Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-20 / 295. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér' Dunántúli naplő xxvi.évfolyam,295.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo.dec 20.,szombat Téli szünidő Az idei tanévben a nép­számlálás miatt az általános és középiskolákban az átla­gosnál jóval hosszabb lesz a téli szünidő: az ünnepnapok­kal együtt összesen 25 napig tartózkodnak otthon a tanu­lók. A gyermekek öröme egy­úttal a szülők gondját is je­lenti, mert ebben az időszak­ban bizony jelentős nevelési többletfeladatokkal kell meg- birkózniok. Az év közben kialakult családi életritmus jelentősen megváltozik: a gyermekek idejük nagy részét otthon töltik, s hála a sok ünnep­napnak, megnő az az idő­mennyiség is, amit az egész család együttesen tud eltöl­teni. Ennek jelentősége kü­lönösen nagy. Év közben a szülőt és a gyermeket össze­kötő. összetartó közös élmé­nyek mértéke rendkívül ala­csony. Az együttesen eltöltött idő rövidsége miatt sok szülő keveset tud gyermeke igazi problémáiról, valóságos ér­deklődéséről, értelmi és ér­zelmi fejlődéséről, baráti kö­réről, s minderre csak akkor szokás rádöbbenni, ha a fel­színi problémák között meg­lepetésszerűen valódiak is felbukkannak. Minden szünetben az egy­szerűségében is legfontosabb szülői törvény: minél többet együtt lenni a gyermekkel! Ez nem csupán a serdülőko­ri — szülőkkel szemben is — fokozott érzelmi igények miatt fontos, hanem a gyer­mek sokoldalú megismerése miatt is. Kevés annál tanul­ságosabb dolog van. mint tu­datosan megfigyelni a kis­gyermeket játék közben, a nagyobbat pedig munkája so­rán. Érdeklődésük irányult­ságáról. annak mélységéről és tartósságáról rendkívül érdekes — és a nevelésben igen jól hasznosítható — ta­pasztalatokat szerezhetünk a szünidő kínálta lehetőségek alkalmával. Az érdeklődési körrel kapcsolatban is első­sorban a megismerést, meg­figyelést kívánjuk hangsú­lyozni. mert annak irányítá­sa. esetleg a gyermek elle­nére történő alakítása már inkább okozhat kudarcot, mint eredményeket. A gyermekkel való együtt- lét átmeneti megnövekedése miatt szükséges fokozott fi­gyelemmel lennünk néhány lélektani, pedagógiai ténye­zőre. így nem lehet eléggé hangsúlyozni a türelem fon­tosságát. Sok szülő már most kiskorában azt várja el gyer­mekétől. hogy olyan legyen, amilyenné nevelni szeret­nénk. A gyermeki „rossza­ság” egyik eredője az, ha olyan viselkedésre kénysze­rítjük. ahogyan egy gyermek képtelen viselkedni; — gon­doljunk erre, mielőtt a nagy­számú ünnepi társaság vala­melyikébe beültetjük szegé­nyeket. és illedelmes, felnőt- tes viselkedést igényelünk tőlük! A felnőttkor türelmetlen­ségével magyarázható az ál­landó parancsolgatás és az állandó tiltás is. Ilyen hosz- szú szünetben különösen sok tiltással találkoznak a gyer­mekek: ne csavarogj; ne szánkózz utcán; ne hógo­lyózz! — s nem csoda, hogy a tilalomözön sok esetben éppen túlméretezettsége mi­att hatástalan. Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne éljünk a tiltó szóval, de meg­gondoltan, hogy a gyermek is érezze annak valóságos súlyát; ahol lehet, ott pe­dig inkább a beláttatás és a magyarázat eszközét alkal­mazzuk. A bánásmód rendszeres­ségére, következetességére azért is szükséges nagy gon­dot fordítanunk, mert az ünnepnapokon, de a szünet többi napján is — bár a tanulóknak a szünet minden napja ünnep! — az életrend eltér az átlagostól, így álta­lában megváltozik a felkelés és lefekvés rendje. Kívána­tos, hogy minél kevesebb ilyen eltérés legyen, mert annál kisebb zökkenővel tör­ténik majd a szünet utáni iskolai újrakezdés. A tipikus szünidei beteg­ségek közé tartozik a végki­merülésig történő, válogatás nélküli tévézés. Ennek jól­ismert problémáit csak ket­tővel toldjuk meg: a gyer­mekek egyrészt szelektálás nélküli zsúfolt ingerhalmaz­hoz szoknak hozzá, másrészt — s nagyrészt az előbbi ok miatt — a túl sok ismeret és benyomás feldolgozatlan, fel­színes marad. Tudjunk tehát erősek lenni a műsorok vá­logatásában és kihagyásá­ban! A szünidő természetesen nemcsak kikapcsolódás és szórakozás, hanem aktív ta­nulói tevékenység is. Az át­lagosnál hosszabb szünet mi­att az átlagosnál nagyobb a felejtés veszélye is. Fontos szülői teendő a kapott isko­lai feladatokról — házi dol­gozatokról, kötelező olvas­mányokról, kidolgozandó té­telekről — történő tájékozó­dás. Azok elvégzésének terv­szerű, időarányos beosztásá­hoz főleg a kisebbeknek kell segítséget nyújtani. A felada­tok mennyiségét nem célsze­rű magánszorgalomból meg­növelni, mert az iskola álta­lában biztosítja az optimális megterhelést. Talán még leg­inkább a tanulói érdeklődést kiegészítő szakirodalom aján­lásával lehet növelni a szün­idő hatékonyságát. Ha a gyermek tanulmányi munká­ját figyelemmel kísérjük, ne feledjük el, hogy a követke­zetesség az egyik legfonto­sabb fegyverünk, míg a fel­nőtteknél oly gyakori gúnyo­lódás sokszor végleg elveheti a gyermek kedvét a munká­tól, a szidás pedig az egyik legjelentősebb erőforrástól, az önbizalomtól fosztja meg őt A szünidőben a közvetlen munkavégzésben is megnő a tanulók szerepe. Ennek so­rán erőn felüli munkameny- nyiséggel éppúgy helytelen megterhelni őket, mint agy on­dód elgetni. A többi család­tagért végzett munka jelen­tős gyermeki örömforrás, sa­ját gyermeki örömforrás, sa­ját hasznosságának tudatát növeli meg. Sok felnőtt nem gondol arra, hogy a munká­ra is nevelni kell: türelem­mel, fokozatosan és rendsze­resen. Nem is egyszerű dolog te­hát a szünidő értékes eltöl­tése úgy, hogy az gyermek­nek, szülőknek egyaránt örö­met okozzon. A szülők való­ban az átlagosnál töményeb­ben találkoznak a nevelési problémákkal, s ezért kell még a vakációra is felkészül­ni. Ha aztán e felkészülés eredményes volt, s sikerült megvalósítanunk a kikapcso­lódás, a tanulás és a munka összhangját, ha nemcsak fi­zikailag tudtunk együtt len­ni gyermekünkkel, akkor nemcsak a második félév jó alapozását segítettük elő, ha­nem a szülő—gyermek kap­csolat tartalmasabbá válását is. Bárdi Lásd« Kész a dombóvári kórház mm (Tudósítás az 5. oldalon) Kádár János visszaérkezett Prágából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására — Gustav Hüsák, a CSKP KB első titkára magyarországi lá­togatásának viszonzásaként — baráti látogatást tett Prá­gában. pénteken visszaérke­zett Budapestre. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent Biszku Béla és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, Pák Szón« Csői az Elnöki Tanács elnökénél Losonczi Pál, a Népköztár­saság F.lnöki Tanácsának el­nöke pénteken az országház­ban fogadta Pák Szong Csol-t, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­rét és kíséretét. Ugyancsak fogadta Pák Szong Csol-t pénteken Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke. Nehezen járhatók az utak Baranyában Vágányra helyezték a kisiklott mozdonyt Csak részlegesen közlekednek a hegyi autóbuszjáratok Csütörtökön éjjel és pén­teken havazást, havasesőket jelentettek a Misinai Me­teorológiai állomásnak, a me­gyében lévő megfigyelő pon­tokról. A szél is erősödött s így a közutak állapota je­lentősen rosszabbodott a me­gyében az elmúlt napom A KPM pécsi hószolgálatának tájékoztatása szerint a 6-os úton már a reggeli órákban átfúvások keletkeztek, külö­nösen Mecseknádasd és Zen- gővárkony közötti útszaka­szon. A 6-os út patacs—pel- lérdi elágazó közötti szaka­szán délutánra már csak egy sávon volt járható az út. — Ugyancsak nehezen járható a szederkény—pécsváradl út Erzsébet és Pécsvárad közötti szakasza, valamint a hird— szászvári út Hosszúhetény és Zobák közötti szakasza. Pon­tos képet a hószolgálat sem adhatott, hiszen az erősödő szél a kisebb hófúvások miatt állandóan változott a helyzet az utakon. Nappal és éjszaka is nyolc motoros hóeke, egy hóturbi­na, egy hómaró, hét hóekés traktor és 50 vontatott hóeke dolgozott az utak tisztításán. A szegedi kivételével minden távolsági autóbuszjárat elin­dult Pécsről pénteken reggel. Ugyancsak megérkeztek a más megyéből jövő távolsági autóbuszok is. A pécsi köz­lekedésben a délelőtti órák­ban nem volt fennakadás, a havazás miatt azonban dél­utánra már csak részlegesen közlekedtek a hegyi járatok. A bálicsi és donátusi autó­busz csak a bódéig, a dain- doli pedig Istenkútig közle- j kedett. A Misinára és Dömör- kapu felé csak közvetlenül az utak sózása után tudtak elindulni a járatok, de csak a pálosokig, valamint az üdü­lő szállóig jutottak el. Járat­kimaradás volt az István-ak- nai bányász járatoknál és Va­sas II-t se tudta megközelí­teni délután a 14-es autó­busz. A síkos, nehezen járható utakon gyakran késtek az au­tóbuszok, a tegnapi napon. A Köztisztasági Vállalat egész nap sózta az utakat és azon­nali segítséget küldött, aho­va a 12-es AKÖV fő forga­lomirányítója kérte. Megyénkben a pécs—béta­széki vasútvonal kivételével mindenütt közlekedtek pén­teken a vonatok. Mint már tegnapi lapunkban hírt ad­tunk róla, szerdáról csü­törtökre virradó éjjel, két mozdony kisíklott a Palota- bozsok és Báta közötti vasúti pályán. Pénteken megérke­zett Budapestről a mozdony­kiemelő daru, amelynek se­gítségével a délutáni órákra sikerült az egyik mozdonyt vágányra emelni. A mentési munkálatokon egész éjszaka dolgoznak, és ma reggelre valószínűleg sikerül a másik mozdonyt is kiemelni és Bá- tára vontatni. A még mindig hófúvásos akadályokkal teli vágányok megtisztításán több százan dolgoztak tegnap és az éjszakai órákban. A MÁV segítségére sietett a katona­ság és a környékbeli lakos­ság is. A fokozódó szélben és hidegben rendkívül nehéz kö­rülmények között folyt a pá­lyatest felszabadítása, hely­reállítása. A munka nagyon lassan halad, hiszen ismét esik a hó. Húszéves a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Tizenhatezer vagon kenyérgabona Tegnap délután az Olim­piában ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a vállalat két évtizedes fenn­állásáról. A fogadáson meg­jelent Novics János, az MSZ- . MP Megyei Bizottsága tit­kára, Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Elmon­dotta, hogy 1949. december 21-én került sor a megyé­ben 40 malom államosítására. A sok kisebb-nagyobb malom kapacitása alig több, mint egyharmad részben volt ki­használva. Ezért a malmok több mint háromnegyedét megszüntették és a berende­zéseket a megmaradt 9 ma­lomban használták. Később az elavult gépeket modern berendezésekkel váltották fel, így a húsz év előtti terme­lékenység több mint három­szorosára, az átlagos napi tel­jesítmény 10 8 tonnáról 43.5 tonnára emelkedett. Az 1950-ben alakult Ter­ményforgalmi Vállalat akkor 540 vagon tárolási kapacitás­sal rendelkezett, az idén már 16 ezer tonna kenyérgabonát vett át és raktározott. Az idei jó termés tárolásához még ez sem elegendő — 4000 vagon­nal kénytelenek a szabadban tárolni. Ezért szükséges már 1970-ben új beruházások épí­tését megkezdeni. A tervek szerint megvalósítják a mo­hácsi 75 tonna napi teljesít­ményű malom, az ugyancsak Mohácson épülő 2000 vago- nos siló és 240 tonnás napi teljesítményű, korszerű ta­karmánykeverő üzem felépí­tését. Végezetül méltatta a vál­lalat 20 éves működése alatt elért eredményeit, amely 5 élüzem, 3 kiváló vállalat cím elnyerésében jutott kifeje­zésre. Köszönetét mondott a vállalat összes munkásának, akik közül 66-an 20 éve a vállalatnál dolgoznak. Elis­merését fejezte ki Szendrő Károlynak, aki 18 esztendeje vezeti a baranyai vállalatot. Ezután jutalmazásra ke­rült sor: 186 dolgozó között 187 ezer forintot osztottak szét Pécsett újabb lakóhazak épülnek a Majlálh utca vonalában épült gyorsforgalmi út déli szakaszán. Ezekben a napokban a gépek az egykori Majlátli utca romjait takarítják •1 és rövidesen megkezdik az új lakóépületek alapozásáé k 4 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom