Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

»tmomtm njapi® 1970. Január 20. Walter Ulbricht sajtókonferenciája RÖMA: Makuriosz ér­iek, ciprusi elnök, vasárnap Athéntól Rómába érkezett s négyórás megbeszélést tar­tott Konstantinnal, az olasz fővárosban száműzetésben élő görög királlyal. ♦ MÜNCHEN: A müncheni ■püiöteren szombat este leszál- ts közben lezuhant egy kétmo- >ros repülőgép. A gép kigyul és két utasa életét vesz­♦ TRIPOLI: Szombaton este letette a hivatali esküt pénteken megalakult új li- tiai kormány. Az új minisz­tertanács vasárnap megtar­totta első ülését Kadhafi mi­niszterelnök vezetésével. 4 ESSENt Egy 32 éves esseui unkás roegmérgezte feleségé- elsö házasságából származó t gyermekét, tnajd ő maga és ség. nagy mennyiségű alta- vett be és kinyitotta a gáz­lót, A szülök meghaltak, de két gyermeket — egy három es és egy nyolc éves kisfiút meg tudták menteni. 4 LONDON: Vandál ele- ek vasárnap meggyalázták a londoni Highgate temető­ben Marx Károly sírját. A sírnál bombát robbantottak, s az megrongálta Marx mell­szobrát. A tettesek a mell­szobor talapzatára horogke­reszteket mázoltak. A lon­doni rendőrség vizsgálatot indított a tettesek és az ér­telmi szerzők kilétének meg­állapítására. é LIMA: Felhőszakadásszer ü ések miatt megáradtak a fo­lyók Láma környékén, s elárasz­tották a perui főváros mélyeb- fekvő nyomornegyedelt. Az árvíz következtében négy ember meghalt és több mint százezren kénytelenek voltak elmenekülni viskóikból. 4- MADRAS: Az indiai Madras állam Kacharapalam nevű községében véres ösz- szetúzésekre került sor a la­kosság vallási és szociális el­lentétek által feltüzelt cso­portjai között. A zavargások­nak eddig öt halálos áldoza­tig vaji. 4 MADRID: A madridi diplo­máciai tájékoztató Iroda szomba­ton közölte, bogy Gregorio Lopez Bravo spanyol külügyminiszter hétfőn hivatalos látogatásra Kai­róba utazik. A miniszter meg­beszélést folytat majd az Arab Liga főtitkárával arról, hogy a liga esetleg tájékoztató irodát állít fel Madridban. 4 TOKIÖ: Tokióban va­sárnap mintegy 6500 diák és munkásfiatal tüntetett a rendőrség és a tokiói egye­tem diákjai közötti egy év előtti véres összecsapás év­fordulóján. A rendőrség a békésen tüntető fiatalok kö­zül 35 személyt őrizetbevett. ♦ TEL AVÍV: Izraeli katonai szóvivő közölte, hogy vasárnap korán reggel Jordánia! területről tüzet nyitottak a Holt-tengertöl délre lévó Neot (lakikar öve­zetben. 4 4 BAKJA LUKA: Rend­kívüli állapotot rendeltek el a jugoszláviai Banja Luka térségében, ahol kiterjedi áradások nehezítik meg a ta­valy október 27-i tragikus földrengés következtében még mindig sátrakban, b'a- rakklakásokban összezsúfolt lakosság életét. I 4 VÍARSÖ: A varsói lapok 1 részletesen beszámolnak ar­ról, rutgy a tél viszontagságai nem kímélik Lengyelországot 1 sem. A nagy havazások és ' hóviharok vasárnapra lénye­gében megbénították az egész orsfcág közúti és vasúti forgalmát A vonatok már szombaton \ csak több órás ! késéssel éiikeztek Varsóba. I 4 QUEBEC!: A Kanadai Libe­rális Párt qijebeci szervezetének vezetőjévé szgimbat este Bobért ; Bourassa montreali ügyvédet vá­lasztották megl Jean Lesage volt i québeci miniszterelnök helyére. I Bourassa 196F óta parlamenti j képviselő. I 4 MEDELLW: A kolum- I biai Av.tíoquidt\ rendőrfőnöke vasárnap bejelentette, hogy | a „népi felszal\culítá hadse- ! reg” elnevezés>/. gerillaszer- ] vezet harci tevékenysége sú- I lyos gondokat ofltoz az ország | északnyugati■ körzeteiben. | 4 SIDNEY á CDok kapitány utolsó csendes-óceáni utazásáról [ származó emléktárgyakat fognak ] kiállítani Sidneyben a Cook ka- 1 pitány kutatásairól való megem- i tekezés alkalmából Az emlék- I tárgyakat a lenlngrádi Mlkluho- Maklal Néprajzi Intézet adja köl­csön Ausztráliának.. 4 TUCUMAN: .Az észak- argentínai Ralos városkában hetven munkás ,és diák meg­szállta a helyi textilgyárat. Az akcióval til take zásuknak adnak kifejezést egyik mun­kás elbocsátása miatt. Meg- ! fenyegették a rendőrséget, ; amennyibén kísérletet tesz az üzem erőszakos kitlritésé- ! re, a tulajdonosok egyikét felakasztják. • 4 TOKIO: Hokkaidó sziget Vortjai előtt vasárnap elsüllyedt egy Japán teherhajó. A legény­ség a süllyedő hajóról Tnentöc.t- nakba szállt, de az a hullámzó tengeren elborult. Kettefn a csó­nak utasai közül kiúsztak a partra, de a többiek — legalább tizen — életüket vesztették. 4 PÁRIZS: 1962 óta nem volt példa olyan méretű sztrájkhullámra, amilyen ezekben a napokban vonul végig Spanyolországban. Be­szüntették a munkát az as- iuriai bányászok, a barceló- nai fémmunkások, a cadizi i hajóépítők és az andaluziai ; parasztok. Franco törvénye I továbbra is tiltja a sztrújko- ; kát, de mint a Ya című mad­ridi lap megjegyzi, „a sztráj­kok léteznek és ez arra utal, hogy az élet erősebb a tör­vénynél.” A- BERLIN: A Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosának lakossága vasárnap nagyszabású felvonulással emlékezett meg Karl Liebknecht és Rosa Luxem­burg meggyilkolásának SÍ. évfor­dulójáról. 4 VELENCE: Gondolás A* ÁFOR berhidal n. m. Géukocsijavító üzeme főművezetői és művezetői munkakörökbe felvesz autószerelői képesítéssel és gyakorlattal, valamint gép jarműkö/J eked ési technikumi végzettséggel rendelkező szakembereket. Pályázatokat fizetési Igény megjelöléssel kérjük az AFOK Gépkocsi Főosztály, Bp„ XXL, Csepel, Petróleumkikötő címre küldeni. I tüntetők járták végig vasár­nap délelőtt a velencei Ca­nale Grande-t, tiltakozásul az olyan tervek ellen, hogy a lagúnák vidékét ipari kör­zetté nyilvánítsák. 4- BEIRUT: Vasárnapra virra­dóan, helyi idő szerint 03.30 óra­kor Beirut zsidó negyedének Szellm Tarrab nevű iskolájában robbanás történt. A robbanás Je­lentős anyagi károkat okozott. 4 MANILA: Hétfőn reg­gel lángokba borult és por­rá égett a fülöp-szigeti fővá­ros rádiótársaságának épü­lete. (Folytatás az 1. oldalról) | Walter Ulbricht a többi j között ellentmondásosnak, nem I kielégítőnek, következet­lennek, s a jobboldal előtti meghátrálás jegyeit magán viselőinek minősítette Brandt nyugatnémet kancel- ! lár „a nemzet helyzetéről” tartott parlamenti beszámo­lójának a két német állam kapcsolataira vonatkozó megállapításait. Ulbricht elítélőleg hangoz­tatta, hogy az új nyugatné­met kormány — bár elismer­te két különálló német állam létét, s azt, hogy az egyesí­tést belátható időn belül el­képzelhetetlennek tartja — még mindig nem vonta le eb­ből a szükséges következte­tést, s továbbra is visszauta­sítja az NDK nemzetközi jo­gi érvényű elismerését Az NDK Államtanácsának : elnöke a sajtókonferenciát j bevezető nyilatkozatában, to- | vábbá a Pravda, az Izvesztyi- i ja tudósítóinak és más újság­íróknak a kérdéseire vála­szolva kitért Brandt kancel­lárnak az erőszakot kizáró, két német állam közötti szer­ződés megkötésére irányuló javaslatára és elsősorban há­rom kérdésre irányította a figyelmet: © „Nemzetközi Jogi érvé­nyű, erőszakot kizáró egyez­ményeket csak olyan államok köthetnek, amelyek kölcsönö­sen nemzetközi jogi érvény­nyel elismerik, azaz a nem­zetközi jog alanyának tekin­tik egymást. © Rámutatott : Brandt kancellár beszédében nem jelentette ki, hogy a szövet­ségi köztársaság kész az eu­rópai határok — beleértve az Odera-Neisse határ és a két német állam között húzódó határ —, tehát a jelenlegi európai status quo elismeré­sére. © Kiemelte: az erőszakot kizáró szerződések problémá­ja a szocialista közösség or­szágainak közös ügye. Walter Ulbricht hangoztat­ta: ha a nyugatnémet kancel­lár nem ismeri el a jelenlegi európai határokat, akkor ja­vaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről, csak kísérleti léggömbnek tekint­hető. Hangsúlyozta: a Szovjet­unió és az NDK tanácskoz­tak, mielőtt szovjet részről megkezdték volna a megbe­széléseket a szövetségi köz­társasággal az erőszakot ki­záró egyezményre vonatkozó tárgyalások előkészítéséről. Megállapította: a Német Demokratikus Köztársaság megvárja, hogy milyen állás­pontot foglal el a szövetségi köztársaság a Szovjetunióval remélhetőleg sorrakerülő ér­demi tárgyalásai során. Rá­mutatott, hogy az NDK ja­vaslata az erőszakot kizáró szerződés megkötéséről,ugyan­azon az alapon nyugszik, mint a Szovjetunió elképze­lése. Az NDK államszerződés­tervezetével foglalkozva, az Államtanács elnöke aláhúzta: „Nagyon komolyan vesszük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német I Szövetségi Köztársaság kö­zötti egyenjogú kapcsolatok felvételére vonatkozó egyez- , mény megkötésének ügyét.” i Kiemelte a két német ál- ■ lám kapcsolatai normalizálá- | sának jelentőségét az európai [ béke és biztonság számára. I Rámutatott, hogy a Német j Demokratikus Köztársaság I húsz éve a nemzetközi jog I alanya és — hasonlóan a szövetségi köztársasághoz — nem mond le az ehhez fű­ződő jogokról és kötelezett­ségekről. Az NDK nem tekinti az NSZK-val folytatandó tár­gyalások előfeltételének az államszerződés-tervezet elfo­gadását, hanem Bonn-tól is konkrét elképzelések kifejté­sét várja. Rámutatott, hogy a javasolt tárgyalások nem terelhetők mellékvá­gányra, hanem a két német állam egyenjogú kapcsola­tainak megteremtéséről tar­tandó politikai jellegű tár­gyalásoknak kell lenniük. Ezután Walter Ulbricht részletesen foglalkozott a bonni kancellár parlamenti beszámolójában elhangzott, s más nyugatnémet megnyilvá­nulásokban rendszeresen visz- szatérő „a nemzet egységére” hivatkozó érveléssel. Nyugat-Berlin helyzetével nem foglalkozott részletesen, hanem utalt az NDK ismert álláspontjára: ez a város nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz és soha nem fog hozzá tartozni. Visszauta­sította az „emberi könnyíté­sekre" vonatkozó nyugatné­met tárgyalási javaslatokban megmutatkozó demagógiát, és rámutatott, hogy a Brandt- kormány akkor lép fel való­ban az emberiesség érdeké­ben, ha szakít azzal a poli­tikával, amelynek lényege és célja agresszív és emberte­len. Ez megköveteli: — a* európai status qno, különösen pedig az NDK ál­lami létének nemzetközi jogi érvényű, fenntartás nélküli elismerését; j — az NDK és a szövetségi | köztársaság közötti határok államhatárokként történő, feltétel nélküli elismerését; — a kizárólagos képvlsel^- I ti igény valamennyi formá­járól és a Hallstein-doktriná­: ról való feltétel nélküli le- I mondást; 1 — a lemondást minden, az i NDK és állampolgárainak megkülönböztetésére Irányuló { kísérletről; j — a két német állam nem- I zetközi jogi alapon való nor­mális, egyenjogú kapcsolatai- ; nah megteremtését. j Walter Ulbricht rámuta- ' tott, hogy az NDK államszer- ! ződés-tervezete megviiágítot- \ ta az egyenjogú kapcsolatok ' megteremtésének útját. „Most az SPD—FDP kor­mányon a sor Bonnban, hogy • a két német állam lakosai- I nak érdekében elfogadja ezt az ajánlatot.” I A megjelent újságírók írás- ; ban mintegy 60 kérdést tettek | fel az Államtanács elnöké­! nek. j Ezekre részben közvetlenül i válaszolt, részben más mó- j dón — sajtóban stb. — ké- 1 sőbb kerülnek közvetlenül i vagy közvetve megválaszo- I lásra. J Válaszaiban Walter Ulb- ! rieht támogatta a valameny- | nyi európai állam egyenjogú ! részvételével megvalósítandó ! európai biztonsági konferen- : cia összehívásának gondola- ' tát. I Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országok egységesen ! támogatják az NDK nemzet- I közi jogi érvényű elismerésé- I re vonatkozó követelést amint ez a szocialista or- I szágok párt és kormányveze- j tőinek múlt évi moszkvai ér­tekezletén kiadott közlemé­nyében is kifejeződött. Tüntetés liüsseldorfban Düsseldorf nyugatnémet iparváros központjában tö­megtüntetésen tiltakoztak aa. Egyesült Államok vietnami háborúja ellen. Vasárnap a város utcáin több mint kétezer tüntető vonult fel -— szociáldemok­raták, kommunisták, szak- szervezeti aktivisták és az ifjú szocialisták szervezeté­nek tagjai. Transzparenseken követelték: amerikaialt tá­vozzatok Vietnamból! A tüntetők ütemesen kiáltoz­ták: „vessetek véget a tö­meggyilkosságnak”, „hozzá­tok vissza az amerikai ka­tonákat!” A tömegtüntetés után nagygyűlést tartottak, s ezen határozatot fogadtak el, amely a Vietnamban tartóz­kodó amerikai csapatok azon­nali kivonását követeli. A nagygyűlés résztvevői elítél­ték az NSZK hatóságait, amiért az NDK és a DIFK képviselőinek megtiltották a beutazást a Német Szövetsé­gi Köztársaságba. Ojukwunak nyoma veszett Békebeli körülmények a nigériai fővárosban A nigériai főváros két és fél év óta először töltötte is­mét békebeli körülmények között a vasárnapot. Az ut­cákat vidám, éneklő embe­rek lepték el és — miután az elsötétítést feloldották — az esti órákban kigyúltak a fények. U Thant ENSZ-főtitkár, aki vasárnap érkezett La- gosba, hogy megbeszéléseket folytasson Gowon tábornok­kal és más nigériai vezetők­kel, hétfőn Port Harcourt kikötővárosba látogat el és előreláthatólag felkeres más háború sújtotta területeket is. A főtitkár ezután a ter­vek szerint visszatér Lagos- ;ba, újabb megbeszélést foly­tat ; Gowonnal, mielőtt távoz­na Nigériából. Vasárnap több. mint száz külföldi újságíró két repülő­gépen az egykori Bíafra láto­gatására indult. A kairói A1 Gumhurijaazt közölte, hogy Gowon tábor­nok rövidesen Kairóba láto­gat. A látogatás időpontját a lap nem említette. A dán vöröskereszt közöl­te, hogy egyik repülőgépé­nek, amely segélyszállít­mányt vitt Nigériába, vissza kellett térnie Koppenhágá­ba, miután a lagosi repülő­tér a korábban megadott le­szállási engedélyt visszavon­ta. A nigériai központi kor­mány korábban kifogásolta a dán vöröskereszt magatartá­sát a polgárháborúval kap­csolatban. Dr. Eppler, nyugatnémet gazdasági együttműködési miniszter vasárnap közölte, hogy a nigériai kormány el­fogadta a bonni kormány műszaki segélynyújtásara tett ajánlatát. A közeljövő­ben több híd- és útépítési szakember utazik Nigériába. Ojukwunak, a „biafrai” szakadárok vezetőjének hol- j létével kapcsolatban a i TASZSZ a nigériai rádió j közlésére hivatkozva elmond- ] ja, hogy Ojukwu a szakadár ! erők kapitulációja előtti ! utolsó pillanatban papnak öltözve menekült el Nigé­riából és előbb Libreville- be, majd Abidzsánba uta­zott és innen valahová Euró­pába. Itt nyoma veszett. Kü­lönböző értesülések szerint vagy Lisszabonban, vágj’ valahol Franciaországban ! tartózkodik. i. Hazánkba látogat Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter Szerdán Budapestre érke­zik Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió kü Lkeres kedelmi minisztere, hogy aláírja az 1970. évre vonatkozó magyar —szovjet árucsereforgalmi megállapodás jegyzőköny­vét. A megállapodást szak­értői szinten előbb Magyar- országon, majd a Szovjet- í unióban folytatott tárgyalá­sokon készítették elő. 4 RÓMA: Kilenc embert sodort el vasárnap a lavina az észak-olaszországi sípara­dicsomban. A szerencsétlenül jártak közül hatan életüket vesztették. Ma 2» éve, 1543. jaun ár 20-Ab a szovjet kormány és a debre­ceni ideiglenes magyar kor­mány képviselői aláírták a Szov­jetunió és Magyarország közti hadJállapotot megszüntető fegy­verszüneti egyezményt. Ez az aktus véget vetett annak a szé­gyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy-rendszer országvesztö urai sodorták a magyar nemze­tet: oly sok vérveszteség után végre kiléptünk a szovjetelle­nes háborúból, amelybe a Hitler kényét-kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt álla­ma ellen. A történelmi hitelesség éa teljesség kedvéért meg kell em­líteni, hogy nem ez volt az első szovjet—magyar fegyverszüneti okmány. Három hónappal ko­rábban, 1944. október 11-én Hor­thy személyes megbízottai Moszk­vába . aláírtak már egy ilyen tartalmú megállapodást, amelyet azonban magyar részről soha nem hajtottak végre, így az ér­vényét vesztette. Talán sok min­den másként történt volna, ha ennek az első szerződésnek az aláírása után a magyar hadve­zetés teljesítette volna a fegy­verszüneti feltételeket. Hazánk akkor a háború további pusztí­tásaitól megmenekülhetett vol­na. A magyar uralkodó outáty Huszonöt éves a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezmény azonban sokkal jobban félt a háború után várható demokra­tikus fejlődés kilátásaitól, sem­hogy ténylegesen szakított volna korábbi politikájával. Horthy négy nappal az első fegyver­szüneti egyezmény aláírása után hitszegő módon átjátszotta a há­taimat Szálaslnak és nyilaske­resztes hordáinak, s Magyaror­szág további sorsát ennek a fa­siszta bűnözőnek a kezébe tet­te le. A nyilasuraiom további vért és pusztulást zúdított az országra, és Magyarország lett Hitler utolsó csatlósa. Történel- i műnk legsötétebb legkilátásta­• lanabb időszaka volt ez, és or­szágunk a teljes pusztulás elé nézett. A szovjet hadsereg 1944 évvé­gi és 1945 évelejl katonai sike­• rei következtében Magyarország I jelentős része felszabadult. Dsb- j recenben a felszabadult nép iga- j zi képviselőiből megalakult az I ideiglenes nemzetgyűlés és a 1 kormány, amely december vé~ I gén kezdeményezte a szovjet hadsereg magyarországi képvise­leténél a hadiállapot megszünte­tését. A szovjet kormány lehe­tővé tette, hogy a magyar fegy­verszüneti bizottság — Gyön­gyösi akkori külügyminiszter, Vörös János ho^.édelmi minisz­ter és dr. Balogh István mi­niszterelnökségi államtitkár — Moszkvába utazhassák. A fegyverszüneti egyezmény mindenekelőtt a katonai ellen­ségeskedések megszüntetését tar­talmazta, de rendelkeznie kel­lett egész sor más kérdésről, így a többi között a magyar had­sereg által Ukrajnában okozott károk megtérítéséről. Ezt az ösz- szeget — hasonlóan a Romániá­ra és Finnországra kivetett jó­vátételhez — 300 millió dollár­ban állapították meg. A szovjet államvezetés jóindulata Magyar- ország Iránt már ekkor kézzel­foghatóan fejeződött ki: ugyan­is jóvátételt követelést terjesz­tett elő Magyarország ellen Cseh­szlovákia és Jugoszlávia is. A szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy a 300 millió dollá- . ros jóvátételben benne íoglaltas- I sék a csehszlovák és jugoszláv I igény is; 100 millió dollárt át­engedett ez utóbbi két ország- I nak a szovjet kontingens terbé- ! re. A. segítőkészség további jele ! volt, hogy később a még ki nem j fizetett jóvátétel! összeg felét I ellenérték nélkül elengedte a j szovjet kormány. A szovjet—magyar fegyverszü- I net! egyezmény a megújhodó I Magyarország első jelentős nem­zetközi aktusa volt, amely nem­csak a hadiállapoinak vetett vé­get, hanem annak elismerését is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az ideiglenes nemzet- gyűlést és kormányt tekintik Magyarország kizárólagos kép­viselőjének. Az egyezmény ér­telmében Magyarország határai a bécsi döntések előtti helyzet­nek megfelelően álltak helyre, vállaltuk« hogy katonailag hoz­zájárulunk a hitlerista hadsereg kiveréséhez hazánkból, feloszlat­juk a fasiszta szervezeteket és intézményeket, felelősségre von juk a háborús bűnösöket és el­töröljük a fasiszta törvényeket. Nem egészen három hónappal a fegyverszüneti egyezmény alá­írása után a szovjet hadsereg Magyarország egész területét felszabadította. A hitleristák ki- takarodása után rom, pusztulás és éhínség jellemezte az ország I helyzetét. A magyar nép — j mindenekelőtt a főváros népe 1 — soha nem felejti el, hogy j azokban a rendkívül nehéz idők- ! ben a szovjet kormány sietett I a lakosság segítségére: élelmi j szert küldött az éhező Budapest- j nek, nyersanyagot az ipar meg j indításához, vetőmagot, igaerőt j a parasztságnak. A legnehezebb i időszakban mutatkozott meg, j hogy a szovjet nép a magyar | uép igazi barátja. A fegyverszüneti egyezmény aláírásával megalapozott magyar —szovjet barátság az azóta el­telt 25 esztendő alatf kiteljese­dett, bőséges gyümölcsöt bo- , zott. Azóta vállvetve őrizzük azt a kincset, az emberiség egyete­mes kincsét, ámenét nekünk J 1945 hozott meg: a szabadságot, i a békát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom