Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

Itét. deesmibef tO. »uncmtmt navio 3 Család, iskola, társadalom Neveletlenek-e a fiatalok? E gy házaspár kereste föl a minap a Városi Ta- aács művelődésügyi osztá­lyát, panaszkodott és segít­séget kért, mert — mint állítja középiskoláskorú fia neveletlen, a családban durva, csavarog, hazudik, nem érdekli semmi, tanul­mányait elhanyagolja. A pápa véleménye szerint fia azért jutott idáig, mert az iskola nem neveli a fiatal­ságot megfelelően, a mai iskolák csak oktatnak, de nem fordítanak elég gondot a nevelésre. Mi a helyset a politechnikával? Milyen tanárt szeretnek tanítványai? A fiatalok eszményképe tanulóifjúság többségétől. Ter­mészetesen kevesebben van- j nak, akik Pavlovot vagy Ga- : garint tartják példaképnek, I de ez nem is olyan nagy hi- I ba! — Joggal reméljük, hogy az t iskolai nevelés a jövőben még j eredményesebb lesz, mert I egyre kevesebb olyan osz­tályfőnökkel, szaktanárral kell együtt dolgoznunk, akik nevelési tevékenységüket nem szűkítik le az osztály apró- cseprő ügyeinek intézésére, a hiányzások okának nyomo­zására. Célunk, hogy az is­kolai élet minden mozzana­tát a nevelés szolgálatába ál­lítsuk. De ezek ellenére sem reménykedünk abban, hogy csökkenni fog az ifjúság er­kölcsi magatartásával szem­ben elégedetlen felnőttek száma. Csökkentek-« a gondok? — Az oktatási reform be­vezetése óta csökkentek-e az oktatás gondjai? Alig. A túlterhelést egy kissé csökkentették az új tankönyvek. Most vannak ki­tűnő tankönyveink, az egyes szaktárgyak tudományos anyaga megfelel korunk tu­dományos technikai színvo­nalának. Ennek ellenére ége­tő problémája oktatásunk­nak, hogy e korszerű tan­anyagot lehet-e eredménye­sen oktatni a klasszikus pe­dagógia módszereivel? Meg­győződésem, hogy nem. A minisztérium elvi állásfogla­lása alapján szorgalmazzuk az új oktatási módszerek ke­resését, köztük olyanokat, mint a tananyag programo­zása, az oktatási formák és egyéb új eljárások kidolgo­zása. Ezeknek a bevezetése lényegében megváltoztatja majd a tankönyvek eddigi funkcióját és a tanítási óra felépítését Eljött az ideje, hogy a pe­dagógia tudományai tisztáz­zák a tankönyvek megválto­zott szerepét, a segédköny­vek, a feladatlapok, valamint a programozott oktatás he­lyét korunk iskoláiban. Nem kétséges, hogy a tankönyv továbbra is a tanítás legfőbb eszköze marad, azonban hisz- szük, hogy megváltozik az a nézet, amely azt tartja, hogy a tankönyv arra való, hogy a tanító a tanuló fejébe gyö­möszölje a könyvek tartal­mát. A könyvek szerepe a modem oktatásban inkább az lesz, hogy megőrizze a tudás­anyagot az ismereteket, az is­kola legfőbb feladata pedig az lesz majd, hogy megtanít­son tanulni, hogy a tanuló megtanulja, hogyan kell a könyveket használni. — Mi a helyzet a néhány éve oly nagy igyekezettel megindult politechnikával, igaz, hogy megbukott? — Sajnos igaz — válaszol­ja Kiss elvtárs. — A minisz­térium felülvizsgálta az or­szág iskoláiban folyó poli­technikai oktatást és úgy döntött, hogy megszünteti. On egyetértett vele? — Szerintem nem kellett volna leállítani, meggyőződé­sem, hogy nem volt több baj a politechnikával, mint a ma­tematika oktatásával. Ennek ellenére mégis úgy döntött a minisztérium, hogy leállít­ja és az országban mindösz- sze nyolc gimnáziumban en­gedélyezi a politechnika-ok­tatást. Ezekben az iskolák­ban kísérletképpen hagyták meg, most fokozottabban fi­gyelik és néhány évi tapasz­talat után határoznak ismét — legyen politechnika, vagy ne legyen. A nyolc gimnázium között szerepel a pécsi Komarov Gimnázium, ahol politechni­ka elméd oktatnak fémek kézi megmunkálását fiúknak és szabás-varrást lányoknak, amellett öt plusz egyes rend­szerben tanítanak műszaki rajzot is. A politechnikának megvan a létjogosultsága, természetesen biztosítani kell hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Ko­marov Gimnáziumban az ok­tatás céljait szolgáló beren­dezések értéke megközelíti az egymilliót. Takács László A Jen lenkor decemberi számából Változatos tartalommal, ér­tékes szépirodalmi és tanul­mányanyaggal jelent meg a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A vers­rovatban többek között Csor­ba győző, Nyerges András, Rózsa Endre és Simor And­rás költeményeit olvashat­juk. Bertha Úulcsu interjú- sorozatában ezúttal Thiery Árpáddal ismerkedhetünk meg. A prózaíró regényrész­lete mellett Sobor Antal és Pál Rita új elbeszélése kép­viseli a szépprózát. A képzőművészeti rovatban Szabó Iván művészetéről v írt meleg hangú méltatást ' Rétfalvi Sándor. Megismer­kedhetünk emellett a Romá­niában élő Nagy Albert fes­tészetével. A KISZ kezdeményezésére Orosz nyelvű klub alakult az Orvostudományi Egyetemen Az utóbbi időben világvi­szonylatban egyre inkább tért hódít az orosz nyelv. Közép­iskoláinkban a tanulók több­sége is megszerzi azt a tu­dást, amely később lehetővé teszi orosz nyelvű továbbkép­zésüket. Sajnos a felsőfokú oktatási intézményeink hall­gatóinak körében nem nagy érdeklődés mutatkozott ed­dig, hogy szervezett formá­ban is tovább szélesítsék orosz nyelvi ismereteiket, bár az egyetemek vezetői részé­ről több esetben érdemleges javaslatok is elhangzottak en­nek érdekében. A nagy évfordulókra ké­szülődés jegyében a Pécsi Orvostudományi Egyetemen pozitív eredmény született A Lenin centenárium és hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat keretén be­lül a KISZ egyetemi bizott­sága égisze alatt orosz nyel­vű klub alakult, mely cél­jának tekinti a hallgatók orosz nyelvi tudásának terv­szerű bővítését, közelebbi kapcsolatok létesítését a Szovjetunióban megjelenő or­vosi szakirodalommal. Az orosz nyelvű klub ve­zetője, Szalmássy Miklós má­sodéves orvostanhallgató el­mondotta, hogy a KISZ egye­temi bizottsága szoros barát­ságot tart fenn a Lvovi Or­vostudományi Intézettel és a Lvovi Komszomol Bizottság­gal. Már eddig is több alka­lommal delegátus cserére ke­rült sor. Ügy tervezik, hogy a klub- foglalkozásokat heti egy al­kalommal, csütörtökön ren­dezik meg, ezekre meghívják a Pedagógiai Főiskola orosz nyelvszakos tanárjelöltjeit is. A klubfoglalkozásokon kötet­len beszélgetéseket folytatnak orosz nyelven és hangsúlyt Nemcsak az iskola feladata Kiss Elemér tanulmányi felügyelőt kértük meg, tájé­koztasson a város középisko­láiban folyó oktató-nevelő te­vékenységről és néhány mű­velődéspolitikai elképzelésről. — Mondanom sem kell, hogy a szülő véleménye az iskolai nevelésről — enyhén szólva, helytelen, mert nem igaz, hogy az iskola csak ok­tat és nem nevel. Kezdjük talán azzal a ténnyel, hogy a nevelés nemcsak az iskola kizárólagos feladata, hanem c család, iskola és a társa­dalom együttes hatásából alakul ki a fiatalok értelmi és erkölcsi, világnézeti arcu­lata. Mi pedagógusok ezekből a nevelési tényezőkből első­sorban azokat a feladatokat vállaljuk, amelyek az isko­lára vonatkoznak. — Az iskola sajátos helyet foglal el a nevelési hatások sorozatában, mert feladatá­nál fogva oktat és nevel, azaz a diák megtanulja a kö­zépiskolában az egyes tudo­mányok alapjait, de ugyan­akkor az iskola erkölcsi, vi­lágnézeti állásfoglalásra is nevel. A művelődéspolitika irányelvei bizonyos időszak­ban változhatnak, hol az ok­tatás, hol a nevelés van elő­térben. Pillanatnyilag a ne­velést tartjuk főfeladatnak, niert rni is látjuk, hogy az ifjúság erkölcsi arculata nem fejlődött a kívánt formába. — Meggyőződésünk, hogy a neveltségi szintet, erkölcsi világnézeti állásfoglalást nem érhetünk el a tanulóknál, ha nem munkáltuk ki, ha nem emeltük kellő szintre az er­kölcs, a világnézet alapját — az értelmet. Nem válhatik erkölcsössé az az ember, aki­nek csak elveket és normá­kat szabnak, akinek lépten- nyomon megmondják, hogy mit szabad és mit nem sza­bad tenni. Nem lesz jólnevelt az az ifjú, akinek az iskola fejébe veri a magatartási szabályokat. Tudna példát is mondani ? — Gyakran felhozzák, hogy a mai fiatalokból kihalt az emberségesség érzése, hogy antiszociálisok, hogy hiányzik náluk a másik ember gond- jával-bajával való törődés a segítőkészség. Az iskola, az osztály, mint közösség kivá­lóan alkalmas ilyen tulajdon­ságok kialakítására. Mondjuk a tanuló feleléskor nem tud számot adni ismereteiről, dol­gozatai rendre elégtelenek. A megértő, gondoskodó tanár keresi a kudarc okát Ki­derül, hogy súlyos családi gond, szociális probléma köti le az energiáját, ezért nem tudja végezni iskolai munká­ját. A megértő pedagógus mérlegeli a körülményeket Az ilyen tanárt szeretik ta­nítványai, a tanár magatar­tása erkölcsi nézete hatással van tanítványaira. — A mai fiataloknak állí­tólag nincs eszményképük, nem tudnak lelkesedni? A tananyag oktatása közben a tanár elérheti, tanítványai közül álcád néhány, aki pél­daképének fogja tekinteni a tudomány, a történelem ki­válóságait. A pedagógus egyé­nisége ezen a területen is so­kat számít. A tanulmányi felügyelet' magasra értékeli az • olyan tanári munkát, amely során eljut odáig, hogy tanítványai lelkesedni tudnak tudományának kiválóságaiért. Gagarin vágy Szörényi, Pav­lov vagy Angyal? — az üyen kérdésfeltevés idegen a fektetnek a nyelvtani szabá­lyok begyakorlására is. Hasznos volna, ha a Pécsi Orvostudományi Egyetem KISZ-tagságának kezdemé­nyezése követőkre akadna más felsőfokú oktatási intéz­ményekben is, hogy az orosz nyelv alapjaival rendelkező hallgatók tudásukat tovább fejleszthessék, és ne vessze­nek el azok az évek, melye­ket a középiskola befejezé­séig az orosz nyelv tanulá­sára fordítottak. K. A. Ez is érdekvédelem! Albérleti és munkairoda a Tanárképző f őiskolán A* albérlet-keresés nem tartozik a kellemes időtöltések közé. Az ember nyakéba veszi a várost, sorra (árja a meg­adott címeket, mustrálja a szobákat, vagy az annak kineve­zett „barlangokat”, méricskéli az árakat. Fárasztó munka. Különösen, ha valaki idegenként csöppen a városba, vagy nincs elég bátorsága visszautasítani a „házinénik” és „hazi- bácsik” ajánlatait. A Tanárképző Főiskolán ez év elején „nagyüzemesítették” ezt a kálváriajárást — albérleti iroda alakult. A Dunántúli Naplóban hirdetés útján ajánlatokat kértek, majd a befutott címeket ellenőrző bizottságok vizs­gálták meg, nem egészségtelen-e a szoba, ára megfelel-e a minőségének? — 70 cim futott be, ebből 48-at november 12-ig kiad­tunk. Szükség volt erre az akcióra, mert az új ösztön- díjrendszer és a korlátozott kollégiumi férőhelyek miatt sok hallgatónak jól jött ez a kezdeményezés — mondja Koltai Dénes KlSZ-titkár- helyettes. — Voltak meglepetések a címek ellenőrzése közben? — Egyik felülvizsgált he­lyen egy hét után kiderült, hogy az idősebb főbérlő férfi nem éppen önzetlenül fogad­ta oda a 2 albérlő lányt Sürgősen el is költöztettük a lányokat — mondja Uzsoki Valéria, 1. éves „meós”. — A legérdekesebb eset ta­lán az, amikor az egyik he­lyen felajánlották, hogy a hallgatónak semmit nem kell fizetnie a szobáért, sőt teljes ellátást is kap, csak korrepe­tálja a család általános isko­lás és gimnazista gyerekeit. — Elfogadták? *— Senki nem vállalta. BÉRLETI HANGVERSENY DIÁKOKNAK Bejelentés nélkül érdemes betoppanni bárhová. — Ilyen­kor még a meglepetés is árul­kodó. A Sásdi Művelődési Ház előcsarnokában népmű­vészeti tárgyak, patinás kor­sók láthatók. Évszázados ta­pasztalat kristályosodott ki a puritán formákban, a fül ívének megválasztásában. — Sajnos, zsúfoltak a vitrinek, kevés a hely. Banna Lajosné igazgatóval bemegyünk a díszterembe. — őszintén szólva, szé­gyenkezem, ha előadókat hí­vok. S ráadásul itt szoktuk rendezni az esküvőket is — mondja. A termet fehér fal osztja ketté, amelyet alkalomadtán félre lehet húzni, s akkor sza- £ bad kilátás nyílik a színpad- ; ra. A színpad kicsi, a dísz- ■ terem nagy. S cseppet sem ( „díszes”, inkább szürke, hű- \ vös és lehangoló. Mint any- í nyi más helyen, a művelődési ! ház itt is vendéglőből „lé­Hangszerek, hangszínek címmel középiskolai bérleti hang­versenyek voltak, illetve vannak három napon keresztül Pé­csett a Liszt-teremben. Ez idő alatt 3500 diák élvezi a szín­vonalas koncerteket. A képen: a tegnap délelőtti előadáson a Janus gimnázium tanulói Damase: 17 variáció című művét hallgatják a Mecsek Fúvósötös előadásában Foto: Erb János AHOL A KULTÜRAT CSINÁLJÁK pett elő”. Az épület mellék- szárnyán a friss tatarozás nyomai, de a régi falakon „gyógyíthatatlan” salétrom­foltok ütnek ki. Benyitunk az egyik terembe. Mint a kontúrvonal, a válaszfal élei mentén repedés fut körbe. — Menjünk talán az ifjú­sági klubba, az az egyetlen hibátlan helyiségünk. A töb­bit belülről burkolattal kel­lett ellátnunk, mert állan­dóan hullott a vakolat. Óhatatlanul a szólás jut az eszembe: „a foltos ruha nem szégyen, csak a rongyos”. S mert kell a segítség, a járási művelődési központ ez az épület, s ezek az emberek 63 községbe viszik a kultúra lét­szükségleti cikkeit. S kell a segítség, mert a járásban ösz- szesen 4 függetlenített nép­művelő van. — S miből léteznek? — Tanácsi fenntartású in­tézmény vagyunk, de ez év­ben is kaptunk a Sásdi Tsz- től 10 000 Ft-ot amiből film­felvevőt vásároltunk. — Más községekben a tsz-ek még nagyobb összegekkel vesz­nek részt az ún. közös fenn­tartású művelődési házak támogatásában. Mágocson pl. 50 ezer Ft-ot adnak, s a járásban összesen 149 ezer Ft-ra rúg ez az összeg. — És a munkájuk? Bír­ják? — Van a mindennapi ap­rómunka: előadások, viták, vetélkedők. Jön a művelődési — Miért? — Talán mindenki kényes a szabadságára. Ha esetleg azt mondja, ez a család, hogy 200 Ft-ot kell fizetni a szo­báért, akkor versengtek vol­na érte. — A korrepetálásról jut eszembe. Ogy tudom, mun­kairoda is létesült a főisko­lán? — Az albérleti irodával egyidőben. Először fizikai munkát akartunk szerezni azoknak a hallgatóknak, akik otthonról keveset kaphatnak. Fel Is vettük a kapcsolatot a vasúttal, vagonkirakást akartunk. De lassan abba­maradt a dolog. Ml bármi­kor szerveztünk harminc em­bert, de kiderült, hogy csak tíz kell. Később még keve­sebb. Sokkal jobban sikerült az a kukoricatörés, amelyet a Pogányi Tsz-ben végez­tünk. Igaz, itt a résztvevők a pénzt felajánlották a KISZ- nek. A korrepetálást az al­bérletekhez hasonlóan hir­dettük meg. 38 lehetőség ér­kezett be, s ezzel szemben 82 hallgató vállalt volna kor­repetálást. — Természetesen azoknak juttattunk munkát, akik sze­rény anyagi körülmények kö­zött élnek, s tanulmányi eredményük alkalmassá teszi őket ilyen feladatra. Mi ál­lapítottuk meg a „tarifát” is: 10 és 15 Ft között órán­ként. A legtöbb szülő mate­matika, fizika és orosz tárgyi­ból kérte a segítséget. Most azt szeretnénk elérni, hogy a szakmával rendelkező hall­gatók időnként munkához jussanak. Ugyanis vannak köztünk szobafestők, techni­kusok. A néhány hónapja működe irodák olyan jól beváltak hogy a városi KISZ-Bizott- ság is megtárgyalta az ügyet Februárig ki kell dolgozni annak módozatait, hogyan le­hetne bevezetni ezt a közve­títést a többi pécsi felsőok­tatási intézményben is. Mer ez is érdekvédelem! S a; „érdekvédők” érdekvédelme ben még hadd mondjam e egy kérésüket is. A közvetíti irodák jelenleg a főiskoli KISZ-helyiségében működ nek. A fogadónapokon olyai a KISZ, mint az átjáróház Jó lenne, ha erre a célra eg: kis szobát kaphatnának. Marafkó László busz; leteszi az előadókat, este meg felveszi őket Aztán a szakkörök. A honismeretit Vajda József vezeti. Kiváló címet nyertek. A díszítőmű­vészetit én szervezem: az öl­tözködés- és lakáskultúra fel­lendítését szeretnénk elérni. Érdekességként ott van a gyermektáncklub, az alsóta­gozatosoknak. A 25 éves ju­bileum tiszteletére diasoroza­tot készítünk a járásról, ar­ról, ami negyedszázad alatt épült. Hogyan is volt a mesében? A jótündér vagy manó meg­kérdezte a szegény embert, melyik három kívánságát sze­retné valóra váltva látni. — Azt hiszem, nekem felesleges megkérdeznem, úgyis tudom a kérést Egy új művelődési ház. Teljesíteni viszont nem tudom. Gyerekkorom óta a manók is ritkábban tesznek könnyelmű ígéreteket. M. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom