Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? Ikrei 00 filter Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 10. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január 22., csütörtök Súgnak az igazgatónak ? A z igazgató, bár egy sze­mély ben felelős a vál­lalat gazdálkodásáért, mégsem érthet min­denhez. Nem is tudhat min­denről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a tár­sadalmi szervek tájékoztatá­sára, véleményére, tanácsai­ra. Amikor arról suttognak a folyosón vagy-nyíltan be­szélnek az irodákban, hogy „súgnak az igazgatónak”, tu­lajdonképpen szubjektiviz­musra, részrehajlásra gya­nakodnak, arra célozva, hogy a vezetői döntést illetéktele­nek, „titkos tanácsadók” be­folyásolják. A súgás termé­szetéből adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügyrendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bír­ja el a munkaértekezletek, a vélemények sokoldalú össze­csapásának nyilvánosságát. . A súgó ■ lehet szürke emi­nenciás és dolgozhat a vál­lalat valamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije vagy régi szaktársa, barátja, befolyása minden­képpen egyoldalú, sérti a kollektíva igazságérzetét. És joggal sérti azokat a véle­ménynyilvánításra illeté­kes vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igaz­gató nem. vagy csak formá­lisan hallgat meg. A vezetői elhatározások óhatatlanul szubjektív moz­zanatokat is tartalmaznak, még ha ez a szubjektiviz­mus nem is a véleményezők iránti rokonszenvből vagy ellenszenvből táplálkozik. Ez a szubjektivizmus egyrészt úgy csökkenthető, hogy a vezető döntéseit minden esetben kellő információi birtokában a műszaki, ter­melési, értékesítési, pénz­ügyi, személyzeti szakappa­rátussal egyetértésben igyek­szik meghozni. Előfordulhat, hogy a véle­ményezésre jogosult sze­mélynek nincs, vagy hasz­nálhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, „Illeték­telen tanácsadókra” hallgat­ni. Az ilyen ismétlődő ese­tek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól vá­lasztja meg munkatársait. A következtetés magától adó­dik: kerüljön minden poszt­ra a legráteiTnettebb ember. Aki tájékozott, hozzáértő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bát-' ran véleményezni, felettesei­nek is ellentmondani, és nem utolsósorban, akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. A szocialista normák, a demokratikus játék- szabályok betartására tehát csak az a vezető alkalmas, aki nyílt, őszinte és következetes a döntést előkészítő vitában csakúgy, mint a személyzeti munká­ban. A demokratizmus, a be­osztottak véleményének szó­kimondó bírálatának őszinte igénylése és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó döntések, s a helyes elhatározások vég­rehajtása is akkor lesz sike­res, ha a vezető összhangban és egyetértésben dolgozik az irányítása ala tartozó kol­lektívával. Az eredményes együttműködés alapja pedig, hpgy a vezető képes — és ez bizony már rátermettséget igényel —, a kollektíva ér­dekeit felismerni, megértet­ni, elfogadtatni és érvényre Juttatni. A Megyei Pártbizottság vezetői Szigetváron, Szeniegáton Budapestre érkezett A háztáji gazdaságokat is a nagyüzem részének kell tekinteni n bsov/etunió külkereskedelmi minisztere Megkezdődtek a tárgyalások E gri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára. No vies János, a Megyei Pártbizottság titkára kíséretében tegnap a szigetvári járásba látogatott. A Szigetvári járási j Pártbizottságon Dietrich József, a Járási Pártbizottság átkára és Mesztegnyei Imre a Városi Pártbizottság tit­kára fogadta a megye vezetőit. A tájékozódási és ismer­kedési célú látogatás alkalmából folytatott beszélgetés so- | rán a város és a járás életének számos területéről esett szó. /)> Őszinte helyzetkép A háztájiról kialakult be­szélgetés során Egri elvtárs hangsúlyozta: a háztáji gaz­daságokat is a nagyüzem ré­szének kell tekinteni, segíte­ni az abban is gazdálkodó­kat. Szó esett a fehérjedús takarmány termesztésének gondjairól, a sertéshús-prob­lémáról, a baromfitenyész­tésről. A feladatokat meg tudjuk oldani, mint például megoldottuk a búzaterme­lést is. Most már exportra is jut belőle, ellentétben a korábbi évekkel, amikor im­portálni kellett. — Ml a helyzet a KB ülé­se, határozata után? — tet­te fel a kérdést Egri elv­társ, áttérve másik fémára. A járási és városi pártbizott­ság titkára elmondotta: a dolgozók helyeslik a határo­zatokat. hogy az KB őszinte ; helyzetképet adott eredmé- ! nyeinkről, de gondjainkról is. — Városban, de falun is időnként bizonyos nehézsé­geket az új mechanizmus ro­vására írják — mondta Mesz­tegnyei elvtárs. — Pedig több esetben nem erről van szó, hanem egyesek felelőtlensé­géről, hanyagságáról. — Meg a tehetetlenségről — folytatta Dietrich elvtárs. — Többször megtörténik, hogy bizonyos hiányosságo­kat csak akkor pótolnak, ha arra a televízió, a sajtó, il- • letve rádió felhívja a figyel­met. Akkor intézkednek. De miért nem intézkedtek ad­dig? ■— Az új gazdaságirányítá­si rendszer egyik lényeges vonása: mindenki a maga helyén kell, hogy a legjobb munkát végezze — vetette közbe Egri elvtárs — Gyak­ran tapasztalni: ha valami nem megy „simán” — legyen az akár a legkisebb részkér­dés —, akkor mindjárt a mi­nisztert citálják, annak rój- ják fel. Pedig a hatáskörök, jogok mind lejjebb kerül­nek, ott kell a feladatokat megoldani. A konzervgyárban A megye vézetői ezután a Szigetvári Konzervgyárba lá­togattak. ahol Szűcs István igazgató Ismertette a gyár tevékenységét. Elmondotta többek között, hogy míg 1969-ben 9260 vagon volt a termelésük, addig ebben az évben a terv 4700 vagon. „Még 1960-ban jártam itt — más most a kép, új gyár fo­gadott ...” — jegyezte meg Egri elvtárs. A gyár vezetői elmondották, hogy 225 mil­lió forintba került a rekonst­rukció, — árujuk kelendő mind a szocialista, mind a tőkés piacon. „Mennyi a dol­gozók keresete? Honnan biz­tosítják a munkaerőt? Hon­nan kapják az alapanya­got?” — és még számos kér­dés hangzott el, amelyekre a gyár vezetői válaszoltak. A megye vezetői a beszél­getés után megtekintették a gyárat, tájékozódtak az ott folyó munkáról. Elismerően nyilatkoztak az új üzemről, a gépekről, a szociális léte­sítményekről. Délután a Szentégáti Álla­tni Gazdaságba1 látogattak. (Garay) A tartalomból Újra üzennek a szigetiek (3. oldal) Megnyugtató megoldás (3. oldal) Hét vonat áll kirakatlan (5. oldal) Siklós rangot jelent <5. oldal) A vértanú özvegyénél (6. oldal) Dr. Blro József a Ferihegyi repülőtéren üdvözli a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszterét Szerdán délelőtt Budapest­re érkezett Nyikolaj Patoli- csev, a Szovjetunió külkeres­kedelmi minisztere. Budapes­ti tárgyalásaira elkísérte L. I. Zorin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. A szovjet vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Baczoni Jenő, a minisz­ter első helyettese, Tordui Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes, a külügyminisz­térium és a külkereskedelmi Minisztérium több vezető kép­viselője fogadta. Ott VoltF. J. Tyitov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, D. J. Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi [ képviselője, és a budapesti szovjet nagykövetség több munkatársa. j Szerdán délután röviddel Nyikolaj Patolicsevnek, a ! Szovjetunió külkereskedelmi 1 miniszterének Budapestre ér* | kezése után — a külkereske- i delml minisztériumban meg- j kezdődtek a magyar—szov jet ; kereskedelmi tárgyalások. At* I tekintették a szakértői bi- | zottságoknak az 1970. évi i árucsereforgalnii rrsegállapo- ! dá>j előkészítésére irányuló ; munkáját, egyeztették a. pén-1 i teken aláírandó jegyzőkönyv . főbb gazdaságpolitikai célki- I tűzéseit, előirányzatait. Szabad szombatokon is dolgosnak a bányászok Tovább tart az országos szénhiány Kétszáz forintos plusz-béralap minden tonna terven felüli szénre Műszaki értekezlet a Szénbányák igazgatóságán Új clpőtípust kezdenek gyártani a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat cipőüzemében. /X fonott felsőrészű férfi vík“ndeipőből húszezer párat készítenek. Kénen: Garay Kálmán, az üzem modellőre az ú 5 fazonú cipőkkel. Szokolai felv. A TÜZÉP-telepeken már úgy-ahogy van szén, az ipari üzemek azonban továbbra is kénytelenek sorbaállni: a népgazdaság szénpiacán — a hazai bányák minden eről­ködése és a külkereskedelem megnövekedett aktivitása el­lenére —, tovább tart a sor­ban állás. A szén, különösen a kokszolható, hiánycikk egész Európában, s ez a tény a Mecseki Szénbányák Igaz­gatóságának tegnap délelőtt megtartott idei első műszaki értekezletére is rányomta bé­lyegét. 83 ezer tonna plusz Garamvölgyi János igazga­tó már elnöki megnyitójában hangsúlyozta: idén mennyisé­gileg is többet kell frrodukál- nia a vállalatnak, mint ta­valy — ez a népgazdaság, s a közel 18 ezer mecseki bá­nyász közös érdeke. Poesgai Károly műszaki igazgatóhelyettes az elmúlt gazdasági évet értékelve el­mondotta: a Mecsek 33 ezer tonna pluszszenet adott 1969- i ben az országnak, s az ön­költség is jól alakult. 1989- ben 312,5 forintba került egy tonna feketeszén, ami 2,37 fo­rinttal kevesebb, mint az elő­ző évi átlag. Sikerült teljesí­teni a nyereségtervet is, s bár a vállalat éppen a na­pokban részesült miniszteri dicséretben, ä múlt év még sem mondható minden tekin­tetben sikeresnek. Nem javultak a kívánt mértékben a teljesítmények, , csökkent a fejtések előreha­ladási sebessége, s változat- . lanul alacsony a gépi eszkö- j zök kihasználtsági százaléka. Mindezek figyelembevételé­vel az idei esztendő feladatai j jóval nagyobbak a tavalyiak- i nál. A termelési terv: 4 mil- j lió 57 ezer tonna szén fel- ' színre küldését írja elő, a j központi szervek azonban már most e tervek túlteljesí­tését kérik. A villamosener­giaipar és a kohóművek alig néhány napi tartalékkal ren­delkeznek, éppen ezért — központi keretekből — min­den terven felüli tonna után 300 forint plusz-bér kifizető- ! sét teszik lehetővé. A szabad i szombatokon szervezett tér- : meló műszakok eredménye- ; képper. az év első negyedé­ben — az'előirányzaton felül —. közel 70 ezer tonna szenei kívánnak a hét mecseki bá­nyaüzemből. kiszállítani. A műszaki fejlesztés idén a vállalat legégetőbb kérdé­sévé lépett elő. A múlt esz­tendőben három kísérletet folytattak le a szénjövesztés gépesítése érdekében — a sokat emlegetett Gullick­automatával, eg} lengyel széngyaluval és egy marótár­csával —, a várt eredményt azonban egyik berendezés sem produkálta. Idén új mun­kahelyeken folytatódnak a kísérletek, s további kisgé­peket is bevetnek. Az egyre növekvő művelési mélység fokozza a gázkitörésveszélyt, éppen ezért az üzemekben február 1-én önálló gázkitö- rés-elhárító csoportok kezdik meg a munkát. Ha minden sikerül... A Mecseki Szénbányák má­sik, egyre növekvő, problé­mája a munkaerőhiány. A múlt évben 816 fővel — 5,5 százalék — csökkent a mun­káslétszám (érdemes megje­gyezni : az alkalmazottak szá­ma csak 1,8 százalékkal lett kevesebb), s az elvándorlás tovább folytatódik. Az elöre­gedési tendencia megállítása érdekében számos bér-, szo­ciális és munkát könnyítő intézkedést léptetnek életbe, s nagy erőfeszítéseket tesznek a kifizethető nyereség össze­gének további növelése érde­kében is. Ha minden a tervek szerint sikerül. 1971 tavaszán 15 mil­lió forinttal többet tartalmaz­nak majd a „tizenharmadik havi” borítékok, mint idén­Űj ClPÖTlPüS

Next

/
Oldalképek
Tartalom