Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

nnnamtm ntima 1Í70. január 81, rriDZBMBisjBitmi „HOSSZ" ÉS „BESSZ" UN Goidasági életünk legfontosabb intézményei o) A magyar gazdasági élet egyik legrégibb képviseleti szerve a Magyar Kereske­delmi Kamara (MKK). Az első magyar Kereskedelmi és Iparkamarát 1850-ben ál­lították fel. 1945 előtt az or­szágban — egy-egy kama­rával — nyolc kereskedel­mi kamarai terület volt. Mű­ködésüket 1947-ben szüntet­ték be. Helyükön 1948-ban új intézmény alakul: a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, megtartva és továbbfejleszt­ve a kamarák egyik klasz- szikus funkcióját, hogy ápol­ja, fejlessze hazánk nemzet­közi gazdasági kapcsolatait. TAGSÁG Az új mechanizmus ér­vénybelépéséig a kamara külföldi kapcsolatainak, szol­gáltatásainak haszna a gaz­daság külkereskedelmi szek­toraira korlátozódott. Azóta tagok lehetnek a termelő, értékesítő és felhasználó vál­lalatok, gazdasági egységek is. A kamarának jelenleg 273 tagvállalata van és a ter­melő vállalatok alapvető többséggel — 66 százalék! — rendelkeznek. A Magyaror­szágon exportra termelő vál­lalatok közel 20 százaléka van a kamarában, de ők ad­ják az összes export két­harmadát. A tagok tagsági díjat fizetnek, annak ará­nyában, hogy mennyi az éves termelési, illetve for­galmi értékük, öt tagdíjosz­tály van. Például az elsőben (évi 100 millió forint terme­lési értékig) a tagsági díj összege 10 ezer forint, az V. osztályban (1200 millió forint felett) évi 100 ezer forint A kamara szervei: a köz- gy41és“~és az elnökség. A Ma­gyar Kereskedr | ni Kamarát a tagság alkotja. A közgyű­lésen a kamara minden tag­jának egy szavazata van. A közgyűlésen választott el-: nökség hajtja végre a köz­gyűlés határozatait és dönt az ügyrend szerint hozzá­utalt ügyekben. A szűkebb értelemben vett kamarai ap­parátus biztosítja a közgyű­lés és az elnökség által meg­szabott feladatok végrehaj­tását, a kamara társadalmi­testületi szerveinek, bizott­ságainak folyamatos műkö­dését. ÉRDEKKÉPVISELET A kamara érdekképvisele­ti feladatának lényegét ab­ban jelölhetjük meg, hogy az: a tagvállalatok csoport- érdekeinek a mindenkori gazdaságpolitikában kifeje­ződő népgazdasági érdekkel összekötött képviselete. En­nek keretében a kamara ösz- szegyűjti és szintetizálja a gazdasági' egységek , észre­vételeit. tapasztalatait, s kép­viseli álláspontjukat a nép- gazdasági döntések előkészí­tésénél. A kamara, miköz­ben az illetékes állami szer­vekhez továbbítja a tagvál­lalatok kritikai nézeteit, egy másik csatornán az irányító hatóságok, szervek informá­cióit továbbítja a vállalatok­hoz. Korábban, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara feloszlatása óta (1948) nem folyt vállalati érdekképvise­leti tevékenység, a régi gaz­dasági mechanizmus és an­nak centrális gazdasági szem­lélete az érdekképviseleti te­vékenységet nem is tette szükségessé. A kereskedelmi kamarát, amely korábban el­sősorban a külkereskedelem központi kereskedelemfej­lesztő tevékenységét látta el, az új mechanizmus új fel­adatainak ellátására át kel­lett szervezni, munkamód­szereit meg kellett változtat­ni. Az új helyzetben a ka­mara nemzetközi tevékeny­sége —, amely ma már tu­lajdonképpen nem mis, mint Á Magyar Kereskedelmi Kamara a belső érdekképviseleti te­vékenység nemzetközi vetü- lete — is lényeges változá­son, fejlődésen ment keresz­tül. Az érdekképviseleti munka végzése a szakmai tagoza­tokban (csoportokban) és a szakbizottságokban folyik. Minden egyes tagvállalat va­lamilyen szakmai tagozathoz (csoporthoz) tartozik — pél­dául: alumíniumipari, szer­számgép-, fémtömegcikk-, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari stb. A szakbizottságok — például: a marketing, a kooperációs, a pénzügyi, a vámügyi stb. — egy-egy funkcionális jellegű téma­körrel foglalkoznak. Pél­dául: a szocialista gépimport fokozásának lehetősége, vá­mok hatása bizonyos áru­csoportok exportjára stb. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A kamara kereskedelem­fejlesztési tevékenységét tár­gyalva először ezzel foglal­kozunk. (Ide tartozik még a tájékoztatási tevékenység.) Az MKK széleskörű nemzet­közi kapcsolatokkal rendel­kezik, mintegy 75—80 or­szág kamarai, vagy hasonló jellegű szervezetével — szak­mai csoportosulásokkal, ke­reskedelemfejlesztési iro­dákkal és bankokkal — épí­tett ki és tart fent kapcso­latokat. Számos relációban a partner kamaráknál magyar tagozatok, az MKK kebelé­ben pedig külföldi tagozatok is működnek. Egy-egy tago­zatban az illető ország for­galmában érdekelt tagválla­latok tömörülnek. Nálunk legelőször 1962-ben az angol tagozat, aztán a holland, francia, osztrák, svéd, finn, szovjet, jugoszláv, csehszlo­vák, s legutóbb a dán tago­zat alakult meg. A cél nyil­vánvaló: a kétoldalú keres­kedelem fejlesztésében leg­inkább érdekelt cégek bevo­násával az államközi meg­állapodások nyújtotta lehe­tőségek legjobb hasznosítása. Az MKK a legkülönbözőbb módszerekkel szélesíti nem­zetközi gazdasági kapcsola­tainkat, ennek teljes felso­rolása is nehéz, nemhogy részletesen taglalni. íme: ka­marai delegációk küldése, külföldi delegációk, szakem­berek, üzletemberek foga­dása. A külföldi látogatások során megragadják az alkal­mat, hogy ismertessék az új i gazdasági mechanizmust. Ilyen előadások hangzottak el például Londonban, Há­gában, Kölnben stb. A ka­mara közreműködik állam­közi tárgyalásoknál. Tevé­kenyen részt vesz a nemzet­közi gazdasági szervezetek munkájában, közreműködik a műszaki napok rendezésé­ben, a külkereskedelem új külföldi piaci szervezetének létrehozásában. A kamara igen fontos feladata a tag­vállalatok piackutató tevé­kenységének elősegítése. KIADVÁNYOK A kamara kiadványai, szaklapjai egyrészt Magyar- ország ipari-kereskedelmi 1 potenciálját, exporttermé­keit ismertetik és népszerű­sítik külföldön és a külföldi sajtóorgánumokban, más­részt a hazai közvéleményt, a termelő, értékesítő és kül­kereskedő vállalatok dolgo­zóit informálják a nemzet­közi árucsereforgalom, a ma­gyar külkereskedelem elvi és gyakorlati problémáiról. Idegennyelvű kiadványok. Külföldnek szól a HUNGA­RIAN EXPORTER angol nyelvű, illusztrált havi szak­lap, 18 ezer példányszámban. A lap szerkesztősége havon­ta kétszer, váltakozva orosz, német, angol, francia és spa­nyol nyelven különszámot ad ki. Magyar nyelvű kiadvá­nyok: A KÜLKERESKEDE­LEM (havi folyóirat), KÜL­KERESKEDELMI PROPA­GANDA (kéthavonta), KÜL­KERESKEDELMI TECHNI­KAI HÍREK — TÁJÉKOZ­TATÓ — ÖSSZEFOGLALÓ. Hetente ötször jelenik meg a VILÁGGAZDASÁG, s vé­gül negyed évenként a MA­GYAR IMPORT, amely az importlehetőségekről tájé­koztat KAMARAI SZOLGÁLTATÁSOK és TESTÜLETEK Az MKK különféle szol­gáltatásai konkrét formában kapcsolódnak a külkereske­delmi munkához. Hazánk több mint 100 országgal ke­reskedik. Partnereink kül­kereskedelmet érintő jogsza­bályai, importelőírásai és árulistái eltérőek. A kamara kereskedelemtechnikai és vámdokumentációs központ­ja gyűjti és az érdekeltek rendelkezésére bocsátja a bél­és külföldi export-import jogszabályokat, szokásokat és szokványokat, a nemzetközi kereskedelemben megkí­vánt okmányok jegyzékét, a növény- és állategészségügyi rendelkezéseket, a csomago­lási és az árumegjelölési elő­írásokat, a vámjogszabályo­kat, a vámeljárás módozatait és a vámtarifákat. A választott