Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 86 fillér Dunántúli napló xxviLévfolyam,i7.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. január21.,szerda „Ezerszemíí vezetők“ P ártunk IX. kongresszusa kiemelt feladatként Je­lölte meg számúnkra a szocialista demokrácia fejlesztését. Az üzemi demok­rácia a szocialista demokrá­cia része és ezért érvényesü­lése a szocialista demokrácia hatékonyabb kibontakozását eredményezi. Az új gazdasági reform bevezetése óta eltelt időszak elegendőnek bizo­nyult arra, hogy az új körül­mények között értékeljük az üzemi demokrácia helyzetét. Az üzemi demokrácia lé­nyege: a vállalattal munka- viszonyban álló dolgozók részvétele az ügyek intézésé­ben, eldöntésében és ellenőr­zésében. Ezzel az érdemi részvétellel a dolgozók részt- vesznek a politikai hatalom gyakorlásában, közvetlen ta­pasztalatokat szereznek a ve­zetésben és magatartásuk is pozitiven fejlődik. Hazánkban a termelési esz­közök társadalmi tulajdon­ban vannak. így a dolgozó — többi dolgozótársaival együtt — tulajdonos is, munkavál­laló is. Ebből a kettősségből — ami egyben ellentmondást i£ takar — az következik, hogy mindkét oldalnak ér­vényt kell szerezni. Az a ve­zető, aki a dolgozókban csak a munkavállalót látja, elke­rülhetetlenül csorbítja a de­mokráciát és esetenként meg nem engedett eszközökhöz folyamodik. Aki viszont a dolgozónak csak tulajdonosi jogállását' tartja szemelőtt, s eltűri a lazaságokat, fegyel­mezetlenségeket, súlyos ká­rokat okoz. , A dolgozók tulajdonosi hely- j zetéből kiindulva a jogok és kötelességek dialektikájában 2 kötelességeket kell az első .Melyre tenni. Nemegyszer hallani a dolgozok részéről olyan megjegyzést, hogy: „Itt csak parancsolnak! Hát ez a demokrácia?” Egyesek az üze­mi demokráciát a döntések végrehajtására is ki szeret­nék terjeszteni. Ez helytelen, •mert anarchiához vezetne. A demokrácia tervszerűséget, magas fokú fegyelmezettsé­get követel. Demokrácia a végrehajtásban annyiban van, hogy a dolgozók ellenőrzik a hozott döntések végrehajtá­sát Véleményünk szerint azoknak az embereknek jo­gait csorbítani kellene — „fent” is „lent” is —, akik nem teljesítik kötelességüket és fordítva, nagyobb megbe­csülést kell adni azoknak, akik kötelességeiket példamu­tatóan teljesítik. A gazdasági reform által biztosított kedvezőbb feltéte­leket megyénk mozgalmi és gazdasági vezetői nagyobb részt már felismerték és tö­rekszenek az egyszemélyi fe­lelős vezetés és az üzemi de­mokrácia egységének érvé­nyesítésére. Nagyon sok ve­zető felismerte, hogy a dol­gozók az „ezerszemű vezető’' szerepét töltik be. A jelentős fejlődés ellenére azonban számos meg nem értéssel, helytelen nézettel is találkoz­tunk. Nem ritka, ha vitatják és nehézkesnek tartják a szak- szervezeti hatásköröket — mondván —, hogy ezek las­sítják a sürgős kérdések el­döntését, akadályozzák az egyszemélyi felelős vezetés érvényesítését. Gyakran át­hidaló megoldásokat találnak a sürgősségre való hivatko­zással, vagyis a testület he­lyett csak az SZB-titkárral állapodnak meg. A döntést ugyan bejelentik, de a testü­let ilyenkor kész tények elé van állítva, állásfoglalása pe­dig teljesen formális. A szakszervezetek fontos feladata az emberek tudatá­nak szoc'alista formálása. Eh­hez nagy mértékben hozzájá­rulhat az őszinte légkör, az üzemi demokrácia kiteljese­dése. Minden embernek van valamilyen véleménye. Ez le­het jó, lehet rossz, lehet jó­indulatú vagy rosszindulatú. Ha nem kap lehetőséget, hogy véleményét elmondja, akkor beleszorul az emberbe és egyénenként különböző hatá­sa lehet. Kinél közömbössé­get, kinél cinizmust vagy el­lenségeskedést válthat ki. Ha viszont lehetőséget adunk ah­hoz, hogy véleményét el­mondhassa, rendkívül pozitív hatást válthat ki. Sok he­lyen, mondhatnánk az üze­mek, vállalatok többségében a felvetett kérdésekre reagál­nak, a jó javaslatokat meg­köszönik, a megvalósíthatat­lan javaslatokra tapintato­san válaszolnak. Mégis el kell mondanunk, hogy sok helyen olyan nézetet képvi­selnek miszerint az egyszerű dolgozók nem értenek hozzá. Ingerülten válaszolnak a dol­gozók észrevételeire és ezzel nagy kárt okoznak. Az üzemi demokrácia ér­vényesülését jogszabályok ír­ják elő. Ezeket általában és többségében be is tartják. Azonban az üzemi demokrá­cia érvényesüléséhez hozzá­tartoznak olyan tényezők is, amelyeket jogszabályok nem írnak elő. Ilyenek: az embe­ri morális kapcsolatok, az erkölcsi tényezők, mindenek­előtt a kommunista erkölcs követelményei, a kollektiviz­mus, egymás kölcsönös meg­becsülése, segítése, tisztelet­ben tartása. Ügy véljük e téren közel sincs minden rendben. Az emberek többsége rend­kívül érzékeny arra, hogyan beszélnek vele a vezetők, mi­lyen hangnemet használnak, panaszaikat, sérelmeiket meg­hallgatják-® és elintézik-e. Szocialista viszonyok között ez az igény jogos és termé­szetes. A dolgozók többsége felszabadult hazánk társadal­mi vívmányai közül az anya­gi felemelkedés mellett az első helyen említi az emberi méltóságot, hogy ez a rend­szer az első helyre tette az embert, az emberiséget, hogy minden az emberért történik. Nagyra értékelik, hogy a mi rendszerünk megszüntette a megaláztatást, a hajlongást, az alázatosságot stb. Mégis több vezető megfe­ledkezik magáról és arról, hogy a nép bizalmából van vezető beosztásban. Vannak személyes és közvetett ta­pasztalataink arról, hogy egyes vezetők milyen ember­telenül, durván, gorombán bánnak beosztottjaikkal, aki­ket csak az elvégzett munka érdekel, akik nem fordítanak gondot és időt arra, hogy az emberekkel néhány barátsá­gos emberi szót váltsanak egyéni gondjaikról, problé­máikról. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a íegyelmezetlenkedőkkel — rangra, beosztásra való te­kintet nélkül — szemben fel kell lépni, legyen a vezető határozott, de ne legyen dur­va. A fegyelmezésnek nagyon széles skálája van, amit al­kalmazni lehet és kell. A szakszervezeti testületek és az üzemi kollektívák előtt a közeli napokban, hetekben komoly felelős­ségteljes feladatok állnak. Most vannak előkészítés alatt az 1970. évi vállalati, üzemi tervek, a részesedési alap új felosztási rendszeréből adó­dóan a kollektív szerződések módosítása, amelyeket a szak- szervezeti szerveknek véle­ményezniük, a dolgozókkal pedig ismertetni kell. £ mun­ka során ügyeljenek arra, hogy számításba vegyék az egyes intézkedéseknek a dol­gozók munka- és életkörül­ményeire gyakorolt hatását, valamint a termelési, gazda­sági célokat. KOVACSOVTCS MARK, az SZMT Szervezési Bizottság veaetdja, MT ÍGÉR A POSTA? A változás éve: 1972. Befejeződött az új postaműszaki épület alapozása — 42 ezer érkilométer kábel — Komlót is bekapcsolják a távválasztó hálózatba Köztudott« Pécsett nehéz telefonálni, a távirat is sokszor késve érkezik meg. Vajon milyen változást hoz az idei év a postai szolgál­tatások terén? Ezekről a várható változásokról be­szélgettünk a Pécsi Posta- igazgatóság vezetőjével, Ga- ramvölgyi Miklóssal és Fa­garas György műszaki igaz­gatóhelyettessel. Az elkö­vetkező évek terveit, fel­adatait az alábbiakban vá­zolták. 12 ezer előfizető Mindenekelőtt a legna­gyobb — kétszázötvenmillió forintos beruházással épülő, kéí részből álló, hétszintes műszaki és kilenc szintes szociális épület munkálatai­ról: az alapozás már elké­szült, jelenleg az első szint vasbeton szerelése folyik, az épület a jövő év első hónap­jaiban tető alá kerül, és megkezdődhet a géptermek szerelése. Még ez év májusá­ban megérkezik az új, svéd gyártmányú Crossbar telefon- központ, melynek beszerelését svéd mérnök irányításával magyar szakemberek végzik. A munkálatok 1972. ápr. 30"án befejeződnek. Az új központ kapacitása 12 ezer előfizető, a régi kétszerese. Az igény- jogosultak — elsősorban az üzemek — új állomásait már előre felszerelik. E központ segítségével Pécs is bekap­csolódik az országos táv-yá- lasztó központba, ami any- nyit jelent, hogy közvetlenül telefonálhatnak az előfizetők az ország különböző megye- székhelyeivel ■— Miskolcitól Győrig. Tavaly megkezdődött a vá­rosi hálózat építése: a kábel- telepítés. Ilyen nagyszabású program vidéki viszonylat­ban még nem volt: ötven­millió forintos összértékben mintegy 47 ezer érkilométer kábel kerül a föld alá 1971- ig. A munka során félezer vagon különböző anyagot használnak még feL 400 előfizetővel bővül a tele- fonközpont kapacitása és Komlót is bevonják a táv- választó hálózatba. Szászvá­ron hatvannal, Magyarszé­ken és Kárászon harminccal több állomás lesz — a régi manuális központ helyét Crossbar központ váltja fel. A BCM számára Siklóstól Beremendig folyik a kábel- telepítés. A megyében lévő postahi­vatalok felújítására, illetve tatarozásra két és fél mil­lió forintot irányoztak elő. Sok községben délután 4~ kor bezár a postahivatal: nem lehet telefonálni. Se­gélykérő állomások felszere­lésével ezt az akadályt elhá­rítják, nem lesz gond az esti telefonálás sem. Minden öt- ven főnél nagyobb települé­sen, ahol nincs postahivatal, szintén telefon-állomásokat szerelnek tel. Az idei évben erre a célra egymillió forin­tot fordít a Pécsi Postaigaz­gatóság. Harkány, Siklós és Orfű a nyári üdülőszezon ideje alatt nagy forgalmat bonyolít le, ezért bélyeg- és levelezőlap­automaták sorát szerelik fel. Javuló szolgáltatások Az Igazgatóság felmérte a közönségáramlást — a hó vé­gi pénzbefizetési időszakban mind nagyobb a posták for­galma. Egyre több vállalatot kapcsolnak be a „zsákrend­szerbe”, melyek a feladni kívánt összeget lepecsételt zsákokban hozzák a hivata­lokba. Az átvétel egyszerűbb, a pénzszámolás miatt nem kell hosszú perceken keresz­tül az ablakok előtt vára­kozni. Üjmecsekalja és Meszes napilap-szortírozását eddig a központban oldották meg. Az új elképzelés szerint ki­szállítják az újságokat és a kézbesítők helyben veszik át. így sok utazástól és fá­radságtól kímélik meg a ki- hordókat s a lapok is h ama­rabb érkeznek meg. A táviratkézbesítések kö­rüli problémát a létszám­hiány okozza. Az elmúlt év­ben 5800 dolgozó közül 1750 i vált ki a posta kötelékéből. A nagy fluktuációt béreme­léssel és járművek beszerzé­sével próbálják ellensúlyoz­ni. Tavaly kétszázötven kéz­besítő kézikocsit, száz kerék­párt és egy Moszkvics gép­kocsit vásároltak. A hírlapárusítási kapaci­tást bővítettéit — trafikok­ban és ABC áruházakban is lehet napilapot kapni, és be­vezették a nagyobb üzemek­nél az üzemi árusítást is. Kozma Ferenc A tartalombeli Világos szavak (2. oldal) Kínai—amerikai tárgyalások <2. oldal) Pedagógusok —- diploma nélkül (3. oldal) A népszámlálás főhadiszállásán (5. oldal) Áruszállítási kedvezmény a vasúton (5. oldal) ................... Cs alók és sikkasztók a pécsi bíróság elült (9. oldal) Közgazdasági élet (6. oldal) Folytatódik a munkaidő-csökkentés a MÁV egyes szolgálati helyein Változások a megyében A megyeszerte folyó re­konstrukciós és felújítási munkálatok során Komién Az ipari üzemek többségé­ben már általánossá vált' a heti 44 órás munkaidő, a MÁV több fontos szolgálati helyén azonban még a 48 órás munkahét is > csak cél­kitűzés. A kormány 3304/ 1969. számú határozata e tarthatatlan helyzet mielőb­bi megszüntetése érdekében előírta: 1970 végéig a vasúti munkahelyeken is el kell ér­ni, hogy senki ne dolgozzon 48 óránál többet hetente. A Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium a vasútigazgató- ságok hatáskörébe utalta a feladat végrehajtását, a he­lyi tartalékok lehető legtel­jesebb feltárásának fontos­ságát hangsúlyozva. A Pécsi Igazgatóság már a múlt esztendőben meg­kezdte a munkaidő rende­zést, a feladatok zömét azonban idén kell megolda- | niuk. Az idei program első j állomása: február 1-gyel Ka- j posvár és Barcs állomásokon j csökkentik a kocsirendezők I munkaidejét. A munkárend megváltoztatását számos munkaszervezési módosítás előzte meg. A kisebb for­galmú időszakokban például összevonnak egyes munka­köröket, egyszerűsítik aszol­gálatot, a csúcsidőszakokban pedig megfelelő segélyerőket csoportosítanak át Az igaz­gatóság — a Szakszervezeti Területi Bizottsággal egyet­értésben, tervet készít az árukezelési helyek, iparvágá­nyok kiszolgálási mechaniz­musának megváltoztatására, gondosan elemzi a forgalom- ingadozásnak jobban megfe­lelő vonatközlekedési, moz­dony- és személyzeti orő aló rendszerek kialakításának le­hetőségeit, s azt is fontolóra veszi: melyek azok a vona­lak, melyeken — időszako­san —, esetleg szüneteltetni lehetne a tolató- és teher­vonatok közlekedtetését Bol^ár hí sok névsora nyomtatásban A meglehetősen hideg télben fenti képünkkel egy kis tavaszt varázsolunk olvasóinknak: A Pécsi Kertészeti Vállalat dísznövény üzemének melegházaiban ötezer szál szegfű virágzik ezekben a napokban. Idén összesen kétszázezer szegfűt küldenek a virágboltokba és most kezd nyílni a Gerbera, a Frézia, a margarétához hasonló, rengeteg színben pompázó, pasztell-virág. A képen: szedik a szegfűt. Erb János felvétele A múlt év végén levél ér­kezett Pécsre a Városi Űt- törőház vezetőségéhez, mely­ben bolgár úttörők kérték a Baranya megyei úttörőket hogy segítsenek felkutatni és név szerint összeírni azokat a bolgár hősöket, akik hu­szonöt évvel ezelőtt a fel- szabadítási harcokban hősi halált haltak a megye terü­letén. A Megyei Tanács Harká­nyi Gyógyfürdő Kórházának KISZ-tagsága Radovits Béla KISZ-titkár vezetésével 1969 szeptemberében, megelőzve a bolgár úttörők kérését, elha­tározták. hogy összeírják a bolgár katonai temető sír­kövein lévő neveket. Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköz- társaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete ígé­retet tett, hogy a névsort el­juttatja Bulgáriába, ahol majd nyilvánosságra hozzák. A KISZ-tagok a múlt év ok­tóberében fogtak munkához. Novemberig 1370 nevet írtak össze. A közeljövőben tehát elké­szül a bolgár hősök névsora, amely lehetővé teszi, hogy a Bulgáriából Harkányba utar zó vendégeket. kérésükre még az utazásuk megkezdé­se előtt tájékoztassák arról, hogy hősi halált halt hozzá­tartozójuk sírját hol talál­hatják meg. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom