Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
kxnacctcmiti MELLÉKLETE Körinterjú pénzügyi szakembeiekkel Araikor as ér piros betűs napokkal tarkított végére érünk, valamennyien várakozásteljesen tekintünk a következő év elé. Mit hős az 1970-es esztendő? Most, hogy rövid egy hónap alatt napvilágot látott az MSZMP Központi Bizottságának határozata, lezajlott az országgyűlés vitája kissé más mederbe terelték a gazdálkodás folyamatát, aktuális a kérdés Mit ▼ár a gazdasági mechanizmust továbbfejlesztő új rendelkezésektől? Vagy rövidebben: Mit vár az 1970-es esztendőtől? Körinterjúnkat pénzügyi szakemberekkel készítettük. Nagyobb élénkség Dr. Kisvárt András, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója a „finanszírozási ablakon” kinézve láttatta elképzeléseit — Elsősorban azt várom, hogy a következő évben és években a mezőgazdaságban eddig megkezdett beruházások sorra üzembe lépnek, növelve a kínálati oldalt, a lakossági árualapot. Egyelőre beleöltünk a mezőgazdaságba egy csomó pénzt, de a beruházások átadása ezzel nem volt arányban. 1970- ben és 1971-ben megvan a reális lehetősége annak, hogy a belépő beruházások éreztetik a hatásukat a húsellátásban. Most, hogy az építkezés támogatását csökkentettük, a sorok rendezéséhez, pillanatnyi szünet állt be. Csak a jó elképzelések kapnak utat, akik előbb adnak árut és gazdaságosan termelnek. A jövő évben nagyobb szelekciót várok minden kérdésben. — Az export magas színvonalon való tartása fontos célunk. De ne minden menjen exportra. Az export kényelmes a vállalatoknak, minden támogatta. Sok vállalat figyelemre méltó támogatást, export visszatérítést kap, ugyanakkor, amikor a belföldi árualap szűkös. A nem egésezn jó export kopjon le, és törjék a fejüket, hogy a belföldet ellássák. Jövőre azt várom, hogy a megyében hagyományos, jól menő exportcikkek, mint például a kesztyű, stabilizálódik. Ami nem feltétlen kell, ami nem gazdaságos, az nem kelL — Az elmúlt évben nem nagyon fájt az iparnak, ha bizonyos cikkeket nem gyártott. Ebben kell, és várom, hogy valami változás bekövetkezzék, már a jövő évtől kezdődően. A termelés növekedésére, élénkebb kínálatra számítok. De önmagában nem az a fontos, hogy emelkedjék, hanem hogy a kereslet összetételének megfelelően alakuljon a termelés. A kereskedelemtől is jobb munkát várok. A kereskedelem eddig megijedt a pénzszűkétől és bátortalanul ren- d^H. Most neHink is módunkban áll rugalmasabbnak lenni a hitelezésben. Akik feltöltik készleteiket, ad ^.ieavezmenyuen részesülne*, több lesz a vállalati érdekeltség a nagvobb forgalomban Azzal, hogy a kereskedelem fejlesztési aiapja feiszaoadul, kedvezőbb környezetbe kerülnek. — 1970-ben nagyobb élénkséget várok a gazdasági életben, s nagyobb vállalkozói kedvet. Azt, hogy a kisebb-nagyobb feszültségek feloldódnak. A vállalatok új közegben dolgoznak, ismerjék fel saját érdekeiket. Törődjenek a jó üzleti kapcsolatokkal. Erősödjék a fizetési fegyelem, a fizetési morál. Szelektálódjék a jó és a rossz! Közös vállalkozások Mit vár az új esztendőtől Csendes László, a Beruházási Bank megyei fiókjának igazgatója? — "iTo+pjrj!- n7 elm'ált Vét évben fejlesztési alapjukból kétmilliárd forintot költöttek el. Mindenne!" most már meg kellene mutatkoznia a termelésben. Igaz. az alapok felhasználását a korábbi rer döntései determinálták, a vállalatok megkezdett beruházásaikat fejezték be. Ezek a döntések st már megszűntek. Azt várom, MIT VÁRHATUNK A JÖVŐ ÉVBEN? hogy a vállalatok a jövőben valóban gazdálkodjanak. Ne csak mindenáron elkölteni akarják fejlesztési alapjukat. Arra költsék, ami hoz is valamit. Szelektálni kell. Csak mellesleg mondom, sok vállalat vásárol mostanában személy- gépkocsikat, irodabútorokat... — Az ipar és a kereskedelem eddig nemigen vette észre, vagy nem volt érdeke, hogy a nyereséget nemcsak nagy haszonnal és kis forgalommal, de kis haszonnal és nagy forgalommal is el lehet érni Még mindig jelentős kapacitások találhatók a megyében, amit ki lehetne használni, de eddig a vállalatoknak jobban megérte, ha újabb munkaerőt vettek fel. A Beruházási Bank a jövő évben jobban elősegíti a műszaki fejlesztést, serkenti a szocialista gépimportot. Lényeges könnyítések vannak, s várhatóan növekedni fog a szocialista gépimport, az igényeket kielégítik. — Azt várom, hogy a jövőben, a meglévő, ideiglenesen szabad pénzeszközök jobban koncentrálódnak. Több lesz a kooperáció. A vállalatok, önkéntes alapon, társulnak, közösen vállalkoznak. — A vállalatok, saját érdekeik figyelembe vételével, azokat a területeket keressék, ahol kedvező a befektetés. Annyi a kisvállalat, kevés a pénz, mégis mindenki el akarja költeni. Ha már nem tartalékolják, koncentráltabban használják fel. A bank ezt hitellel támogatja. Ha a kisvállalat egyedül áll szemben a bankkal, hátrányosabb helyeztben van. mint amikor ket- ten-hárman társulnak. Tovább lépünk Dr. Buzánszky Józsefnek, a Pénzügyminisztérium Beveten Fő- igazgatóság területi igazgatósága vezetőjének jóslata az 1970-es esztendőre. Ö a költségvetés érdekeit képviseli. — Mérsékelten vagyok optimista, csodákat, alapvető változásokat nem várok de megítélésem szerint a mechanizmus kibontakoztatása utján tovauu lepunii. A gazdasági szabályzókban csak finomítások történtek. A vállalatok szervezeti felépítésében nem lesz változás, a verseny kibontakoztatásában tehát szerény lépésre számíthatunk. Alapvető változásokat várok a munkaerőgazdálkodás terén. Az új szabályzók elősegítik a hatékonyabb munkaerőgazdálkodást, a munkafegyelem megszilárdítását és ehhez kapcsolódóan a termelékenység fokozását. Azt várom, hogy a vállalati törzsgárda fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesül. És mivel a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy milyen további változtatásokra számíthatnak, hogy a munkaerő ára a későbbiekben tovább nő; intézkedéseket tesznek a még észszerűbb munkaerő-gazdálkodásra. Ugyanakkor az eszközökhöz kapcsolódó terhek csökkentése elősegíti a műszaki fejlesztést. — A fogyasztók jobb ellátását várom a következő évben, azt, hogy egyrészt növekszik a kereskedelem készlete, másrészt javul a készletek összetétele. A piac nyomása ellen nem védik annyira a vállalatokat. A kedvezmények körének szűkítése azt jelenti, hogy a piac hatása jobban érvényesül. Azt várom, hogy a fogyasztói árszínvonal stabilizálódik, azért, mert a következő évben fokozottabb az árellenőrzés, nagyobb a piac hatása, a szabadáras cikkek körét nem növelik, továbbá, hogy az indokolatlan nyereséget elvonják. — Feltétlen változásra számítok, ami a lakossági szolgáltatás színvonalát illeti. Erre a határozat már megvan a szolgáltatási ágazatot mentesítik az eszközlekötési járulék fizetése alól, adókedvezményben részesítik, nagyobb lesz a fejlesztési alap. a k';,N g terhére 3 százalék béremelkedést számolhatnak el. — A költségvetés pozíciójában nem lesz változás. A költségvetés 1970-ben nem vállal többet magára, mint 1969-ben, de nem is ró több terhet a vállalatokra. Többlet kiadásait a nemzeti jövedelem emelkedéséből fedezi. Végezetül azt várom, hogy a vállalatok lépéseket tesznek, hogy a számvitel a gazdálkodás reális eredményeit tükrözze, s megfelelőbben informálja, ösztönözze a gazdasági vezetőket. Miklósvári Zoltán KISS ATTILA RAJZA CSORBA QYŐZÖ: HÖ ALATT A város vízszintesei fehérek, csak a függőlegesek maradtak saját színükben. S még mindig ömlik a hó. Sűrűn, ők- lömnyi pelyhekben Szigetem szigorúan sziget, senkit sem engedek rá, hogy mindenki ráférjen. n. Ilyenkor tanulnak pótolhatatlan-sokat a fák. Ezeken az éjszakákon. Örökké a pusztulás partszélein imbolyognak. s jószerencséjük óvja csak őket, nem akaratuk. Hogyan nézek szemükbe majd tavasszal? Kibírom-e a szenvedés túlpróbáltjainak jogos fölényét? m. Tie tán a pusztulás is él? S ez iszonyatos éjeken maga is fél a pusztulástól? S az élők önként táplálják az általános rettenetben, mely együttérzővé nevel? IV Alkonyaikor lobogó-vörös volt az égalj. Nem vérvörös, hanem lángvörös tűzvörós. Aztán megtört a vörösség, később kialudt, s fekete lett a világ, fekete, fekete. Amilyen a legmélyebb pokol lehet, a valóban mindent, még a színeket is elnyelő. V. Am néhány napja már rövidebbek az éjszakák. Egy-egy kakaslépéssel csupán. A kakaslépések azonban nyílegyenes utat jelölnek csillanaikkal. s az út végéről zöld és lila sejlik a villogó fehér fölött SZERETNI JO Kedves Jancsi bácsi! Levelét megkaptam, aminek nagyon örültem. Levelemet én is már vasárnap elkezdtem Írni, de egy szomorú dolog miatt abba kellett hagynom. Pénteken, azaz 14-én volt két éve, hogy az a bizonyos vas kimozdult, s ez édesapám életébe került. Ezen a napon nem tudtam másra gondolni csak őrá: arca, mozdulatai jutottak eszembe lépten-nyomon. Két éve, hogy nincs közöttünk, s nekünk most egészen másképp kell élnünk, mint annak előtte ... te Gungl Ferenc, Béta-bánya üzemvezetője azt mondja: az ilyen halál a legszomorúbb. Meghalni — véletlenül, ez rettenetes. Jó szakember volt, s azok voltak a társai is. Általában fenntartási munkákat, vágatbővítéseket, anyagvisszarab- lást végeztek, s mindehhez meg is volt az összeszokottságuk, gyakorlatuk. A sérülés, az egészen kicsi is, az átlagosnál is ritkább volt náluk. Akkor, 1967. február 14-én, a reggeli szakban szálltak le. Minden jól ment. Egy megrokkant vágatot építettek újjá, s a tőlük megszokott ütemben haladtak előre. Fél nyolc felé leálltak reggelizni, s aztán újra neki a meggörnyedt TH-íveknek. Csörlős puli- motorral feszítették ki a régi biztosító íveket. Egy-egy ilyen köralakú biztosító vas négy darabból áll. A szorítókengyeleket leoldották, de hogy ezután mit csináltak, azt már nehéz pontosítani. Az egyik ív „rúgott” egyet, s Bacher Antal, aki éppen vele szemben állt, ott a helyszínen meghalt. A homlokát találta el. a jobb szeme felett. Az ember nem tud másra gondolni, csak arra, véletlen, hogy éppen ott állt, s nem tíz centiméterrel távolabb. Jó munkás volt, jó családapa. A bányában is sokat dolgozott, meg otthon is. Több hangszeren játszott, s gyakran hívták lakodalomba. Egyszer azt mondta, egy szép házat szeretnénk, olyant, mint a városiaknak van. Kis szoba, nagy szoba, előszoba. Megvan a ház. Nagyon szép ház, akárki megnézheti... * Kocsink megáll a 6-os úton: Me- cseknádasd belterületére veszélyes dolog lenne bemerészkedni. A derékig érő hófalak között kanyargó úton csak egyesével mehetünk. Egy bácsika jön szánkóval, s miközben körülményesen kikerüljük egymást, azt kérdezi: maguk a brigád? Véner János azt mondja: igen, mi vagyunk. Hát akkor csak siessenek, mert Misi már három óra óta az utcán topog ... Elmúlt öt óra, a megfeketedett fák dideregve gubbasztanak a vakítóan fehér havon. Misi már a sarkon áll, s fut felénk. — Megmondtam én anyámnak, hogy jönnek! Bacherné az előszoba-ajtóban áll, s miközben a jó meleg konyha felé invitál bennünket, köténye zsebében zsebkendő után kutat. — Hát eljöttek? — El... Az asztal megterítve, a kreden- cen bor. Misi ölrekapja a kabátokat, s elporzik a belső szoba felé, de aztán valami eszébe jut, s visszaszól: — Ott a díványon van egy doboz, azt nézzék meg! Asztali rulett, dísz-zsebkendők. — Az üzemből küldték — mondja Bacherné —, mindig küldenek valamit, pedig hát megvan neki mindene... A most hozott csomagok már az asztal közepén vannak. Sakk, könyvek Misi rakja is fel a bábukat. — Játszunk? — Játszhatunk. Az első ütés az övé, a többi azonban már nem sikerül: ha valamit kigondol, akkor csak arra figyel, Így aztán könnyű a védelmében sebezhető pontokat találni. Mikor a királynő is elveszik, ravaszkásan körbenéz, s aztán közönyös hangon azt mondja: — Nem kéne abbahagyni? Unatkoznak a többiek ... Véner János bólint: világos, ha két ember iátszik a többi unatkozik. Nézzük inkább, mi minden történt az utolsó találkozás óta. (Folytatás a 2. oldalon.) i
