Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
»tmomtm njapi® 1970. Január 20. Walter Ulbricht sajtókonferenciája RÖMA: Makuriosz ériek, ciprusi elnök, vasárnap Athéntól Rómába érkezett s négyórás megbeszélést tartott Konstantinnal, az olasz fővárosban száműzetésben élő görög királlyal. ♦ MÜNCHEN: A müncheni ■püiöteren szombat este leszál- ts közben lezuhant egy kétmo- >ros repülőgép. A gép kigyul és két utasa életét vesz♦ TRIPOLI: Szombaton este letette a hivatali esküt pénteken megalakult új li- tiai kormány. Az új minisztertanács vasárnap megtartotta első ülését Kadhafi miniszterelnök vezetésével. 4 ESSENt Egy 32 éves esseui unkás roegmérgezte feleségé- elsö házasságából származó t gyermekét, tnajd ő maga és ség. nagy mennyiségű alta- vett be és kinyitotta a gázlót, A szülök meghaltak, de két gyermeket — egy három es és egy nyolc éves kisfiút meg tudták menteni. 4 LONDON: Vandál ele- ek vasárnap meggyalázták a londoni Highgate temetőben Marx Károly sírját. A sírnál bombát robbantottak, s az megrongálta Marx mellszobrát. A tettesek a mellszobor talapzatára horogkereszteket mázoltak. A londoni rendőrség vizsgálatot indított a tettesek és az értelmi szerzők kilétének megállapítására. é LIMA: Felhőszakadásszer ü ések miatt megáradtak a folyók Láma környékén, s elárasztották a perui főváros mélyeb- fekvő nyomornegyedelt. Az árvíz következtében négy ember meghalt és több mint százezren kénytelenek voltak elmenekülni viskóikból. 4- MADRAS: Az indiai Madras állam Kacharapalam nevű községében véres ösz- szetúzésekre került sor a lakosság vallási és szociális ellentétek által feltüzelt csoportjai között. A zavargásoknak eddig öt halálos áldozatig vaji. 4 MADRID: A madridi diplomáciai tájékoztató Iroda szombaton közölte, bogy Gregorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Kairóba utazik. A miniszter megbeszélést folytat majd az Arab Liga főtitkárával arról, hogy a liga esetleg tájékoztató irodát állít fel Madridban. 4 TOKIÖ: Tokióban vasárnap mintegy 6500 diák és munkásfiatal tüntetett a rendőrség és a tokiói egyetem diákjai közötti egy év előtti véres összecsapás évfordulóján. A rendőrség a békésen tüntető fiatalok közül 35 személyt őrizetbevett. ♦ TEL AVÍV: Izraeli katonai szóvivő közölte, hogy vasárnap korán reggel Jordánia! területről tüzet nyitottak a Holt-tengertöl délre lévó Neot (lakikar övezetben. 4 4 BAKJA LUKA: Rendkívüli állapotot rendeltek el a jugoszláviai Banja Luka térségében, ahol kiterjedi áradások nehezítik meg a tavaly október 27-i tragikus földrengés következtében még mindig sátrakban, b'a- rakklakásokban összezsúfolt lakosság életét. I 4 VÍARSÖ: A varsói lapok 1 részletesen beszámolnak arról, rutgy a tél viszontagságai nem kímélik Lengyelországot 1 sem. A nagy havazások és ' hóviharok vasárnapra lényegében megbénították az egész orsfcág közúti és vasúti forgalmát A vonatok már szombaton \ csak több órás ! késéssel éiikeztek Varsóba. I 4 QUEBEC!: A Kanadai Liberális Párt qijebeci szervezetének vezetőjévé szgimbat este Bobért ; Bourassa montreali ügyvédet választották megl Jean Lesage volt i québeci miniszterelnök helyére. I Bourassa 196F óta parlamenti j képviselő. I 4 MEDELLW: A kolum- I biai Av.tíoquidt\ rendőrfőnöke vasárnap bejelentette, hogy | a „népi felszal\culítá hadse- ! reg” elnevezés>/. gerillaszer- ] vezet harci tevékenysége sú- I lyos gondokat ofltoz az ország | északnyugati■ körzeteiben. | 4 SIDNEY á CDok kapitány utolsó csendes-óceáni utazásáról [ származó emléktárgyakat fognak ] kiállítani Sidneyben a Cook ka- 1 pitány kutatásairól való megem- i tekezés alkalmából Az emlék- I tárgyakat a lenlngrádi Mlkluho- Maklal Néprajzi Intézet adja kölcsön Ausztráliának.. 4 TUCUMAN: .Az észak- argentínai Ralos városkában hetven munkás ,és diák megszállta a helyi textilgyárat. Az akcióval til take zásuknak adnak kifejezést egyik munkás elbocsátása miatt. Meg- ! fenyegették a rendőrséget, ; amennyibén kísérletet tesz az üzem erőszakos kitlritésé- ! re, a tulajdonosok egyikét felakasztják. • 4 TOKIO: Hokkaidó sziget Vortjai előtt vasárnap elsüllyedt egy Japán teherhajó. A legénység a süllyedő hajóról Tnentöc.t- nakba szállt, de az a hullámzó tengeren elborult. Kettefn a csónak utasai közül kiúsztak a partra, de a többiek — legalább tizen — életüket vesztették. 4 PÁRIZS: 1962 óta nem volt példa olyan méretű sztrájkhullámra, amilyen ezekben a napokban vonul végig Spanyolországban. Beszüntették a munkát az as- iuriai bányászok, a barceló- nai fémmunkások, a cadizi i hajóépítők és az andaluziai ; parasztok. Franco törvénye I továbbra is tiltja a sztrújko- ; kát, de mint a Ya című madridi lap megjegyzi, „a sztrájkok léteznek és ez arra utal, hogy az élet erősebb a törvénynél.” A- BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának lakossága vasárnap nagyszabású felvonulással emlékezett meg Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásának SÍ. évfordulójáról. 4 VELENCE: Gondolás A* ÁFOR berhidal n. m. Géukocsijavító üzeme főművezetői és művezetői munkakörökbe felvesz autószerelői képesítéssel és gyakorlattal, valamint gép jarműkö/J eked ési technikumi végzettséggel rendelkező szakembereket. Pályázatokat fizetési Igény megjelöléssel kérjük az AFOK Gépkocsi Főosztály, Bp„ XXL, Csepel, Petróleumkikötő címre küldeni. I tüntetők járták végig vasárnap délelőtt a velencei Canale Grande-t, tiltakozásul az olyan tervek ellen, hogy a lagúnák vidékét ipari körzetté nyilvánítsák. 4- BEIRUT: Vasárnapra virradóan, helyi idő szerint 03.30 órakor Beirut zsidó negyedének Szellm Tarrab nevű iskolájában robbanás történt. A robbanás Jelentős anyagi károkat okozott. 4 MANILA: Hétfőn reggel lángokba borult és porrá égett a fülöp-szigeti főváros rádiótársaságának épülete. (Folytatás az 1. oldalról) | Walter Ulbricht a többi j között ellentmondásosnak, nem I kielégítőnek, következetlennek, s a jobboldal előtti meghátrálás jegyeit magán viselőinek minősítette Brandt nyugatnémet kancel- ! lár „a nemzet helyzetéről” tartott parlamenti beszámolójának a két német állam kapcsolataira vonatkozó megállapításait. Ulbricht elítélőleg hangoztatta, hogy az új nyugatnémet kormány — bár elismerte két különálló német állam létét, s azt, hogy az egyesítést belátható időn belül elképzelhetetlennek tartja — még mindig nem vonta le ebből a szükséges következtetést, s továbbra is visszautasítja az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését Az NDK Államtanácsának : elnöke a sajtókonferenciát j bevezető nyilatkozatában, to- | vábbá a Pravda, az Izvesztyi- i ja tudósítóinak és más újságíróknak a kérdéseire válaszolva kitért Brandt kancellárnak az erőszakot kizáró, két német állam közötti szerződés megkötésére irányuló javaslatára és elsősorban három kérdésre irányította a figyelmet: © „Nemzetközi Jogi érvényű, erőszakot kizáró egyezményeket csak olyan államok köthetnek, amelyek kölcsönösen nemzetközi jogi érvénynyel elismerik, azaz a nemzetközi jog alanyának tekintik egymást. © Rámutatott : Brandt kancellár beszédében nem jelentette ki, hogy a szövetségi köztársaság kész az európai határok — beleértve az Odera-Neisse határ és a két német állam között húzódó határ —, tehát a jelenlegi európai status quo elismerésére. © Kiemelte: az erőszakot kizáró szerződések problémája a szocialista közösség országainak közös ügye. Walter Ulbricht hangoztatta: ha a nyugatnémet kancellár nem ismeri el a jelenlegi európai határokat, akkor javaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, csak kísérleti léggömbnek tekinthető. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és az NDK tanácskoztak, mielőtt szovjet részről megkezdték volna a megbeszéléseket a szövetségi köztársasággal az erőszakot kizáró egyezményre vonatkozó tárgyalások előkészítéséről. Megállapította: a Német Demokratikus Köztársaság megvárja, hogy milyen álláspontot foglal el a szövetségi köztársaság a Szovjetunióval remélhetőleg sorrakerülő érdemi tárgyalásai során. Rámutatott, hogy az NDK javaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről,ugyanazon az alapon nyugszik, mint a Szovjetunió elképzelése. Az NDK államszerződéstervezetével foglalkozva, az Államtanács elnöke aláhúzta: „Nagyon komolyan vesszük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német I Szövetségi Köztársaság közötti egyenjogú kapcsolatok felvételére vonatkozó egyez- , mény megkötésének ügyét.” i Kiemelte a két német ál- ■ lám kapcsolatai normalizálá- | sának jelentőségét az európai [ béke és biztonság számára. I Rámutatott, hogy a Német j Demokratikus Köztársaság I húsz éve a nemzetközi jog I alanya és — hasonlóan a szövetségi köztársasághoz — nem mond le az ehhez fűződő jogokról és kötelezettségekről. Az NDK nem tekinti az NSZK-val folytatandó tárgyalások előfeltételének az államszerződés-tervezet elfogadását, hanem Bonn-tól is konkrét elképzelések kifejtését várja. Rámutatott, hogy a javasolt tárgyalások nem terelhetők mellékvágányra, hanem a két német állam egyenjogú kapcsolatainak megteremtéséről tartandó politikai jellegű tárgyalásoknak kell lenniük. Ezután Walter Ulbricht részletesen foglalkozott a bonni kancellár parlamenti beszámolójában elhangzott, s más nyugatnémet megnyilvánulásokban rendszeresen visz- szatérő „a nemzet egységére” hivatkozó érveléssel. Nyugat-Berlin helyzetével nem foglalkozott részletesen, hanem utalt az NDK ismert álláspontjára: ez a város nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz és soha nem fog hozzá tartozni. Visszautasította az „emberi könnyítésekre" vonatkozó nyugatnémet tárgyalási javaslatokban megmutatkozó demagógiát, és rámutatott, hogy a Brandt- kormány akkor lép fel valóban az emberiesség érdekében, ha szakít azzal a politikával, amelynek lényege és célja agresszív és embertelen. Ez megköveteli: — a* európai status qno, különösen pedig az NDK állami létének nemzetközi jogi érvényű, fenntartás nélküli elismerését; j — az NDK és a szövetségi | köztársaság közötti határok államhatárokként történő, feltétel nélküli elismerését; — a kizárólagos képvlsel^- I ti igény valamennyi formájáról és a Hallstein-doktriná: ról való feltétel nélküli le- I mondást; 1 — a lemondást minden, az i NDK és állampolgárainak megkülönböztetésére Irányuló { kísérletről; j — a két német állam nem- I zetközi jogi alapon való normális, egyenjogú kapcsolatai- ; nah megteremtését. j Walter Ulbricht rámuta- ' tott, hogy az NDK államszer- ! ződés-tervezete megviiágítot- \ ta az egyenjogú kapcsolatok ' megteremtésének útját. „Most az SPD—FDP kormányon a sor Bonnban, hogy • a két német állam lakosai- I nak érdekében elfogadja ezt az ajánlatot.” I A megjelent újságírók írás- ; ban mintegy 60 kérdést tettek | fel az Államtanács elnöké! nek. j Ezekre részben közvetlenül i válaszolt, részben más mó- j dón — sajtóban stb. — ké- 1 sőbb kerülnek közvetlenül i vagy közvetve megválaszo- I lásra. J Válaszaiban Walter Ulb- ! rieht támogatta a valameny- | nyi európai állam egyenjogú ! részvételével megvalósítandó ! európai biztonsági konferen- : cia összehívásának gondola- ' tát. I Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok egységesen ! támogatják az NDK nemzet- I közi jogi érvényű elismerésé- I re vonatkozó követelést amint ez a szocialista or- I szágok párt és kormányveze- j tőinek múlt évi moszkvai értekezletén kiadott közleményében is kifejeződött. Tüntetés liüsseldorfban Düsseldorf nyugatnémet iparváros központjában tömegtüntetésen tiltakoztak aa. Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. Vasárnap a város utcáin több mint kétezer tüntető vonult fel -— szociáldemokraták, kommunisták, szak- szervezeti aktivisták és az ifjú szocialisták szervezetének tagjai. Transzparenseken követelték: amerikaialt távozzatok Vietnamból! A tüntetők ütemesen kiáltozták: „vessetek véget a tömeggyilkosságnak”, „hozzátok vissza az amerikai katonákat!” A tömegtüntetés után nagygyűlést tartottak, s ezen határozatot fogadtak el, amely a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok azonnali kivonását követeli. A nagygyűlés résztvevői elítélték az NSZK hatóságait, amiért az NDK és a DIFK képviselőinek megtiltották a beutazást a Német Szövetségi Köztársaságba. Ojukwunak nyoma veszett Békebeli körülmények a nigériai fővárosban A nigériai főváros két és fél év óta először töltötte ismét békebeli körülmények között a vasárnapot. Az utcákat vidám, éneklő emberek lepték el és — miután az elsötétítést feloldották — az esti órákban kigyúltak a fények. U Thant ENSZ-főtitkár, aki vasárnap érkezett La- gosba, hogy megbeszéléseket folytasson Gowon tábornokkal és más nigériai vezetőkkel, hétfőn Port Harcourt kikötővárosba látogat el és előreláthatólag felkeres más háború sújtotta területeket is. A főtitkár ezután a tervek szerint visszatér Lagos- ;ba, újabb megbeszélést folytat ; Gowonnal, mielőtt távozna Nigériából. Vasárnap több. mint száz külföldi újságíró két repülőgépen az egykori Bíafra látogatására indult. A kairói A1 Gumhurijaazt közölte, hogy Gowon tábornok rövidesen Kairóba látogat. A látogatás időpontját a lap nem említette. A dán vöröskereszt közölte, hogy egyik repülőgépének, amely segélyszállítmányt vitt Nigériába, vissza kellett térnie Koppenhágába, miután a lagosi repülőtér a korábban megadott leszállási engedélyt visszavonta. A nigériai központi kormány korábban kifogásolta a dán vöröskereszt magatartását a polgárháborúval kapcsolatban. Dr. Eppler, nyugatnémet gazdasági együttműködési miniszter vasárnap közölte, hogy a nigériai kormány elfogadta a bonni kormány műszaki segélynyújtásara tett ajánlatát. A közeljövőben több híd- és útépítési szakember utazik Nigériába. Ojukwunak, a „biafrai” szakadárok vezetőjének hol- j létével kapcsolatban a i TASZSZ a nigériai rádió j közlésére hivatkozva elmond- ] ja, hogy Ojukwu a szakadár ! erők kapitulációja előtti ! utolsó pillanatban papnak öltözve menekült el Nigériából és előbb Libreville- be, majd Abidzsánba utazott és innen valahová Európába. Itt nyoma veszett. Különböző értesülések szerint vagy Lisszabonban, vágj’ valahol Franciaországban ! tartózkodik. i. Hazánkba látogat Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter Szerdán Budapestre érkezik Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió kü Lkeres kedelmi minisztere, hogy aláírja az 1970. évre vonatkozó magyar —szovjet árucsereforgalmi megállapodás jegyzőkönyvét. A megállapodást szakértői szinten előbb Magyar- országon, majd a Szovjet- í unióban folytatott tárgyalásokon készítették elő. 4 RÓMA: Kilenc embert sodort el vasárnap a lavina az észak-olaszországi síparadicsomban. A szerencsétlenül jártak közül hatan életüket vesztették. Ma 2» éve, 1543. jaun ár 20-Ab a szovjet kormány és a debreceni ideiglenes magyar kormány képviselői aláírták a Szovjetunió és Magyarország közti hadJállapotot megszüntető fegyverszüneti egyezményt. Ez az aktus véget vetett annak a szégyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy-rendszer országvesztö urai sodorták a magyar nemzetet: oly sok vérveszteség után végre kiléptünk a szovjetellenes háborúból, amelybe a Hitler kényét-kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt állama ellen. A történelmi hitelesség éa teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy nem ez volt az első szovjet—magyar fegyverszüneti okmány. Három hónappal korábban, 1944. október 11-én Horthy személyes megbízottai Moszkvába . aláírtak már egy ilyen tartalmú megállapodást, amelyet azonban magyar részről soha nem hajtottak végre, így az érvényét vesztette. Talán sok minden másként történt volna, ha ennek az első szerződésnek az aláírása után a magyar hadvezetés teljesítette volna a fegyverszüneti feltételeket. Hazánk akkor a háború további pusztításaitól megmenekülhetett volna. A magyar uralkodó outáty Huszonöt éves a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény azonban sokkal jobban félt a háború után várható demokratikus fejlődés kilátásaitól, semhogy ténylegesen szakított volna korábbi politikájával. Horthy négy nappal az első fegyverszüneti egyezmény aláírása után hitszegő módon átjátszotta a hátaimat Szálaslnak és nyilaskeresztes hordáinak, s Magyarország további sorsát ennek a fasiszta bűnözőnek a kezébe tette le. A nyilasuraiom további vért és pusztulást zúdított az országra, és Magyarország lett Hitler utolsó csatlósa. Történel- i műnk legsötétebb legkilátásta• lanabb időszaka volt ez, és országunk a teljes pusztulás elé nézett. A szovjet hadsereg 1944 évvégi és 1945 évelejl katonai sike• rei következtében Magyarország I jelentős része felszabadult. Dsb- j recenben a felszabadult nép iga- j zi képviselőiből megalakult az I ideiglenes nemzetgyűlés és a 1 kormány, amely december vé~ I gén kezdeményezte a szovjet hadsereg magyarországi képviseleténél a hadiállapot megszüntetését. A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a magyar fegyverszüneti bizottság — Gyöngyösi akkori külügyminiszter, Vörös János ho^.édelmi miniszter és dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár — Moszkvába utazhassák. A fegyverszüneti egyezmény mindenekelőtt a katonai ellenségeskedések megszüntetését tartalmazta, de rendelkeznie kellett egész sor más kérdésről, így a többi között a magyar hadsereg által Ukrajnában okozott károk megtérítéséről. Ezt az ösz- szeget — hasonlóan a Romániára és Finnországra kivetett jóvátételhez — 300 millió dollárban állapították meg. A szovjet államvezetés jóindulata Magyar- ország Iránt már ekkor kézzelfoghatóan fejeződött ki: ugyanis jóvátételt követelést terjesztett elő Magyarország ellen Csehszlovákia és Jugoszlávia is. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 300 millió dollá- . ros jóvátételben benne íoglaltas- I sék a csehszlovák és jugoszláv I igény is; 100 millió dollárt átengedett ez utóbbi két ország- I nak a szovjet kontingens terbé- ! re. A. segítőkészség további jele ! volt, hogy később a még ki nem j fizetett jóvátétel! összeg felét I ellenérték nélkül elengedte a j szovjet kormány. A szovjet—magyar fegyverszü- I net! egyezmény a megújhodó I Magyarország első jelentős nemzetközi aktusa volt, amely nemcsak a hadiállapoinak vetett véget, hanem annak elismerését is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az ideiglenes nemzet- gyűlést és kormányt tekintik Magyarország kizárólagos képviselőjének. Az egyezmény értelmében Magyarország határai a bécsi döntések előtti helyzetnek megfelelően álltak helyre, vállaltuk« hogy katonailag hozzájárulunk a hitlerista hadsereg kiveréséhez hazánkból, feloszlatjuk a fasiszta szervezeteket és intézményeket, felelősségre von juk a háborús bűnösöket és eltöröljük a fasiszta törvényeket. Nem egészen három hónappal a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a szovjet hadsereg Magyarország egész területét felszabadította. A hitleristák ki- takarodása után rom, pusztulás és éhínség jellemezte az ország I helyzetét. A magyar nép — j mindenekelőtt a főváros népe 1 — soha nem felejti el, hogy j azokban a rendkívül nehéz idők- ! ben a szovjet kormány sietett I a lakosság segítségére: élelmi j szert küldött az éhező Budapest- j nek, nyersanyagot az ipar meg j indításához, vetőmagot, igaerőt j a parasztságnak. A legnehezebb i időszakban mutatkozott meg, j hogy a szovjet nép a magyar | uép igazi barátja. A fegyverszüneti egyezmény aláírásával megalapozott magyar —szovjet barátság az azóta eltelt 25 esztendő alatf kiteljesedett, bőséges gyümölcsöt bo- , zott. Azóta vállvetve őrizzük azt a kincset, az emberiség egyetemes kincsét, ámenét nekünk J 1945 hozott meg: a szabadságot, i a békát.