Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

utmcimmi napin 1969. december 21. ÖSRÉQI KULTÚRÁK NYOMÁBAN Alexander von Humboldt a múlt század elején elsőnek fedezte fel az amerikai és eurázsiai ókultúrák hasonla­tosságait, ám vizsgálatukban óvatosságra intett, mert „az azonosságok és egyezések gyakran . az emberi szellem közös természetéből erednek’". Utána Adolf Bastian, a kivá­ló etnológus, külön műben fejtette ki a közös gyökerű „népgondolatok” elméletét, mások arra figyelmeztetnek, hogy hasonló természeti té­nyezőkből hasonló kultúrák­nak kell kifejlődniük. Nos, az alábbi kultúrjelenségekről bárki maga megítélheti, va­jon természetadta termékeid az emberi szellemnek és a környezetnek, vagy pedig egy fejlett, saját arcélű művelt­ség tudatos alkotásai? Nyúl a Holdon Vizsgapróbaképp vegyük el­sőnek a csillagos eget, mely a legkiterjedtebb „természeti tényező”, mindenütt ugyan­az, azonban sokféleképp fog­lalható rendszerbe, és a leg­változatosabb mítoszokat szül­heti. Mégis vitathatatlan ázsiai—amerikai megegyezé­sek állanak fenn az égleirá- sok és a naptár-rendszerek között. Földünkhöz legközelebb ke­ringő égitest a Hold, sok val­lás főistensége volt, számta­lan mítosz és mese ihletője. Köbért Henseling érdekesen fejti meg a holdbéli nvúl tit­kát Grimm ismert népme­séje szerint a nyúl hiába fut szélsebesen, nem tudja meg­előzni a sündisznót. Ugyan­így jár a leggyorsabb bolygó, a Hold: bármily gyorsan ke­ring, mindig helyben találja a Napot. Ezért mondja róla a babiloni himnusz: UJVILÁQ VAQY ÓVILÁQ? Siető, kinek térde sose fárad, aki testvérei, az istenek útját megnyitja, az Ég alapjáról a csúcsra hág fényben, az Ég kapuját megnyitja és fényt teremt az embe­reknek ... Vagyis megnyitja a kaput j a fénythozó Nap előtt, előre jelzi keltét. Ezenkívül gyor­san növekszik és fogy, emi­att kell baromfit, növényt növő Hold idején ültetni, vi­szont ehető gyökerű növényt, gumót, répát fogyó Hold alatt, s ugyanekkor böjtölni is, az „Éggel való megegye­zés” törvénye szerint, amely­nek megtartására a Világ négy sarkára küldött tudó­sok ügyelnek Kínában. Más­felől töltekor ő hozza az idő­változást, viharokat, esőt, száraz időben ő küldi a har­matot, a szaporító nedvessé­get, miközben maga is nö­vekszik. Mint az előbbi him­nusz mondja: „Gyümölcs, mely magától fogantatik”. A nyúl sokban rokona, földi párja, szapora, gyorsan nő, gyorsan fut, nyitott szemmel alszik, valóban Hold-állat. A császár palástja így természetes, hogy a népek a Hold foltjaiban föl­fedezték a nyúl alakját, s hogy a toltékok és aztékok | a Hold írásjelébe, a kerek vi­zeskorsóba beleültetik a nyü- lat, vagy pedig a hátára akasztják a korsót; illetve a korsó és a nyúl együtt a Hold jele náluk. Ámde a kínai császár palástján is van egy kép: a holdkorong, ben­ne fa, előtte a nyúl mozsár­ban magokat tör. A hozzá­fűződő „naív” mese pedig így szól: A Tang-ház egyik csá- i szára egy őszi éjszakán bor mellett üldögélt varázslójá­val. Kedve támadt felszállni a Holdba. A varázsló bam- buszrudat dobott a levegőbe, híddá változtatta, és ők fel­mentek rajta. A Holdban „a tiszta hidegek” (felhőtlen, harmatos éjjelek) palotájára találtak, vizkristályból épült, és a Holdistennő lakott ben­ne szolgálóival. A szivárvány­színekbe öltözött lányok kör­táncot lejtettek a vendégek előtt (kultikus tánc volt: a Hold keringését mutatták be). A palota előtt kasszia-fa állt, oly bőven termő, hogy időn­ként le kellett botolni. (A Hold növését—fogyását s a növények földalatti és föld­feletti részeire gyakorolt ha­tását jelzi a lebotolás.) Mel­lette pedig ott állt a nyúl, s az életitalt készítette fehér márvány-mozsárban, mely a víz jelképe, mint az aztékok­nál a korsó. — Kiegészítésül itt említem a húsvéti nyúl népszokását, mely valójában egy ősrégi vallási rítus ma­radványa: ugyanis újév nap­ját sok nép valaha a tavaszi napéjegyenlőség utáni hold­tölte idejére tette, s azóta is ekkor hozza a szapora, ter­mékeny nyúl a csírát, a fo­gamzást jelző és az élet piros (vér) színére festett tojást, lehetőleg sokat. Tojás-aján­dékozás volt szokásban ezen a napon a kínaiaknál, per­zsáknál, egyiptomiaknál, az ógermán és ószláv népeknél. A maya időkör Henseling széleskörű vizs­gálódásaiból és számításaiból azt a megállapítást szűri le, hogy mayák csillag-tudomá­nya sokkal régibb volt, mint a kínaiaké, és hogy egyes ókínai kozmogrammák nem érthetők meg a maya csilla­gászat ismerete nélkül. Fej­tegetései nem férnek ide, csupán néhány szemelvényt mutathatok be. így pl. a régi kínai hagyomány két gyenge fényű, alig látható csillagnak igen különös nevet ad; az egyiket Napnak hívja: ez egy régi maya „nullanap” (kor­szak-kezdő ríap) idején, majd­nem pontosan a nappálya csúcspontján (nyárpontján) állt. A másik csillag neve Hold, az előbbivel épp szem­ben állt ugyanakkor, vagyis a nappálya mélypontján (tél­pontján) Azaz a két nép eze­ket a csillagokat használta, többek közi egy fon’os idő- számítási kör kezdőnapjá­nak (nullpontjának) megha­tározására. Az időkor a ma­yáknál i. e. 3373. október 15- én kezdődött, és érvényben volt a spanyol hódításig. — Más: az a négy csillag, amely a kínai Su-king (..Kiváltkép­pen való könyv”! szerint az évszakok kezdetét jelzi, azonos a mava nullanap négy évszak-csillagával, ezek: Szing (Alpha Librae), Fang (a Skorpió Bétáia és Deltá­ja), Hiú (a Vízöntő Bétája), Mao (Plejádok). — A Han- évkönyvekben olvasható egy napmozgás érthetetlen leírá­sa. azonban a maya naptár 520 napos időszakaszt, ún. tzolkint ábrázoló hieroglif­jének rész-jeleivel pontosan magyarázható, s azt az 520 napos időszakaszt jelzi, mely alatt a Nap futása három egyenlő időközben metszi a Hold pályáját (csomóponíok). A kínai leírásnak és a maya hieroglifnek még a szín­szimbolikája is rnegegvezik: fehér, sárga, kékeszöld. — A maya időszámítás legfon­tosabb nagyperiódusa, a bak- tun: 144 000 nap, azaz kb. 400 év. De 144 000 kiváló szerepet játszik több régi kultúrnép világkör-számítá- saiban, így a kínaiaknál, in­dusoknál, babiloniaknál és a germán mitológiában. Henseling bizonyításaiból azt a végkövetkeztetést von­ja le, hogy a maya csillag­jelekből kiolvasható világma­gyarázat és életszemlélet megegyezik az ősrégi kínai jang-jin bölcselettel: a Min­denséget az ellentétek egyen­súlya, harmóniája élteti. De minthogy a maya régibb, tő­lük kellett kapnia az Óvilág­nak, valójában emez az Üj. „A sokféle utalás, jelzés. — írja —. hogy óamerika és az Óvilág szellemi kincstárai közt ősi kapcsolat áll fenn — egyáltalán, nemcsak Kíná­ban és Egyiptomban — a dol­gok mai állása szerint sem­miképp sem magyarázható avval, hogy a kulturális va­gyon az Óvilágból vándorolt Amerikába. De mostanáig arra az eshetőségre sem bí­runk világos, kielégítő ma­gyarázatot, hogy a vándor­lás fordított irányban tör­tént. — noha nyilvánvalóan ez fedi a történeti valóságot”. 5 nap az Eg atyjának Azonban a naptár- és csil- lagtudomány még sok meg­egyezést mutat a felsorolta­kon kívül. Az ún. mozgó napév (360 nap) csak a ma­yáknál és az egyiptomiaknál volt használatos; a hozzá- toldott öt napnak a mayák nem adtak külön nevet, „az Ég atyjának” szentelték, és I szerencsétlennek tartották őket éppúgy, mint az egyip­tomiak a maguk évéhez, a memfiszi évhez fűzött epago- menákat. Az azték naptár toldalék-napjainak neve „üres napok”, s ezek bal jóslatnak, a kínaiaknál a szökőidőszak neve „fájdalom szülötte”, az indusoknál „szorongattatás ura”, a babiloniaknál „bajt- hozó”. — Elám (Mezopotá­mia), Peru és Mayaföld lakói a hónap minden napjának külön nevet adtak. R. O. Marsh a Roosevelt- fennsík (Brazília) eltűnt bi­rodalmainak lakóiról azt ál­lítja, hogy fejlett csillagá­szati ismereteik voltak, talán ők adták az Állatkor csil­lagképeinek neveit, s tőlük kapták szerinte a toltékok, mayák, egyiptomiak, sumé- rok, föníciaiak. De valószí­nűbb, hogy közös gyökerük van valahol a prehisztória, a kőkorok mélyén. — A mexikói és a kínai Állatkor jegyei megegyeznek; Egyip­tomban, Babilonban és Mexi­kóban egyformán tizenkét jegyre oszlik a zodiakus. — Egyébként al közép-ázsiai né­pek is tizenkét periódusra osztották az időt, s ezeket állatokról nevezték el; a kí­nai és a mongol időkör álla­tai azonosak: ez természe­tesen átvétel. Az egyiptomiak és nyomukban a görögök az állatképeket köralakban ír­ták fel, mint a közép-ame­rikai indiánok; a görögök ezt káldeus számításnak nevez­ték, vagyis babiloni eredetű­nek tartották. De a csillagos égen csak­ugyan sok a hasonló jelenség, azért legközelebb a Földön járunk be szűkebb területe­ket, keresünk különlegesebb tárgyakat. Várkonyi Nándor MINDENFÉLE — mindenfelől Grúziában amióta csaK Ismerik a szólót, foglalkoznak borászattal. | Ezt bizonyítják azok az archeológiái leletek, amelyeket az országban i találtak. Jelenleg Grúziában több mint egymillió liter bort, tix- i millió üveg pezsgőt, és 70 ezer liter konyakot termelnek évente. Az éghajlati adottságoknak megfelelően különösen a száraz, félszár&s és édes borokat kedvelik. A nemzetközi kiállításokon és versenyei­ken 10 év alatt 135 arany, ezüst és bronzérmet nyertek. Jelenleg Olaszországban van Európa összes turista férőhelyé- * nek egynegyede. A múlt évben itt 600 új szálló épült, több száz régi szállót renováltak. A két­millió turistahely mintegy fele penziókra és turistaházakra, a többi a szállókra jut. Ma má? mindenütt teljes összkomfort várja a turistákat. A Sajtóban közzétett adatok szerint a mo­dern szállók 22 670 szobája közül 21 450 fürdőszobás. Az amerikai bankok az an­gol bankok ellen. A City, London régi pénzügyi és ke­reskedelmi központja az ame­rikai bankok erős támadása alatt áll. Az Óceánon túli bankárok több. mint két tu­cat bankja telepedett le az angol fővárosban, s a Mor­gan utcát, amely nem messze fekszik az angol bankok te­lephelyétől, sokat jelentőén „a jenkik útjának” nevezik. Itt található az USA tíz nagy bankvállalata, élén a First National City Bank of New York-kal. * Az amerikai Oregon állam egyik barlangjában valóságos raktárt találtak háncsszandá­lokból, amelyek a régészek szerint 9000 évvel ezelőtt ké­szültek. Alaszkában, Kage indián tele­pülésen 150 láb hosszú cédrus- fatörzsböl most faragják a tör­ténelem legnagyobb totemoszlo­pát. Ezt az óriási indián jelké­pet az Egyesült Államok a jövő évi osakai világkiállításon szán­dékozik felállítáni. Az angol társaságoknak a nigériai olajiparba eszközölt beruházásai már meghaladták a 720 millió font sterlinget. Számítások . szerint 1974-ben Anglia olaj-behozatalának 25 százaléka Nigériából szárma­zik majd. * Űj helyre költözik a hires moszkvai Tretyakov képtár. A Moszkva középpontjában lévő új kiállítási helyiség egyike a világ legnagyobb képtárainak. Területe 20 500 négyzetméter lesz, a réginek négyszerese. j Dr. D. Talbot, aki egy évet | töltött Dél-Vietnamban, az amerikai pszichiáterek szö­vetségének bulletinjében meg­állapította, hogy az amerikai katonák között növekedett a kábítószerfogyasztók száma. A Vietnamban szolgáló gya­logos katonák 90 százaléka szív marihuánát Katasztrófák a tengereken A liverpooli tengerésze- i ti biztosító társaság sze­rint 1964—1968 között a világ kereskedelmi flottá­ja összesen 750 hajót ve­szített hajószerencsétlen­ségek következtében, ösz- szesen 3 millió 427 473 bruttó regisztertonna tar­talommal. (A statisztika csak az 500 és ennél na­gyobb bruttó regiszterton­nás hajókra terjed ki). Az elmúlt öt év alatt elsüllyedt hajók számát te­kintve, Görögország áll az első helyen. A görög ke­reskedelmi flotta ez alatt az idő alatt 128 nagy ten­gerjáró hajót veszített. — Ezután következik Libé­ria (101), Nagy-Británnia (84), Panama (82), Japán (39 hajóval). Nagy veszte­ségek érték Norvégia (34), ■Libanon (26), Olaszország (24), az NSZK (22) és az Egyesült Államok (20) ke­reskedelmi flottáját. — A Szovjetunió kereskedelmi flottája ugyanezen idő alatt szerencsétlenségek következtében 7 hajót ve­szített (nem egészen 25 000 tonna tartalommal). A ta­valy elpusztult hajók ton­natartalmát tekintve Li­béria áll az első helyen i (181 295 tonna): a második í helyen Görögország, ez­után következik Panama; Nagy-Britannia és Argen­tína. TENQER A SZAHARÁBAN Miután 1968-ban a Kufra oázisban, Líbia délkeleti ré­szén hatalmas földalatti víz­készletet fedeztek fel, a Sza­hara hasznosítására készített tervek reálisabbá váltak. A Kufra oázisban annyi vizet találtak, amennyit a Nílus az elmúlt két évszázad alatt juttatott a tengerbe. Ez a vízmennyiség teljesen ele­gendő lenne ahhoz, hogy 300 éven át 200 000 hektár földet Öntözzenek. Az oázis természeti kin­cseinek kiaknázása kétségkí­vül jelentős hasznot hajtana a fejlődő líbiai gazdaságnak. Az első lépések már meg is történtek ebben az irányban. A Szahara földalatti víz­készleteinek hasznosításával párhuzamosan terveket dol­goznak ki a tengervíz sóta- taeitáséra is, ami az atom­energiával működő „Nuplex” komplexummal történne. Ez a komplexum egy sótalanító berendezésből és egy villa­moserőműből áll. Líbia számára azonban, amelynek gazdagsága még na­gyon gyenge, egy ilyen ten­gervíz sótalanító berendezés beszerzése és üzemeltetése nem egyszerű dolog, de ha a térség több országa közösen venné meg és üzemeltetné a „Nuplex”-et, akkor a vállal­kozás teljesen rentábilis len­ne. A „Nuplex”-szel naponta 4 milliárd 725 millió liter édesvizet lehet előállítani. A berendezés által termelt ener­giát az iparvállalatok hasz­nosíthatják, a sótalanított ten­gervízzel öntözött földekről betakarított mezőgazdasági termékekkel pedig 7 millió embert lehetne élelmezni. Játék éjjel-nappal Soha nem álmodtam volna, hogy van olyan város, mint Las Vegas, amely nem ismeri az időt. Itt éjjel-nappal fo­lyik a játék, a hazárdjáték. Egy-két nap itt-tartózkodás után egészen természetesnek találtam, hogy éjjel 12 óra­kor menjek vacsorázni, hogy 1.30-kor hajnalban az önki- szolgáló boltban bevásárol­jak, 5 órakor reggel a játék­asztal mellé üljek... A neon­fény áthidalja itt a napsza­kok változását. Ez nem azt jelenti, hogy itt állandóan a játékasztal mel­lett kell ülni. A szuper-szál­lók a szupershow-kkal és szuper-uszodákkal mindent elkövetnek, hogy a fáradt éjjelezőket az éjjeli játék­menetre felfrissítsék. — Dél körül olykor kisebb-nagyobb csoport napszemüveges, fá­radt alak üldögél az úszó­medence előtt. Az egyik, úgy láttam, valóban úszott is! — Kora délután többnyire min­denki ismét felkeresi a játék­LAS VEQAS csarnokokat további játékra, amely sokszor 15—20 órát is igénybe vesz. Csoda hát, hogy a turista ilyen körülmények között csak néhány napig marad itt? Három nap múl­va fizikailag — és anyagi­lag — teljesen kimerül! Emellett Las Vegas nem ismeri ezt a jelszót: „A hó­bort sok pénzbe kerül”. Nem hiszem, hogy más amerikai városban ilyen kevés pénz­zel olyan jól lehet szórakoz­ni, mint Las Vegasban. Az itteni motelek árai jóval ala­csonyabbak más amerikai vá­rosok moteleinek árainál (le­het, hogy azért, mert a szo­bát nagyon keveset használ­ják), az italokért elsősorban a játékasztalnál nem kell fizetni, étkezni pedig amúgy sincs senkinek ideje. Gyakran állítják, hogy Las Vegas az ifjúság városa. Ez nem igaz. Las Vegas a közép- korúaké, és a látogatóknak erre a kategóriájára van be­állítva. Ha Las Vegas az if­júságé volna, régen be kellett volna zárnia kapuit. Az egyik kaszinó tulajdonosa találóan megjegyezte: „Olyan embe­rekre van szükségünk, akik szereztek valamit: nem fel­tétlenül gazdagokra, de olyan emberekre, akik néhány száz dollárt veszíthetnek anélkül, hogy tönkremennének. — A gyermekekre most nincs szük­ségünk; később úgyis ügy­feleink lesznek”. A nagy kaszinó-szállók ma is magukhoz vonzzák a show- üzlet ismert neveit. Ha vala­mely fiatal csoportnak az a célja, hogy felfedezzék és az újság első oldalára kerüljön. Las Vegas nem megfelelő hely számára. Itt szuper­sztárokat akarnak, a szuper­sztárok hozzák a szuper­pénzt A játék mellett a házas­ságpiac Las Vegas egyik leg­jövedelmezőbb üzletága. A híres sétány mentén ott lát­hatók a neonnal megvilágí­tott rózsaszínre és égszínkék­re festett „Wedding-chapel”- ek (esküvő-kápolnák). Rikító plakátok hívják fel a figyel­met a házassági ceremóniák­ra, a gyűrűkre, megfelelő parkolóhelyekre, esküvői ru­hákra, és a „papra”, aki ol­csóbb, mint versenytársa. — Múlt évben 44 367 házasságot kötöttek. A város erkölcsi éghajla­táról már sokat írtak. Nos: a látogatót, aki a legkisebb szabálytalanságot követi el a játékban, a kaszinóból és ezzel együtt Las Vegasból kiutasítják. Minden sarkon olvashatjuk a figyelmezte­tést: „Óvakodjunk a mari­huánától! Ha marihuánát ta­lálnak nálad, 20 évi börtönt kapsz! A kábítószereladást halállal büntetik!” Las Vegas vigyáz a hírére i . A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom