Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? Ikrei 00 filter Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 10. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január 22., csütörtök Súgnak az igazgatónak ? A z igazgató, bár egy személy ben felelős a vállalat gazdálkodásáért, mégsem érthet mindenhez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társadalmi szervek tájékoztatására, véleményére, tanácsaira. Amikor arról suttognak a folyosón vagy-nyíltan beszélnek az irodákban, hogy „súgnak az igazgatónak”, tulajdonképpen szubjektivizmusra, részrehajlásra gyanakodnak, arra célozva, hogy a vezetői döntést illetéktelenek, „titkos tanácsadók” befolyásolják. A súgás természetéből adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügyrendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bírja el a munkaértekezletek, a vélemények sokoldalú összecsapásának nyilvánosságát. . A súgó ■ lehet szürke eminenciás és dolgozhat a vállalat valamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije vagy régi szaktársa, barátja, befolyása mindenképpen egyoldalú, sérti a kollektíva igazságérzetét. És joggal sérti azokat a véleménynyilvánításra illetékes vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igazgató nem. vagy csak formálisan hallgat meg. A vezetői elhatározások óhatatlanul szubjektív mozzanatokat is tartalmaznak, még ha ez a szubjektivizmus nem is a véleményezők iránti rokonszenvből vagy ellenszenvből táplálkozik. Ez a szubjektivizmus egyrészt úgy csökkenthető, hogy a vezető döntéseit minden esetben kellő információi birtokában a műszaki, termelési, értékesítési, pénzügyi, személyzeti szakapparátussal egyetértésben igyekszik meghozni. Előfordulhat, hogy a véleményezésre jogosult személynek nincs, vagy használhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „Illetéktelen tanácsadókra” hallgatni. Az ilyen ismétlődő esetek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatársait. A következtetés magától adódik: kerüljön minden posztra a legráteiTnettebb ember. Aki tájékozott, hozzáértő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bát-' ran véleményezni, feletteseinek is ellentmondani, és nem utolsósorban, akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. A szocialista normák, a demokratikus játék- szabályok betartására tehát csak az a vezető alkalmas, aki nyílt, őszinte és következetes a döntést előkészítő vitában csakúgy, mint a személyzeti munkában. A demokratizmus, a beosztottak véleményének szókimondó bírálatának őszinte igénylése és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó döntések, s a helyes elhatározások végrehajtása is akkor lesz sikeres, ha a vezető összhangban és egyetértésben dolgozik az irányítása ala tartozó kollektívával. Az eredményes együttműködés alapja pedig, hpgy a vezető képes — és ez bizony már rátermettséget igényel —, a kollektíva érdekeit felismerni, megértetni, elfogadtatni és érvényre Juttatni. A Megyei Pártbizottság vezetői Szigetváron, Szeniegáton Budapestre érkezett A háztáji gazdaságokat is a nagyüzem részének kell tekinteni n bsov/etunió külkereskedelmi minisztere Megkezdődtek a tárgyalások E gri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára. No vies János, a Megyei Pártbizottság titkára kíséretében tegnap a szigetvári járásba látogatott. A Szigetvári járási j Pártbizottságon Dietrich József, a Járási Pártbizottság átkára és Mesztegnyei Imre a Városi Pártbizottság titkára fogadta a megye vezetőit. A tájékozódási és ismerkedési célú látogatás alkalmából folytatott beszélgetés so- | rán a város és a járás életének számos területéről esett szó. /)> Őszinte helyzetkép A háztájiról kialakult beszélgetés során Egri elvtárs hangsúlyozta: a háztáji gazdaságokat is a nagyüzem részének kell tekinteni, segíteni az abban is gazdálkodókat. Szó esett a fehérjedús takarmány termesztésének gondjairól, a sertéshús-problémáról, a baromfitenyésztésről. A feladatokat meg tudjuk oldani, mint például megoldottuk a búzatermelést is. Most már exportra is jut belőle, ellentétben a korábbi évekkel, amikor importálni kellett. — Ml a helyzet a KB ülése, határozata után? — tette fel a kérdést Egri elvtárs, áttérve másik fémára. A járási és városi pártbizottság titkára elmondotta: a dolgozók helyeslik a határozatokat. hogy az KB őszinte ; helyzetképet adott eredmé- ! nyeinkről, de gondjainkról is. — Városban, de falun is időnként bizonyos nehézségeket az új mechanizmus rovására írják — mondta Mesztegnyei elvtárs. — Pedig több esetben nem erről van szó, hanem egyesek felelőtlenségéről, hanyagságáról. — Meg a tehetetlenségről — folytatta Dietrich elvtárs. — Többször megtörténik, hogy bizonyos hiányosságokat csak akkor pótolnak, ha arra a televízió, a sajtó, il- • letve rádió felhívja a figyelmet. Akkor intézkednek. De miért nem intézkedtek addig? ■— Az új gazdaságirányítási rendszer egyik lényeges vonása: mindenki a maga helyén kell, hogy a legjobb munkát végezze — vetette közbe Egri elvtárs — Gyakran tapasztalni: ha valami nem megy „simán” — legyen az akár a legkisebb részkérdés —, akkor mindjárt a minisztert citálják, annak rój- ják fel. Pedig a hatáskörök, jogok mind lejjebb kerülnek, ott kell a feladatokat megoldani. A konzervgyárban A megye vézetői ezután a Szigetvári Konzervgyárba látogattak. ahol Szűcs István igazgató Ismertette a gyár tevékenységét. Elmondotta többek között, hogy míg 1969-ben 9260 vagon volt a termelésük, addig ebben az évben a terv 4700 vagon. „Még 1960-ban jártam itt — más most a kép, új gyár fogadott ...” — jegyezte meg Egri elvtárs. A gyár vezetői elmondották, hogy 225 millió forintba került a rekonstrukció, — árujuk kelendő mind a szocialista, mind a tőkés piacon. „Mennyi a dolgozók keresete? Honnan biztosítják a munkaerőt? Honnan kapják az alapanyagot?” — és még számos kérdés hangzott el, amelyekre a gyár vezetői válaszoltak. A megye vezetői a beszélgetés után megtekintették a gyárat, tájékozódtak az ott folyó munkáról. Elismerően nyilatkoztak az új üzemről, a gépekről, a szociális létesítményekről. Délután a Szentégáti Állatni Gazdaságba1 látogattak. (Garay) A tartalomból Újra üzennek a szigetiek (3. oldal) Megnyugtató megoldás (3. oldal) Hét vonat áll kirakatlan (5. oldal) Siklós rangot jelent <5. oldal) A vértanú özvegyénél (6. oldal) Dr. Blro József a Ferihegyi repülőtéren üdvözli a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét Szerdán délelőtt Budapestre érkezett Nyikolaj Patoli- csev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. Budapesti tárgyalásaira elkísérte L. I. Zorin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Baczoni Jenő, a miniszter első helyettese, Tordui Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a külügyminisztérium és a külkereskedelmi Minisztérium több vezető képviselője fogadta. Ott VoltF. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, D. J. Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi [ képviselője, és a budapesti szovjet nagykövetség több munkatársa. j Szerdán délután röviddel Nyikolaj Patolicsevnek, a ! Szovjetunió külkereskedelmi 1 miniszterének Budapestre ér* | kezése után — a külkereske- i delml minisztériumban meg- j kezdődtek a magyar—szov jet ; kereskedelmi tárgyalások. At* I tekintették a szakértői bi- | zottságoknak az 1970. évi i árucsereforgalnii rrsegállapo- ! dá>j előkészítésére irányuló ; munkáját, egyeztették a. pén-1 i teken aláírandó jegyzőkönyv . főbb gazdaságpolitikai célki- I tűzéseit, előirányzatait. Szabad szombatokon is dolgosnak a bányászok Tovább tart az országos szénhiány Kétszáz forintos plusz-béralap minden tonna terven felüli szénre Műszaki értekezlet a Szénbányák igazgatóságán Új clpőtípust kezdenek gyártani a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat cipőüzemében. /X fonott felsőrészű férfi vík“ndeipőből húszezer párat készítenek. Kénen: Garay Kálmán, az üzem modellőre az ú 5 fazonú cipőkkel. Szokolai felv. A TÜZÉP-telepeken már úgy-ahogy van szén, az ipari üzemek azonban továbbra is kénytelenek sorbaállni: a népgazdaság szénpiacán — a hazai bányák minden erőlködése és a külkereskedelem megnövekedett aktivitása ellenére —, tovább tart a sorban állás. A szén, különösen a kokszolható, hiánycikk egész Európában, s ez a tény a Mecseki Szénbányák Igazgatóságának tegnap délelőtt megtartott idei első műszaki értekezletére is rányomta bélyegét. 83 ezer tonna plusz Garamvölgyi János igazgató már elnöki megnyitójában hangsúlyozta: idén mennyiségileg is többet kell frrodukál- nia a vállalatnak, mint tavaly — ez a népgazdaság, s a közel 18 ezer mecseki bányász közös érdeke. Poesgai Károly műszaki igazgatóhelyettes az elmúlt gazdasági évet értékelve elmondotta: a Mecsek 33 ezer tonna pluszszenet adott 1969- i ben az országnak, s az önköltség is jól alakult. 1989- ben 312,5 forintba került egy tonna feketeszén, ami 2,37 forinttal kevesebb, mint az előző évi átlag. Sikerült teljesíteni a nyereségtervet is, s bár a vállalat éppen a napokban részesült miniszteri dicséretben, ä múlt év még sem mondható minden tekintetben sikeresnek. Nem javultak a kívánt mértékben a teljesítmények, , csökkent a fejtések előrehaladási sebessége, s változat- . lanul alacsony a gépi eszkö- j zök kihasználtsági százaléka. Mindezek figyelembevételével az idei esztendő feladatai j jóval nagyobbak a tavalyiak- i nál. A termelési terv: 4 mil- j lió 57 ezer tonna szén fel- ' színre küldését írja elő, a j központi szervek azonban már most e tervek túlteljesítését kérik. A villamosenergiaipar és a kohóművek alig néhány napi tartalékkal rendelkeznek, éppen ezért — központi keretekből — minden terven felüli tonna után 300 forint plusz-bér kifizető- ! sét teszik lehetővé. A szabad i szombatokon szervezett tér- : meló műszakok eredménye- ; képper. az év első negyedében — az'előirányzaton felül —. közel 70 ezer tonna szenei kívánnak a hét mecseki bányaüzemből. kiszállítani. A műszaki fejlesztés idén a vállalat legégetőbb kérdésévé lépett elő. A múlt esztendőben három kísérletet folytattak le a szénjövesztés gépesítése érdekében — a sokat emlegetett Gullickautomatával, eg} lengyel széngyaluval és egy marótárcsával —, a várt eredményt azonban egyik berendezés sem produkálta. Idén új munkahelyeken folytatódnak a kísérletek, s további kisgépeket is bevetnek. Az egyre növekvő művelési mélység fokozza a gázkitörésveszélyt, éppen ezért az üzemekben február 1-én önálló gázkitö- rés-elhárító csoportok kezdik meg a munkát. Ha minden sikerül... A Mecseki Szénbányák másik, egyre növekvő, problémája a munkaerőhiány. A múlt évben 816 fővel — 5,5 százalék — csökkent a munkáslétszám (érdemes megjegyezni : az alkalmazottak száma csak 1,8 százalékkal lett kevesebb), s az elvándorlás tovább folytatódik. Az elöregedési tendencia megállítása érdekében számos bér-, szociális és munkát könnyítő intézkedést léptetnek életbe, s nagy erőfeszítéseket tesznek a kifizethető nyereség összegének további növelése érdekében is. Ha minden a tervek szerint sikerül. 1971 tavaszán 15 millió forinttal többet tartalmaznak majd a „tizenharmadik havi” borítékok, mint idénŰj ClPÖTlPüS