bíróság. Fel­adata, hogy az export-im­port ügyekben az eladó és a vevő jogvitáját egyezség vagy ítélet útján gyorsan és a nem­zetközi kereskedelmi jog­szabályok. szokások és szok­ványok figyelembe vételével rendezze. A 35 tagú válasz­tott bírói testület a legki­válóbb magyar jogászokból és egyéb szakemberekből áll. A Nemzetközi Kereskedel­mi Jogi Iroda. Gyűjti és rendszerezi a külkereskedel­mi tevékenységgel kapcsola­tos bel- és külföldi jogsza­bályokat, a bírói gyakorlat jogeseteit, s azokról infor­málja a kamara tagjait, a vállalati jogászokat. Jogi ta­nácsadások. Megbízásra ha­zai vállalatok jogi képvisele­tét is ellátja úgy bel-, mint külföldön. Az áruszakértő bizottság. Negyven főből álló szakértői testület, feladata a mezőgaz­dasági termékek (esetleg ipa­ri termékek) szakvizsgálata, ha az eladó és a vevő között belföldön az áru minőségé­vel kapcsolatban vita támad. Kárbiztosok testületé. Az érdekelt fél megbízása alap­ján az importált árukban ke­letkezett károkat jegyző­könyvezi és a kárigényeket érvényesíti a külföldi bizto­sítóknál. Kamarai tanfolyamok. Reklámpropaganda (2 éves), vámkezelői (6 hónapos) és külkereskedelmi tovább­képző (9 hónapos). Ezeken a szaktanfolyamokon évente összesen több mint ezren vesznek részt Propaganda és reklám. En­nek a munkának a testületi szerve a propaganda bizott­ság — ez az első kamarai bizottság —, amely a pro­paganda- és reklámmunka legjobb hazai szakértőit egye­síti azzal a céllal, hogy a vál­lalatok külföldi és hazai pro­paganda- és reklámtevékeny­ségéhez hathatós segítséget nyújtson. Ebben a sorozatunkban a tőkés gazdaságuk tőzsdei sze, ec/etével szeretnénk megismertetni a Köz- gazdasági élet rovatunk olvasóit. Mindig vannak a tőkés gazdaságban felszabaduló pénztőkék. PL záloglevelek vagy közkölcsönök visszafi­zetéséből eredőek, kereske­delmi és egyéb tevékenység­ből származó követelések stb., amelyek későbbi idő­pontban esedékesek. Az így „flottánssá” (a pénzpiacokon elhelyezkedést kereső szabad pénztőkéket nevezik így) váló pénztőke, ha árfolyamemel­kedésre lehet számítani, a határidőpiacon mai árfolya­mon igyekszik biztosítani a jónak ígérkező befektetést. Ugyanígy az értékpapíro­kat eladónak is érdekében állhat a jelenlegi árfolyam biztosítása egy későbbi idő­pontra. A hivatásos tőzsdei spekuláció befolyása az ilyen ügyleteknél nem lebecsülhe­tő tényező. Ezt a spekulációs tevékenységet a tőkés köz­gazdaság hasznosnak és szük­ségesnek tartja. Akik ezzel foglalkoznak, természetesen elsős^-ban a maguk hasznát keresik. Az­zal azonban, hogy a későbbi tényeket megelőzően, mai ár­folyamokon bocsátkoznak spekulációba — bizonyos mér­tékig — akadályozzák a kasz- szaüzletek esetleges túlzásait. Az ilyen áríolyamemelkedés- re számító vevőket, tőzsde nyelven „hossz’-ra spekulá­lóknak nevezik. Vannak azonban olyanok is, akik az elkövetkezendő eseményeket kedvezőtlenül ítélik meg és árfolyamesé­sekre számítanak. Ezek az el­adók a „bessz"-spekulánsok. Ezeknek számítása az, hogy eladott értékpapírjaikat (ame­lyek talán még nincsenek is meg) később jóval alacso­nyabb áron fogják visszavá­sárolni. A bessz-spekulációnak a tőkés közgazdászok szerint az a közgazdasági jelentősége, hogy felfelé ívelő konjunktú­ra idején fékezi a túlhajtott optimizmust, amennyiben a bekövetkezhető kedvezőtlen jelenségekre figyelmeztet. Pangási, válság felé vezető időszakban viszont úgyszól­ván ők az egyedüliek, akik az általános bizalmatlanság idején, a süllyedő árfolyamok mellett vásárolnak, ahogy mondani szokták „lefedezik” korábbi fedezetlen, „bianco” eladásaikat és ezzel akadá­lyozzák — a bizalmi válság következtében — előállható teljes vételi tartózkodást. Ha árfolyamesések alkal­mával nagy mennyiségben dobnak piacra értékpapíro­kat, igen komoly áresések áll­hatnak be. Ezt a spekulációt tőzsdei nyelven „kontremin’’- nek nevezik. Ez már kimon­dott tőzsdei játék és káros jelenség. A határidő üzlet körébe tartozó különféle díjüzleteket csak a teljesség kedvéért em­lítjük meg. Ezek: az egyszerű és kettős díjügylet, , stellázs- ügylet, a még annyit szállító vagy követelő ügylet és ezek­nek kombinációi. Ezeknek mindegyike bizonyos díjak fizetése ellenében, jelenlegi árfolyamokon történő, jövő­beli értékpapír-eladási vagy vételi jogokkal való spekulá­ciós üzlet. (Az egyik fél bi­zonyos lefizetett díj ellené­ben mai árfolyamon vehet vagy eladhat a jövőben, meg­határozott mennyiségű érték­papírt.) Ezek az üzletek lehetnek ugyan a fent már említett ér­telemben „árfolyambiztosítá- i si” ügyletek is, de nézetünk szerint inkább sorolhatók az árfolyamkülönbözetek kiak­názását célzó — és rendsze­rint vételi vagy eladási szán­dék nélküli — tőzsdei játék fogalomkörébe. Áz árb'trázs j Meg kell még emlékezni az árbitrázs-üzletről. Arbitrá­zson azt a kereskedelmi tevé­kenységet értik, amely az azonos tőzsdei értékek kü- | lönböző (hazai és külföldi) ' tőzsdéken jegyzett árfolyamai 1 között jelentkező különbsé­gekből hasznot kíván húzni. Egész egyszerűen' magyarul: ott veszek, ahol a legolcsóbb, és ott adok el, ahol a leg­drágább. Természetesen ez nem olyan egyszerű a külön­böző tőzsdepiacokon, mint amilyennek első pillanatra ; látszik. Az árbitráló tőzsdetagnak 1 pontosan ismernie kell a szá­mításba vehető különböző bel- és külföldi tőzsdék üzan- szait, a szállítási határidőket, a külföldi pénz- és valutavi­szonyokat. Ezenkívül az ügy- : letkötésekben igen járatos­nak. gyors elhatározóképessé­gűnek kell lennie és nem utolsó sorban kitűnően kell értenie a számoláshoz. Az egyes tőzsdékkel — a rövid tőzsdeidő alatt — csak né­hány perces telefonbeszélge­téssel, vagy távirati úton le­het érintkezni. Ezért néhány percen belül kell dönteni arról, hogy a két vagy több tőzsdén jegyzett ' azonos értékpapír árfolyamá- ; ban olyan arányú-e a kü­lönbség, hogy a különböző mértékben fennálló költségek beszámításával hol érdemes és még kifizetődő venni vagy eladni. Különös jelentősége volt és van ma is az árbitrázsnak az arany- és a devizapiacon. Itt nem gondolunk elsősorban a különböző külföldi piacokon jelentkező árfolyam-különbö­zetekben rejlő, sokszor óriási nyerési vagy veszteségi ele­mekre, hanem a következő­re: azzal, hogy a spekuláció egyik oldalon az alacsonyabb árakon mindent megvesz, a másik oldalon pedig a maga­sabb árfolyamokon mindent igyekszik eladni — természe­tesen elsősorban a maga hasz­nára — tulajdonképpen ön­maga járul hozzá ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat elve alapján a valóságos helyzetnek megfelelően ala­kuljon ki olyan árfolyam, ami gazdaságilag indokolt (Folytatjuk.) Húsz magasszínvonalú dol­gozat. Baranyából ennyi vesz részt azon az országos pályá­zaton, melyen a Kiváló ifjú mérnök, közgazdász, techni­kus mozgalom arany, ezüst és bronz fokozatú emlékpla­kettjéért, a 4000, 3000, 2000 forintot jelentő I.. II. és III. díjért folyik majd a ver­seny. Hogy kik készítet­ték a húsz pályaművet? Többségükben mérnökök — bánya-, közlekedési, építész­és vegyészmérnökök stb. — és technikusok. A dolgozatok felét a Mecseki Ércbányászati Vállalat nérnökei készítet­ték! De hol vannak a fiatal közgazdászok? A megyei zsűrihez továb­bított szakdolgozatok — szám­szerűt 20, és mind bejutott az országos döntőbe — ösz- szesítőjében csak böngészve talál az ember közgazdasági témát; jóllehet, az üzemi szűrőn (közel 200 dolgozatot nyújtottak be az üzemekben) is megakadhatott néhány közgazdasági tárgyú dolgozat. Ami van, az a megyei érté­kelés szerint jó. Szander fon­té, a Pécsi Kesztyűgyár Hol vannak a fiatal közgazdászok? gazdászának dolgozata — A közvetlen tőkés export vo­lumen és árelemzése, vala­mint gazdaságossági vizsgála­tok (1965—1968) — szakága­zatában első; dr. Kemény An­talnak, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat közgazdászá­nak Bodrogi Frigyes geoló­gus mérnökkel közösen írt dolgozata — A vágatigény meghatározás korrelációs szá­mítással geológiai paraméte­rek alapján — második; Ma- karics József (MÉV) dolgo­zata pedig — Az összkőzet teljesítmény elemzési mód­szere az ércbányászatban — harmadik díjat nyert Mindössze ennyi. Pedig már a megyei pályázaton va­ló részvétel is „hozott volna a konyhára”, mint ahogy ho­zott is a KISZ megyei bi­zottsága, az MTESZ megyei szervezete és a Magyar Köz­gazdaság! Társaság megyei csoportja naevlelkűén mint­egy plusz ösztönzőként — a megyei pályázatot egyben a lásának 50. évfordulója tisz­teletére hirdették meg 2000, 1500, 1000 forintos pályadíja­kat és külön jutalmakat ajánlott meg. Azt kérdeztük, hol vannak a fiatal közgazdászok? Vagy talán nincs téma? Nincs megannyi megoldásra váró közgazdasági feladat a vál­lalati gazdálkodásban, külö­nösen most, az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sének első éveiben. Most, amikor egészen más feltéte­lek között, új meg új fel­adatokkal találják magukat szemben a közgazdászok, s többé nem huszadrangú pa­pírmunkát, de forintokkal mérhető alkotómunkát végez­nek. Kínálja magát a sok té­ma: a vállalati feladatok gazdaságos megoldása, a mű­szaki fejlesztés, az automati­zálás, a terme1 ékenység nö­velésének kérdései, a szá­mítástechnika alkalmazása, munka- és üzemszervezési kérdések, helyi tartalékok »tárása... Nagyobb eésxsé­telt, nagyobb aktivitást vár­tunk a fiatal közgazdászok­tól. Azoknak, akik részt vettek, továbbá elnyerték a megyei zsűri díjait és magasszínvonalú dolgozatukkal bejutottak az országos döntőbe, gratulá­lunk, attól függetlenül, hogy olt milyen eredményt érnek el. Végsősoron máris hasz­not hajtanak vállalatuknak, a cél, azoknak a célja, akik ezt a mozgalmat meghirdették, tulajdonképpen ez volt. Íme a vállalati szakvélemény Szander Imre I. díjas dol­gozatáról: ... A tanulmány sokoldalú információt szolgáltat a vál­lalatvezetés számára. Ez a megállapítás helyénvaló még akkor is, ha az alapadatok egy jelentős része már is­mert volt a vállalat előtt, de éppen az új megvilágításban, ezen információk speciális rendszerben történő elemző feldolgozása újabb következ­tetések levonására ad lehető­séget. A tanulmány alkalma» arra, hogy a Pécsi Kesztyű­gyár és a TANIMPEX közös igazgató tanács ülésen a piac­gazdaságosság szempontjából átfogó vitát folytasson le és megfelelő következtetésekre jusson. Felhasználható a ta­nulmány arra is, hogy a partner külkereskedelmi vál­lalattal közösen megvizsgál­juk a deviza kitermelés szem pontjából gazdaságtalanabb kategóriába eső termékcso­portok ármódosítási, illetve volumen csökkentési lehető­ségeit ... A szerző tanulmá­nyában új rendszerű, értékes, szép elemző munkát végzett, amelyet a vállalatvezetés munkájában fel tud használ­ni, és amelyért a szerzőt di­cséretben és jutalomban ré­szesítem. Aláírás- Gulyás Jó­zsef, a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója. Végezetül kívánjuk a fiatal közgazdászoknak, csakúgy mint a többinek, a fiatal mérnököknek és techniku­soknak sikeres szereplést az országos pályázaton. ■CiUéevári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom