Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-29 / 300. szám

Arat M Bitét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvi.évfolyam,3oo.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács 1 apja decemberhéttő flllóeszközterhek és fejlesztés A különböző számítások sze­rint a világ energiaszük­séglete 2000-re az 1956. évi termelésnek a négy- ' szeresére fog növekedni. A szén részaránya az energia- hordozók termelésében csök­kenni fog, ugyanakkor a kő-, olaj és a földgáz termelésé­nek a növekedésével számol­hatunk. Fokozódó szerepet és jelentőséget kap az atom­energia termelése. Az energiatermelés struk­túrája az egyes országokon belül a természeti adottsá­gok, a földrajzi viszonyok és a gazdasági helyzet miatt természetesen eltérést mutat­hat. A fokozódó energiaigény következtében a széntermelés abszolút mennyisége nem fog visszafejlődni, ellenkezőleg 1980-ra — világviszonylatban is — mintegy 20 százalékkal növelni kell a széntermelést az 1965. évihez képest, 2000- re pedig a világ széntermelé­sének a megkétszereződése várható. Hazánkban a széntermelés mennyiségében visszafejlő­désnek kel) bekövetkeznie, de ugyanakkor a hőmennyi­ség fokozatos emelése várha­tó. Már most tapasztalhatjuk, hogy míg 19G0-ban az ország széntermelése 88,5 milliárd kalóriát képviselt, 1968-ban a kalória mennyisége 91,2 milliárdra emelkedett. A hő­mennyiség emelkedése bizo­nyítja, hogy a szénbányászat­nak számottevő csökkentésé­ről, de különösen a jóminő­ségű és magas kalóriájú szén- termelés csökkentéséről nem beszélhetünk. A mecseki szénbányászat népgazdaságon helül elfog­lalt hqlye és betöltött szere­pe a szénbánya vállalatok között a legfontosabb. A me­cseki szénmedencében terme­lik hazánkban az egyedüli feketeszenet, amely kokszo­lásra alkalmas. A lakosság és a Dunai Vasmű szénszükség­letének kielégítése mellett fontos feladatot jelent a MÁV szénigényének a kielégítése, de a villamosenergia-ipar szénigényének a kielégítésé­ben is a mecseki szénmeden­ce fontossága aligha vitatha­tó. A szénhidrogének és a szén közötti összehasonlító vitában az elmúlt években az egész szénbányászatra kedvezőtlen hatások érvényesültek (mun­kaerő-elvándorlás, fejlesztés és korszerűsítés stagnálása stb ___). A kívülről érvénye­s ülő hatások mellett a me­cseki bányaművelések még számos sajátos adottsága ne­hezíti azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a vállalat dol­gozói a jobb gazdasági ered­mények elérése, a bányamű­velés korszerűsítése érdeké­ben tesznek. A művelési mélység növeli a bányaszállí­tás, a szellőztetés, a személy- közlekedés költségeit. Mere­dek-dőlésű és nagyrészt za­vart telepeink növelik a med- dővágat-szükségletet, de ne­hézséget okoz ez a fejtési műveletek korszerűsítésénél is. Az átlagosnál nagyobb a mecseki szénmedecében a bányabeli tűzveszély, a me­tán-jelenség és a szénpor­robbanás veszélye. A mélyműveléses bányá­szat sajátos munkakörülmé­nyei kockázattal járnak a bányamunkásra nézve is, és így a vállalatnak fokozott elővigyázatot kell tanúsítania a fennálló veszélyek elhárí­tására, a művelés korszerűsí­tését szolgáló bányabeli gé­pesítésre. A mecseki szénmedence a hazai széntermelés közel 20 százalékát képviseli, ugyan­ilyen arányt képvisel a fog­lalkoztatottak száma, de az állóeszközállomány is, amely ebben a szénmedencében az iparág állóeszközei bruttó ér­tékének közel 25 százalékát teszi ki. Az állóeszköz-állo­mánynak a növekedésével kell számolnunk, mivel a piacnak a vállalatra gyako­rolt hatása következtében a még jobb minőségű szénfaj­ták előállítására kényszerü­lünk és ezen elv nyomásának engedve korszerűsítettük mind a pécsi, mind a komlói osztályozó^. A szénmedence jelenlegi kb. 5 milliárd brut­tó értékű állóeszköz vagyona 1970-ben mintegy 150 millió Ft bruttó értékkel meg fog növekedni a belépő beruhá­zások értékével, aminek költ­ségnövelő hatását a mennyi­ség és minőség javításával kell ellensúlyoznunk. Az állóeszköz-vágyon emel­kedése fokozott beruházási igényt jelent. Az 1970. évi beruházásaink a korábbi évekhez hasonlóan két for­rásból táplálkoznak: a költ­ségvetési juttatásból és a sa­ját fejlesztési alapból. Költségvetési juttatásból kerül finanszírozásra Zobák- akna, István-akna, Kossuth- akna és Béta-akna kapacitás­tartó beruházása, a saját vál­lalati forrásokból 45 komlói lakás, 228 bányakáros lakás kerül felépítésre és ebből fi­zeti a vállalat az import-le­tétet, kommunális adót, biz­tosítási díjat stb.-t... A költségvetési juttatásból és a saját vállalati alapból kb. 307—308 millió összeg ke­rül felhasználásra a követke­ző évben. Ezenkívül mintegy 75 millió Ft összegű igény merül fel, amelynek a forrá­sa mind ez ideig bizonytalan. Az igény és a forrásoldal egyensúlyának a megteremté­se mindig nehézséget okoz, de a szénbányászat jelenlegi helyzetében különös problé­mát jelent. A szénbányásza­ton belül a mecseki szénme­dencének szüksége lenne ar­ra, hogy a magas állóeszköz­állomány után elszámolt amortizációból képződő teljes fejlesztési alap a vállalatnál maradjon, amiből sajátos helyzetéből fakadóan az el­következő években legalább szinttartásra tudna berendez­kedni. Azt hiszem, hogy teljesen világos, ha azt mondjuk, hogy fejleszteni egy olyan szén­medencét kell, amelynek jó minőségű szene van, termé­kei keresettek, nyereséget biztosít a népgazdaságnak és minden program készítésénél figyelembe kell venni ezeket a tényezőket. A mecseki szén­medence ma már nagyobb műszaki fejlesztés és inten­zivebb munkaracionalizálás nélkül nem tudja feladatait niegoldani, sem középtávon, sem távolabbi időszakban. M a még a vállalat rendel­kezik bizonyos tartalé­kokkal, a bányászok sza­badnapjaik feláldozásá­val e tartalékokat a lakosság rendelkezésére bocsátják, de a máról holnapra való élés nem lehet cél és fel kell is­merni azt, hogy a mecseki szénbánya jövője érdekében a beruházási és fejlesztési célra biztosítható jelenlegi források elégtelenek. Szükséges, hogy a felsőbb szervek erre felfigyeljenek, de a Mecseki Szénbányák Vál­lalat vezetőinek is a követ­kező évben a nyereség egy részének feláldozásával áldo­zatot kell hoznia a termelé­kenység növelése és a terme­lési kapacitást biztosító mű­szaki-fejlesztés érdekében. Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbányák Igazgatóhelyettese Síilvesiter napján is termelnek a bányák Negyvennégyezer tonna szén terven felül a mecseki szén medencéből A tartalomból^ Vita a pécsi „melegházváros“ sorsáról (3 oldal) Katonáink dicsérete (5 oldal) Március 31-ig ismertetni kell a változásodat (3 oldal)* Jelentés az influenza­járványról (5 oldal) Nonstop termelés a fejtésekben A Pécsi Hőerőmű újabb rendkívüli szállításokat kér Szombaton, a karácsonyi ün­nepek harmadik napján, ami­kor még az egész megye ün­nepelt — a 17 ezer mecseki bányász munkába állt, s a rendkívüli műszakok sokasá­ga eredményeképpen, decem­ber 27-én éjfélig 44 ezer ton­na plusz-szenet adott a vál­lalat a népgazdaságnak. Mint korábban már jelen­tettük, a Mecseki Szénbányák december 20-án teljesítette éves tervét, ami 4 millió 50 ezer tonna felszínre küldését írta elő. Az országos szén­hiány enyhítése érdekében már novemberben is számos pótműszakót szerveztek, a de­cember azonban a szó leg­szorosabb értelmében non­stop termeléssel telt el. A két munkával töltött szabad szombat után december 24­én, szerdán, hajnalban is le­szálltak a fejtési csapatok, s az 1534 önkéntes munkás egyetlen műszak alatt 422 va­gon szenet termelt Pillanatnyilag 4 millió 94 ezer tonnát mutat a vállalat termelési mérlege, a jelek szerint azonban — a Pécsi Hőerőmű például újabb rend­kívüli szállítmányokat kért — az év még hátralévő négy napján is erőltetett ütemű termelésre lesz szükség. Szil­veszter napjának délelőttjén teljes üzem lesz minden bá­nyaüzemben, s bár jóslatok­ba senki se bocsátkozik szí­vesen, most már biztosnak látszik, hogy az Idei évben is minimálisan 4,1 millió ton­na szenet termelnek a me­cseki aknák. Öt-hatmillió forinttal több nyereség a Pécsi Kesztyűgyárban Megalapozottan kezdhetik az 1970-es évet A kétmillió-háromszázhet- venezredik pár kesztyűt, de­cember 24-en készítették el a gyár dolgozói. A háromna­pos ünnepet megelőző napon már jóval túlteljesítették 1969. évi feladati érvükét, ugyanis ez évi előirányzatuk kétmillió 180 ezer pár kesz­tyű volt. Az év hátralévő négy munkanapján a program- szint fölött 300 000 pár kesz­tyű hagyja el a gépi-, illet­ve a kézivarrodákat. — Ez­zel a mennyiséggel tíz szá­zalékkal — 220 000 pár kesz­tyűvel — többet készítenek, mint tervük volt Ezen be­lül export előirányzatuk mennyisége tizennyolc szá­zalékra emelkedett. Gulyás József igazgató rögtönzött számolás után. elmondta, hogy a tavalyi 28 milliós nyereséggel szemben, 1969- ben végzett eredményes munkájuk nyomán, 33—34 millió forint nyereséget köny­velhetnek el dolgozóik, s így megalapozottan kezdhetik az 1970-es évet. Sürgős segítséget Tárnak a szigetiek Befagyott a Duna % nap alatt kétméteres áradás — Megjöttek a jégtörők Befagyott a Duna! Mo­hácsnál tegnap reggel 6 óra­kor beállt a jég a Dunán. A jégzajlás 22-én indult meg és napról napra jobban erősödött. A hőmérő higany­szála már jó pár napja a fagypont alatt 2—3 fok kö­zött ingadozik. így nem cso­da, hogy jégtakaró borítja a nagy folyót. A MAHART mohácsi ki­kötő felügyelőségén elmond­ták, hogy 21-én az esti órák­ban hagyta el a mohácsi ki­kötőt a Dunán lefelé tartó utolsó hajó, felfelé utolsóként ezután csak egy magyar ha­jó indult el 22-én. Karácsony másnapján meg érkeztek a jégmező modern lovagjai a jégtörők. A három hajó rövid időre „megpi­hent” Mohácsnál, majd elin­dullak a jugoszláv Duna- szakaszra. A Baja—Mohács közötti Duna-szakaszt járó három másik jégtörőhajó 27-én érkezett a mohácsi kikötőbe. A jégpáncélból több mint 20 kilométer hosszú jégmező nyúlik ki a magyar oldalra. A magyar jégtörő hajók ne­kivágtak a hosszú jégmező­nek. s egyelőre keskeny fo­lyosót nyitnak rajta. Ezzel a folyosó nyitással a közös határig törnek előre, s ott egyesülve a jugoszláv sza­kaszon dolgozó magyar ha- 1 jókkal, összpontosított tárna- j dást indítanak a jégmező el- I len. Tegnap reggelre — egy j nap leforgása alatt — a Du­na vízszintje 2 méter 42 cen­tit emelkedett. A szakembe­rek elmondták, hogy a gyors áradást Baja alatt a szerem- lei Dunánál képződött jég­dugó megindulása okozta. A víz azonban tovább vonulni nem tud, mivel a Duna ju­goszláv szakaszán több he­lyütt is útját állják a jégdu­gók. Pálkuti Keresztély Mohács város Tanácsának elnöke el­mondta, hogy szinte megál­lás nélkül cseng a szobájá­ban a telefon: a szigetiek se­gítséget kérnek. Akadozik a kenyér-, a tejellátás a szigeti településeken, nem tud be­jönni a mentő, vagy kimen­ni az orvos még a legsürgő­sebb esetekben sem. (Mécs) Korlátlan felvevő piac Kanadában Hagy érdeklőtfés a magyar bútorok iránt Hazaérkezett Kanadából az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat delegációja, köztük Klement László, a Pécsi Fa­ipari Ktsz elnöke. A tizen­nyolcnapos út során 12 fa­ipari üzemet tekintettek meg, Montreál és Torontó környé­kén. Ütjük célja elsősorban partnerkeresés volt. — Bár Magyarország egyéves üzleti kapcsolatot tart fenn Kana­dával, de eddig csak ülőbú­torokat szállítottak. Új pia­cokra kívántak betörni a korpusz bútorokkal. Ez sike­rült Is, a Pécsi Faipari Ktsz számos megrendelést kapott, és a Zest Industries Inc cég­től a prototípust januárban szállítják. 50—500 darabig ex­portálnak ebédlő- és háló­A HAVAS MECSEK-KAPÜ Foto: Erb János szoba-garnitúrákat, ami tíz­millió forintot tesz ki. — De más cégekkel is folytattak tárgyalásokat, s feltehetően a most vásárolt három da­rab célgéppel, — amit a Cam Bell cégtől kapnak, 350 000 forintért, kielégíthetik az igé­nyeket. Korlátlan felvevő­piacot találtak Kanadában. A lehetőségeket a mecsekná- dasdi üzem fejlesztésével igyekeznek minél hamarább kihasználni. Hasznos tapasztalatokat szereztek a szakosítás, koo­peráció és a szervezés terü­letén is. Megismerték a ten­gerentúli szállítás formáit, ami alig költségesebb, mint a szárazföldi. Az európai ember számá­ra teljesen újszerű bútor­igénnyel találkozott a dele­gáció. Lényegesen rövidebb időre készülnek a bútorok, mint nálunk. A díszítőeleme­ket műanyagból készítik. Klement László az út vár­ható eredményéről elmon­dotta: az újonnan vásárolt gépekkel és a tapasztalatok hasznosításával szeretnénk olcsón. nagyobb választék­ban előállítani bútorainkat a hazai és a külföldi piac igé­nyei alapján. —H. T.— Diplomáciai kapcsolat hazánk és Malaysia között A Magyar Népköztársaság és a Malaysiái Államszövet­ség kormányai elhatározták, hogy rszágaik között diplo­mácia] kapcsolatot létesíte­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom