Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
DuTiantait ncmio 3 1ÍJ9. december 24. Televízió egy falusi iskolában Amióta a tévé bevonult a XX. századi ember otthonába, nem lankadó hevességgel zajlik a vita: — Mi a televízió? Pusztán Információt sugárzó új technikai eszköz, vagy napjainkban születő új művészet? Gyarapítja-e az emberiség műveltségét, vagy az igénytelenségét, a selejtest szabadítja a nyakunkba? A közlés új csatornáját nyitja meg, mely az ismeretek bőségével áraszt el, vagy megfosztja a nézőt az önálló gondolkodás igényétől? A televízió a kenyér-e az életünkben, vagy a vaj, amit rákenünk a kenyérre? A könyvtárnyira dagadó cikkekben, tanulmányokban, vitairatokban szellemes szóképek születnek. — A televízió: a szem rágógumija. — A televízió: atombomba. — A televízió: táblát, krétát, tanárt, iskolát pótló országos oktatási intézmény. Kavarog a vita. Gyűlnek az érvek és ellenérvek. S csaknem megfeledkeztünk róla, hogy a tévé jobbára még mindig csak lehetőség az életünkben. Tudományos elemzések, kutatóintézetek vizsgálják a tévé-nézés különféle hatását. Ugyanakkor vannak emberek, akik még sosem láttak képernyőt Részlet egy 1969-es éveleji fölmérésből: „A magyar iskolák 61 százalékában van csak televízió. A készülékek többnyire rosszak, javításra szorulnak. Amelyek használható állapotban vannak, az igazgatói iroda vagy a tanári szoba díszét leltári tárgyak, és nem használják az oktatásban .. A siófoki nemzetközi iskolatelevíziós konferencia {1969. július 9—12.) egyik eredményeként megszületett a Televíziót minden iskolának! Kisközség Baranyában, a megyeszékhelytől 45 kilométerre, a Feketevíz partján. — Ha én nem másutt és máskor, hanem éppen most és itt születnék, mit Írnának a matrikulámba? — fordulok % tanítóhoz. Csodálkozva né* rám: — Hát... Bürüs... — Hóból csaknem tízszer ekkora falu volt, és megszűnt. Szigetvárhoz csatolták. Bürüs még létezik? Meghőkken. Mintha saját létezését vonnám kétségbe. — A hoboli falutábla eltűnt, valóban. Az van kiírva helyette: Szigetvár. De nekünk még van falutáblánk. Amikor bejöttek a házak közé, láthatták az út mellett: Bürüs. — Majd Pécsett megkérdezzük a tanácson, hogy áll ez a dolog. Bonyolult köz- igazgatási kérdés. — Nem érdemes... Itt maga se, más se születne meg manapság... — Hogy-hogy? — Az emberek átlagos életkora túl van az ötven éven. — Elhallgat — Tanács, tsz- iroda: Kétújfaluban. Posta: Teklafaluban. Orvos, patika, állatorvos: Gyöngyösmelléken. Református lelkész: Drávátokon. Katolikus pap: Kétújfaluban... — Mi van akkor Bürüsön? — Itt vagyok éri... meg a Jóska. — Az kicsoda? — Kocsmáros, boltos, postás egyszemélyben. — Tanító úr mikor került a faluba? — Több, mint tíz esztendeje. Pápai képzős diák voltam valamikor. Az elődöm a feleségem édesapja volt — Negyven évig tanított a faluban. — Hányán élnek itt? — Körülbelül százötvenen. Vau ötvenkét ház, ebből hét üres. Lakat van az ajtón. Elköltöztek a lakói. És itt van az iskola. Két tanterem. Tizenkét felső tagozatos és tizenegy alsótagozatos gyerek. A téli szünet után a felsősök már átjárnak Kétújfa- luba. Megépült a beionút, az autóbusz el tudja vinni őket. — Tanító úr itt marad? — Amíg a tanulócsoport száma tíz alá nem csökken, öt évre lehet kiszámítani a jövőt .. Ha valami közbe j nem jön, addig biztosítottnak látszik a létszám. — Aztán? — Megépült az új bekötőút. November elején adták át. Azóta már két család ideköltözött. Fiatalok... — Lálom, habozik, hogy a három kilométernyi országút- tal és a két családdal említheti-e egy mondatban: — És televíziót kapott az iskola. Alighanem sorsdöntő az iskola életében. Talán a faluéban is. Egyszerre fölvillanyozódik: — Ünnep volt az átadás. S azóta is ünnep, ahányszor a készüléket bekepcsoljuk. Itt nem kapunk hajba, hogy a tizenhat meg a tizennyolc osztály közül melyik nézze. Mint a nagy iskolákban. Itt egyetlen teremben ül a négy osztály. Minden nekünk szóló iskolatelevíziós adást megnézünk. Az egész tanmenetet erre építem föl. A faluban csak nyolc háznál van tévé. Azt tervezem, hogy a szülőket is elhívom ezekre az órákra. Talán fölébred bennük az igény, hogy többet törődjenek azzal, ami az iskolában történik. — Ki adta a készüléket? — A Baranya megyei Kereskedelmi Vállalat. Remek emberek. Amikor kijöttek, körülnéztek, és azt mondták, máskor is és mással is támogatják az iskolát Tavasszal kicserélik az esőcsatornát mellékhelyiséget építenek. — Segíteni akarnak. Három kislány ül előttem. Az egész alsótagozat egynegyede Odafordulok egyikükhöz. — Mit reggeliztél? — Zsíros kenyeret — Melléje mit ittál? Teát kávét tejet? A fejét rázza. — Hát ebédre? — Semmit — Miért? — Nem főzött anyukám. — Édesapád? — Fekszik. — Beteg? — Nem. Csak fekszik az ágyon. Ruhástól. — Reggel óta mit ettél? — Két almát Este hat óra van. Amikor feléje nyúlok, hogy rátegyem a kezem a vállára, összerezzen. — Bánt téged valaki? Lehajtja a fejét — Megvernek? Hol ütnek meg? — A fejemet — Miért? — A testvéreim miatt..: — Vannak testvéreid? — Mekkorák? — Az egyik két éves. A másik négy hónapos. — Miattuk? Eltakarja a szemét Hallgatunk. Később megkérdezem, hol látott először televíziót. — Itt az iskolában. — Írd le egy papírra, mire emlékszel? „A kis bice-bóca bekopogtatott a tanító bácsihoz. Iskolába szeretett volna járni. A tanító bácsi befogadta. Egy öreg péknél lakott. Ö volt a legjobb tanuló. Később megbetegedett az öreg pék. A kis bice-bóca egyre.. .*» A többit áthúzta. Pedig szerettem volna tovább olvasni. Ügy éreztem, valami fontosat akart elmondani. Talán önmagáról. A jegyzetfüzetemből kitépek még egy lapot. — Rajzolj valamit, jó? — Miről? — Arról, hogy televízió. A fehér papírlapot maga elé helyezi. Hosszan nézi irA bürüsi iskola datlan fehérségét. Aztán a papírlap felső harmadában a ceruzával húz négy vonalat. Egy négyzetet rajzol. Ha pszichológus lennék, azt mondanám, jó arányérzékre, helyzetfelismerésre vall, ahogy a téglalap alakú papíron elhelyezte a négyzet alakú formát. — Színezd ki! Fgy marékra való színes- ceruzát tartok eléje. Van közöttük mindenféle színű. Na- roncssárga, fűzöld, szurokfekete, négerbarna, vérpiros, püspöklila ... Hosszasan töpreng, aztán kiválaszt egyet A kéket. A négyzet betelik a színes, sűrű ceruzavonásokkal. Olyan, mint egy ablak, melyen keresztül az égre látni. Tüskés Tibor 1970-ben II. országos kerámiai biennálé Gazdag kiállítási program az új évben Gazdag és változatos kiállítási program várja a látogatókat 1970-ben is a Technika Háza nagytermében. A Doktor Sándor Művelődési Központban működő, nemrégiben Kiváló Együttes címet elnyert képzőművészeti stúdió kiállítása nyitja meg a sort január 9-én, amelyet a közönség két héten keresztül tekinthet meg. Február 15— 22 között a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó állítja ki a legjobb pécs-bara- nyai szakkörök termékeit. A városi KISZ Bizottság március 2 és 10 között rendez ugyanitt szakköri és pálya- választási kiállítást. — A MTESZ helyiségében szintén márciusban mutatják be a legújabb mechanikai mérőműszereket A jubileumi évforduló jegyében rendezi meg áprilisban a Janus Pannonius Múzeum a felszabadulási emlékkiállítást, amely április 4—21 között lesz nyitva. A felszabadulási képzőművészeti kiállítást május első két hetében látogathatják az érdeklődők. A Képzőművész Szövetség május végén, június elején rendezi meg hantos Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítását. Szeptember első hetében érdekes tárlat megnyitására kerül sor. A „Barátság" nemzetközi gyermekrajz és képzőművészeti kiállítás anyaga ekkor kerül városunk és megyénk közönsége elé. — Mint ismeretes, a szocialista országokban kiírt pályázaton hazánkat a pécsi gyerekek képviselik. Szeptember 12—24 között Simon Béla gyűjte- ■ ményes kiállítása látható majd a nagyteremben. Előreláthatóan a gazdag program méltó lezárása a II. Országos Kerámiai Biennálé megrendezése lesz október 4— november 1 között, amelynek vállalásával Pécs már eddig is rangot vívott ki az ország képzőművészeti életében. Mérnöktovábbképzés a BARANYATERV-nél Vajon mennyit és meddig kell tanulnia egy építészmérnöknek ahhoz, hogy a tervei alapján készült létesítmények maradéktalanul megállják a próbát? Elsajátíthatja-e Korszerű eszközök, korszerű módszerek Bemutatjuk a Honvéd Kórház égési részlegét A Honvéd Kórház traumatológiai osztályának új égési részlege közel egy hónapos. Az a felismerés hívta életre, hogy az égések kezelése — noha a tünetek a bőrre lokalizálódnak — a sebészettel rokon leginkább, sőt, a baleseti sebészettel, hisz az égés [ túlnyomórészt balesetekkel függ össze. De nemcsak innen a rokonság, hanem onnan is, hogy a súlyos éget- teknél a beszállításkor sok esetben sürgős sebészi beavatkozásra is szükség van (vénapreparálásra, gégemetszésre stb.). Ez az orvostudományi alapokon nyugvó evidencia azonban a gyakorlatban nehezen tört utat magának, hiszen ehhez nagyobb átszervezésekre, komoly anyagi erőforrásokra volt szükség. Mindamellett az országban már több helyen kialakítottak önálló égési osztályokat, amelyek a legközelibb rokonságban a traumatológiai osztályokkal vannak. A negyedik Pécsett jött létre, az Egészségügyi és Honvédelmi Minisztérium közti megállapodás eredményeképpen. A részleget a Honvéd Kórházban alakították ki, a Pécsi Orvostudományi Egyetepa — elsősorban az égetteket eddig ellátó Bőrklinika — intenzív segítségével. A korszerűen felszerelt részleg tehát Pécsett az ösz- szes égési sérültet fogadja ezentúl. A mentők nyilvánvalóan tudják ezt, csak a lakosság nem: aki megégeti magát,' csakis a Honvéd Kórházba kell hogy bemenjen. Amikor a kórház vezetőivel, az orvosokkal végigjártuk a kórtermeket, a legtöbb ágyon a zobáki tragédia áldozatai feküdtek. Legtöbbjük kezén még pirosán virított a ráhordott gyógyszer, de a bőr szépen varasodott,' az arcokról tűnőfélben voltak a sötét foltok, a robbanás nyomai. Mosolyogtak a pár nappal előbb életveszélyes sérültek is, és meg is erősítették: semmi fájdalmuk nincs, már régóta. A teremben televíziós készülék, a betegek szemmel láthatóan lelkileg is gyógyultak már. — A gyors gyógyuláshoz tudniuk kellene valamit az embereknek — mondják az orvosok, s ez kérésnek is tekinthető. Teljesítjük a kérést, elmondjuk, mit kell tennie annak, aki megég. Semmivel sem szabad bekenni az égett bőrt. Se zsírral, se tejföllel, se tojássárgájával, semmivel. A magas hőfok következtében ugyanis az égés pillanatában teljesen steril lesz a bőrfelület. Ha a háziszereket ráteszik, száz százalékban biztos, hogy ráviszik a fertőző csírákat is. Ha bekerül a beteg, az orvosok első dolga, hogy a „hűsítő” háziszert le kell szedniük a sebről ,. Mit tegyünk tehát? Frissen mosott, vasalt lepedőbe burkoljuk be a sérültet, itassunk vele citromos teát (egyáltalán: folyadékot!), esetleg adjunk neki fájdalomcsillapítót és — hívjuk azonnal a mentőket. A néni, aki nemrégiben leforrázta magát, de „várt még egy napot, hátha jobban lesz”, kishíján meghalt, mire a kórházba került. Bár ne kerülne sor rá. de ha már vannak ilyen balesetek is — egy korszerűen felszerelt intézmény, egy felkészült, képzett kollektíva várja a Honvéd Kórházban éjjel-nappal a betegeket, hogy minél hatásosabban és minél gyorsabban segítsen rajtuk a tervező a tervezés csínját- binját az iskolapadban, majd a szakmai évek rutinszerző ideje alatt — szakkönyvekből? Valószínű igen, de ezt a felelősségteljes és nehéz munkát meg lehet és meg is kell könnyíteni. A Tanácsi Tervező Vállalatnál folyó mérnök-továbbképzés ezt tűzte ki célul. Az év elején elhatározták, hogy a Budapesten, a Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete által tartandó előadásoknak helyi fórumot biztosít A tanfolyamokra való feljá- . rás rengeteg időkiesést és fá- - rasztó utazást kívánt Az egyetem pécsi alközpontja közvetítésével év elején egy tanulmánytervezetet kaptak, amiből kijelölték az érdekesnek és hasznosnak ígérkező témákat. Az igényeknek megfelelően aztán az év folyamán — minden héten egy alkalommal — meghívott előadókkal együttesen konzultálták meg előadássorozat keretében a felvetett kérdéseket A továbbképzés 1969-es programja véget ért, az első év célkitűzéseit sikerrel oldották meg. Jelenleg már folyik a jövő évi programtervezet tanulmányozása, az egyéni szempontok figyelem- bevétele. a tervezetben nem szereplő témák összegyűjtése. K.F. Svéd nyelvlecke — lemezen Melegedjen a könyvesboltokban! Állhatatosságuknál már csak a hideg nagyobb. A Széchenyi tér sarkán két könyvárus bódé is áll. Az egyik, az Állami Könyvterjesztőé háttal fogadja a hegyről ömlő szelet, a másik oldalról. Nem is csodálom az elárusítót, aki csomagol. — A, kérem. Hiába állunk itt egész délelőtt, eddig egyetlen vevő sem akadt. Nyugdíjas vagyok, s a Magyar írók Könyvesboltjának megbízásából csinálom. Mikor kijöttem, alig bírtam kinyitni a lakatot. De most már hazamegyek. A másik sátor előtt egészen kellemes, mínusz 10 fokos árnyék van. A kedves, fiatal elárusítónő burkolózik köpenyébe és hallgatásba. Szinte sajnálom, hogy megzavarom, mert én sem vevőként megyek. Pedig illene venni legalább egy mesekönyvet, ha már ilyen kitartóan a helyén maradt Nem is rakhatja ki az összes könyvet, mert elvinné a szél — Forgalom? Szinte semmi. A Magyar írók Könyvesboltja felé veszem az utam. Melegedni. — Ha mondjuk középkorú férfi lennék, aki még vásárolni is akar, mit ajánlana? — kérdezem az egyik eladót. — Ha az izgalmat kedveli, akkor Herman Wonk: Zendülés a Caine hadihajón c. könyvét Érdekes Gore Vidal: Julianus c. regénye is. A sláger? Eddig elkapkodták Moravia Unalom és Gyilkosság a teniszklubban c. könyveit Németh László: Az én katedrám c. művét, a Lányok és Fiúk évkönyvét Utassy József fiatal költő első kötetét — Tudnak rendelni még ezekből? — Természetesen rendelünk, de nem tudjuk, hogy mi van Pesten a raktárban. Általában egy hét alatt fut végig az utánrendelés. Az Idegennyelvű könyvesboltban a különlegességek iránt érdeklődöm. Nem is lep meg, hogy vannak. — Ajánlhatom a német nyelvű 10 kötetes művészettörténet sorozatot Egyes kötet is vásárolható belőle^ 195 Ft-ért. Bár kissé drága, mégis az eddig rendelt 5 teljes sorozatot megvették. De van sorozatunk az afrikai művészetről is. A magyar kiadású nyelvleckék közül orosz, francia, angol, olasz, német lemez kapható. De ha kívánja, NDK kiadásban svéd nyelvleckét is tudunk adni lemezen és nyelvkönyv melléklettel. Csupán 105 Ft. Kéri? — Köszönöm, köszönöm — mondom. Helyette ígéretet teszek, hogy továbbadom az ajánlatot Hát íme! Msraflw László I 1 i A Ablak az égre
