Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

Világ proletárjai, egyesülj Ara: 80 finér Dunántúli napló xxvi. évfolyam, 302. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja december zu «erdő 350 millió forintos beruházás Baranya mezfigazdaságában Harminckét szarvasmarha* és tizenhét sertéstelep építésére megvan a pénz Vége az évnek, s az utolsó napokat az évzárás és az új esztendő termelésének előké­szítése, a kapacitás lekötés jellemzi. Így van ez a ME- ZÖBER-nél is, ahol az idei 280 millió forintos beruházás­sal szemben jövőre 350 mil­lió forint értékű beruházást kívánnak megvalósítani. Az 1966-ban alakult, ki­lencmillió forint bruttó ter­melési értékkel működő vál­lalat — 1969-ben a sertés­telepek gyorsütemű fejlesz­tésén és építésén dolgozott. 1970-ben az elsődleges cél a tehenészeti telepek létreho­zása lesz. Számos korábban megkezdett épület átadá­sára is sor kerül. Ilyen meg­kezdett beruházás a vémén- di sertéstelep, melynek épí­tésére 1970-ben még 23 mil­lió forintot költenek, az idei 21 millión kívül. Vagy az 50 millió forintos beruházással készülő sombereki sertéste­lep, melyből 25 millió forint építési költség felhasználása áthúzódik a jövő évre. A ba- barci és dunafalvai szarvas- marhatelepek 70-ben történő építésére az előkészítést és egyeztetést lebonyolították, a beruházáshoz szükséges ti­zennyolcmillió forint ren­delkezésre áll. Kétújfalu, Be- remend, Bikái, Hímesháza, Mágocs, Felsőegerszeg és a Villányi Állami Gazdaság kap új telepet, összesen harminc­két szarvasmarha és tizenhét sertéstelep építésére van fe- dezet. A jövő évi 350 millió fo­rintos beruházás összetétele sokrétű. Az üzemi bekötő és majori utak építési összege: húszmillió, a raktáraké har­mincmillió, míg a vízrende­zésé huszonötmillió forint. A sertéstelepek építésére 170 millió, a szarvasmarha- tenyésztelepek létrehozásához nyolcvanmillió szükséges. Ilyen nagy volumenű mun­kák tervezéséhez a negyven fős csoport nem elegendő, ezért a Tanácsi Tervező Vál­lalat és a Vízügyi Igazgató­ság tervezőivel együttesen végzik az előkészítést. Az építkezések mielőbbi ‘befejezéséhez feltétlenül szük­séges a korszerű géppark, melyet a TÖVÁLL-ok felfej­lesztésével kívánnak elérni. Az esetleges anyaghiány el­kerülésére a jövő évben ön­álló anyagbeszerzőt foglal­koztatnak. Az évi összberuházás egy százalékát a Mezőgazdasági Beruházó Vállalat kapja bó- nyolítási munkáiért. A határ­idő pontos betartása a ME- ZŐBER dolgozóinak is ér­deke, hiszen ettől függ évi nyereségük. Előreláthatólag idén egy havi fizetésnek meg­felelő nyereséget osztanak. H. T. December 22—február 15. Vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon Összesen 56 napon ke­resztül tartanak a félévi vizs­gáztatások, melyek december 22-én kezdődtek a pécsi egye­temeken és felsőfokú oktatási intézményekben. Az Orvostudományi Egye­temen február 15-ig tartanak a beszámolók és a szigorla­tok. Az új vizsgaszabályzat értelmében a rosszul sikerült beszámolók megismétlését is, ebben az időben kérhetik a hallgatók. A napi vizsgázta­tások idejét az egyetemi KISZ-szervezet határozta meg. Hogyan alakult a beszá­molók és szigorlatok száma? Dr. Szabó Dezső, rektorhe­lyettes, a következőket mond­ta: — Az első évfolyam hall­gatóinak négy beszámolót irányoztunk elő. A másod­éves hallgatók részére há­rom, a harmadik évfolyam­ban három beszámolón túl még egy szigorlat is szere­pel A negyedéves orvostan­hallgatóknak két beszámolón és két szigorlaton kell átes­niük, míg az ötödéveseknél három szigorlat a kötelező. A Tudomány Egyetem Ál­lam- és Jogtudományi Ka­rán szintén február 15-ig tar­tanak a vizsgáztatások. Na­ponta 15—16 hallgató ad szá­mot a tanultakról. A nappali hallgatók egységesen 5 tan­tárgyból vizsgáznak, a leve­lező hallgatók viszont sza­konként 2—5 tantárgyból. A vizsgaidőszak alatt itt is meg- ismételhetők a rosszul sike­rült beszámolniok. A Tanárképző Főiskolán ugyancsak komolyan tanul­nak a vizsgasikerek érdeké­ben. összességében itt van a legtöbb tantárgyból vizsga. A magyarral kapcsolt sza­kokon például 7—8 vizsgát irányoztak elő. A Felsőfokú Vegyipari Gé­pészeti Technikumban évfo­lyamonként egységes hat vizsga a kötelező. Utolsó vizs­ganap ebben az iskolában ja­31-én lesz. Szilveszteri áramszolgáltatás Harmincöt URH-s kocsi készenlétben Szilveszter éjszakája sok mindenben nem hasonlít az év többi éjszakájához. Ilyen­kor mindenki talpon van; szól a televízió, a rádió, ég­nek a villanyok. De vajon felmerült-e az emberekben a kérdés, hogy mit jelent ez az éjszaka a vilamos erőművek szempontjából? A Pécsi Hőerőmű — mint az országos villanyenergia­rendszer egyik jelentős ob­jektuma, — mindig üzemel. Náluk a szilveszter olyan, mint a többi hétköznap avagy vasárnap. Százötven dolgozó­juk áll készenlétben, hogy biztosítsák az ország villany- hálózatán keresztül a fogyasz­tók igényeinek megfelelő áramszolgáltatást. Annak el­lenére, hogy úgy tűnik, mint­ha e napon fokozottabb ener­giaszolgáltatásra lenne szük­ség, az erőmű megterhelése csökken. Az ok az, hogy a főfogyasztók: gyárak, üze­mek és bányák ugyanis le­állnak. így szilveszter éjjelén az erőmű kapacitásának egy­negyedével is ki tudja elégí­teni az igényeket A Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat összeha­sonlító adatai szerint az el­múlt év karácsonyán és szil­veszterén a hétköznapi fo­gyasztás — száznyolcvan me­gawatt, — hatvankét mega­wattra esett vissza, de ez már kizárólag csak a lakosság fo­gyasztása volt. Hogy valami képet kapjunk a televízió vil­lanyfogyasztásáról, például egy nemzetközi labdarúgó­Ki tüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sebes Sándornak, a belkereskedelmi miniszter el­ső helyettesének öt évtizedes munkájának elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitün­tetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke nyújtot­ta át. mérkőzés ideje alatt ötven­hatvan megawatt az ország többletfogyasztása — Azért, hogy a villanyszolgáltatás te­rén mégsem legyen fennaka­dás, a DÉDÁSZ húsz főnyi központi ügyeletet tart. Har­mincöt URH-s kocsi áll ké­szenlétben, hogy az esetleges áramkiesés esetén az otthoni ügyeletben levő dolgozókat a hiba elhárításába bevonja Egyetlen észrevehető mo­mentum tehát, csak akkor következik be' szilveszter éj­szakáján, amikor éjfélkor — elmaradhatatlan szokás sze­rint, — mindenhol pár percre kikapcsolják a villanyt Ez a rövid szünet pedig csak az erőművek számára jelent va­lamit: bekövetkezik egy rö­vid ideig tartó teljesítmény­csökkenés. K. F. Mit csinálnak az év utolsó munkanapján? Lendületes finis az üzemekben n z év utolsó munkanapja eseményekben gaz­dagnak ígérkezik, s nemcsak azért, mert a gyárakban, üzemekben is „előszilvesztert” tartanak, a délelőtt folyamán, a kisebb-nagyobb kollektívák. A reggeli órákban még sok minden vár elintézésre, hisz. az év utolsó termelő műszakja egyben a gazda­sági év finisének legvégét is jelenti. A kérdésre: mit csinálnak önök az év utolsó munkanapján? — gaz­daságpolitikai rovatunk munkatársai a következő vá­laszokat kapták. Pécsi Dohánygyár: a rossz idő okozta mostoha útviszo­nyok miatt nagyon elmarad­tak a szállítások — még ka­rácsony előtt is 60 millió da­rabos adóssága volt a gyár­nak. Mára mégis rendbe jött minden: a délelőtti órákban teljesítik éves tervüket. 1969- ben hét új gépet állítottak üzembe, s e nagyarányú fej­lesztés eredményeképpen idén 40 százalékkal több filteres cigarettát gyártottak, mint az előző évben. Porcelángyár: ma indul el az év utolsó készáru-szállít­mánya. Értéke: 200 ezer fo­rint Exportra öt vagon — 700 ezer forint értékű — porcelánszigetelőt, illetve kályhacsempét adnak felezen a napon. A gyár egyébként január 4-ig „szabadságon” lesz. Fémipari Vállalat: lengyel és jugoszláv export-szállít­mányok indulnak útnak szer­dán délelőtt. Ugyancsak ezen a napon adják át azokat a csilleszekrényeket is, melye­ket a Mecseki Szénbányák rendeltek a vállalattól. Minőségi Ruházati Ktsz: a szövetkezet dolgozói az év utolsó munkanapján már az újesztendőre dolgoznak: meg­kezdték annak a háromezer blúznak a legyártását, me­lyet a Szovjetunió rendelt. Faipari Ktsz: az éves ter­vet december 15-én teljesí­tették, s így szilveszter nap­ján már 1970-re dolgoznak. A munkapadokon egyébként azok a stílbútorok vannak, melyeket osztrák, svájci és svéd megrendelésre készíte­nek. Cserkúti Gépjavító: 2,5 millió forint értékben tartó- szerkezeteket, bortárolókat és sertéskutricákat indítanak útnak. A jövő év első ne­gyedévének termelési elő­irányzata egyébként 8 millió forint — A jövő évi prog­ram teljesítése megkezdődött A tartalomból. Esztendő fordulóján (2 oldal) Izrael leié tartanak az „ellopott“ hadihajók (2. oldal) Türelem és emberség (8 oldal) A pedagógusok helyzete Baranyában (3. oldal) Békekölcsön­sorsolás (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) A Pécsi Keményítőgyárban a másik gép mellé újabb szepa­rátort helyeztek üzembe egymillió forintos költséggel. A gép egyrészt biztosítja a zavartalan termelést, másrészt pedig nagy kapacitásával lehetővé teszi a gyártás további fejlesz­tését Másfél ezer cím Megjelent a baranyai—pécsi munkásmozgalom bibliográfiája A Dunántúli Tudományos Intézet, a Történelmi Társu­lat Dél-dunántúli Csoportja, valamint Pécs m. j. város Tanácsa Művelődésügyi Osz­tálya kiadásában 200 pél­dányban megjelent a bara­nyai—pécsi munkásmozgalom bibliográfiája. A kötet anya­gát Babies András, Molnár István és Szita László gyűj­tötte és állította össze. Mint az előszó elmondja, a bib­liográfia tulajdonképpen a „Válogatott dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmoz­galom történetéhez I. 1869— 1918” címen 1968-ban meg­jelent forrásgyűjtemény se­gédleteként jelent meg, s mintegy másfél ezer címet kö­zöl az adott témáról 1918. november 14-ig a folyóira­tokban és újságokban megje­lent cikkekből, tanulmányok­ból. A bibliográfia, amely idő­rendi sorrendben teszi közzé a címeket, külön összegyűjt­ve tartalmazza a munkás- mozgalommal kapcsolatos ön­álló munkák jegyzékét. Az intézet azt tervezi, hogy a munkásmozgalmi dokumen­tumok további köteteinek megjelenése után ezekhez is kiadják az adott korszak egy­korú irodalmának bibliográ­fiáját. Ha ebbe a katlanba em­bert zárnának, soha nem tud­na kiszabadulni. Olyan mély, hogy a régi, már mosott sa­lakdombot elnyelné. Mere­dek, 50—60 méteres falain a leggyakorlottabb hegymászó is csak üggyel-bajjal tudna feljutni. A dömperek dübör­gése, lánctalpas kotrók csi­korgása itt kavarog a kül­színi fejtés aljában. Ügy tű­nik, mintha háború lenne — a gépek kíméletlen harca a hegy ellen. Pár éve szőlők, gyümölcsösök és családi há­zak tették széppé a Szamár- kút, Gyükés, Feketehegy, Kis- piricsizma által határolt te­rületet. Most a félméteres hó sem tudja rejteni a fekete követ. Hegyek nőttek a hegy­oldalban. Üzemanyagtöltő ál­lomás, javítóműhelyek, bil­lenős tehergépkocsik szinte a feliSTmrhetetlenségig átfor­málják a tájat —r Megéri...7 S-zokola Ferenc Pécsbánya- üzfim vezetője számokat mond: — 340 ezer tonna, könnyen kitermelhető szenet rejt a hegy. Ebből 178 ezret már kibányásztunk — a töb­bi 1971 nyaráig kitart... A jelenlegi szállítás mellett. Az üzem termelésének egynegye­dét ott kapjuk... A 36 szá­zalékos hamutartalom, 200 forint körüli önköltség, és hogy kitűnően alkalmas a brikettgyártásra, feltétlenül gadaságossá teszi. Olcsó szén a vállalat számára, hiszen az üzem saját erejéből gazdál- kodta ki a külfejtés költsé­geit. Egy asszonytól hallottam, aki ott lakott: — amikor lá­tom az „ingázó” szenesautó­kat, arra gondolok, hogy mi­lyen gazdag lehetnék, ha én bányászom ki... A házam, a kertem alatt volt a szén, szinte egy ásónyomnyira... — Megéri...? A bányászok egy légcsa­tornából készített kályha kö­rül melegednek. Mellettük 1 egy vászonernyő az eső ellen. — Bárcsak itt lett volna házam vagy szőlőm — mond­ja Wágner György aknász — olyan kártérítést kaptak a tu­lajdonosok, hogy két ilyen szőlőt is vehetnek, mint az itteniek voltak... — De hát csak jobb volt a bányában...? Eső, hó, szél... Megpiszkálják a hasábját, felszáll a pernye. A szél el­viszi arra, ahol a katlan ki­járata felett látszik még egy kis szőlő, az ép hegyoldal­ban ... A dózer szorgalmasan rakodik az autóra, szinte fel­ágaskodik, hogy jobban a mélybe tudja nyomni kana­lát. — Jobb itt a levegő. Meg aztán a pénz is megvan... Az aknász elmondja, hogy többnyire azokat a bányászo­kat helyezték a napszinti fej­tésbe, akik szilikózis, moz­gásszervi, vagy más betegség miatt földalatti munkára al­kalmatlanok. Régi kipróbált bányászok: csak rosszul lát­nak, kezük csonkult, de itt is bennük él mindig egy ki­csit többet adni, mint ameny- nyit kérnek. Így aztán a ke­reset sem kevesebb, mint a bányában. Csaknem mindig megvan a 130 forint napibér... Tegnap aránylag jó idő volt. Könnyen markolt a kot­ró. Három kanál és tele a dömper. Kiszámítani lehe­tetlen hány ilyen kanál kő lett már megmozgatva. Any- nyi bizonyos, hogy csaknem másfél millió köbméter med­dőt takarítanak le, amíg a fejtés kimerül. A Mátraaljai Szénbánya Vállalat 3 kotró­gépe, 5 nagy és 10 kis döm­pere dolgozik itt. A Volga alig tud kikapasz­kodni a katlanból. Innen a peremről apró játéknak tűn­nek a tíztonnás óriásdömpe­rek. Az üzemben hallottam: ha kifogy a szén, visszateme­tik a „gödröt”, erdőt telepí­tenek. Három év múlva nyo­ma sem lesz a mostani had­színtérnek ... EJ. * k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom