Dunántúli Napló, 1970. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám

Ara: M RITér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Qaplo XXVII évfolyam, i3. «ám. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo. január i6„ péntek Közérdekű bejelentések, — érdemi intézkedések A reménypusztai tsz mel­léküzemében jelentős meny- ’ nyiségű gumigyűrűt használ­nak a befőttesüvegek celo­fánpapírjainak leszorításá­hoz. A gumigyűrűket az Or­szágos Gumiipari ’ Vállalat szállítja. A tsz anyagbeszer­zője legutóbb mintegy 270 ezer forint értékű gumigyű­rűt rendelt — azonban a „gyorsabb szállítás” érdeké­ben a tsz anyagbeszerzője nem kevesebb mint 56 ezer forinttal „kente meg” a vál­lalat égjük üzemvezetőjét, il­letve ebből az összegből úgy tűnik maga is jócskán zseb- revágott. Az anyagbeszerzőt már elbocsátották, a vizsgá­latot a részletek pontos meg­állapításáért megkezdték. Az ügy a Baranya megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett bejelentés alapján pattant ki. Az említett példa egy a sok közül, amely a NEB-hez érkezett panasz, vagy beje­lentés alapján vizsgálattal folytatódott. A megyei NEB- hez — a napokban elkészí­tett statisztikai adatok sze­rint* — az elmúlt évben mintegy 300 közérdekű beje­lentés érkezett. De számo­sán magánjellegű panaszuk­kal is a NEB-hez fordultak — köztük több olyan panasz- szal is, amely kezdetben ma­gánjellegűnek tűnt, de a vizsálat. során megállapítot­ták: nem egyedi esetről van s/.o, hanem szélesebb réte­get is érint, így a bejelentés magánjellege már közérdek­ké szélesedett. Például az istenkúti turistaházban ta­pasztalt visszásságokat az egyik vendég, mint egyéni panaszt bejelentette. A népi ellenőrök ennek alapján ala­posan körülnéztek és több szabálytalanságra is bukkan­tak. Csak egyet ezekből pél­daként: a bormérésre hasz­nált decis és kétdecis mérő­edény alja, mint a szita..., mérés közben jelentős meny- nyiség folyt vissza a bortá­roló edénybe. Harmat Józse­fet a II. kerületi Tanács vb igazgatási osztálya az ész­lelt szabálytalanságok miatt ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A bejelentéseket követő vizsgálatok, intézke­dések azt bizonyítják: a dol­gozók panaszával érdemben foglalkoznak és ha a beje­lentés megalapozott, nem marad következmény nélkül. Érdekes képet mutat a közérdekű bejelentés elv tár­gyának megoszlására készí­tett statisztika is. A lakos­ság érdekvédelmében (árdrá­gítás, súlycsonkítás, többlet­számolás stb.) közel 50 pa­nasz, a társadalmi tulajdon megkárosítása miatt több mint 40 bejelentés érkezett a NEB-hez. Bizonyítja ez többek között, hogy a dol­gozók mindjobban felfigyel­nek a környezetükben törté­nő visszásságokra és a köz­tulajdon herdálását nem hagyják szó nélkül. így tör­tént ez a magyarhertelendi tsz-nél is, ahonnan bejelen­tés érkezett: a főkönyvelő enyhén szólva „lazán kezeli”, a saját részére végzett fu- varoztatás díjának megtérí­tését, az építőanyag árának befizetését. A bejelentés el­marasztaló, jogerős ítélettel zárult. A népi ellenőrök tevé­kenységének a társadalmi testület tagjainak tekintélye abban is megnyilvánul, hogy ha a népi ellenőrök a hoz­zájuk érkezett bejelentés alapján vizsgálatot kezdemé­nyeznek — azt legtöbbször hathatós intézkedés követi. Pécsett ftéldául az újmecsek- aljai tízemeletes épületnél hosszú időn át nem működ­tek a liftek, a lakók — idő­sek, betegek — kénytelenek voltak gyalog járni. Külön­böző fórumokhoz nyújtották be panaszukat, de orvoslást nem kaptak. Végül a népi ellenőrzéshez fordultak. A népi ellenőr nem volt rest, felutazott a Budapesti Gép- és Felvonószerelő Vállalat­hoz, beszélt az illetékesek­kel és két héten bedül a lif­tek üzemképesek lettek. Az intézkedés valóban gyors és hathatós volt. Mindehhez csak annyit: különböző in­tézményeknél, vállalatoknál a sok adminisztrációs tevé­kenység nem egyszer bürok­ratikussá válik, akadályozza áz intézkedés gyorsaságát, hatékonyságát. Az említett ügyben, amikor a népi ellen­őrzés kérte az ügy elintézé­sét, szinte azonnal rendbe tették a dolgokat, nem volt szubjektív, sem objektív akadály. Ugyanezt az intéz­kedést miért nem lehetett a lakók panasza után közvet­len megtenni? Milyen rétegekből tevőd­nek össze a bejelentők, a pa­naszosok? Nem lehet kate­gorizálni. A dolgozók minden rétege szerepel. írásban vagy szóban teszik bejelentésüket. — Ha nem is gyakori, de még számos esetben az írá­sos bejelentés — névtelenül érkezik. Félnek az esetleges retorziótól — például a munkahelyen tapasztalt visz- szásságok bejelentése után az esetleges zaklatásoktól.. Pedig ra NEÜ a bejelentése­ket titkosan kezeli —a vizs­gálatot végző népi ellen­őrökhöz például a bejelen- 'tés másolata kerül — a be­jelentő neve nélkül. Tehát még a vizsgálók sem tudják, kitől érkezett a panasz — még véletlenül sem szerez­het a bepanaszolt, vagy fel­jelentett intézmény, vállalat tudomást: ki jelentette az ügyet? Természetesen a leg- egyenesebb út a nyílt szóki­mondás, a nyílt kiállás. A NEB jogvédelmet is ad a be­jelentőnek. A közérdekű be­jelentések elmúlt évi tapasz­talata azt bizonyítja: a pa­naszok döntő többsége helyt­álló volt, semmi ok tehát névtelenségbe burkolózni. Megalapozatlan bejelentések, vádaskodások úgyszólván nem is történtek. Ezt bizo­nyítja, hogy a panaszok ki­vizsgálása után a NEB az el­múlt évben 25 esetben java­solt fegyelmi eljárást, mind á 25 esetben az ügy fegyel­mivel is végződött. Szabály­sértési eljárást, bírságolást 21 esetben kezdeményezett, ebből 20 esetben bírságolás lett a vége. A NEB ha kell, akár bűn­vádi eljárást is kezdemé­nyez — az elmúlt évben négy esetben —, de egyik elsődleges feladatának te­kinti a segítést, megelőzni a súlyosabb visszaéléseket. Pél­dául egy bejelentés alapján megvizsgálták a Baranya megyei Kéményseprő Válla­latnál a számlázások, bizony­latok helyzetét. Visszaélést nem, de bizonyos lazaságo­kat tapasztaltak. Javasolták az ellenőrzés jobb megszer­vezését, módszerbeli tanácso­kat adtak. A segítőkészséget itt is, de más hasonló eset­ben is köszönettel vették az üzenaek, vállalatok vezetői. A NEB sokirányú, egyéb tevékenysége mellett a dol­gozók közérdekű bejelenté­seinek kivizsgálásával is hat­hatósan kivette részét a pa­naszok orvoslásában, az ügy­intézések meggyorsításában. Ez irányú tevékenysége is találkozik a lakosság helyes­lésével. Garay Ferenc Féget ért a téli szünidő A népszámlálás miatt a szokásosnál hosszabb téli szünidő után csütörtö- j kön ismét benépesült az • ország 5626 általános és ; 555 középiskolája, ame- í lyekben több, mint 1 mii- \ lió 400 ezer diák tanul az j 1969—70-es oktatási év- j ben. A szünet utáni első í tanítási napon az ellen- | őrző könyv útján értesí- i tették a szülőket gyerme­keik első félévi tanulmá­nyi eredményéről, kiveve az általános iskolák első osztályosait, akiket csak a tanév végén osztályoznak először. A következő napokat a pedagógusok arra- hasz­nálják fel, hogy a tanítá­si órákon felelevenítsék az első félév ismeretanya­gát, majd rátérjenek a tantervben előírt további anyag feldolgozására. Ami a tanév hátralévő idősza­kának „menetrendjét” il­leti, az a következőkép­pen alakul: április 4-től 13-ig tart majd a tavaszi szünet. Az érettségi, né­pesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskolá­ban a nappali tagozaton május 11. és 18-a között bonyolítják le. A műve­lődésügyi miniszter ren­delkezése értelmében a hosszabb téli szünet miatt a tanévet — legfeljebb június 20-ig — csak ak­kor kell meghosszabbíta­ni, ha a tanítási napok száma nem érné el a tan­év végéig a 190-et. Kilencmillió forintos rekonstrukció Olajtüzelésű automata gőzkazánt kap a Pannónia Sörgyár A tegnapi napon kezdetét vette az a kilencmillió fo­rintos rekonstrukció, amely­nek során felújítják és kor­szerűsítik a Pécsi Pannónia Sörgyár kazánházát és új, nagyteljesítményű olajtüze­lésű gőzkazánt helyeznek üzembe. Az 1912 óta üzeme­lő szénfűtésű, kézitüzelésű kazánokat kiselejtezték és megkezdték az új kazán he­lyének alapozását. Az átala­kítás befejeztével, a tíz ton­na óránkénti teljesítményű gőzkazán üzembe állításával megszűnik a fizikai munka a kazánházban. A környéken lévő klinikák és lakóházak levegője tisztább lesz, mert 1971-ben nem ontja már a füstöt és a kormot a sörgyár kéménye. Az építkezés idejére egy régi kazán szolgáltat gőzt a sörgyártáshoz. A vállalat ve- i zetöinek vállalni kellett azt a kockázatot, hogy a kazán meghibásodása esetén a ja­vítás idejére leáll a terme­lés. Egyébként a rekonstruk­ció nem valósítható meg. Szükség lenne egy tartalék-, két—három tonnás olajtüze­lésű kazánra, hogy a ter­melés zavartalan legyen. Ez idáig sajnos még nem sike­rült szerezni, segítségre vár­nak. A kazánház építészeti át­alakítását, az új homlokzat kiképzését és belső korsze­rűsítését a Pécsi Építőipari Vállalat végzi, a kazánt pe­dig a Budapesti Április 4 Gépgyárban gyártják. A két vállalaton múlik, elkészül- nek-e a munkálatokkal ez év végéig. A tartalomból; Európai kenmenista és munkáspárti! képviseléiiiek tanácskozása (2. oldal) Vita a Bundestagban (2. oldal) Az AGROTRÖSZT az ellátás javítását igén (3. oldal) Alakuljanak háztáji társulások! (3. oldal) Nagy sikerű divatrevü a Nádorban (5. oldal) Rádió- és tv- műsor (6. oldal) Hármas ikrek születtek Pécsett Hármasikrek születtek csü­törtökön a Pécsi Megyei Kórház szülészeti osztályán, ahol Dobos Dezsőné 32 éves pécsi asszony három fiú­gyermeknek adott életet. A mama a Megyei Kórház könyvelőnője, férje a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat dolgozója. Az újszülöttek Csanád 2100, Szabolcs 1900, illetve Tiborc 1400 gramm súllyal jöttek a vi­lágra. A mama egészséges, a picinyeket átszállították a Pécsi Orvostudományi Egye­tem gyermekklinikájának ko­raszülött osztályára. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A külke­reskedelmi miniszter beszá­molt a franciaországi tárgya­lásairól és az 1970—74. évek- re szóló, január 5-én Párizs­ban aláírt magyar—francia hosszúlejáratú gazdásági és kereskedelmi megállapodás­ról. Ez a korábbinál széle­sebb alapokon irányozza elő a két ország közötti gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latok harmonikus és kiegyen­súlyozott fejlesztését. A meg­állapodás szerint mind Ma­gyarország, mind Franciaor­szág megteszi a szükséges in­tézkedéseket az ipari koope­ráció hatékonyabb elősegíté­se érdekében. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A külügyminiszter bejelen­tette, hogy Magyarországot 1970-től kezdődően további három évre újraválasztották az ENSZ gazdasági és szo­ciális tanácsa keretében a nők helyzetével foglalkozó bizottságba és javaslatára a kormány megújította eddigi képviselőjének megbízatását. A Minisztertanács határo­zatot hozott az állami irányí­tó szervek 1970. évi gazdasági tevékenységének irányelvei- | ről. Felhívta az irányító szer­veket, elsősorban a vállala­tokat felügyelő minisztériu­mokat, hogy az 1970. évi népgazdasági terv és állami költségvetés megvalósítása során ágazatuk területén kö­vetkezetesen tevékenykedje­nek az ország gazdaságpoli­tikai céljainak megvalósítá­sáért és a munka során fel­merülő problémák megoldá­sára, a népgazdaságra káros jelenségek elhárítására te­gyék meg a kellő intézkedé­seket. A kormány a belügymi­niszter, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának ve­zetője és a központi statisz­tikai hivatal elnökének elő­terjesztése alapján megtár­gyalta az egységes személyi nyilvántartási rendszer ki­alakításának lehetőségeit. Az elfogadott határozat meg­szabta a több éves munkát igénylő előkészítés feladatait, s ezek végrehajtására a köz­ponti statisztikai hivatal el­nökének irányítása alatt munkabizottságot jelölt ki A kormány a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter előterjesztése alapján rendeletet hozott az élelmi­szerellenőrző és vegyvizsgáló intézetekről. Ezeknek a mű­ködését és jogkörét eddig szabályozó korábbi rendele­tek ugyanis már nem felel­nek meg' a követelmények­nek. As új szabályozás szerint az intézetek elsőrendű fel­adata, hogy az előállítás he­lyén rendszeresen, a forgat lombahozatal során pedig szükség szerint vizsgálják as élelmiszerek minőségét (ösz- szetétel, hasznos anyagtarta­lom stb.). Feladatuk a do­hányipari termékek minősé­gének ellenőrzése ia. A kormány kívánatosnak tartja az intézetek hálózatá­nak a negyedik ötéves terv során történő bővítését oly­módon, hogy a főváros mel­lett — az eddigi tizenegy he­lyett — valamennyi megyé­ben minőségellenőrző intézet működjék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Megindult a termelés a Répcelak! Szénsavgyárban A Baranya megyei Téglaipari Vállalat 21 gyára közül több kisebb üzem téli szünetet tart és ez idő alatt javítják ki az említett üzemek gépeit, berendezéseit. A Budai vámnál lévő II. számú gyárban is folvik a karbantartás. Párhuzamo­san ezzel folyik a szezonból még fennmaradt mintegy 300 ezer tégla szállítása. Az új szezonra már készenlétben áll a Vasasról ide szállított agyag, ami 8 millió tégla legyártá­sára elegendő. A képen: csilléket javítanak a lakatosüzemben Csütörtökön megindult a termelés a Répcelaki Szén­savgyár „B” tisztítósorán. Ez az üzem első termelő részle­ge az 1969. január 2-i tragi­kus robbanás óta. Eddig im­port és a közeli Mihályiból ér­kezett széndioxidot dolgozta fel a gyár. A helyi mező széndioxidjából a több mint egy éves kényszerszünet után csütörtökön reggel 6 órakor töltötték meg az első palac­kot. j A korszerű, biztonságos, jól műszerezett „B” tisztító sorral naponta körülbelül 80 tonna szénsavat tudnak elő­állítani. Ha majd a többi, nagyobb kapacitású tisztítósor készen lesz, tartalékként áll a ter­melés szolgálatában. Ülést tartott a Minisstertanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom