Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

• tf9t. december 9, »unantmt napin 3 „Benyúltak a kasszába..,“ Nagykereskedés — új utakon E gy kicsit szenzációként hatott, amikor az új gazdaság­irányítási rendszer bevezetésének első évében, 1968 elején az egyik budapesti nagykereskedelmi vállalat, kiiktatva a kiskereskedelmet, raktárkészletét maga kezdte el kiárusítani, közvetlenül a fogyasztóknak. Ez csak a kezdet volt. Azóta sok másminúen történt. A kiskereskedelmi vállalatok ma már rend­szeresen közvetlenül a gyáraktól szerzik be árukészletüket. A gyárak sorra megnyitották saját üzleteiket. Szóval megindult egy folyamat, hogy a kereskedelem ne elosztó szervezet legyen, hanem a kereskedelem valóban kereskedjék. „Beszálltak4* a fejlesztésbe téka kikerül a Mecsek Áru­házba. Vagyis, amit megvá­sárolnak az ipartól, azzal biz­tos, hogy találkozik a fo­gyasztó. Érvük a következő: a vevők döntsék el, hogy kell-e a kérdéses cikk vagy sem. Mondhatni, egy új csa­torna keletkezett, a nagyke­reskedelem és a vevők kö­zött közvetlen kapcsolat te­remtődött. Ami áru nem megy el, annak kockázatát a nagy­kereskedelem viseli. Jellem­ző, hogy a szerződő felek kö­zött eddig semmiféle vita nem volt. íme, két sarkallatos pont a nagykereskedelmi * vállalat stratégiájából: a „kapacitás megfogása'- és a „teljes vá­laszték”. Üjszerú kapcsola­taikból ez még nem is min­den. Végsősoron beszélnek az eredmények. A Textil és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat nyeresége 1965-ben még csak 4 millió forint volt, tavaly már 10 millió. Az idén a nyereség 16 millió forint lesz. Miklósvári Zoltán Követendő példa Együttműködési < I szerződés \ lakásügyben j í Együttműködési megái- , < lapodást írtak alá héttőn ■ í a Kazincbarczikai Városi ■' I Tanács és a Borsodi Ve- ; ? gyi Kombinát vezetői. A , í megállapodás szerint a > ) nagyüzem 1970-ben 9 mii- < < lió torintot bocsát a Vá- ' rosi Tanács rendelkezésé­re, s ennek ellenében a tanács 36 lakást juttat a vállalatnak. A sajómenti , vízművekkel és a borsodi ■ szénbányákkal hasonló ér- \ telmű megállapodást kő- í : tött a tanács. > l ______________________j Visszaszerezhető kapacitás ÚJRA A MEZŐGAZDASÁGNAK DOLGOZHATNA A PALOTABOZSOKI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Az új utak keresésében élenjárónak számít a Dél- dunánúli Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Válla­lat. Szinte példa nélkül áll az a kapcsolat, amelyet az egyik budapesti kisipari szö­vetkezettel teremtettek. A Dél-dunántúli Nagykereske­delmi Vállalat fejlesztési alapjából 300 ezer forintot ■ adott a XVI. kerületi Ruhá­zati Ktsz-nek. Fejlesztésre. Miseta László igazgató a kö­vetkezőkben vázolta azt a helyzetet, amely erre a lé­pésre ösztönözte őket. A bébi, serdülő és női ka­bátok beszerzési forrása rendkívüli szűk. A termelői piacot egyedül uralja a bu­dapesti Május 1. Ruhagyár. Korszerű, hatalmas üzem. De az igényeket — köztük a dél-dunántúli nagyker. igé­nyeit — nem képes kielégí­teni. A két partner között rendkívül sok a vita. Nem a minőség miatt, hanem mert csúsznak a szállítási határ­időkkel. Gyakori, hogy meg­hiúsul a szerződés. Például annak idején 3800 télikabá­tot rendeltek a Május 1. Ru­hagyártól. A gyár, most, a szezonban, felmondta a szer­ződést. Felajánlotta, hogy majd helyettük 1970-ben ta­vaszi kabátokat szállít. A Textilnagyker. visszaírt, jó, de akkor február 28-i határ­idővel szállítsanak. A ruha­gyár közölte, nem vállalja ezt a határidőt sem. Társak lettek Vannak azonban a Május 1. -Ruhagyáron kívül mások, kisebb — tanácsi — vállala­tok, szövetkezetek. Kis szé­riákban, nagyon szép mun­kát végeznek. Mindez azon­ban összes mennyiségben nem számottevő. Tehát fej­leszteni kellene. De miből? A kisebb vállalatok, ktsz-ek nem igen rendelkeznek tőké­vel, fejlesztési lehetőségeik szerények. És itt jön a nagy­kereskedelmi vállalat: be­nyúlt a kasszába és adott 300 ezer forintot fejlesztésre. A palotabozsoki Gépjavító Állomásnak csak a területe nagy maga az állomás, kapa­citását tekintve, Vajszlóhoz vagy a pécsváradihoz hason­lítható, tehát a legkisebbek közé tartozik a megyében. Az 1951-ben épült régi és az 1964- ben épült új műhelyben, va­lamint a fél kapacitással üze­melő tanműhelyben, összesen 1800 négyzetméter alapterüle­ten 15—16 millió forintos ter­melési tevékenység folyik évente. Ez a bruttó termelési érték egy közepes tsz-éhez hasonlítható, tehát nem túl nagy. Nyereségük tavaly egy­millió forint volt. A gépjavító állomás létszáma százhetven dolgozó és ötven iparitanuló vagyis kétszázhúsz fő. Tepsifoltozás Az állomás profilja az UTOS és MTZ traktorok ja­vítása, egész Baranya terüle­tére. Ez azonban csak „pa­pír-profil, hisz ez év január 1-től november közepéig mindössze 14 traktor javítá­sára kaptak megrendelést. — Oka, hogy a mezőgazdasági üzemek kialakították a saját javító kapacitásukat, s nem kívánják igénybe venni Pa- lotabozsok szolgálatait.- Az állomáson ma mindennel fog­lalkoznak, mint ők mondták „tepsifoltozástól a gyógysze­res göngyölegek gyártásáig” csak gépjavítással nem. Meg­rendelőik 80—90 százaléka nem baranyai üzem. Pilla­natnyilag a Chinoin Gyógy­szergyárnak, a Budapesti Ve­gyigyárnak, az Ajkai Alumí­nium Kombinátnak és a Gyöngyösi Hőerőműnek gyár­tanak berendezéseket többek között Kapcsolatuk a mező- gazdasággal teljesen megvál­tozott többnyire istálló tech­nológiák gyártásában merül ki, de az új körülményeknek megfelelő profilt mind ez ideig nem kaptak, kapacitá­suk lekötése nem kis erőfe­szítést kíván, hisz a megren­delőkért az egész országot be kell járniok. Miután a Cserkúton szé­kelő Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat hatósugarából kiesik a hely, s a fejlesztése a beruházások dekoncentrá- lását vonná maga után, napi­rendre került a gépjavító át­adása. Országosan 28 gépja­vító állomást adnak át ebben az évben más szerveknek, •zöinmel az e téren 'elsőbbsé­get élvező termelőszövetkeze­teknek. Társulás A Duna és Karasica menti Tsz-ek Szövetségének elnök­sége, november 1-i ülésén döntött a palotabozsoki Gép­javító Állomás átvételéről. Az erre vonatkozó 34-es szá­mú elnökségi határozat ki­mondja, hogy az objektumot termelőszövetkezeti társulás­nak kell átvennie és üze­meltetni. Fő profilként — a sertéstelepeken használatos újfajta épületelem — az ISV ! műanyag panel gyártását Je­lölték meg. Csak tőke kelt A társulás szervezése fo­lyamatban van. Az elnökségi döntés szerint a szervezést és előkészítést olyan ütemben kell végezni, hogy az objek­tum átvétele 1970. január 1-el megtörténhessen, és a gyár­tás 1970 március—áprilisá­ban megindulhasson. A vé­telhez azonban tőke kell, méghozzá nem is kevés, tíz­milliós nagyságrendű az ösz- szeg. A társulásba belépő szö­vetkezetek részjegyet válta­nak, egy részjegy — vagyis egy szavazat — 500 ezer fo­rint értékű. A társulás a TÖVÁL-okhoz hasonlóan fog működni, azzal a különbség­gel, hogy nem zárják be a kaput állami gazdaságok előtt sem. Amennyiben ilyen vegyes vállalkozás jönne lét­re — és ezt elvként szögez­ze le a szövetkezet elnöksége — az integrátor szerepét az esetben is és mindenképpen a termelőszövetkezetek töltik be. Egy ilyen vállalkozás, ha a társulás valóban létre jön — új perspektívát nyitna Palo- tabozsok fejlődése előtt, hisz a mezőgazdaságban is a könnyű — előregyártott ele­mék felhasználásával törté­nő építkezésé a jövő. Már ma is így építkeznének a terme­lőszövetkezetek, ha lenne ele­gendő könnyűelem. A vállal­kozás gondolata jó, létrejöt­tét csak helyeselni lehet, és támogatni kelL —Rné— Kincsgyár a pénzverőben A Textilnagyker. és a pes­ti Ruházati Ktsz megállapo­dása 1972. december 31-ig szól A ktsz addigra kigazdái - kodja, visszafizeti a „köl­csönt”. Milyen jogokat szer­zett a nagykereskedelmi vál­lalat? Társak lettek. A ktsz év elején ismerteti velük a gyártási programot, s azt a j x’áriációt fogadják el, amely j legiftkább igazodik a nagy- j kereskedelem igényeihez. A ktsz 1972 végéig termelésének 30 százalékát a Dél-dunántúli Nagykereskedelmi Vállalat­nak köteles szállítani. Íme: ' a kereskedelemben lévő j pénzeszközök ésszerű áteső- j portosítása, jobb félhasználá- | sa. A dél-dunántúli vállalat j máris újabb tárgyalásokat . folytat. A Gyömrői Szabó Ktsz fejlesztésébe kívánnak beszállni, hasonlóan az előző megállapodásukhoz. Teljes választék Egy másfajta hasznos kap- | csolat a Mecsek Áruházzal sikerült kialakítaniuk. A nagykereskedelem saját ta­pasztalataiból indult ki. Nem egyszer előfordult, hogy meg­vették az ipartól ezt vagy azt, amely véleményük sze­rint feltétlenül találkozott volna a fogyasztók ízlésével, azo'nbah az áru mégis rak­táron maradt, mert a kiske­reskedelem másként ítélte meg a helyzetet. Most, a megállapodás értelmében, a Dél-dunántúli Textil és Fel­sőruházati Nagykereskedelmi Vállalat teljes válasz­Azt hinné az ember, az Ál­lami Pénzverőben pénzt ver­nek. Természetesen gyárta­nak pénzt is — forintot, fil­lért, de sokkal inkább ne­mesfémmunkákat, arany és ezüst ékszereket, csillogó ék­köves dísztárgyakat. Zenélő órák, díszdobozok, kelyhek, lovaskocsik, ékszer­dobozok, kosarak, hajók, kán­csók — ezüstből aranyazva, drágakövekkel kirakva. Hasz­nálati tárgyak — cigaretta- tartók, teljes sakk-készlet — zománcozott lappal, figurák­kal. Egy sereg, különböző vallási szertartáshoz szüksé­ges edény, kegyszer, karkötő, gyűrűk, láncok, nyakékek, melltűk, — különlegesen ci­zellálva, díszítve. Szép a zo­máncozott árvácska bross és érdekes a kesztyűgyűrü, amely egy mozdulattal kar­kötővé alakítható. Sokat exportálnak belőle, Nyugat-Európába, a Skandi­náv államokba, az NSZK-ba. Kuwaiti megrendelésre díszes markolatú arany kardot, egy holland gyárnak 3300 ezüst kosárkát. — A pénz egy része is ex­port-cikk — vesz elő egy do­bozt Cazdig Tibor osztályve­zető. — Pénz exportra? — Igen. Különleges ezüst, arany forgalmi pénzeket ex­portálunk külföldi numizma- tikusok részére. De ugyanilyen keresett cik­ke a Pénzverőnek a sokféle művészi plakett, jelvény, ér­me. Itt csinálják a sport és mozgalmi jelvényeket, az ér­demérmeket, törzsgárda-jel- vényeket. Már készülnek a felszabadulás évfordulójára — bizonyára sok jelvényre lesz szükség. Az Állami Pénzverőnek ön­álló iparművész-tervezőgár­dája van. Egy-egy külföldi partner nem is a kész kol­lekcióból rendel, hanem töb- bé-kevésbé közli elképzelé­seit. körülírja milyen formá­ra gondolt — a részleteket, a megoldást a tervezőkre, kivi­telezőkre bízza. Modern és hagyományos ékszerben egy­aránt világszínvonalon állót produkálnak. S mióta a Pénz­verő ezüst ötvös termékeivel elnyerte a Brüsszeli Világki­állítás aranyérmét, azóta hí­rük is kelt a magyar nemes­fém-termékeknek a világon. 1950 óta a Pénzverőben centralizálódott Magyarorszá­gon a nemesfém-szak. Itt képzik az arany-, ezüstműves és ötvöstanulókat. A vállalat területén korszerű és igen jól felszerelt tanműhelyt létesí­tettek. A vállalat szakembe­rei, mint szakoktatók vesznek részt a tanulóképzésben. Az aranyozott Ara zenél 1* Az ezüstművesek és ötvö­sök közt sok a fiatal fiú és lány. Itt tanultak, itt nevelr kedtek. Egyikük, fiatal lány — egyéves szakmai gyakor­lattal éppen kelyhet díszít. A mintát ugyan rárajzolták az oldalára, de teljesen szabad­kézzel alakítja. domborítja a díszítést. Fiatalember sík lap­ból kalapálja az ötvösség tör­ténetét ábrázoló lapokat. — Négy kép — vagy 200 órai munka. Káp rázom a sok nemes­fémtől. drágakőtől, finoman cizellált ékszerektől. Jó, hogy nem kell választanom közü­lük. Ez lenne m legnehezebb. Együtt a választókkal A baranyai országgyűlési képviselők másfél éves tevékenysége MEGYÉNKBEN az ország- gyűlési képviselők másfél­éves munkájának pozitivek a tapasztalatai. Mindenek­előtt szembetűnő, hogy aktí­vabb, öntevékenyebb és konkrétabb lett a képviselők munkája. Ennek bizonysá­gául hadd említsek néhány számadatot. — Képviselőink 1967-ben 54 esetben tartot­tak képviselői beszámolót. Ez 14 képviselőre vonatkoztatva azt jelenti, hogy mindegyik képviselőre majdnem négy beszámoló jut. Az elmúlt év­ben egy-egy képviselői be­számolón átlag 125 fő vett részt. Ez a mi kisközséges vi­szonyaink között jónak mondható. 102 esetben tar­tottak képviselőink fogadó- napot. Ezeken közel 1500 ügyben kérték a képviselők segítségét. Érdemes megje­gyezni a képviselői fogadó­órák alkalmával felvetett problémák között egyre több a közérdekű kérdés, vagy be­jelentés. Igaz, hogy még min­dig eléggé nagyszámban van­nak olyan kérdések, pana­szok, amelyeket az illetékes állami, gazdasági szervek kö­rültekintőbb munkával meg­előzhettek volna. Széleskörű a képviselők tá­jékozódó, ellenőrző és köz­életi politikai szereplése. Az elmúlt évben 172 esetben vet­tek részt választókerületük­ben különböző tanácsülése­ken. 58 esetben alkalmi helyi ünnepélyen, vagy hagyomá­nyos évfordulókon szerepel­tek mint előadók. Az 1968. évi hasonló számok még ked­vezőbb képet mutatnak: 28-al több beszámolót és 77-tel több fogadóórát tartottak. E fokozódó aktivitásnak szá­mos összetevője, eredője van. A sok közül mindenek előtt az új választási törvényből fakadó választókerületi rend­szert emelném ki. A tapasz­talatok egyértelműen azt mu­tatják, hogy a választókerü­leti rendszer a képviselői munka hatékonyságát nagy­ban megnövelte. Meghatáro­zott területen végzendő mun­ka a képviselő és a válasz­tók számára is megfoghatób- bá, konkrétabbá tette a te­vékenységet. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a választókerületre konkreti­zálódó munka eredménye­képpen jelentősen erősödött a képviselők és a választók kapcsolata, de ami még en­nél is fontosabb, erősödött a képviselők munkájának el­lenőrzése a választók által. A választások után bizo­nyos mértékben vita tárgyát képezte, hogy vajon az új helyzetben szükség van-e a képviselők megyei csoport­jának működtetésére. Az el­telt idő tapasztalatai az igen­lőket igazolta. A MEGYEI képviselőcso­port az elmúlt év során pél­dául olyan fontos kérdések­kel foglalkozott, mint: az ár­változások hatása megyénk áruellátására, a törvényesség helyzete, a termelőszövetke­zetek területi szövetsége munkájának tapasztalatai, a gazdasági reform bevezetésé­nek tapasztalatai, a megye oktatáspolitikai és beiskolá­zásának helyzete. Lényeges és új vonása a képviselői munkának az or­szággyűlésre való felkészülés. Ma már rendszeresnek mond­ható, hogy az országgyűlést megelőzi a képviselők ala­pos helyi tájékozódása, pél­dául a közlekedési koncepció és a vasúttörvény előkészíté­sének időszakában tanulmá­nyozták a megye közlekedés- politikai helyzetét. Legutóbb | a megye szakmunkásképzé­sének helyzetét tanulmányoz­ták a helyszínén, a tapaszta­latokat csoport ülésen vitat­ták meg és így fogalmazták meg mondanivalójukat az or­szággyűlésre. Ma már a képviselők és a Népfront között állandó, szervezett kapcsolatról be­szélhetünk. Ha azt mondom, hogy a Megyei Népfront Tit­kárság leggyakoribb látogatói a képviselők, akkor igazat mondok és ez tükrözi a jó személyi és munkakapcsola­tot, amely abból a kölcsönös felelősségből fakad, amely a választók részéről felénk és a' képviselők 'felé is' egyértel­mű. Gyakorlati munkánk leg­főbb területe a választókerü­leti munka segítése. Tartal­mában ez a képviselők és a választók kapcsolatainak épí­tésére és erősítésére irányul a beszámolók, fogadóórák, valamint a különböző alkal­mi jellegű rendezvények szer­vezése útján. A képviselői csoportértekezletek szervezé­se, a csoport munkaprogram­jának elkészítésében való közreműködésünk az a két fő forma, amellyel a csoport egészének a munkáját segít­jük. Rendszeresen biztosítjuk számukra a politikai mun­kához szükséges segédanya­gokat. különböző kiadványok­kal stb. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy javas­latokat, ajánlatokat teszünk különböző folyóiratokban megjelent fontos elvi-politi­kai, stb. cikkek tanulmányo­zására. A választások alkal­mával a jelölőgyűléseken 5974 közérdekű javaslat hang­zott el. Ezeket képviselői vá­lasztó kerületenként pontosan kigyűjtöttük és minden kép­viselő rendelkezésére bocsá­tottuk. Tapasztalataink sze­rint gyakorlati munkájukban ezt jól tudják hasznosítani. Nem kis mértékben ennek is köszönhető, hogy a jelölőgyű­léseken elhangzott javasla­tok több mint 80 százaléka valósult már ez ideig meg. A KÉPVISELŐI munka egy-egy választókerületre történő koncentrálása foko­zottabb mértékben igényli a képviselői és a tanácstagi munka összehangolását. Ered­ményesnek bizonyultak a gyakorlatban az együttes be­számolók és esetenként a kö­zös fogadóórák is. így elke­rülhetjük a gyakori ismét­lődéseket is a párhuzamossá­gokkal. Ezek után úgy tűnhet, hogy Baranyában a képviselői munka terén minden rend­ben van. Ezt persze koránt­sem állíthatjuk. Nem megol­dott még például a képviselői munka eredményeinek kellő publikálása a helyi sajtó és rádió útján. Vannak bizonyos aránytalanságok. Egyik-másik képviselő túl sokat vállal magára nemcsak fizikailag, hanem tartalmilag is, mások viszont egy kicsivel aktívab­bak lehetnének. Nem alakul­tak még ki megfelelően az országgyűlésre való felkészü­lés választókerületi formái és módszerei. Még csak kezdeti­nek mondható az a képvise­lői tevékenység, amelynek célja a törvények és rende­letek végrehajtásának segí­tése és ellenőrzése. Eddigi munkánkat úgy ítéljük meg. hogy az új hely­zetnek megfelelő eredménye­sebb képviselői munka ki­alakításában jó úton járunk. Sztergár János Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságá­nak titkára A PÉCSI KESZTYŰGYÁR Központi üzeme FELVESZ késsel varró kesstyüvarrónőket Felvétel: Pécs, Vincze u. 11—29. szám alatt Kesztyűvarró tanfolyamra jelentkezést elfogadunk. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom