Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
$ Bunantati napio 1969. december 4* BARANYAI UTAZÁS 'A mai ember, akinek keze a csillagokig ér, egyre mohóbb kíváncsisággal fordul múltja felé. Meghódít idegen és eddig ismeretlen égitesteket, s áhítatos érzéssel vesz kezébe egy régi faragott követ. Mikroszkóp alatt kutatja a természet még kibo- gozatlan rejtélyeit, ugyanakkor lázasan érdeklődik elsüllyedt kultúrák iránt. Üj gyógyszereket talál, s gyengéden egymás mellé illeszt két csonka cserépdarabot. „Divatba jött” a régészet. Nemcsak kamaszok lelkesedésének tárgya; nemcsak valami idejétmúlt romantika élteti. Fölépítünk leomlott falakat olyan áron, amin kétszer olyan magas új épületet emelhetnénk. Romokat' konzerválunk, málló vakolatba injekciós tűvel próbálunk életet oltani, perbeszállunk a kényszerű pusztulással. Turistautak kalauzolnak a műemlékek közelébe. Pompás kiadványok, fényes papírra nyomott könyvek ismertetik az ostromverte falak történetét. Látni, tudni, ismerni akarjuk múltunkat. Milyen volt a hajlék, amelyben a honfoglaló magyarok éltek? Hon- nét indult el a nép. mely ma vasbeton falakat emel? Melyek voltak a szerszámai, amelyekkel táplálékot szerzett, ruhát készített magának? Mik a szellemi-művelődési életnek fennmaradt emlékei ? ÁRPÁD-KORI EMLÉKEK Ahol a sásdi műút Mánfa után elfordul, az erdő szélén, balra, kövekből rakott, vakolatlan falak állnak. A mánfai templom. Embernek, épületnek nyoma sehol a közelben. A falu legszélső házai jó kődobásnyira. Hogy került ide az erdő szélére, a völgybe nyíló bejárat elé ez a hajlék? Ami történeti titok nálunk I magyarázatra vár, leghamarabb azt a választ kapja: a törökök... A törökök elől menekült el a hajdani falu. A törökök pusztították el a házakat. A török után visszatért lakosság, az új telepesek más helyen építették föl a házakat. A romokat ellepte a fű, beborította a bozót, eltakarták a fák. Az egykori templom magános remete hajléka lett. Ha egy tehenet őrző gyerek, vagy a szőlőből hazafelé ballagó gazda erre tévedt, riadozva pillantott a csupasz kövekre. Csodáljuk-e, ha népi mondák keltek itt életre, ha csodás történetek tapadnak a templom falaihoz? A kései utas szakszerű és tárgyilagos szemmel néz a templomra. Román stílusú épület. A hazai Árpád-kori építészet egyik szép és értékes emléke. Alapfalait a XII. században rakták le. A mánfai templom csak egyike a megye Árpád-kori építészeti emlékeinek. A régészek kalapácsa és ásója nyomán napjainkban föltárul az elsüllyedt. Árpád-kori, földalatti Magyarország. A mánfai templomról már régóta tudunk... Máré vára kövei nemrég újultak meg... A pácsváradi kolostor falairól elhordták a földet.,. Me- cseknádasd fölött, a műút mellett, a temető közepén álló kápolna köveit ismét vallafóra fogták ... Hogy milyen jelentős szellemi tűzhelyek működtek hajdan e falak között, ékesen bizonyítja az egykori följegyzés: A pécsváradi kolostorban rövid idővel a honfoglalás után 35 kódexből álló könyvtárat őriztek. S mindezeken kívül ott állt az István király alapította pécsi székesegyház, s ott működött mellette egy olyan kőfai agó és építész műhely, mely messze kisugárzó szobrászati és építéKÖVEK, PILLÉREK, SZOBROK szeti stílust teremtett a Dunántúl. A KŐTÁR SZOBRAI Az elsüllyedt múlt, a magyar középkor köbe dermedt áhítata néz rám a pécsi kőtár szobrairól, faragott köveiről. Ujjamat beleillesztem a ' szalagfonat réseibe, ahol valaha az ismeretlen szobrász vésője járt. Ügy érzem, átmelegszik alatta a kő. Karommal átfogom az alakos oszlopfőt, mely valaha egy boltozat ívét tartotta, s úgy érzem, vállam egy pillanatra megosztja a terhet, amit a pillér századokig hordott. Véső szaggatta kövek, névtelen mesterek munkái, akiknek csontját rég elpor- lasztotta az idő... Ismeretlen művészek alkotásai, akiket boldoggá tett a tudat, hogy fél életen keresztül faragnak egy követ, melyet aztán úgy elrejtettek az épület valamelyik sötét zugában, hogy emberi szem sosem látta ... A kőszent ruházata az egykori divatot őrzi. A hangszer, amit a szoboralak kezében tart, a legrégibb magyar hegedű-ábrázolás. — A kőarcokról leolvasom a hajviseletet. Az egyik dombormű a pásztorok lábbelijének formáját árulja el. Valamelyik gyámkőről lemérhetem a bajusz hosszát, amit az Árpádok idejében hordtak. Nem nehéz a kövek, pillérek, szobrok köré képzelni az egykori életet. Széles, tömör falak és vaskos oszlopok tartották az épület boltozatát. Tömörség, erő, nyugalom áradt a falakból. Keskeny, félköríves nyílásokon jutott fény az épületbe. Minden ház, minden templom kicsit várra, erődítményre emlékeztetett. A zömök torony úgy csatlakozott az épülethez, mint egy felkiáltójel. A j . sötét boltozatok alatt lobogó | fáklyák kormozták a szobrok lábát. ELŐ KÖVEK Hová lett éz a múlt? Valóban elsüllyedt nyomtalanul, úgy. hogy csak a régészek kaparhatják ki a föld alól? Építésztörténeti érdekességgé vált a gyámkő, a szalagfonat, az oszlopfő? — Csak a mai múzeumi leltárkönyvet gyarapítják a földből előkerült oszloptöredékek? Falusi házsor között fut velünk az autó. A sátortetős, palával födött, vaskerítéses házak között rávillan a szem egy-egy öreg parasztházra... Fehérre meszelt falak . . Oszlopos tornác .., Ugyanaz a méret és arány, mint a pécsváradi altemplom oszlopain... Nem a képzelet játszik velünk... Ki tudja, milyen utakon és útvesztőkön kerültek át a román stílusú építészet elemei a magyar parasztházakra. A harcok és századok terhe alatt leomlottak az Árpád-kori templomok ívei, de a formák szépsége, az oszlopok, aránya, a középkori kolostorudvarok méltósága tovább élt a magyar falu építészetében. A tornác íve. a széles falak, apró ablakok megőrizték a hajdani formákat. S mi lesz. ha a távolságot és időt legyőző, a múltjának hátat fordító ember csákányt feszít majd ezeknek a falaknak is, s lebontja, széthordja a régi tornácos parasztházakat, ledönti az íveket tartó oszlopokat? NEVTELEN BUZGALOM Magyaregregyen, a templom mögött, a hegy oldalában apró ház áll. Két testvér ] lakja. A házigazda, Faragó ! Piroska kerámia tárgyakat, égetett faliképeket tesz elém. A képek, a szobrok itt készülnek a templomkert mögött, a falu legszélső házában. s innét jutottak el nemrég Budapestre és Rómába, egy modern magyar képző- művészeti kiállításra. A ház alsó szintjén van a műhely. Az előtérben a kihűlt kemence. A sarokban a pihenő fazekaskorong. A kis műhelyben birsalma és naspolya édeskés illata. — Az asztalon égetésre váró, festékkel bevont porcelánlapok. — Sajnos, csak ilyen tenyérnyi lapokon tudok dolgozni — mondja a képek gazdája. — Nem jutok itt máshoz. A nagyobb felületeket úgy kell megkomponálnom, hogy ezekből a kis lapokból álljon össze a kép. A feladat és a lehetőség összebékítéséből született a pécsi Pálos-templom stáció sorozata is. Egy modern építészeti térbe kellett odaillő faliképeket alkotnom ... Néha autó áll meg a völgyben, és fölbaktat a vendég a házhoz. A látogatót a mai falak között épp az az áhítat fogadja, mint románkon építészeti emlékeink között. A házigazda épp azzal a névtelen buzgalommal csordít festéket az írókából a képre, mint amivel a középkori kőfaragó vette kezébe a vésőt. Magyaregregyen, a templomkert mögött, a kis kerámia műhelyben az az indulat színezi a fehér porcelánlapokat, amely századok óta kövekből pilléreket emel, kövekből szobrot farag... Tüskés Tibor Pécsi építészsiker Pár nappal ezelőtt adtuk «hírül, idén már hét országos, illetve nemzetközi pályázaton értek el helyezéseket a Pécsi Tervező Vállalat szakemberei, s most itt az újabb hír: a budapest—újpalotai környezet-architektúra kialakítására kiírt építészpályázat harmadik díját is Pécs hozta el. A Magyar Építőművészek Szövetsége által kiírt pályázat harmadik dijának nyertese Szigetvári János építész és munka- csoportja, névszerint: Éür- tös György, Török János, Nádor Judit és Gazder Antal — a Pécsi Porcelángyár kerámikusai, vala mint Bizse János festőművész. A pályázati anyag elkészítésében közreműködött még Müller Márta, a PTV kert-tervezője és Lovas Attila, közlekedéstervező. \ Pécsett járt iskolába a horvát Jókai Pécsett járt iskolába a horvát irodalom nagy alakja, August Senoa, akinek oly szerepe volt a nemzeti regény megteremtésében, mint nálunk Jókai Mórnak. Dr. Rajczi Péter, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára, az iskola múltjának lelkes kutatója tudomást szerzett arról, hogy a gyermek Se- noat szülei a szabadság- harc bukása után Magyar- országra küldték tanulni és így került a Mecsek alji városba. Miért küldte a Senoa család Magyarországra tanulni a kis Augustot, amikor Zágrábban is kitűnő iskolák működtek? Feltehetően a haladó szellemű zágrábi polgár rokonszenvezett a magyar nép szabadságharcával és oly módon adott kifejezést osztrák-gyűlöletének, hogy magyar iskolába íratta gyermekét. August Senoa első nagyobb műve. Az ékszerész aranya, 1871-ben jelent meg. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium jövőre megemlékezést tart August Senoáról. abból az alkalomból, hogy 120 évvel ezelőtt itt járt iskolába. A gimnázium panteonjában — Babits Mihály, Garay János, Vas Gereben és más nagynevű hajdani diákok márványtáblái mellett elhelyezik a nagy horvát iró két nyelvű emléktábláját is. 1 r . ■ r r r.r I rr • ln II * Az ujjaepites hősi küzdelmei A Maf ar Kommunista ! Párt 1045 májusában tartotta X. Országos Pártértekezletét. E politikai fórum központi témája az ország újjáépítése volt. A kommunisták a világháború alatt azt mondták: mindent a magyar szabadságért. Most, miután a béke eljött, azt vallották: mindent a magyar újjáépítésért. Az újjáépítés volt az a következő láncszem, az az országos központi feladat, amely a lakosság döntő többségét közvetve vagy közvetlenül érintette. Az újjáépítés nem egyszerűen gazdasági feladat volt. Nemcsak azt jelentette, hogy a rombadőlt házakat, hidaI kát, gyárakat fel kell építeni, j a közlekedést meg kell indítani s a lakosság legelemibb szükségleteit ki kell elégíteni. Bár ez is óriási feladat volt. Az újjáépítés elsősorban azt jelentette, hogy annak az újtípusú államnak a gazdasági életét kell normális mederbe terelni, amelyben a hatalmi pozíciók jelentős része a munkásosztály és a dolgozó parasztság kezében volt, s az újjáépítés erősítette, növelte e hatalmi pozíciókat. Tehát az újjáépítés a hatalomért vívott harcnak jelentős»láncszeme volt, s ennek alapján össze volt kötve a reakció ellen vívott harccal is. Mint ahogyan 1944 végén a I Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok i elfogadták a Kommunista j Párt programját, most is elismerték. hogy „komoly, megfontolt, országépítő programmal lépett a nemzet elé”. — Tehát a kezdeményezésben továbbra is a Kommunista Pért járt az élen. Az újjáépítés operatív szer-' vei a nemzeti bizottságok voltak. A Baranya megyei Nemzeti Bizottság ülésein 1945 májusától kezdve rendszeresen foglalkoztak az újjáépítés irányításával, szervezésével. „Tűzze napirendre minden község nemzeti bizottsága az újjáépítés helyi feladatainak megvitatását — olvasható a megyei nemzeti bizottság 1945 májusában kelt felhívásában — és szervezze meg az egész lakosság részvételét ebben a nagy munkában. A nemzeti bizottság tagjai járjanak elöl jó példával. és ne süllyesszék irodai okoskodások színvonalára ezt a nemzeti feladatot”. A pécsváradi nemzeti bizottság így válaszolt a felhívásI ra: „Tegyünk félre minden pártellentétet, sérelmet és j féltékenykedést, ne vetélked- J jünk többé egyébben, mint az újjáépítésben. E hazafias versenytől függ a demokratikus Magyarország jövője”. A szavakat, ,a nyilatkozatokat tettek követték. A krónikás alig tud válogatni a ragyogó példák közül. Meké- nyes lakossága vállalta, hogy felépíti Drávaszabolcson özvegy Pintér Vincéné házát, akinek 11 gyermeke volt. A két község országúton kb. 100 km-re van egymástól. A mekényesiek az összes építőanyagot. bútorokat, ruhaneműt paraszt szekérrel fuvarozták Drávaszabolcsra, s 1945. szeptember 21-én átadták az új házat. A ház még ma is áll. Szászvár község képviselőtestületének elhatározása alapján a szászváriak hasonló módon építettek fel és bútoroztak be egy dráva- szabolcsi házat. A komlóiak négy új házat építettek fel a Dráva partján. A Pécsi Bőrgyár munkásai a drávanalko- nyai iskola felépítésénél 5370 munkaórát dolgoztak, s az I itthon maradt bőrgyári munkások túlórában pótolták a I kiesett munkaidőt. 1945 júniusában gyűjtést rendeztek a Dráva menti falvak megsegítésére. A munkások, parasztok és dolgozó kisemberek a kevésből is tudtak adni. De1 olvassunk csak bele a baranyai alispán egyik korabeli jelentésébe: „Szomorúan kell megállapítanom, hogy amíg a vármegye területén lévő községek lakossága a Dráva menti falvakban lévő testvéreik megsegítésére szép számmal adakoztak, Pécs város lakosságánál az ezen adakozásra hívó szó — a nehezebb anyagi körülmények között élő kisemberek kivételével — úgyszólván teljesen süket fülekre talált. A jómódban élő pécsi polgárok nem értették meg a segítséget hívó szót, mert nem látták, de nem is akarták látni, hogy mivé lett a fasiszták vad dühe és pusztító vandalizmusa folytán a Dráva-mente”. A pécsi burzsoázia, s spekulánsok és a feketézők sajátos módon vettek részt az újjáépítésben. A nehezen beszerezhető építőanyaggal fe- ketéztek, üzérkedtek, nagy jövedelemre tettek szert. Az újjáépítés szempontjából nagyon fontos volt a széntermelés. A pécsi bányászok napi széntermelése 1945 nyarán 150 vagon volt. A bányászok vasárnapi rohammunkát vállaltak az újjáépítés érdekében. Az újjáépítésben a kommunisták jártak az élen. A Pécsi Kokszművek kommunistái felajánlották, hogy heti 2 óra ingyenmunkát végeznek a vasúti közlekedés helyreállítása érdekében. — Az MKP pécsi szervezete vállalta, hogy Drávaszabolcs, Drá- vacsehi és Drávapalkonya is-, kóláinak teljes berendezését biztosítja. Biztosította is. A mohácsi Tégla- és Cserépgyár kommunistái vállalták, hogy 1945 őszére négymillió téglát és egymillió cserepet gyártanak. Az ígéretet valóra is váltották. Fehér István *
