Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
fPŐf. december 11. Legyőzték a „Góliátot“ jmnantmt ntmio Mindentudó gabonafeiszedőt szerkesztettek Nacionáléjukból mindösz- eze annyit, hogy Füzes Antal a B. m. Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat jelenlegi üzemvezetője 15, Kleiíz József pedig 8 éve került a vállalathoz. Füzes Antal felsőkereskedelmi iskolai végzettsége és molnár szakmunkásbizonyítványa révén eleve „testhezálló” pályára lépett, míg Kleisz Józsefnek igencsak meg kellett dolgoznia felvétele után a szakmai kvalifikáltságért. Ehhez persze — ha csupán kovácssegédi szinten is,— de neki is megvolt az alapja, amihez a pluszt nagy-nagy tudásszomja, „vasas szíve” adta. Ez segítette ahhoz, hogy az üzemlakatosi teendők elsajátítása mellett elvégezze a gépipari technikumot és felzárkózzék társa mellé, akihez évek óta már nemcsak kollegális, hanem ennél is szorosabb szálak fűzik. A közös tervezések, alkotások megosztott erőfeszítései és örömei, melyeknek nagyszerűbbnél-nagyszerűbb eredményein végül is az egész vállalat osztozkodik. De annál nagyobb bajjal e sarok írója, noha „csak” arra volt kíváncsi, hogy mi fűti, hajtja, hangolja össze kettejüket, amikor hozzá fognak egy-egy feladat megoldásához. Ilyeneket mondtak. — Sohasem csak a lelkesedés, hanem inkább a kény- szerűség serkenti az embert arra, hogy segítsen magán, és ha ennél többre futja, másokon is. Ez pedig egyenesen kötelességgé válik, ha vezetéssel bízzák meg az embert, noha nincs pontosan meghatározva, vagy kiadagolva ez a kötelesség. Az övéket is, — mint mondották, — a kényszerűség határozta meg. A vállalatuk gabonatárolással, kezeléssel kapcsolatos mind súlyosabb problémái, melyeken csak kis részben segítettek a sokmilliós költséggel épült silórendszerű tárolók. A még- annyira óriás betonhengerekben is a felvásárolt gabonának csak a kisebbik felét tudták elhelyezni, mert a többségét továbbra is a kevésbé korszerű, rendkívül nagy területet elfoglaló acélvázas csarnokokban igyekeztek a követelményeknek megfelelően tárolni, kezelni. Ez X’iszont a. fizikai létszám megduplázását sürgette a vállalattól. Tehát ilyen körülmények előzték meg Füzesiék ama elhatározását, hogy a tároló Fekete T az autóbuszon Vizsgára készülnek a leendő vezetők A nagy, fekete T-betű ma már fel sem tűnik a gépkocsikon. Annál meglepőbb viszont ugyanezt autóbuszon látni. Tanuló- vezető — autóbuszon? A kérdés — így feltéve — meghökkentőnek látszik, pedig nem az. A pécsi utcákon az utóbbi hetekben gyakran látható fehér Ikarus 66-os autóbusz volánjánál tulajdonképpen többéves gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetők ülnek, akik a D-kategóriájú vizsga letételére kftszülnek, mert autóbuszvezetők akarnak lenni. - ,. .. Az autóbuszt a 12. sz. AKöy bocsátottá rendelkezésre, felszerelték pótfékkel és kuplunggal az oktató részére, s van benne oktatótábla is az esetenkénti oktatásra. A tanfolyamot pedig a Pécsi Autóközlekedési Tanintézet rendezi. i A közlekedés biztonságáért csarnokokban is „súlyba” rakatják a lapátokat és helyükbe „mindentudó” gépet állítanak. Az új gép megszületésének rövidre fogott történetéről így nyilatkoztak alkotói. — Tulajdonképpen „csak” annyi volt a dolgunk vele, hogy a hagyományos szállító- csiga és a láncos szállító működési elvét vettük alapul, a további kiegészítéseket pedig az iparban használatos önjárógépek mozgatóelemeinek kombinációiból válogattuk össze. Az elsőt két éve állítottuk üzembe, ami azóta is működik, de sajnos nem olyan sikerrel, ahogy mi szerettük volna. Túl nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult ahhoz, hogy több példányban is előállíttassuk. Nem is pihentek meg addig, amíg a kezük alól ki nem került az „igazi”, a használhatóság, de külcsín tekintetében is kifogástalan „önjáró gabonafelszedő gép”, amit ők — persze csak maguk között — „Dávidnak” becéznek. S hogy nem minden ok nélkül, erre a fővárosi Gabona Tröszt idén megrendezett jászberényi gépbemutatója adta az indítékot. Ugyanis ezen a bemutatón került szemtől-szembe az ő akkor még kereszteletlen gépük „Góliáttal” a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár hasonló célokat szolgáló konstrukciójával, és a szakemberek kritikus figyelmétől kísérve meg is „vívtak” egymással. De miután az újítók szerényen elhárították magukról e „viadal” részletezését, ezért a vállalat műszaki igazgatójához, Kresz Ottó gépészmérnökhöz fordultunk információért. — Való igaz, hogy a mi gépünk sok tekintetben felülmúlta a Góliátot. Mozgékonyságban csakúgy, mint teljesítő képességben. Mert ami az előbbit illeti, az övék csak előre-hátra közlekedik, a miénk pedig a szélrózsa minden irányába, ami azt jelenti, hogy a tárolócsarnokok legrejtettebb zugaiból is minden komplikáltabb manőverezés nélkül felszedi a gabonát. Méghozzá óránkénti 50 tonnás teljesítménnyel, amíg a Góliát csupán 35 tonna mixamumot ért el. — És mindamellett sokkal egyszerűbb is a konstrukciója a gyáriakénál, tehát érdemesnek bizonyult a széria gyártásra is. P. Gy. Litványi Tibortól, a Tan- ; intézet igazgatójától megtud- j tűk. hogy a leendő autóbusz- vezetőknek 120 órás tanfolyamon kell részt venniök, s vizsgázniok kell mindazokból a tantárgyakból, amelyeket a gépjárművezető-képzés reformja előír, de az anyagban szerepel még 30 órában autóbusz-szakismeret és 20 óra vezetési gyakorlat is. — Eddig elvileg bárki, akinek jogosítványa volt, veBefejezte éves tervét a MÉV I-es üzeme A Mecseki Ércbányászati Vállalat I-es számú Üzeme december 9-re teljesítette ez évi vállalását. Az elért eredményt növeli az a tény, hogy a munka során rengeteg nehézséggel kellett megküzdeniük. Rendkívül nehéz geológiai körülmények között folyt az ércért a harc, és két évi nem teljesített terv után — 1966, 1967 — senki sem számíthatott ilyen kiemelkedő eredményre. A terv teljesítését nagyon megnehezítette, hogy december 1-én bányatűz pusztított az üzemben. Ideiglenesen húsz, végérvényesen kettő munkahely kiesett a termelésből. A vállalat gazdasági vezetői és a pártszervezet közös levélben köszönte meg a kitűnő munkát és a nagyszerű helytállást. MEGKEZDŐDÖTT A KARÁCSONYFA VAsAR zethetett autóbuszt. Persze, a vállalatok — nagyon helyesen — ragaszkodtak a szükséges vezetési gyakorlathoz, amit a vezetők egyéb járműveken szereztek. Most speciális autóbusz-vezetői oktatást kapnak a jelöltek. A közlekedés biztonsága kívánta meg, hogy ezentúl csak a megfelelő tanfolyam elvégzése után lehessen vizsgázni. Ez megnyugtató a vezető számára is, hiszen a tanfolyam és a sikeres vizsga után bátrabban ül a volánhoz. — És az autóbusz? — örülünk az AKÖV úttörő kezdeményezésének, mert az autóbusz nélkül nem tudnánk a tanfolyamokat lebonyolítani. Az igazsághoz tartozik, hogy a vállalatnak is érdeke a tanfolyam, hiszen innen kapja az utánpótlást. — Más vállalatok is küldhetnek hallgatókat a tanfolyamra? — Természetesen, hiszen a tanfolyam és a vizsga nélkül nem lehet autóbuszt vezetni. Különben ez a vizsga is „kevés” a csuklós buszokhoz. Ahhoz, mint különleges járműhöz, már E-kategóriájú vizsga kell. Az óvatosság olcsóbb Tegnap, szerdán reggel kezdték meg a karácsonyfák árusítását. Az első szállítmány a Bem utcai zöldségboltba érkezett, mintegy hatszáz folyóméter különböző magasságú fenyőfa. Szokolai felv. Jelenleg a második tanfolyam megy huszonhét hallgatóval. Az első hallgatók már autóbuszokat vezetnek a városban, a mostaniakat egyelőre telepen belül foglalkoztatják. És tanulnak. Ez a fődolguk. A két hónap egy- egy ember után mintegy 4600 forintjába kerül az AKÖV- nek. Nem kis áldozat ez azért, hogy a városban ne legyen fennakadás az autóbusz-közlekedésben. A húszórás vezetési gyakorlaton nagyjából túl vannak már valamennyien. Mi volt a nehéz, a szokatlan ebben? Balogh Vilmos, aki' Budapesten szerzett jogosítványt, Pécsett töltötte le a katonaidejét és most úgy néz ki, ide is nősül, így válaszol: — Nehéz volt megszokni a kocsi hosszát. Más ez, mint a teherautó, nem olyan egyszerű a dolog, mint az ember kívülről elképzeli. Eleinte nehezen ment a kisívü Bevált a harkányi gyógyszolgáltatáa Megérkezett Jugoszláviából az AKÖV menetrendszerű autóbuszjárata Harkányba. Az autóbuszállomás és a fürdő között alig öt perces az út, mégis sietősre fogják léptéiket a leszállók. Most már csak a téli fürdő bejárata felől lehet megközelíteni a hullámlemezzel védett medencét. ez további két perc veszteséget jelent Veszteséget azoknak, akik úgy vélik, hogy az öt-hat órás „ázódás” a kénes vízben ugyanazt jelenti szervezetük számára, mintha tíz napon keresztül orvos által előírt fürdőkúrát vettek volna. — Jegyváltás, gyors átöltözés, értágítónak egy dupla, egy féldeci, azután be a forró vízbe. Napjában ezt többször megismételni — sokak számara ez a legjobban bevált: harkányi recept. S ha valaki rosszul lesz a vízben, ott az orvos ... Elsősegély, figyelmeztetés, aztán kezdődik minden elölről. Bár még a legilletékesebbek is kinyilatkoztatták, hogy a Közép-Európában párját ritkító harkányi gyógyvíznek iftként gyógyászati célokat TjejtfejAziili /Ví hírét! kell szolgálnia, pillanatnyilag még ez a helyzet. De csak pillanatnyilag. Hiszen azzal, hogy a most épült Napsugár szálló rendeltetésében a gyógyászati jelleget is képviseli, lényeges változás történt Harkányban. Fürdőhelyünk gyógyászatilag most. kezd fejlődni. Fejlődésére azzal a 300 férőhelyes ultramodern gyógyszállóval teszik rá a koronát, melynek építését a következő ötéves terv első felére jelezte a Napsugár megnyitásakor Sivó Tibor minisztériumi osztályvezető. A Napsugár összekötő híd a régi Baranya és a gyógy- célokat szolgáló leendő szálloda között Az itt megszálló vendégeket szakorvos várja. Vizsgálat után ő írja elő számukra a szükséges kezeléseket. Olyan gyógykezelésben részesülnek, mint a kórházba beutalt betegek, csak más körülmények között A Gyógyfürdő Kórház igazgatója kezdeményezett valami ehhez hasonlót évekkel ezelőtt. Természetes tehát az az öröm, mellyel a gyógyjellegű szálló megnyitását fogadta. — Ha valaki csak úgy beleül a kénes vízbe, esetleg órákig lubickol benne, az éppúgy öngyógyításnak számít, mintha teszem azt orvosi javaslat nélkül kezdene gyógyszereket szedni — mondja. — A reumás betegeknél gyakran találunk egyéb bajt is, szívbetegséget, keringési zavarokat. Gyógyításuk ezért nem történhet orvos ellenőrzés nélkül. A kórháznak november eleje óta volt már néhány külföldi páciense. A Napsugárban laktak, de kezelést itt kaptak. Többek között egy Garmisch-partenkirche-i panzió-tulajdonos házaspár, akik annyira elégedettek voltak a gyógyellátással, hogy Mánfai József szállodavezetőnek kijelentették: propagandát fognak kifejteni vendégeik körében és a nyári idény előtt családostól maguk is visszajönnek Harkányba. Szuboti- cáról, a Frankopanszka 53- ból érkezett veje autójával a mozgásszervi betegségben szén védő Sárkány Katalin. Egyszerű falusi asszony, fájós lábára csak papucsot tud húzni. Elegáns szobát, fürdőszobát és teljes gyógy ellátást kap napi 180 forintért. — Régóta beteg vagyok, s sajnos nem jutott el hozzánk a harkányi víz híre. Leányom és vejem — Ivan Dulics — idén nyáron Magyarországon jártak. Harkányba is eljöttek, s feltűnt nekik a rengeteg fürdőző. — Megérdeklődték, hogy jó-e ez a víz az én betegségemre. — Igen — mondták a kórházban, de csak most. mert ezt vizsgálattal döntötték el — és én itt maradtam. Kapok fürdőt, masz- százst, fizikoterápiát és injekciókat. Mondhatom, elégedett vagyok. A Napsugár megnyitóján hangzott el: „Harkánynak nemzetközi propagandát kell biztosítanunk!” — Nos, a nyugatnémet panziótulajdonosok és a jugoszláviai Sárkány Katalin megnyilvánulásai is emellett szólnak. A Napsugárnak még nincs prospektusa — közöset adnak ki a megyei Idegenforgalmi Hivatallal — pedig szükség lenne rá. Ezenkívül nincs telexük — szállodában ez ma már nélkülözhetetlen —, sőt telefon sincs az épületben. A szállóban jól olajozottan működik a kiszolgáló szervezet, előzékenyek, udvariasak, kedvesek. Kiváló a konyha, jó a zene és a várakozásnak megfelelően bevált a gyógyszol- gáltatás. Ám ahhoz, hogy mindennek országhatáron túl menjen a híre, nem lesz elegendő az elégedett vendégek „szájpropagandája”. A Belkereskedelmi Minisztériumnak komolyan kell vennie a nemzetközi propaganda szükségességéről elhangzottakat. — Ezenkívül az üzemeltető vendéglátó vállalatnak még mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Harkány gyógyjellegű szállodájával már megérdemli, hogy az egész országban terjesszék jó hírét. Harsány! Márta fordulás. De ezt is megtanultuk, mint az előzést és az előzésből váló visszatérést is. — Az is szokatlan, hogy nem lehet blokkfékkel megállni — fűzi hozzá Vasa Zoltán, aki a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattól jött át autóbuszsofőmek — Simán kell fékezni és megállni simán indulni. Kezdetben még megfeledkezett az ember, hogy olyan járművet vezet, ami embereket szállít, s nem lehet a féket, a gázt úgy használni, mint a teherautón. Mire azonban a huszadik óra végére értem, én is megértettem, hogy nagyon nagy felelősséggel jár részt- venni a helyi autóbuszközlekedésben. — Meggondoltságra, körültekintésre van szükség —veszi át ismét a szót Balogh Vilmos. — Fegyelmezettnek, óvatosnak kell lennünk. Hogyan is mondta, Biharvári szaktárs? A megszólított nem „új fiú” a szakmában. Biharvári Lajos 1960 és 1965 között a helyi forgalomnál dolgozott, aztán bevonult katonának, s csak most ősszel szerelt le. Visszajött a vállalatához, de autóbuszra nem ülhetett. A régi buszsofőr tapasztalatait szívesen megosztja fiatalabb társaival és, most megismétli, amit már korábban is mondott nekik: — A? óvatosság mindig olcsóbb, mint a kapkodás, a sietség. — Arra céloz, hogy könnyen ráfizethet az a sofőr. aki minden áron hajszolja a kocsit és veszélyezteti az utasok testi épségét Az AKÖV-öh segít Az Autóközlekedési Vállalat sohasem állt különösebben jól autóbusz-vezetőkkel. Állandó a fluktuáció, bár ma már ott tartanak, hogy több jön, mint elmegy. A tanfolyam részben jelent csal: megoldást, hiszen az embereket ugyanúgy kell toborozni, mint eddig S aki jön, azt tartani kell addig, amíg összejön egy tanfolyamra való csoport. Ez persze már a jövőre vonatkozik, hiszen az első két tanfolyammal nincs probléma. A tanfolyamokat rendszeressé teszik, így mindig számítani lehet bizonyos számú levizsgázott új vezetőre. Velük hosszabb távra is biztosítja magát a vállalat, hiszen az új vezetőkkel szerződést kötnek, hogy ha öt éven belül kilépnek, akkor kötelesek vagy ők, vagy az új munkáltató megtéríteni az oktatás költségeit. Az intézményes autóbusz- vezető képzés révén munkaidő-csökkentésre is gondolhatnak. Ismeretes, hogy az autóbuszvezetők havonta 250 —260 órát dolgoznak, s így érik el a 2900—3000 forint körüli keresetet. Ha a munkaidő-csökkentés anyagi feltételét biztosítanák is, létszám mindenképpen kell ehhez. mert a közlekedés, az utazóközönség nem károsodhat. Ezt a célt is szolgálják a most elindított tanfolyamok. Több magasan képzett vezetővel jobban ki lehet elégíteni a helyi autóbusz-közlekedés iránt megnyilvánuló növekvő igényeket és természetesen javítani lehet a munkakörülményeket is. H. I. — A MERKUR Vállalat osztályvezetőjének előadása Pécsett december 12-én. pénteken 18 órakor a KISZÖV termében (Megye u. 20.) a Magyar Autóklub meghívására Czolner Zsigmond osztályvezető tart előadást a Gépkocsiellátás néhány kérdése címmel. Utána ünnepélyes díjkiosztás és a jó munkát végző klubtagok jutalmazása. (x)
