Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-31 / 302. szám
6- 1969. december 31. DlmattttkU nöPto Jogi tanácsadó K. L. nem rég kezdett dolgozni, A napokban hallotta, . hogy a dolgozókkal a munkaadók a munkábalépéskor szerződést kötnek. Munkába állt és dolgozik is, de még munkaszerződést nem kötött. Kérdése: kell-e munkaszerződést kötni és mik a teendői: A munkábalépéssel, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket a Munka Törvény- könyv és annak végrehajtási rendeletéi szabályozzák. E rendelkezések vonatkoznak olvasónkra is. A Munka Törvénykönyv 22. §-a értelmében a munka- viszony a vállalat és a dolgozó megállapodása alapján jön létre (munkaszerződés). A megállapodást — munka- szerződést — írásban, vagy szóban lehet megkötni. K. L. esetében szóbeli szerződés történt, ennek alapján dolgozik. Tekintettel arra, hogy számos munkajogi probléma merülhet fel a későbbiekben, azt javasoljuk, hogy a 34'1967. (X. 8.) Kor. sz. r. 16. § (2) bekezdése alapján kérje a munkaszerződés írásba foglalását. Amíg ez megtörténik, addig is tájékoztatjuk arról, hogy a munkáltatója köteles a személyi alapbéréről a munkábalépéstől számított három napon belül írásban értesíteni. Továbbá a munkaszerződést írásba kell foglalni, ha azt harminc napot meghaladó tartamú határozott időre kötötték. Ennek elmulasztása esetén a munkaviszony határozatlan időre létesül. (Mt, V. 17. §.) Abban az esetben, ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazták, azt írásba kell foglalni, még akkor is, ha egyébként a munkaszerződés megkötése szóban történt. Ha ezt a munkáltató elmulasztja, akkor a szerződésnek a változó munkahelyre vonatkozó kikötése érvénytelen. Ezek a legfontosabb tudnivalók, de még számos egyéb előírás is van. Ezért helyes, ha írásban is rögzítik a megállapodást, vjagyis munkaszerződést kötnek. H. 4.-né mint besegít® családtag három éve dolgozik é termelőszövetkezetben. Szeretne tagként Is belépni, csak nem ismeri ennek módját. Kérdi, hogy kik kérhetik felvételüket a termelőszövetkezetbe: Az 1967. évi III. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében termelőszövetkezeti tag lehet minden tizenhatodik életévét betöltött magyar vagy állandó jelleggel az ország területén lakó külföldi állampolgár. A termelőszövetkezeti törvény alapján olvasónk is kérheti tagként való felvételét. ha a tizenhatodik életévét már betöltötte. A kérelmet annál a termelőszövetkezet vezetőségénél kell előterjeszteni, ahova szeretne belépni. A felvételt belépési nyilatkozattal kell kérni. Ha a termelőszövetkezet közgyűlése a tagok sorába felvette, akkor a termelőszövetkezeti tagsági viszonya a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása időpontjától kezdődően, visz- szaható hatállyal jön létre. Ettől az időponttól a közgyűlés el is térhet, azonban a közös munkában való rendszeres részvétel megkezdésének időpontjánál későbbi Időt ez esetben sem állapíthat meg. A termelőszövetkezet közgyűlése a felvételi kérelmet teljesíti, vagy elutasítja. Az elutasítás jogerős. Ellene fellebbezésnek helye nincs. Tekintettel arra, hogy a levélből megállapíthatóan a belépést megelőzően besegítő családtagként dolgozott, kérje felvétele után a korábbi évek beszámítását nyugdíjév szempontjából. A kérelmet a Társadalombiztosítási Igazgatóságnál kell előterjeszteni, így lehetősége nyílik arra, hogy a korábban ledolgozott időket (három évet) jogszerző időnek beszámítsák, ha egyébként a jogszabályi feltételeknek megfelel. Ezt a lehetőséget a 30 1966. (XII. 24.) Korm. sz. r. 27. §-a biztosítja. Ennek lényege, hogy a beszámítást. csak a belépést követő egy éven belül lehet kérni. Később nem. Áz illetékesek válaszolnak Miért rendszertelen az autóbuszköziekedés? Benkő Jánosné Pécs, Szigeti úti lakos autóbusz közlekedéssel kapcsolatos panaszára az alábbiakban közöljük az AKÖV válaszát: Tisztában vagyunk azzal, hogy a terület lakosságának nagymérvű növekedése miatt járataink egyre zsúfoltabban közlekednek. A zsúfoltság megszüntetése érdekében lehetőségeinkhez képest eddig is mindent megtettünk és a jövőben is meg fogunk tenni. Példaképpen csak a 27-es járatok csuklósítására, valamint a közelmúltban a 28-as járatok beállítására, valamint a 17-es, 47-es, 36, 37-es járatok útvonalának módosítására kívánok hivatkozni, melyek mind azt a célt szolgálták, hogy ezen az útvonalon közlekedő egyéb járataink zsúfoltságát enyhítsék. Ami a 27-es és a 28-as járatok pontatlan indítását illeti, megkívánom jegyezni, hogy Űjmecsekalján állandó indító forgalmi szolgálat van. A járatok rendszertelen közlekedésének oka nem az indításban van. A téli idő beálltával — nemcsak havas időben — növekednek a meghibásodások (pl. kocsi lefagyás), ami természetesen járatkimaradásra, illetve késésre vezet. De oka a rend- szertelen közlekedésnek, a megnövekedett városi forgalom is, hiszen gyakran előfordul, hogy autóbuszainknak több percen keresztül kell várakozni, amíg a főútvonalra kihajthatnak a nagy forgalom miatt. Ezzel természetszerűleg együtt jár az is, hogy a megállókon több utas gyűlik össze, ami a felszállást lassítja és emiatt a következő időben indított járat utoléri az előtte ugyancsak pontosan indított, de lassabban haladó azonos számú gépkocsit. A lépcsőzetes munkakezdés problémáját már vállalatunk is többször felvetette az illetékes szerveknél, de ebben a kérdésben vállalatunk érdemlegesen nem tud intézkedni. Száhonyi Lajos üzemigazgató „Nem dőlt össze a világ“ A fel- és leszállási rend kialakítása nemcsak Pécsett, hanem az egész ország területén vizsgálat tárgyát képezi. Olyannyira fontosnak tulajdonítják a közlekedés e problémáját, hogy az autóbuszok helyes kialakítása tárgyában évente országos szinten értekezletet tartanak, elemezve a gyártott gépjárművek jó és rossz tulajdonságait, az ajtók elhelyezéseit stb. A fel- és leszállási rend kialakítása úgy történt, hogy a jegykezelő ülését az autóbusz hátsó harmadában helyezték el, ezzel elérve, hogy fizok is fel tudjanak az autóbuszra szállni, akik bérletjegyét Vagy menetjegyét a jegykezelőnk két megállóhely között kezeli. A középső ajtón történő felszállás esetében — a felszálló utasok szempontjából a szabadon hagyott hátsó peronrész elveszne, mert a jegy kezelő mellett elhaladva, csak azok tudnának a gépkocsikra felszállni, akik bérletjegyeiket a felszállással egyidöben felmutatták, így a megállókban való tartózkodás ideje lényegesen megnövekedne, mert várni kellene egy-egy menetjegy kiszolgáltatására is. A jegykezelői ülést a menetirány szerinti bal oldalra áthelyezni sajnos nem tudjuk, mert ez esetben az ülésből az ajtókat kezelni nem tudnák és egyúttal elveszítenék a kél ajtóra való felügyelet lehetőségét is. Ez utóbbi Pécs terepviszonyai, útszűkületei miatt fokozott baleseti veszéllyel járhat, ugyanis gépkocsivezetőink nem minden megállóban tudják a kocsit teljes hosszában áttekinteni. A jelenlegi budapesti rendszer alapjaiban más mint a mi kalauznélküli járatunk. E rendszernek azonban szintén megvannak a maga hiányosságai. Ezúton is kérjük utasainkat, hogy egymásssal szembeni udvarias magatartással és a gépjárműben előrehaladással segítsék elő közlekedésünk gyorsítását, a lemaradások minimálisra csökkentését, mely túlnyomó többségben úgy adódik, hogy a gépkocsi első részében még szabad férőhely van, sőt ülőhely is van. Laki Pál Igazgatóhelyettes „Esztétika — üzlet“ A fenti címen megjelent levél többek között kifogásolja vállalatunknak Kossuth L. u. 41. sz. alatti szolgáltató üzletünk külső utcai képét, melyre ráférne a tatarozás. A levélíró megállapításaival és azzal a törekvéssel, hogy Pécs kereskedő utcája korszerű, esztétikus és a vevőket hívogató külsővel rendelkezzen, egyetértünk és törekvésünk is a levélíróéval találkozik. A Kossuth L. u. 47 sz.'alatti üzletünk épülete elöregedett, megdúcolt és veszélyes épület, aminek bontása már a közeli időben megkezdődik, ahogy erről bennünket a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke tájékoztatott. Üzletünk emiatt csak átmenetileg üzemelhet ezen a helyen. A korszerűtlen, régi faportál az épület lebontásával megszűnik. Maneskő Ferenc, á Pécsi Vegyesipari Vállalat igazgatója A Baranya megyei Élelmi„Van-e remény a fásításra?“ A Pécs—Szekszárdi Tüzelő- szer- és Epítőanyagkereske- delmi Vállalat igazgatója & fenti rovatban megjelent cikkre az alábbiakat válaszolta: A Mártírok útjai tüzelőtelepünk közúti oldalán tovább rakják a tűzifát, meghosz- szabbítják a telep teljes rakodóhosszáig és a vasúti vágányok és a farakat közé, illetve azon túl a telep belső részére tárolják a brikettet, illetve szenet. Ezzel is elősegítik az ott lakók egészség- védelmét. Egyben köszöni a lakók figyelmességét. Ugyanebben a cikkben, — hogy mikorra várható a TOZÉP eltelepítése innen, — válaszolja: 1971. április 4-re megépülő új telepre — a Megyeri útra, — ezt a telepet is átviszik s ezzel megszűnik a környék szénporral való szennyeződése. A Titán Kereskedelmi Vállalat igazgatója közli, hogy a Megyeri úti raktárvárosban épülő raktáruk jövő év végére elkészül, így a Rét utca sarki raktár kiköltözése előreláthatólag 1971. I, negyedévében fejeződhet be. A Városi Tanács vb építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke válaszolja, hogy a terület rendezése folyamatban van. A rendezés fő meghatározó tényezője a Lenin tér későbbi kialakítása. Tekintettel arra, hogy a személypályaudvartól nyugatra a Lenin tér nyugati térfalaként a MÁV a közeljövőben üzemviteli épülettömböt fog létesíteni, ennek kapcsán az érintett vállalatok megkeresése után (TÜZÉP, Vasnagyker.) a Pécsi Tervező Vállalatnak megbízást adnak a Lenin tér rendezési tervének elkészítésére. A rendezési terv a cikkben érintett vállalatok, illetve telephelyek, raktárak kitelepítésével már számolni fog, azonban a kitelepítés idejét a lakosságnak a város- rendezéssel szinkronban jelentkező Igényein túl a pénzügyi lehetőségek is meghatározzák. Ezenkívül az új telephelyek kiépítése is időt igényel. A cikkben szereplő faállomány pótlási igényt, — mint arra illetékesnek — a kerületi tanács vb építési és közlekedési csoportjának megküldtük. A Pécsi Faipari Ktsz elnöke, Klement László szerint szövetkezetük, mint bérlő tartózkodik a Mártírok u. és Kolozsvár u. találkozásánál lévő telepen. Az Ingatlankezelő Vállalattal közösen elkészítették a külső kerítést, átrendezték a telepet és teljes egészében rendbe tették az udvarrészt is. Az Ingatlankezelő Vállalat nem engedélyezte a magántulajdonban lévő ingatlanok határán lévő kerítések felújítását, mondván, hogy azokat az ingatlan tulajdonosok tartoznak megjavítani. Elköltözésre nem kerülhet sor, mert a Tanács igazgatási osztálya nem tud elhelyezésünkről gondoskodni. szerkereskedelmi Vállalat igazgatója tájékoztatása szerint a 403-as tejbolt portálján nagyméretű „TEJBOLT’’ feliratú üvegtáblát helyeztek el. Ez megfelelő nagyságú, tetszetős, és az utcaképbe is jól beleillik. A Pécsi Faipari Ktsz elnöke válaszában közli, hogy mivel az épület műemléknek számít és az átalakításkor külsőleg a Műemlékvédő Bizottság feliratok, vagy egyéb elhelyezését nem engedélyezte, ezért külső dekorációt, vagy neon-reklámot nem használnak. Az átalakításkor — írja — visszaállították az épület eredeti külső, homlokzatát, meghagyva a boltíves kőtokos ajtó- és ablaknyílásokat stb. Jó az észrevétele a cikkírónak, amikor kifejezi azt, hogy nem hinné, hogy a szövetkezetnek ne tellene egykét nagyobb feliratra. Most megkeressük ezzel kapcsolatban az illetékeseket és amennyiben mód lesz arra, hogy üzletünket külsőleg is reklámozhatjuk, feltétlen élni fogunk a lehetőséggel éS ezúton is köszönjük a cikkíró javaslatát. Leveleink nyomában Megküldn böztető „védjegy... “ Tóth Béláné pécsi olvasónk leveléből: „Ez év november 3-án egy pár 42-es számú gumitalpú cipőt vásároltam a fiam részére 253 forintért a Sallai utcai 3. számú cipőboltban. A jó vásár feletti örömöm azonban ürömmé változott, mert alig egyhónapos használat után teljesen szétmállott a cipők talpa Szerencsémre megőriztem a vásárló blokkot, és a csere reményében visszavittem a boltba. De nagy meghökkenésemre azt a választ kaptam, hogy szó sem lehet a cseréről, mert a cipő a teljes elhasználtság benyomását kelti, ami rendes körülmények között, nem fordulhat elő egy exportból visszamaradt áruval. Nem vitatom, hogy a cipők valóban a „teljes elhasználtság benyomását keltették", dehát éppen ezért vittem vissza. Véleményem szerint ugyanis még az „exportból visszamaradt” cipőtől i* elvárható, hogy egy hónapnál tovább tartson, ha »neadj- isten« közben használták is. Ügy érzem jogos az érvelésem, és talán nem is állok egyedül a panaszommal...” Valóban nem, mert hasonlókkal mások is felkeresték a szerkesztőségünket. Egy idősebb házaspár például azzal, hogy az említett boltban vásárolt férficipő gumitalpának közepe néhány hetes használat után „érthetetlen módon egyszerűen kipottyant”. Reklamációjukat eképpen utasították vissza: — A cipő talpa azért lyukadt ki, mert a viselője minden bizonnyal olajos padlózató munkahelyen használta... De vannak példáink 2—3 napos használat után széthasadt piros színű női gumicsizmákról is — noha egyelőre csak három kárvallott jelentkezett —, akiknek már nem is az eladó, hanem a bolt falára kifüggesztett tábla engesztelhetetlen szövege adta meg a választ: „A vásárolt árukért reklamációt nem fogadunk el!” Az említett cipőbolt ugyanis „leértékelt árukkal” foglalkozik, tehát legálisan ügyködhet a fentebb említett tábla „védelme” alatt. De halljuk mi a véleménye erről Varga Lajosnénak, a bolt vezetőjének: — Sajnos nagy hátrányban vagyunk a reguler, vagy más nevükön a szakboltokkal szemben. Mert amíg azokban blokk ellenében visszafogadják, illetve kicserélik a hibás árut, mi kötve vagyunk a ránk vonatkozó KERMI-rendelethez. De — tette hozzá védelmezőleg —, ez érthető és nyilvánvaló is, hiszen leértékelt áruról van szó, melyet megfelelő árengedménnyel hozunk forgalomba. Ezt különben a vevő is jól tudja, tehát számolnia kell a rizikóval... Ami a „leértékelt áru” fogalmát, ismertető jegyeit illeti, erre vonatkozóan a Ruházati Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjétől, Tiringer Mátyástól kaptunk tájékoztatást. — Általában a már divatjamúlt, a kevésbé tetszetős, vagy a korábbi magas árak miatt nem keresett árucikkek kerülnek leértékelésre, ami azonban egyáltalán nem téveszthető össze a selejtes áruval. Selejtet nem vehet át, nem árusíthat a kereskedelem. S, hogy mégis előfordul — ahogy ezt a fentebb említett példák is bizonyítják, ezekért — véleménye szerint — legkevésbé okolhatók a boltok eladói. — Meggyőződésem, hogy a vásárlók kérésére világos, és jóhiszemű választ adnak az áruk általam is említett jellem* zőiről, és nem az ő vétkük, ha mégis károsodás éri a vásárlót ők ugyanis — kereskedelmi nyelven szólva — nincsenek benne az áruban. — Nem ismerhetik, de miről is ismerhetnék fel az áru rejtettebb hibáit, melyek könnyen elkerülhetik még az erre illetékes szakember figyelmét is. Mégsem találom helyesnek, sőt, a szocialista kereskedelem elveinek ellentmondó rendelkezésnek tartom, hogy csupán a vásárló viselje érte a rizikót. Tehát végső soron a gyártó vállalatokhoz, ez esetben a bonyhádi és a szegedi cipőgyárhoz kellene bekopognunk válaszért, de Időhiány miatt erre már nem vállalkozhatunk. Azonban megtehetnék ezt helyettünk a kereskedelem erre illetékes hatóságai, akik minden bizonnyal fel Is derítenék, hogy „hol szorít a csizma, a cipő”. Na persze, ez esetben kissé sántít a hasonlat — mert ahogy már említettük is — ezeket a cipőket, csizmákat megkülönböztető „védjegy” oltalmazza a reklamációktól. A kárvallottakétól, akik jogos türelmetlenséggel várják, hogy az illetékesek módosítsák némiképpen a szöveget, amelyről Tóth Béláné így foglalta össze a véleményét: „Visszagondolva a reklamációmra kapott válaszra, már- már kétségeim támadnak afelől, hogy vajon csak az árura vontkozik-e a «-leértékelt-« kategória, vagy már rár^ a vásárlókra is?” ... • P. Gy. Baj van a közkutunkkal A Puskin téri é* a Dózsa György utcai lakókat sok év óta egy utcai közkút látja el vízzel. Azaz csak „látni”, ha minduntalan fel nem mondaná a szolgálatot. például ezelőtt négy hete Is teljea utcaszélességben folyt a vize napokon keresztül, amíg — ál tudja már hányadik telefonOzenetdnkre — végre megjelent a helyszínen a vízművek Szeretnénk segíteni At év folyamán több cikk falent meg a Dunántúli Naplóban a Baranya megyet kastélyokról, udvarházakról. Ezek a cikkek többek között foglalkoztak a hatalmas kulturális és nemzeti értéket jelentő parkok botanikus kertek elszomorító helyzetével is. Vállalatunk a cikkek figyelmeztető és aggódó felhívására felfigyelt és az észrevételekkel teljes mértékben egyetértett. — Úgy érezzük. hogy a megye kertészeti szakembereinek kötelessége segíteni ebben az ügyben. Az Ültetvényterv Vállalat pécsi irodája rendelkezik olyan kertészeti szakemberekkel, akik segítséget tudnak nyújtani az állag felmérésében, a rekonstrukciós tervek elkészítésében, a parkok. kastélykertek olyan irányú feltárásában, hogy az a pihenés inellett a közművelődést is szolgálja, ezenkívül a benne rejlő hatalmas értékek tovább gyarapodjanak. SZŐNYI FERENC Az Ültetvényterv Vállalat pécsi irodájának vezetőj* két szerelője. Az eredmény sajnos, csak annyi volt, hogy jelenleg a csőből alig, az aknából viszont továbbra Is ömlik a víz, és a cipőnk háromszor is megtelik, amíg a kanna egyszer. Azóta újabb Jónéhány telefon- Gzenet ment a Vízmű illetékeseihez, de sajnos hasztalanul, pedig ez az állapot már egészségügyi szempontból is erősen kifogásolható. Ugyanis az aknában lévő víz, és a esőből, — spárga vékonyan — folyó víz színe semmiben sem különbözik egymástól, ami véleményem szerint szennyezettségre vall. Most már csak abban bizakodunk, hogy e nyilvános reklamációnkra talán gyorsabban és hathatósabban reagálnak az illetékesek. Pálfi Sándor Puskin tér 1/1. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani áldozatos munkájáért körzeti ápolónőnknek, Tóth Ti- boménak. — Ilike nővérnek (mi így szólítjuk) —, aki nanonta jár be Bostáról, a szalántai orvosi rendelőbe, és bármilyen ítéletidő van is. őrá mindig számíthatunk. ' Jókedélyű, kedves szavú, sohasem fogy ki az. okos, hasznos tanácsadásokból. Mindezekért a köszönő soraink mellett egészségben, sikerekben, gazdag újesztendőt kívánunk Ilike nővérnek. Pogány! és kökényt beteged Szerkesztői üzenetek B. L Vasai: Útiköltség megtérítési panaszával szíveskedjék a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (Pécs, Szalal Andris u. 1.) fordulni. B. ki. Mohács: Ha előző munkahelyén nem kapta meg a szabadságát, kérje annak pénzbenl megtérítését volt Vállalatától. „Bőrgyári dolgozók" Jeligére üzenjük, hogy a vállalát szabályosan járt el, amikor a vasárnapi munkáért egy másik szabadnapot biztosított. A másik kérdésükre a válasz: egészségre ártalmas munkakörben nem lehet túlórázni, csak elemi csapásnál, PL tűz, víz stb. Sz. l.-ui Siklói: Ha megvan a 270 napja, akkor teljes összegű és 5 hónapos szülési szabadság jár. Ha ennél kevesebb, akkor kisebb mértékben. D. A. Sásd: A tsz Jogtanácsosa helyesen tájékoztatta, hogy csak a bíróság illetékes ügyében végső döntést hozni. B. László Pécs: A Mecsek expressz 22-én valóban gyorsvonatként, közlekedett, helyjegy nélkül. A rossz időjárás miatt — ámít előre nem tudhattak — a szerelvény kevesebb kocsival közlekedett, és a sok utasra való tekintettel megszüntették a helyje- > gyet. Azóta már újra ex- / presszként közlekedik. — A . helyjegyet az Igazgatóság ké- i kereskedelmi osztályán visz- < sza lehet váltani. j i Í r „■Mn! miniig számithatank...“
