Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

WM. december 4. Bimantmt ntipio Mérlegen: a rövidített munkahét Az egészségtelen versengés ára A termejés üteme lelassult, a termelékenység visszaesett A vállalatok egy részénél csak beszéltek a felkészülésről Sajnos, az aggodalmasko­dóknak lett igazuk: a mun­kaidőcsökkentés legalább annyi gondot okozott, mint hasznot. Mint emlékezetes, a kormány — a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium ja­vaslatára —, 1967. nyarán rendeletet hozott a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek további javítására, mely egyebek mellett lehetővé tette az ipari ,és építőipari jellegű vállalatoknál a 44 órás munkahét bevezetését is. Ez a rendelet egyértelműen le­szögezte: 1968. július 1. és 1970. december 31. között mindazok, a vállalatok át­térhetnek a csökkentett munkaidőre, melyek belső tartalékaik és egyéb forrá­saik e célra történő felhasz­nálásával maradéktala­nul biztosítani tudják, a kiesett idők pótlását. Annak idején mi is szám­talan nyilatkozatot közöl­tünk, melyek az áttérés mű­szaki, munkaszervezési és fe­gyelmi előfeltételeinek ma­ximális biztosításáról számol­tak be, de aztán egyre soka­sodtak az aggasztó jelek, s ma már ott tartunk, hogy a vállalatok egy jelentős részé­nél kétségbe kell vonnunk az „áttérési” tervek komolysá­gát. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egy öt­ven fős munkacsoportja az elmúlt hónapokban 31 válla­latnál vizsgálta az áttérés előkészítésének alaposságát, illetve a csökkentett munka­idő bevezetésének termelésre gyakorolt hatását, s ha nem is ilyen határozottan fogal­mazott, de végülis hasonló eredményre jutott. ^aranya megyében, illetve Pécsett a rendelet életbelé­pését követően alig egy év alatt 112 vállalatnál vezették be a 44 órás munkahetet, ami az iparban és az építő­iparban foglalkoztatott mun­káslétszám mintegy 60 szá­zalékát érinti. A megnöveke­dett szabadidő ténye egyér­telmű pozitív. 73 500 ember havi két szabad szombatja ez az elmúlt időszak egyik legnagyobb szociális vívmá­nya, az a tény azonban, hogy éppen e vívmány életbelép­tetésének időszakában lassult le a termelés fejlődésének üteme, illetve esett vissza a termelékenység, mindenkép­pen elgondolkodtató. A teg­nap délelőtti NEB-ülés vitá­jában többen is megfogal­mazták: a termelésben je­lentkező gondokat nem lehet és nem szabad kizárólag a munkaidőcsökkentéssel ma­gyarázni, több vállalat eseté­ben azonban egészen egyér­telmű: elhamarkodottan, a feltételek tényleges megte­remtése nélkül határozták el ezt a nagyhorderejű változ­tatást. Persze ennek is sok oka van. Itt van például a mind nagyobb arányokat öltő mun­kaerővándorlás. Az a válla­lat, mely 48 órában dolgo­zik, és semmivel sem fizet többet, mint „szabad szomba­tos” vetélytársai — alig-alig remélheti, hogy meg tudja tartani embereit. A bajt megelőzendő expressz-tempó- ban került sor számos helyen az áttérésre, ami — termé­szetesen — azonnal vissza is ütött. A gondok egy másik cso­portja már túlnő a vállalati kereteken. Számos áttérési terv valóban precíz volt, de hát mit ér a terv, ha külön­böző okok miatt nem sikerült beszerezni azokat a gépeket, szállítóeszközöket, korszerű berendezéseket, melyekre épültek? A vita — és termé­szetesen a vizsgálat is — jól érzékeltette e kérdés bonyo­lultságát, éppen ezért nem is lenne helyes egyértelmű és kategorikus következtetések­kel zárni e tudósítást. A munkaidő csökkentése régi 1970. január 1-től ProgresszÍT térítési rendszer a szociális otthonokban öt megye nyolcvan részt­vevője népesítette be a Vá­rosi Tanács nagytermét teg­nap a szociális otthonok ve­zetői számára rendezett két­napos szakmai táj értekezle­ten. Áz Egészségügyi Minisz­térium szociálpolitikai főosz­tálya és Pécs megyei jogú Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága közös rendezésében lebonyolított szakmai érte­kezleten dr. Völgyi Lajos, minisztériumi főosztályvezető tartotta meg a megnyitó elő­adást. A szocialista társadalom szociálpolitikájának lényege, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítsa a megélhetést. Ma a lakosság 97 százaléka munkaképtelen­ség esetén nyugdíjban, se­gélyben, közgyógyellátásban részesül. Nem lehetünk azon­ban elégedettek. A rendsze­res szociális segély egy főre jutó havi átlaga ma még nem biztosítja a létminimu­mot, s sokan még nem ré­szesülnek segélyben sem. 5— 6 ezer fő vár szociális ott­honi elhelyezésre. E problémák enyhítésének érdekében szükséges, hogy a tanácsok az e célra szánt összegeket rendeltetésszerűen használják fel. Fontos a meg­előzés is. A nyugdíjazás ne legyen közönyös, szürke ak­tus, akkor nem következik be az a fizikai és szellemi leromlás, amely gyakori a magányos, nyugdíjas öregek­nél. Üj szabály lép életbe jö­vő év január 1-én. A minisz- j téri rendelet a térítési díjak megállapításánál figyelembe a szociális otthonok lakóinak alapvető érdekeit és a tanácsi önállóságot. A díj nagysága arányban fog áll­ni a fizetésre kötelezett sze­mély jövedelmi viszonyaival. A többletbevételt az állam az ellátás további javítására fordítja. A nyugdíjjal ren­delkező szociális otthoni la­kók zsebpénzét 100 forintra emeljük. A gondozási díj megállapítása az illetékes ta­nácsi szervek hatáskörébe kerül. A kétnapos értekezlet so­rán további négy szakmai jellegű előadás hangzik el. kívánság, időszerű probléma volt — lehetővé tétele éppen ezért egyértelműen helyes. Helyes az is, hogy a vállala­tok mielőbb élni akartak ez­zel a lehetőséggel. Megnyug­tató, hogy a fizetések — a kormány határozatának meg­felelően —, nem csökkentek az áttérési időszakban, ugyan­akkor egyértelműen le kell szögezni azt is, hogy az át­térés nem tekinthető lezárt, megoldott kérdésnek: az idei esztendő átmeneti időszak volt, mely tucatnyi új prob­lémát is felvetett. B s Jelenet a Márta első felvonásából Erb János felvétele Gépbemutató az ATI áruraktárában Gyapotbálák rakodása a bemutatón Egy vagon tégla kirakása 12 perc Pontosan két perc múlt el, amíg a fürge, NDK-gyártmá- nyú, rakodó targonca kiürí­tette a liftet, ámelyben 12, egyenként 190 kiló súlyú textilalapanyag bála volt. A 20 méter távolságra lévő va­gonrakodóra vitte, . ahonnan egy másik, úgynevezett rö- videmelős targonca alig 20 perc alatt megrakott egy va­gont. Az országosan sok gon­dot okozó raktározás, a va­gonok hosszú kirakása kö­vetkeztében akadozó szállítás problémáiról igen sok szó esik mostanában — ezért a MÁV Pécsi Igazgatósága teg­nap a cserkúti ATI árurak­tárában rakodólapok felhasz­nálásával, gépesített rakodás­bemutatót rendezett. A bemutatón resztvettek a baranyai és pécsi üzemek képviselőin kívül más me­gyék raktári és szállítási szakemberei is. A résztvevők érdeklődéssel figyelték amint az ügyes kisgépek 200 kilós bálákat emeltek fel akár 3,5 méter magasba is, jól kitölt­EZEN A HETEN KINEK KEDVEZ A SZERENCSE? Megtudhatja 1969. december 4-én 20 órakor a divatfesztiválon a NÁDOR ÉTTEREMBEN. ahol bemutatásra kerül a DIVATTERVEZŐ VÁLLALAT és az „ELEGANT” MÁJUS 1. RUHAGYÁR őszi-téli kollekciója Zene: BALASSA TAMÄS MAGAY KLEMENTINA A legtöbb szavazatot kapott modell a helyszínen kisorsolásra kerül. Belépődíj nincs. ve a raktár minden rakterét. Amint a szakemberek el­mondották gépesítés nélkül egy 3500 vagon évi forgal­mat lebonyolító raktárban legkevesebb 25 nehéz fizikai munkát végző dolgozó kell. Az ATI hasonló forgalmi raktárában mindössze 9-en dolgoznak, és egy órán belül bármilyen áruval telt vagont kiraknak. A résztvevők a beszélge­tések során elmondották, hogy öröm lenne ilyen kö­rülmények között áruikat raktározni és szállítani, de óriási anyagi befektetés szük­séges ehhez. Először is a ré­gi típusú raktárak kevésbé alkalmasak — a targoncák 140—180 ezer forint közötti ára pedig túlságosan magas. Legnagyobb problémát mé­gis a rakodólapok okozzák. Az ideális az lenne, ha az áru a gyártás befejezése után azonnal a rakodólapra kerül­ne — egy deszkából készült tartólap, amelyet a targonca villájával fel tud emelni — és csak közvetlenül a fel- használás helyén vennék le onnan. Ha közben akár a szállítóvállalatok ’ valamelyi­ke, akár a raktározók, nem rendelkeznek gépekkel, meg­szakad a folyamat és nehe­zebb lesz az árut szállítani mint a hagyományos eszkö­zökkel. Ezért fontos, hogy a válla­latok a jövőben tervezett raktáraikat, az áruk szállítá­sát egységesen szervezzék meg. Magyarország tagja a Genfben kötött nemzetközi egyezménynek, amely szabá­lyozza a rakodólapok nem­zetközi cseréjét. Hazánk 17 országgal áll cserekapcsolat­ban, az elmúlt esztendőben 11 ezer rakodólapot expor­tált. Néhány gyár — elsősorban a konzervgyárak — már el­képzelni sem tudják termé­keik raktározását és szállítá­sát a bemutatott korszerű eszközök nélkül. De már a téglaszállításban is „ringben” van — legutóbb 12 perc alatt raktak ki egy vagont, ami azelőtt 8 munkás számára 4.5 óra munkát jelentett. L. Mától Borítékos sors egyek Az MTS felkérésére az OTP Sportfogadási és Lottó­igazgatósága december 4-től, csütörtöktől ebben az évben már másodszor újabb borí­tékos sport-sorsjátékot ren­dez. _ < Az olimpiai előkészületek, létesítmények, munkacsarno­kok és edzőtermek építésé­nek elősegítése érdekében — különös tekintettel az ötven- méteres fedett császár-uszo­da létrehozására — kerül sor a sorsjáték megrendezésére. 1967 óta ezúttal ötödször bonyolítják le a borítékos sport-sorsjegyárusítást. és minden bizonnyal a kibocsá­tott nyolcmillió sorsjegy az eddigiekhez hasonlóan most is néhány hét alatt el fog fogyni. Az újabb játék lényege ugyanaz, mint az előzőké volt: a borítékos sorsjegy ára változatlanul 4 forint és a színe kék. A nyeremények ugyancsak változatlanok: 50 000, 20 000, 10 0Ö0. 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20, 10 és 8 forintos, ezenkívül „új­ra húzhat”-jegy is található a borítékban. A nyeretlen i sorsjegyeken „Nem nyert” megjelölés van. A sorsjegyek kaphatók a totó-lottó kiren­deltségekben, a szelvényáru­sítóknál, a dohányárudák­ban, földművesszövetkezeti boltokban, takarékszövetke­zetekben és egyéb árusító­helyeken. ötszáz forintig az árusító váltja be: a sorsjegyet, 500 forint fölött pedig bárme­lyik takarékpénztári fiók vagy totó-lottó kirendeltség fizeti ki a nyereményt. Aki pedig nyereménytelen sorsjegyére és a sorsjegy bo­rítékjára ráírja nevét és pontos lakcímét és az OFO- TÉRT-boltokban elhelyezett gyűjtőládákba december 22- ig bedobja, az részt vesz az ajándéksorsoláson. Ennek fő­nyereménye egy Trabant gépkocsi, de emellett értékes fotócikkeket is kisorsolnak. Holnopi premier: Flotow: Márta Tíz év — tíz évad és most az idén jubilál a pécsi opera- társulat. Akkor, 1959 őszén sokan azt mondták: — No, majd meglátjuk, meddig él meg itt az opera! Más vélemények is akad­tak persze: — Végre! Egy ekkóra ze­nei kultúrájú városnak végre lesz operatársulata! A véleményekből múlt lett, s múlt lett a tíz évből is, si­kerek. próbálkozások — több mint 3Q operabemutató — múltja. Elment a pécsi ope­ra két alapítója: Paulusz Ele* mér és a magyar színház egyik nagy embere, dr. Né­meth Antal. Tegnap délelőtt pedig megtartották a jubi­leumi évad első főpróbáját. A szeptemberben előadott Álarcosbál ugyanis felújítás, s elsősorban a nagyobb du­nántúli városok operakultú­ráját szolgálja. A jubileumi évad terve három bemutató: Flotow: Márta, Puccini: Ma­nón Lescaut és egy új ma­gyar operaelőadás. Tart tehát a főpróba, a rendező Horváth Zoltán Már­tát figyeli, azaz Ágoston Edi­tet. A színfal mögött Mé­szöly Katalin vár jelenésre. Ennek az operának sodró tempója van. amit nemcsak a zene, hanem a cselekmény játékossága, mozgalmassága is ad. — A zene sok segítséget nyújt ennek a játékosságnak a növelésére — mondja Hor­váth Zoltán — A kettő fo­kozza egymást Flotow Már­tája egyébként jellegzetes né­met romantikus opera, szen­timentális vonásokkal. Eze­ket a jellemzően szentimen­tális tüneteket igyekszünk a pécsi előadáson afféle pozitív romantikává változtatni: és fiatalos, játékos, egészséges romantikává. A magyar tem­peramentum és egyáltalán korunk embere ugyanis ma már messze került a szenti­mentális romantikától. — A Márta térigényes ope­ra. Hogy oldotta meg ezt a gondot? Hiszen ön szeret nagy színpadi téren dolgoz­ni. A pécsi színpad pedig nem nagy! — Minden tér megadja a lehetőséget és az adott téren belül kell megoldani a fel­adatot. Hangsúlyozom: kell! Sőt, mindenképpen jól kell. Ez a cél vezetett most is. ' A szereplők egyébként: Ágoston Edit. Mészöly Kata­lin, Marczis Demeter Liszt­díjas. Szabadi József, Bolla Tibor és Berczeli Tibor. Ve­zényel: Szabó László. S a premier után. december 12- én már Székesfehérváron játsszák ezt az operát. Földessy Dénes A KOHÁSZATI ALAPANYAGELLATÖ VALLALAT PÉCSI ÜZEME felvételre keres GYORS- ÉS GÉPÍRONÖT. TELEPŐRÖKET ELEKTROMOS HÍDDARU VEZETŐT, TMK-LAKATOST. AUTO-MOTORSZERELÖT KŐMŰVEST. VALAMINT RAKODOMUNKASOKAT. Csökkentett munkaidő Minden második szombat szabad. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés PÉCS, LÉGSZESZGYÁR Ü. 30. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom