Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

1969. december 5. Bunammt napio Eltörlik a halálbüntetést? Súlyosabb ítéletek gazdasági bűntettekben Politika—jogpolitika cím­mel dr. Markója Imre, az igazságügyminiszter első he­lyettese tartott tegnap elő­adást Pécsett a Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kara vendégeként az egyetem aulájában. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy a demokra­tizmus . tovább fejlesztése ér­dekében több bizottság mun­kálkodik a parlament, az El­nöki Tanács, a tanácsok, a kormányzás, az államigazga­tás, a választói jog elvi és módszerbeli kérdéseinek ki­dolgozásán. Sor kerül alkot­mányunk fejlesztésére és módosul Büntető Törvény- könyvünknek a népgazdaság elleni bűntettek fejezete. A társadalmi tulajdon, a va­gyon elleni bűntettek elkö­vetőivel szemben a szabad­ságvesztés időtartamát fel­emelik. Tervezik, hogy a halálbün­tetést eltörlik. Ugyanis a halmazati vagy összbüntetés esetében kiszabható húsz év a büntetés célját elérheti. — Megreformálják a büntető el­járást, a polgári perrendtar­tást és a polgári törvény- könyvet. Jogpolitikánk követelmé­nye: törekedni kell arra, hogy a szintek számát csökkent­sék. Indokolja — a többi kö­zött — a Munka Törvény- könyve megértésének nehéz­sége is. A törvényt követte a végrehajtási utasítás, több kormány- és miniszteri ren­delet és nem utolsó sorban a kollektív szerződés. Ezek következtében áttekinthetet­lenné vált a vállalatoknak és a dolgozóknak a munkavi­szonyból eredő jogát szabá­lyozó törvényűnk. A több­szintűség csökkentésével könnyebb lesz a jogalkalma­zás is, Nagy István Egyperces Interjú Skarlát­gócok Elterjedt a hír a városban, hogy bölcsődékben, óvodák­ban, általános és középisko­lákban skarlát járvány van. Dr. Karácsonyi Etelkától, a Városi KÖJÁL közegészség­ügyi-járványügyi felügyelőjé­től érdeklődtünk, beszélhe­tünk-e valójában járványról? — A skarlát légúti fertőző megbetegedés, amely az őszi, téli hónapokban mindig gyakrabban fordul elő, mint egyébként. Az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén októ­ber, novemberben is emelke­dett a skarlátban megbetege­dettek száma. Városi viszony­latban számszerűen most sincs több bejelentés, mint az elmúlt évek hasonló idő­szakában. Azért irányul a fi­gyelem mégis a skarlátra, mivel egy-egy középiskolai kollégiumban kisebb járvány- góc alakult ki. Így például többen megbetegedtek a 11. kerületben lévő Asztalos Já­nos kollégiumban, az Építők kollégiumában, valamint a Szigeti úti 508-as Ipari Szak­munkásképző Intézetben. A bölcsődékben, óvodákban csak szórványosan fordul elő skar­lát. Ezek az intézmények egyébként egyetlen megbete­gedésnél is betartják a 8 na­pos felvételi zárlatot. — Milyen járványügyi in­tézkedéseket tettek a további megbetegedések megakadá­lyozására? A betegeket azonnal elkü­lönítik. kórházi fertőző osz­tályokon ápolják. A kollé­giumokat és egyéb közössé­geket ellátó orvos a nyolc­napos lappangási idő alatt, legalább két alkalommal tart vizsgálatot, hogy az esetleges tjabb fertőzésnél azonnal in­tézkedhessen. A Minisztertanács szóbeli jelentést kért Ma temetik a zobáki áldozatokat Az OBF elnökhelyettese beszámolt a vizsgálatok eddigi eredményeiről — Tíz percenként mérik az aknában a metánt Lassan minden világos lesz, s végre pontosan meghatá­rozható a robbanás sújtotta zobáki szállító-akna pillanat­nyi helyzete. A gázkitörés által kidobott szén és kő 29 —32 méter magasságban bo­rította el az aknát, ami mi­nimálisan 1000 köbméter ki­szállításra váró anyagot je­lent. Az elmúlt napokban a bányamentők lemosták a be­rendezéseket borító szénport, helyreállították a légvezeté­keket, s felszerelték az új szállítóberendezést is. Szerdán éjszaka sor került az úgynevezett fej pad beépí­tésére, mely a III. szint alat­ti térségben tartózkodó dol­gozók védelmét hivatott biz­tosítani, s ezzel az utolsó elő­készítő lépést is megtették az aknatalp felszabadítására. Kreffly Gábor, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökhelyettese, a vizsgálatok és a helyreállítási munkála­tok vezetője, tegnap délelőtt fogadta az MTI és lapunk munkatársát, s részletesen beszámolt a tragédia óta el­telt négy nap jelentősebb eseményeiről. — Szerda hajnalban, 3 óra 15 perckor, jelentették, hogy helyén a fejpad. A robbanás által kidobott készletek elta­karítása ezt követően még a nap folyamán megindult, s csütörtök reggel 9 óráig 37 csille anyagot adtak ki az Aknamélyítő Vállalat embe­rei a napra. A munkahelyen állandó felügyelet van, sőt azt is elrendeltük, hogy a Mecseki Szénbányák Kutatá­si Osztályának egy mérnöke állandóan a helyszínen le­gyen. A metánt tíz percen­ként mérik: sajnos elég nagy mennyiségben van. A mély­ben dolgozó csapat légellátá­sa érdekében különleges in­tézkedéseket foganatosítot­tunk, a szokásos légvezetéke­ken ugyanis képtelenség a szükséges friss levegőt bizto­sítani. A szállítógép motor­ját külön légvezetékkel lát­tuk el: nehogy a villamos motor térségében is felsza­porodjon a metán. — Tovább folyik a robba­nás okozta károk pontos fel­mérése is. Szerdán azt a munkapadot ellenőriztük, mely a III. szint felett van beépítve, s mely végülis meg­akadályozta, hogy a bánya termelő térségeibe is eljus­sanak a gyilkos gázok. Fo­lyik a tanúkihallgatás is. Az első lépcsőben azokat az em­bereket hallgatjuk meg, akik közvetlenül a tragédia szi«- fielyén tartózkodtak, össze­sen harmincöt ember meg­hallgatását vettük tervbe — eddig hattal beszéltünk. Az első Pestre küldött jelentések után Havrán István, az OBF elnöke is Komlóra érkezett, s azonnal belcapcsolódott a vizsgálatba, ö pillanatnyilag ismét a fővárosban van: a Minisztertanács szóbeli jelen­tést kért a történtekről, illet­ve az eddigi megállapítások­ról. Az Aknamélyítő Vállalat igazgatója, Honti Ferenc, szintén napok óta a mecseki körzet komlói székhelyén tar­tózkodik. Rövid nyilatkozatá­ban elmondotta: a vállalat az ország minden részéből — a legkülönbözőbb vállalatok­tól és szervektől — kap rész­véttáviratokat, s tucatnyi helyről jelezték: a temetésen is képviseltetik magukat A sújtólégrobbanás három ha­lálos áldozata közül kettőt ma temetnek el, a harmadi­kat pedig — a család kéré­sének megfelelően — holnap. A vállalat és az ország gyászolja a munka zobáki hősi halottjait, de egyre töb­ben kérdezik azt is: hogy történhetett ez meg? Pár hét­tel ezelőtt a mi lapunk ha­sábjain is megjelent a hír: Európa pillanatnyilag ismert legagresszi'vebb gázos telepét minden baj nélkül harántol- ták a pécsszabolcsi István- aknán, méghozzá egy pécsi találmány felhasználása ered­ményeképpen. Függőleges ak­nában vizes — gáztalanító célzatú — előfúrást ezt meg­előzően még sohasem végez­tek, s miután sikere egyér­telmű volt, magától értetődő a kérdés: miért nem alkal­mazták ugyanezt a módszert Zabákon is? Kreffly Gábor e kérdésre válaszolva elmondotta: a komlói széntelepek sokkal keményebbek, mint a pécsi­ek éppen ezért vízzel való kimosatásuk bonyolultabb, s minden bizonnyal keve­sebb eredménnyel is jár. A szabolcsi technológia egyéb­ként kísérlet volt, széleskörű alkalmazását már csak ezért is helytelen lenne ez idő sze­rint számonkémi. A jövőben mindenütt alkalmazni fogják ezt a módszert, ahol csak le­het, de a bányák sajátos vi­szonyai szinte minden üzem­ben más módszert kívánnak. Komlón — s így Zobákon is — a nagy átmérőjű előfú- rás volt az a technológia, mely eddig megfelelő bizton­ságot adott. Zobákon novem­ber közepén 13,9 m hossz­ban végezték el az előfúrást. Ebből 1 méter — az utolsó — szénben haladt. Az illeté­kes szervek utasítására ezt a szénréteget 5 méterre volt szabad megközelíteni — ez az 5 méteres kőréteg ugyanis valóságos pajzsként funkcio­nál. Innen már csak provoká­ciós robbantásokkal lehetett volna tovább haladni, a pro­vokációs robbantásokra azon­ban már nem kerülhetett sor; a „csendesnek” ismert telep váratlanul kitört A vizsgálatot lefolytató OBF, NIM és bányász szak- szervezeti vezetők napok óta éjt nappallá téve dolgoznak, s egyetlen kérdés elől sem térnek ki. A tragédia pontos okai még ismeretlenek, a vizsgálat megállapításairól azonban folyamatosan tájé­koztatják a közvéleményt Az üzemi demokrácia kérdései az Ércbánya pártbizottság napirendjén Az üzem a dolgozóké HALÁLOS KIMENETELŰ OMLÁS Dr. Koncsag Károly, a KBF vezetője, aki szinte a zobáki tragédia első órái óta talpon van, ígérete ellenére sem ve­hetett részt a tegnapi tájé­koztatón: szerdáról csütörtök­re virradó éjszaka ugyanis halálos kimenetelű bányaom­lás történt az Ércbányászati Vállalat Il-es bányaüzemé­ben. A hivatalos jelentés sze­rint 4-én 3 óra 15 perckor, a bánya VIII. szintjének 845- ös fejtésében, robbantás után, kőzetomlás keletkezett, mely maga alá temette, s a hely­szinten megölte Bogdán Tiha­mér 26 éves vájárt. A vizs­gálat ez ügyben is azonnal megindult. Békés Sándor Az üzem a dolgozóké, sa­játjuknak kell, hogy érezzék, de azért nem vihetik haza a villanymotort — hangsúlyoz­ták tegnap a Mecseki Érc- bányászati Vállalat pártbi­zottságának ülésén, ahol az üzemi demokrácia érvényesü­léséről volt szó. A szakszervezet által elő­terjesztett beszámoló értékel­te az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után ki­alakult helyzetet. Megállapí­tották, nem igaz, hogy az embereket csak a pénz ér­dekli. mert számos példa iga­zolja: nagyon is kíváncsian figyelik a vállalat, az egész népgazdaság problémáit, a mindennapok politikai kérdé­seit. Ennek ellenére előbbre kell lépni. Különös figyelmet érdemel az, hogyan működnek a de­mokrácia különböző fórumai. Hármas jubileum Szigetváron A gimnázium emlékünnepsége Három évforduló is neve­zetessé tette a tegnap Sziget­váron, a filmszínházban meg­tartott emlékünnepséget: min­denekelőtt természetesen Szi­getvár felszabadulásának 25., azután az Iskola fennállásá­nak 20., s végül az iskola névadója, a költő Zrínyi ha­lálának 305. évfordulója. A szigetvári Zrínyi Gimnázium, mint a pécsbányatelepi Rom­ját Aladár Gimnázium jog­utódja rendezte meg ezt az ünnepséget, amelyet Jamb- rich Kázmér gimnáziumi igazgató nyitott meg. Takács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet Áz ünnepséget érdekes és hasznos program követte. A Kétezer KISZ-fíatal képviseletében Százöt küldött a Pécsi já­rási Tanács nagytermében Mindenki előtt vaskos dosz- szié, amely a KISZ Pécsi járási Bizottsága két és fél éves munkájáról szóló beszámolót tartalmazza. A küldöttek a pécsi járás if­júságát képviselik. Azért jöttek, hogy beszámoljanak alapszervezeteik munkájá­ról, gondjaikról, problémá­ikról a küldöttértekezlet­nek. Az elnökségben helyet foglal Gyenis Pál, a Járási Pártbizottság első titkára, Benkő Gyula, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságá­nak titkára és Bruck Jó­zsef, a járási tanács elnöke Az arcokon figyelem feszül, de időnként oldódik: a szentlőrinci úttörők kedves köszöntője nagy tapsot arat. Táviratokat olvasnak fel, melyek üdvözlik a küldött- értekezlet részvevőit. A pécsi járásban 1978 KISZ-tagot tartanak nyil­ván. Ez a KISZ-korú fiata­loknak. 28.7 százaléka. Fi­gyelembe véve még azt a körülbelül 1200 fiatalt, akik nem a járás területén levő alapszervezetek tagjai, sem éri el a szervezettség foka az 50 százalékot. Ez nem kielégítő — állapította meg az értekezlet. — Feltétle­nül növelni kell a taglét­számot. A beszámoló végéről idé­zek; „ ..ifjú kommunistá­hoz méló szenvedélyesség­gel segítse elő a párt po­litikájának megvalósítá­sát, A küldöttértekezle­ten az a benyomás alakult ki bennem, hogy a pécsi járás fiataljaira számíthat­nak a pártszervezetek. Az ebédszünetben egy faluról jött küldöttet kerestem fel — Örülnénk, ha jobban támaszkodnának ránk, ha meghívnának bennünket a falu fejlesztésével kapcso­latos ülésekre, hogy el­mondhassuk javaslatainkat — mondta Pusztai László, aki sokáig állt az újpetrei KISZ-szervezet élén. — Sokat várunk az új tsz- elnöktől. Jövőre szolgálati lakásokat építtet a KISZ- tagoknak. Számít a fiata­lokra, hisz falun nagy szük­ség van ránk. Gergely László, a KISZ járási Bizottságának titká­ra elmondta, hogy sok mú­lik a vezetők szemléletén. Ne csak akkor tekintsék felnőtteknek a KlSZ-tago- kat, ha felelősségrevonás- ról van szó. Ismételten fel­hívta a figyelmet arra a visszás helyzetre, hogy a faluból eljáró fiatalok és a falu vezetői között nincs kapcsolat A járási küldöttértekez­let 11 tagú végrehajtó bi­zottságot választott, amely­nek öt új tagja van. A küldöttértekezlet műsorral ért véget gimnázium új szárnyépüle­tében, amely e tanév elejére készült el, két kiállítás is nyílt, amelyet a vendégek is megtekintettek. Mi a legilletékesebbeket, a kiállítást rendező tanárokat kértük fel kalauzul. Az első teremben látható kiálítás „A felszabadult Szigetvár a föld­rajztudomány tükrében” cí­met viseli, és dr. Kapronczai József földrajz tanár, egyben a földrajz szakkör vezetője mondja el róla, hogy az itt látható tablókat, fotókat, ma­ketteket a szakkör tanulói készítették, illetve „hajtották fel”. A Szigetvár természeti és gazdasági földrajzát, azaz fejlődésének egyes adatait bemutató kis kiállítás helyen­ként igazi „diák-ötletesség- ről” tanúskodik. A Radovan tér távlati fejlesztési tervét bemutató makett például fe­hérre festett gyufásdobozok- ból és gyufaszálakból szüle­tett meg, az eredeti terv alapján, roppant mutatósán. A diákok meglepő tudását és ötletességét bizonyítja a másik kiállítás is, amelyet Karsay Tibor fizika-matema­tika tanár, a gyakorlati fog­lalkozások vezetője mutatott be, elmondva, hogy az itt látható műszerek, szemlélte­tő eszközök egytől-egyig a gyerekek munkái. így a mű­szerasztal és a feszültség- elosztó szekrény is, amelybe egész sereg (a Hőerőműtől, Zsolnay gyártól. Konzerv­gyártól stb. kapott) hibás al­katrészt építettek be. Saját készítésű tv-antenna, a Kirchhoff I. törvényét szem­léltető szerelőfal, az inga­mozgást, súrlódást szemlél­tető fizikai eszközök, saját készítésű szerszámok hosszú sora szerepel a kiállításon. A folyosón félkész eredmény- jelző tábla, a sportolók és a barkácsolók közös óhaja, hogy egyszer működjék is, ehhez azonban kellene egy transzformátor... A gimnázium íj épületszAmya A termelési tanácskozások^ szakszervezeti taggyűlések sokszor formálisak, nem akkor rendezik, amikor fontos té­mát kell megtárgyalni, ha­nem negyedévenként — akár van mondani való, akár nincs. A párt vb-n szenvedélyes vita alakult ki. A vb tagjai elmondották. hogy nehéz munka után ott tartani az embereket különösen akkor, ha javaslataik süket fülekre találnak. Ilyen pedig több­ször előfordul a vállalatnál. Akadályozza a demokrácia érvényrejutását, hogy olyan formális részvételre kénysze­rítik az embereket, amelyről mindenki tudja, hogy már el­döntött kérdést szavaztatnak meg. A vállalat gazdasági veze­tői elmondották, hogy hosszú ideig sajátságos belső okok miatt kizárták a lehetőségét annak, hogy a dolgozók ér­demileg foglalkozzanak belső gazdasági és politikai kérdé­sekkel. Az urán „misztifiká­lása”, a nem minden eset­ben indokolt titkosság szinte megbénította a demokratizá­lás folyamatát. A Szakszer­vezeti Tanács 90 százaléka nem ismerhette a vállalat gazdasági mutatóit, így lehe­tőség sem lehetett komolyabb beleszólásra. Természetesen a most is kőtelező ügyrendet ! megsérteni továbbra sem sza­bad. de ma már sokkal tájé­kozottabbak a vállalat dol­gozói ... Olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alap­vetően nem sértik a vállalat érdekeit, de több, mint amit néhány éve felelős Gazdasági vezetők is tudhattak. Szó esett arról is. hogy nagyon hasznos a szocialista közösségek vezetőit eseten­ként továbbképzésre küldeni, de arra is gondolni kell. hogy ha csak évi 5 napra Is kivonják a termelésből őket. szűkén számítva egy százalék terme­léskiesést okoznak. A Il-es üzem egész munkaerő prob­lémáját ezzel a kieséssel meg tudnák oldani. Szó esett a III-as üzem fürdője és né­pes vonatainak gyenge fűté­séről is. Az emberek, ha fáz­nak, hajlamosak arra, hogy az üzemi demokrácia létezé­sét kétségbevonják. ®s iga­zuk van. Ez vonatkozik azok­ra az esetekre is, amikor ügyes-bajos dolgaik intézése közben titkárnők, írnokok úgy kezelik a bányászokat, mintha beosztottjaik lenné­nek és csak hosszabb huza­vona után hajlandók elintéz­ni dolgaikat Az összefoglalóban megál­lapították, hogy az emberek nem szívesen beszélnek nagy plenum előtt. Ezért a veze­tők nagyon sokszor kell. hogy munkaközben elbeszélgesse­nek velük. Erősíteni kell minden dolgozóban a közös­ségi szellemet, a tulajdonosi érzés helyes értelmezését, a felelősségvállalást. Kovács István, a pártbizottság titká­ra végezetül elmondotta, hogy többet kell foglalkozni a hibákkal, csak akkor lehet segíteni. (Lombost) Sajfótörténeti kiállítás A MUOSZ Baranya me­gyei Szervezete a magyar sajtó napja és a megyei kommunista sajtó születésé­nek 25. évfordulója alkal­mából kiállítás készül a pé­csi sajtó történetéből a Szín­ház téri Hírlapolvasó termé­ben. Nyitás december 6-án, délután 3 órakor. A kiállítás 1848-tól nap­jainkig mutatja be a sajtó fejlődését, érdekesebb korsza­kait, különleges példányait, valamint más sajtótermékek Pécsről és környékéről szóló híreit, riportjait. Ezúton is felhívjuk a figyelmet néhány ritkaságra, mint például: az 1848-as lapokra, a pécsi mun­kássajtó reprezentánsaira, a demokratikus és szociálist* sajtó első példányaira. 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom