg arról volt szó, hogy ezt a területet teljes egészében a Mecseki Ércbá- I nyászati Vállalat építi be. ! Közben a vállalat Szentlőrin- cen is kezdeményezett lakás- építési akciót dolgozói részére, s ez gyorsabban kivitelezhetőnek látszik. De azért Patacsról sem mondanak le, i bár legújabb értesülésünk I szerint a MÉV érdekeltsége j itt jelentősen lecsökkent Ha i a közművesítést megkezdik, 1 akkor már a beépítést sem lehet sokáig halasztani A patacsi lakótelep a város lakásépítési program részeként kerül megvalósításra és esetleg szó lehet OTP-társashá- zak építéséről is. H. I. Hévíztársulást alapított 18 tsz Csongrád ban Hazánk legnagyobb termelőszövetkezeti közös vállalkozása jött létre Csongrád megyében. 18 közös gazdaság fogott össze. A termálvizek tervszerűbb kihasználására. Erről tanácskozott a Dél-alföldi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek hévízhasznosítási vállalkozásának igazgató tanácsa és az érdekelt tsz-ek képviselői pénteken Makón, a Korona szállóban. A megbeszélésen elfogadták a működési szabályzatot és az új társulást „DÉLHÉVÁL”-nak nevezték el. A működési szabályzat kimondja, hogy az alapító gazdaságok a termálvíz jobb hasznosítása érdekében egyesítik erőiket: termelési, fel- dolgozási, beszerzési, kivitelezési és értékesítési kapcsolatot létesítenek. A társulás tervcá szerint a tez-ekbea már meglévő 8 termáikul energiájára alapozva még as idén 200 millió forintot ruháznak be. Ebből az összegből 62 000 négyzetméter, alap- területű kertészeti üvegházakat építenek és 135 000 négyzetméteren fűthető „fólia várost” létesítenek. — Később újabb kutakat fúrnak és további korszerű kertészetekei létesítenek. Az üvegházakból kikerülő palántákkal nemcsak a tsz-eket, hanem s háztáji gazdaságokat is ellátják, hogy fellendítsék a délalföldi zöldségtermesztést. A hévizek komplex hasznosítására törekedve a makói gazdaságokban 4 helyen egyenként 50 vagonos dug- hagyma hőkezelő üzemei építenek. Csongrád megye egyéb területein 6 tsz-ben pulyka- illetve pecsenyecsir- ke-nevelóházakat létesítenek k
