Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

DuTiantait ncmio 3 1ÍJ9. december 24. Televízió egy falusi iskolában Amióta a tévé bevonult a XX. századi ember otthoná­ba, nem lankadó hevesség­gel zajlik a vita: — Mi a televízió? Pusztán Információt sugárzó új tech­nikai eszköz, vagy napjaink­ban születő új művészet? Gyarapítja-e az emberiség műveltségét, vagy az igényte­lenségét, a selejtest szabadítja a nyakunkba? A közlés új csatornáját nyitja meg, mely az ismeretek bőségével áraszt el, vagy megfosztja a nézőt az önálló gondolkodás igé­nyétől? A televízió a kenyér-e az életünkben, vagy a vaj, amit rákenünk a kenyérre? A könyvtárnyira dagadó cikkekben, tanulmányokban, vitairatokban szellemes szó­képek születnek. — A televízió: a szem rá­gógumija. — A televízió: atombomba. — A televízió: táblát, kré­tát, tanárt, iskolát pótló or­szágos oktatási intézmény. Kavarog a vita. Gyűlnek az érvek és ellenérvek. S csaknem megfeledkeztünk róla, hogy a tévé jobbára még mindig csak lehetőség az életünkben. Tudományos elemzések, kutatóintézetek vizsgálják a tévé-nézés kü­lönféle hatását. Ugyanakkor vannak emberek, akik még sosem láttak képernyőt Részlet egy 1969-es éveleji fölmérésből: „A magyar is­kolák 61 százalékában van csak televízió. A készülékek többnyire rosszak, javításra szorulnak. Amelyek használ­ható állapotban vannak, az igazgatói iroda vagy a tanári szoba díszét leltári tárgyak, és nem használják az okta­tásban .. A siófoki nemzetközi is­kolatelevíziós konferencia {1969. július 9—12.) egyik eredményeként megszületett a Televíziót minden iskolának! Kisközség Baranyában, a megyeszékhelytől 45 kilomé­terre, a Feketevíz partján. — Ha én nem másutt és máskor, hanem éppen most és itt születnék, mit Írnának a matrikulámba? — fordulok % tanítóhoz. Csodálkozva né* rám: — Hát... Bürüs... — Hóból csaknem tízszer ekkora falu volt, és megszűnt. Szigetvárhoz csatolták. Bürüs még létezik? Meghőkken. Mintha saját létezését vonnám kétségbe. — A hoboli falutábla el­tűnt, valóban. Az van kiírva helyette: Szigetvár. De ne­künk még van falutáblánk. Amikor bejöttek a házak közé, láthatták az út mellett: Bürüs. — Majd Pécsett megkér­dezzük a tanácson, hogy áll ez a dolog. Bonyolult köz- igazgatási kérdés. — Nem érdemes... Itt maga se, más se születne meg manapság... — Hogy-hogy? — Az emberek átlagos élet­kora túl van az ötven éven. — Elhallgat — Tanács, tsz- iroda: Kétújfaluban. Posta: Teklafaluban. Orvos, patika, állatorvos: Gyöngyösmellé­ken. Református lelkész: Drávátokon. Katolikus pap: Kétújfaluban... — Mi van akkor Bürüsön? — Itt vagyok éri... meg a Jóska. — Az kicsoda? — Kocsmáros, boltos, pos­tás egyszemélyben. — Tanító úr mikor került a faluba? — Több, mint tíz eszten­deje. Pápai képzős diák vol­tam valamikor. Az elődöm a feleségem édesapja volt — Negyven évig tanított a fa­luban. — Hányán élnek itt? — Körülbelül százötvenen. Vau ötvenkét ház, ebből hét üres. Lakat van az ajtón. El­költöztek a lakói. És itt van az iskola. Két tanterem. Ti­zenkét felső tagozatos és ti­zenegy alsótagozatos gyerek. A téli szünet után a felső­sök már átjárnak Kétújfa- luba. Megépült a beionút, az autóbusz el tudja vinni őket. — Tanító úr itt marad? — Amíg a tanulócsoport száma tíz alá nem csökken, öt évre lehet kiszámítani a jövőt .. Ha valami közbe j nem jön, addig biztosított­nak látszik a létszám. — Aztán? — Megépült az új bekötő­út. November elején adták át. Azóta már két család ideköltözött. Fiatalok... — Lálom, habozik, hogy a há­rom kilométernyi országút- tal és a két családdal említ­heti-e egy mondatban: — És televíziót kapott az iskola. Alighanem sorsdöntő az isko­la életében. Talán a falué­ban is. Egyszerre fölvillanyozódik: — Ünnep volt az átadás. S azóta is ünnep, ahányszor a készüléket bekepcsoljuk. Itt nem kapunk hajba, hogy a tizenhat meg a tizennyolc osztály közül melyik nézze. Mint a nagy iskolákban. Itt egyetlen teremben ül a négy osztály. Minden nekünk szóló iskolatelevíziós adást megné­zünk. Az egész tanmenetet erre építem föl. A faluban csak nyolc háznál van tévé. Azt tervezem, hogy a szülő­ket is elhívom ezekre az órákra. Talán fölébred ben­nük az igény, hogy többet törődjenek azzal, ami az is­kolában történik. — Ki adta a készüléket? — A Baranya megyei Ke­reskedelmi Vállalat. Remek emberek. Amikor kijöttek, körülnéztek, és azt mondták, máskor is és mással is támo­gatják az iskolát Tavasszal kicserélik az esőcsatornát mellékhelyiséget építenek. — Segíteni akarnak. Három kislány ül előttem. Az egész alsótagozat egyne­gyede Odafordulok egyikük­höz. — Mit reggeliztél? — Zsíros kenyeret — Melléje mit ittál? Teát kávét tejet? A fejét rázza. — Hát ebédre? — Semmit — Miért? — Nem főzött anyukám. — Édesapád? — Fekszik. — Beteg? — Nem. Csak fekszik az ágyon. Ruhástól. — Reggel óta mit ettél? — Két almát Este hat óra van. Amikor feléje nyúlok, hogy rátegyem a kezem a vállára, össze­rezzen. — Bánt téged valaki? Lehajtja a fejét — Megvernek? Hol ütnek meg? — A fejemet — Miért? — A testvéreim miatt..: — Vannak testvéreid? — Mekkorák? — Az egyik két éves. A másik négy hónapos. — Miattuk? Eltakarja a szemét Hall­gatunk. Később megkérde­zem, hol látott először tele­víziót. — Itt az iskolában. — Írd le egy papírra, mire emlékszel? „A kis bice-bóca bekopog­tatott a tanító bácsihoz. Is­kolába szeretett volna járni. A tanító bácsi befogadta. Egy öreg péknél lakott. Ö volt a legjobb tanuló. Később megbetegedett az öreg pék. A kis bice-bóca egyre.. .*» A többit áthúzta. Pedig szerettem volna tovább ol­vasni. Ügy éreztem, valami fontosat akart elmondani. Talán önmagáról. A jegyzetfüzetemből kité­pek még egy lapot. — Rajzolj valamit, jó? — Miről? — Arról, hogy televízió. A fehér papírlapot maga elé helyezi. Hosszan nézi ir­A bürüsi iskola datlan fehérségét. Aztán a papírlap felső harmadában a ceruzával húz négy vona­lat. Egy négyzetet rajzol. Ha pszichológus lennék, azt mon­danám, jó arányérzékre, hely­zetfelismerésre vall, ahogy a téglalap alakú papíron elhe­lyezte a négyzet alakú for­mát. — Színezd ki! Fgy marékra való színes- ceruzát tartok eléje. Van kö­zöttük mindenféle színű. Na- roncssárga, fűzöld, szurok­fekete, négerbarna, vérpiros, püspöklila ... Hosszasan töp­reng, aztán kiválaszt egyet A kéket. A négyzet betelik a színes, sűrű ceruzavonásokkal. Olyan, mint egy ablak, melyen keresztül az égre látni. Tüskés Tibor 1970-ben II. országos kerámiai biennálé Gazdag kiállítási program az új évben Gazdag és változatos kiál­lítási program várja a láto­gatókat 1970-ben is a Techni­ka Háza nagytermében. A Doktor Sándor Művelődési Központban működő, nemré­giben Kiváló Együttes címet elnyert képzőművészeti stú­dió kiállítása nyitja meg a sort január 9-én, amelyet a közönség két héten keresztül tekinthet meg. Február 15— 22 között a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó ál­lítja ki a legjobb pécs-bara- nyai szakkörök termékeit. A városi KISZ Bizottság már­cius 2 és 10 között rendez ugyanitt szakköri és pálya- választási kiállítást. — A MTESZ helyiségében szintén márciusban mutatják be a legújabb mechanikai mérő­műszereket A jubileumi évforduló je­gyében rendezi meg április­ban a Janus Pannonius Mú­zeum a felszabadulási em­lékkiállítást, amely április 4—21 között lesz nyitva. A felszabadulási képzőművésze­ti kiállítást május első két hetében látogathatják az ér­deklődők. A Képzőművész Szövetség május végén, jú­nius elején rendezi meg han­tos Ferenc festőművész gyűj­teményes kiállítását. Szeptember első hetében érdekes tárlat megnyitására kerül sor. A „Barátság" nem­zetközi gyermekrajz és kép­zőművészeti kiállítás anyaga ekkor kerül városunk és me­gyénk közönsége elé. — Mint ismeretes, a szocialista orszá­gokban kiírt pályázaton ha­zánkat a pécsi gyerekek kép­viselik. Szeptember 12—24 között Simon Béla gyűjte- ■ ményes kiállítása látható majd a nagyteremben. Előreláthatóan a gazdag program méltó lezárása a II. Országos Kerámiai Biennálé megrendezése lesz október 4— november 1 között, amelynek vállalásával Pécs már eddig is rangot vívott ki az ország képzőművészeti életében. Mérnöktovábbképzés a BARANYATERV-nél Vajon mennyit és meddig kell tanulnia egy építészmér­nöknek ahhoz, hogy a tervei alapján készült létesítmé­nyek maradéktalanul megáll­ják a próbát? Elsajátíthatja-e Korszerű eszközök, korszerű módszerek Bemutatjuk a Honvéd Kórház égési részlegét A Honvéd Kórház trauma­tológiai osztályának új égési részlege közel egy hónapos. Az a felismerés hívta életre, hogy az égések kezelése — noha a tünetek a bőrre loka­lizálódnak — a sebészettel rokon leginkább, sőt, a bal­eseti sebészettel, hisz az égés [ túlnyomórészt balesetekkel függ össze. De nemcsak in­nen a rokonság, hanem on­nan is, hogy a súlyos éget- teknél a beszállításkor sok esetben sürgős sebészi be­avatkozásra is szükség van (vénapreparálásra, gégemet­szésre stb.). Ez az orvostudo­mányi alapokon nyugvó evi­dencia azonban a gyakorlat­ban nehezen tört utat magá­nak, hiszen ehhez nagyobb átszervezésekre, komoly anya­gi erőforrásokra volt szük­ség. Mindamellett az országban már több helyen kialakítot­tak önálló égési osztályokat, amelyek a legközelibb ro­konságban a traumatológiai osztályokkal vannak. A ne­gyedik Pécsett jött létre, az Egészségügyi és Honvédelmi Minisztérium közti megálla­podás eredményeképpen. A részleget a Honvéd Kórház­ban alakították ki, a Pécsi Orvostudományi Egyetepa — elsősorban az égetteket eddig ellátó Bőrklinika — intenzív segítségével. A korszerűen felszerelt részleg tehát Pécsett az ösz- szes égési sérültet fogadja ezentúl. A mentők nyilván­valóan tudják ezt, csak a la­kosság nem: aki megégeti magát,' csakis a Honvéd Kór­házba kell hogy bemenjen. Amikor a kórház vezetői­vel, az orvosokkal végigjár­tuk a kórtermeket, a legtöbb ágyon a zobáki tragédia ál­dozatai feküdtek. Legtöbbjük kezén még pirosán virított a ráhordott gyógyszer, de a bőr szépen varasodott,' az arcokról tűnőfélben voltak a sötét foltok, a robbanás nyomai. Mosolyogtak a pár nappal előbb életveszélyes sérültek is, és meg is erősí­tették: semmi fájdalmuk nincs, már régóta. A terem­ben televíziós készülék, a be­tegek szemmel láthatóan lel­kileg is gyógyultak már. — A gyors gyógyuláshoz tudniuk kellene valamit az embereknek — mondják az orvosok, s ez kérésnek is te­kinthető. Teljesítjük a kérést, elmondjuk, mit kell tennie annak, aki megég. Semmivel sem szabad be­kenni az égett bőrt. Se zsír­ral, se tejföllel, se tojássár­gájával, semmivel. A magas hőfok következtében ugyanis az égés pillanatában teljesen steril lesz a bőrfelület. Ha a háziszereket ráteszik, száz százalékban biztos, hogy rá­viszik a fertőző csírákat is. Ha bekerül a beteg, az or­vosok első dolga, hogy a „hűsítő” háziszert le kell szedniük a sebről ,. Mit tegyünk tehát? Fris­sen mosott, vasalt lepedőbe burkoljuk be a sérültet, itas­sunk vele citromos teát (egy­általán: folyadékot!), esetleg adjunk neki fájdalomcsillapí­tót és — hívjuk azonnal a mentőket. A néni, aki nem­régiben leforrázta magát, de „várt még egy napot, hátha jobban lesz”, kishíján meg­halt, mire a kórházba került. Bár ne kerülne sor rá. de ha már vannak ilyen balese­tek is — egy korszerűen fel­szerelt intézmény, egy felké­szült, képzett kollektíva vár­ja a Honvéd Kórházban éj­jel-nappal a betegeket, hogy minél hatásosabban és minél gyorsabban segítsen rajtuk a tervező a tervezés csínját- binját az iskolapadban, majd a szakmai évek rutinszerző ideje alatt — szakkönyvek­ből? Valószínű igen, de ezt a felelősségteljes és nehéz munkát meg lehet és meg is kell könnyíteni. A Tanácsi Tervező Válla­latnál folyó mérnök-tovább­képzés ezt tűzte ki célul. Az év elején elhatározták, hogy a Budapesten, a Műszaki Egyetem Továbbképző Inté­zete által tartandó előadások­nak helyi fórumot biztosít A tanfolyamokra való feljá- . rás rengeteg időkiesést és fá- - rasztó utazást kívánt Az egyetem pécsi alközpontja közvetítésével év elején egy tanulmánytervezetet kaptak, amiből kijelölték az érdekes­nek és hasznosnak ígérkező témákat. Az igényeknek megfelelően aztán az év folyamán — minden héten egy alkalom­mal — meghívott előadókkal együttesen konzultálták meg előadássorozat keretében a felvetett kérdéseket A továbbképzés 1969-es programja véget ért, az első év célkitűzéseit sikerrel ol­dották meg. Jelenleg már fo­lyik a jövő évi programter­vezet tanulmányozása, az egyéni szempontok figyelem- bevétele. a tervezetben nem szereplő témák összegyűjtése. K.F. Svéd nyelvlecke — lemezen Melegedjen a könyvesboltokban! Állhatatosságuknál már csak a hideg nagyobb. A Széche­nyi tér sarkán két könyvárus bódé is áll. Az egyik, az Ál­lami Könyvterjesztőé háttal fogadja a hegyről ömlő sze­let, a másik oldalról. Nem is csodálom az elárusítót, aki csomagol. — A, kérem. Hiába állunk itt egész délelőtt, eddig egyet­len vevő sem akadt. Nyug­díjas vagyok, s a Magyar írók Könyvesboltjának meg­bízásából csinálom. Mikor ki­jöttem, alig bírtam kinyitni a lakatot. De most már haza­megyek. A másik sátor előtt egé­szen kellemes, mínusz 10 fo­kos árnyék van. A kedves, fiatal elárusítónő burkolózik köpenyébe és hallgatásba. Szinte sajnálom, hogy meg­zavarom, mert én sem vevő­ként megyek. Pedig illene venni legalább egy mese­könyvet, ha már ilyen kitar­tóan a helyén maradt Nem is rakhatja ki az összes köny­vet, mert elvinné a szél — Forgalom? Szinte sem­mi. A Magyar írók Könyves­boltja felé veszem az utam. Melegedni. — Ha mondjuk középkorú férfi lennék, aki még vásá­rolni is akar, mit ajánlana? — kérdezem az egyik eladót. — Ha az izgalmat kedveli, akkor Herman Wonk: Zen­dülés a Caine hadihajón c. könyvét Érdekes Gore Vi­dal: Julianus c. regénye is. A sláger? Eddig elkapkodták Moravia Unalom és Gyilkos­ság a teniszklubban c. köny­veit Németh László: Az én katedrám c. művét, a Lá­nyok és Fiúk évkönyvét Utassy József fiatal költő el­ső kötetét — Tudnak rendelni még ezekből? — Természetesen rende­lünk, de nem tudjuk, hogy mi van Pesten a raktárban. Általában egy hét alatt fut végig az utánrendelés. Az Idegennyelvű könyves­boltban a különlegességek iránt érdeklődöm. Nem is lep meg, hogy vannak. — Ajánlhatom a német nyel­vű 10 kötetes művészettörténet sorozatot Egyes kötet is vá­sárolható belőle^ 195 Ft-ért. Bár kissé drága, mégis az eddig rendelt 5 teljes soroza­tot megvették. De van soro­zatunk az afrikai művészet­ről is. A magyar kiadású nyelvleckék közül orosz, francia, angol, olasz, német lemez kapható. De ha kíván­ja, NDK kiadásban svéd nyelvleckét is tudunk adni lemezen és nyelvkönyv mel­léklettel. Csupán 105 Ft. Ké­ri? — Köszönöm, köszönöm — mondom. Helyette ígéretet teszek, hogy továbbadom az ajánlatot Hát íme! Msraflw László I 1 i A Ablak az égre

Next

/
Oldalképek
Tartalom