Dunántúli Napló, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Dunántúlt ttttt» nA Jogi tanácsadó Sa. B. pécsi olvasónk kér­dése: a lakás bérlőjének milyen javítási kötelezettsé­gei vannak? Hol szabályoz­ták a bérlő kötelességeit? A bérlőt terhelő javítási munkák a lakás karbantartá­sa keretében különösen a következők: a vízvezetéki csapok tömí­tése, tüzelőberendezés használ­hatóságának biztosítása (cse­répkályha, vaskályha, taka­réktűzhely), a nyílászáró szerkezetek zá­rainak (ablakok, ajtók), a villamossági berendezé­sek állandó használhatóságá­nak biztosítása és azok pót­lása (kapcsolók, konnektorok, lámpahelyek stb.) a íal festésének és vakola­tának, a meleg és hidegpad- lónak épségben és tisztántar­tása, a redőnyök jó állapotban tartása, a WC-, mosdó-, fürdőszoba és zuhanyozóberendezés, va­lamint azok tartozékainak használható állapotban tartá­sa, gáz- és villanytűzhely, víz­melegítő, melegvíztároló üzemképes állapotban tartá- sa, a pincerekesz, fáskamra, válaszfalain a hibák kijaví­tása stb. Abban az esetben, ha több bérlő használja a helyisége­ket, akkor a karbantartási, javítási kötelezettség a bér­lőket egyetemlegesen terheli. A bérlőnek a most ismer­tetett kötelezettségeit a 15/ 1957. (III. 7.) Korm. sz. ren­delet szabályozza az 53. §-á- ban. Ugyanígy szabályozva vannak a tulajdonosnak a kötelezettségei is. Az illetékesek válaszolnak 1969. december 3. „Valaki kerestetik” I „Megfelelő közlekedést kérünk” Megvan P. J.-né a községükben 1949-ben megalakult terme­lőszövetkezetnek volt a tag­ja a megalakulástól egészen 1955. év végéig. Közben másfél éven át munkakép­telenségi járadékos volt. Kilépését követően munka- viszonyba lépett és jelenleg is dolgozik. Gyakran bete­geskedik, sokat van táppén­zen. Kérdése, hogy ha meg­rokkan, akkor a termelő- szövetkezetben eltöltött évelt is figyelembe veszik-e a nyugdija megállapításánál? Igen! A termelőszövetkezet­ben eltöltött éveket a rok­kantsági nyugdíj megállapítá­sánál figyelembeveszik, ha a jogszabályi feltételek fenn­állnak. Tehát, ha a termelő- szövetkezetnek egész éven át tagja volt és az évi nyolcvan munkaegységet megszerezte. Nem lehet beszámítani azt az időt, amíg munkaképte­lenségi járadékban részesült. Ezen időre nem fizetett nyug­díjjárulékot, s nem is teljesí­tette az előírt munkaegysége­ket. így a termelőszövetke­zetben eltöltött évek száma csökken azzal az idővel, amíg járadékos volt. Arról is tájékoztatjuk, hogy nyugdíját az 1966. évi 30. sz. tvr., a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alapján lehet csak megállapítani.' E jog­szabály teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetben el­töltött éveket és az ipari biz­tosításban szerzett időket egybe lehessen számítani. A nyugdíj összegét is e jogsza­bály rendelkezései szerint I kell megállapítani. A terme- lőszövetkezéti nyugdíjtörvény nem ismeri a résznyugdíj és a teljes nyugdíj fogalmát, így a számítási módja is el­tér ettől. A rokkantsági nyug­díj legkisebb összeg harma­dik csoportos rokkantság ese­tén négyszáz forintnál nem lehet kevesebb. A MEGYESZER Vállalat főmérnöke által tett nyilat­kozattal nem értünk egyet, mert a vállalat a villanyosz­lop, áthelyezésének helyét ismerte Az október 1-én megtartott helyszíni megbeszélésen a MEGYESZER Vállalat képvi­seletében Molnár Gyula elv­társ, a Baranya megyei Fod­rász Ktsz, a Járási Tanács VB építési és közlekedési csoportja, ipari csoportja és a drávaszabolcsi tsz mint ki­vitelező vett részt. A meg- j beszélés előtt már egyértel- i műén tisztázott volt az. hogy j a kapcsolóberendezést a í Fodrász Ktsz pavilonjának j déli falába kell elhelyezni. | A fentemlítelt megbeszélés tárgyát az képezte, hogy a ! ktsz hozzájárul-e az áthelye­zéshez vagy sem. Mivel a megbeszélés alkalmával a Fodrász Ktsz ehhez hozzá­járult, a MEGYESZER Vál­lalat képviselője a munka elkezdését október 6-ra ígér­te. Ezt az ígéretét a meg­beszélést követő két hét után megismételte. Ezen a megbeszélésen az áthelyezés időpontját is rög­zítettük, ugyanis figyelembe kellett venni a Fodrász Ktsz szünnapját. Feltételezzük, hogy a MEGYESZER Válla­lat főmérnöke nem tudott er­ről a megegyezésről, mert különben nem tette volna ezt a nyilatkozatot Reméljük, hogy a megálla­podásnak a sajtóban történő közzététele most már elég megevőző lesz ahhoz, hogy a MEGYESZER Vállalat kap- " csolóberendezést a fenti szer­vek által kijelölt és a ME­GYESZER Vállalat előtt is­mertté vált helyen helyezze el. Fekete Ferenc a Siklósi járási Tanács VB építési és közi. csoportjának vezetője. „Nyissák ki az Alkotmány utcát” Balesetveszélyes A Sörgyár bővítésével kap­csolatos építkezésnél egy to­ronydaru dolgozik, mely az úttest felett is üzemel és ez a közlekedésre balesetveszé­lyes lehet. A rendőrkapitány­ság nem lát lehetőséget az ideiglenes jellegű közleke­dési korlátozás megszünteté­sére. Hirdi Ferenc a Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályának vezető főmérnöke l| járat nem indokolt Nagytótfalu lakóinak szál­lítását az utazások céljaként kétfelé kell bontani, egy Sik­lósra irányuló munkásszállí­tásra és egy Nagyharsány, Villány vasútállomás felé irá­nyuló utazási igényre. Ez utóbbi alatt a községi köz- igazgatási központba, az egészségügyi intézményekhez, a körzeti általános iskolához, | továbbá a villányi vasút­állomási csatlakozáshoz fű­ződő igényt értjük. A terület közlekedésének kialakításakor a fenti két­irányú szállítást kell figye­lembe vennünk, ezért a ta­nulók és a villányi csatla­kozást igényiek részére Sik­lósról Nagytótfalu—Nagy har­sányon át járatot indítottunk Villányba. Iskolai előadások napján e járaton kívül — ve­le azonos időben — Siklósról Nagytótfalun át Nagyharsá- nyig tanulójáratot is közle­kedtetünk. A menetrend ki­alakításánál figyelembe vet­tük a Járási Tanács vb mű­velődési csoportja, valamint az építési és közlekedési cso­portja által javasolt időpon­tokat úgy, hogy közben csat­lakozást biztosítottunk Vil­lány vasútállomáson vonat­hoz, illetőleg Siklóson más autóbuszjáratokhoz. Azoknak az utásoknak a részére, akik csak rövid ideig kívánnak tartózkodni a kör­zeti központban, sajnos csak átszállással tudunk közleke­dést biztosítani, figyelemmel arra, hogy ezek száma egy- egy járatra vonatkoztatva el­enyészően csekély. A cikkben említett 7 órai Siklósra induló járat forgal­mának megszüntetését az tet­te szükségessé, hogy a Járási Tanács vb művelődési cso­portja Nagytótfalu tanulóit — az eddigi igénybe vett sik­lósi általános iskola helyett — Nagyharsányba körzetesí- tette. Járatunkat — mert közvetlen célja eddig is a tanulószállítás biztosítása volt — továbbra is erre a célra kellett igénybe ven­nünk, de a célállomás a kö­zöltek miatt már Nagyhar- sány lett. A dolgozók szállítását az eredetileg is a siklósi mun­kásszállítást biztosító 2710/542 számú járatunkkal végezzük. A tanulójárat egyébként sem volt teljes egészében alkal­mas munkábajárásra, ugyan­is jellegéből fakadóan nem az év minden munkanapján, hanem csak iskolai előadá­sok napján közlekedett. A terület közlekedésének ismeretében a Siklós és Mo­hács közötti távolsági forgal­mat is lebonyolító járatok nagytótfalui betérítését nem tartjuk kivihetőnek, mert az egy-két utas érdekében a já­ratot igénybe vevő 40—50 utasunkat kellene indokolat­lan többlet költséggel sújta­nunk. Az érvényes díjszabás szerint ugyanis a járati útvo­nalon az autóbuszban tar­tózkodók az útirányba eső kilométer növekedést kötele­sek megfizetni. Üj járatok forgalomba ál­lítását jelenlegi gépkocsiállo­mányunk sajnos nem teszi lehetővé és azt a nagytótfa­lusi utasok száma nem is in­dokolja. ezért a napközbeni szállítást továbbra is csak siklósi átszállással tudjuk biztosítani. Laki Pál a 12. sz. Autóközlekedési Vállalat szakosztály- vezetője Leveleink nyomában Egyezkedni kellett volna Szerkesztői üzenetek — Értesítjük Mohács város, valamint Babarc, Bár, Dunafal- va. Boly. Dunaszekcső. Erdős­márok, Feked Gerjsdlak. Gör- esönydoboka, Hímesháza, Homo­rúd, Kisnyárád, Kőik cd. Lány­csók, Liptód, Majs, Maráza. Nagynyárád, Palotabozsok, Som­berek, Szajk. Szék cly szabar, Szebény. Szűr, Töttös, Udvar, Vélném! és Sárhát lakosságát, hogy Mohács, Tolbuhin u. 65. sz. alatt pébé körzeti szerelési kirendeltséget létesítettünk. Üj gázkészülékek bekapcsolására és javításokra vonatkozó igényeket — az ügyintézés meggyo-sitása érdekében — a körzeti irodában szíveskedienek bejei inteni. Dél­dunántúli Gázgyártó és Szolgál­tató Vállalat. (x) — Áramszünetet tartunk háló­zatépítés miatt Peterd község­ben 1969. december 5—15-ig min- tómap 7—16 óráig.’ (x) Imre Antalné levelére üzenjük: igaz, a Csillag ét­terem rövidesen kisvendég­lő lesz, de az ott étkező nyugdíjasok és előfizetéses étkezők hátrányt nem szen­vednek, ha pár méterrel ar­rébb, az Otthon étkezdét veszik igénybe, ahol minő­ségileg ugyanolyan étke­zést biztosítanak a részük­Dr. Sinkó Ottó tanács­tag: Az Esze Tamás utca sarkán lévő ház megrogy- gyant és le kell bontani. Az Ingatlankezelő Vállalat a munkát rövidesen megkez­di és ha befejezte a bon­tást, azonnal átadják a gép­járműforgalom részére az utcát * Kiss József Szentlőrinc: Ha bevonulása előtt volt 6 hónapi munkaviszonya, ak­kor beszámít a katonaide­je a nyugdíjidőbe. * S. Józsefné Pécs: A ve­gyestulajdonban lévő ház fenntartásával, karbantartá­sával kapcsolatos költsé­gek közösek. V. Dénes Boly: Panaszá­val forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságá­hoz, mivel szerintünk is he­lyesen számította ki a sza­badságidejét a leírtak alap­ján. * Somogyi Béla u. 6: A visszalévő 14 lakást a jövő héten bekapcsolják a gáz­szolgáltatásba. * Szabó Margit Siklós, Já­rási Könyvtár: A szövet­kezet a számlaeltéréssel kapcsolatos panaszát felül­vizsgálta és megállapította, hogy valóban túlszámlázás történt, ezért a számla vég­összegét a valóságnak meg­felelően módosította és a számla benyújtóját írásbeli , figyelmeztetésben részesí­tette. * Szénásy Ferenc Pécs, Perczel u. 15: Szőnyegtisz­títással kapcsolatos rekla­mációját a Pécsi TEMPÓ Ksz vezetője jogosnak tart­ja és a kártalanítás összegét I nyolc napon belül folyósít- 1 Ja­Vajszló község 18 ház, il­letve telek tulajdonosa az alábbi panasszal fordult szer- I kesztőségünkhöz. „Egy régebbi, még az év elején hozott A 438/2/1969. számú községi és járási ta- | nácst határozat elrendelte a j vajszlói Kossuth Lajos utca általunk beépített, tehát sa- ■ ját tulajdonunkat képező in- ! gatlanok egy részének kisa­játítását, új utcanyitás és társasházak építése céljából. A kisajátítás (mely kijelölés formájában már meg is tör­tént) egy felől a konyha­kertjeink lényeges megcson­kítását, másfelől az e terü­letre eső ólak, fáskamrák stb. szanálását vonja maga után, melyek nélkül ingat­lanjaink visszamaradó része közvetlen háztáji gazdálko­dás céljaira alkalmatlanná válik.’’ A továbbiakban egy 1965- ben megjelent rendeletre hi­vatkoznak, mely szerint a tu­lajdonos kérelmére az egész ingatlant ki kell sajátítani, ha annak visszamaradó ré­sze eredeti céljainak már nem felel meg. Ezzel szem­ben, — mint írták, — a köz­ségi tanács csak az általa ki­sajátított ingatlanrész nagy­ságának megfelelő kártalaní­tást hajlandó számukra biz­tosítani. Kiss Gyula a Vajszlói Ta­nács vb-elnöke éjőbb egy térkép, pontosabban a még 1967-ben készített és a ta­nácsülés által akkor elfoga­dott közságrendezési terv be­mutatásával bizonyította a kisajátítás jogosságát. — Nagyon sok érv szól amellett, hogy a Kossuth Lajos utcát jelöljük ki a már említett létesítmények meg­valósítására, — mondotta. — Mert pusztán az a tény, hogy Vajszló az általános iskolák továbbá az egészségügyi in­tézmények és az erdőgazda­ság körzeti központja, már eddig is sok problémát oko­zott az építkezési igények kielégítésében, illetve az er­re alkalmas telkek kijelölé­sében. Ami pedig a közeljö­vőt illeti, épülőben van már az 1000 férőhelyes hizlalda, amit soron követ majd a húsfeldolgozó üzem létesíté­se is, melyek azon túl, hogy nagy területeket igényelnek, már jó előre megkövetelik az új lakóházépítésekre alkal­mas telkek időbeni biztosítá­sát is. Ezt pedig csak úgy tudják megoldani, ha a kertes kis családi házak helyett, ki­sebb területet igénylő tár­sasházakat építenek. — És erre nyilvánvalóan sokkal alkalmasabbnak mu­tatkozott a Kossuth Lajos utca amúgy is nagy terüle­tet elfoglaló kertjeinek rész­beni kisajátítása, mint a so­rompón túli építkezés, ami éppen az említett nagyará­Sehol nem találom az igazamat? Hat esztendeje lakom Erzsébet- te:epen, a Székely utca 4. számú házban. Soha senkivel nézetel­térésem nem volt, mint ahogy j Pécsbányatelepen ledolgozott 20 I évem alatt sem. Az utóbbi idő­ben mégis kénytelen vagyok fü- höz-fához szaladgálni, igazamat keresni egy talán jelentéktelen­nek tűnő „fülemüle per” miatt. Egy 6 lakásos házban lakom. Két-két lakó közösen használ egy kijáratot. Az enyémet azon­ban önkényesen elvette Istóko- vics István nevű lakótársam az­zal: helyén építeni akar. Nem vagyok olyan ember, akivel nor­mális körülmények között ne le­hetne megegyezni, de az agresz- sziv önkényeskedés és az, hogy az új épület alapjának kiásása veszélyezteti, megrokkanással fenyegeti az én házamat is, vé­dekezésre kényszerít. Már többször voltam a Hl. kerületi Tanácsnál. Bár az itteni tanácstag támogatta igazamat, semmi intézkedés nem történt. Csak ígérték, hogy majd kijön­nek megnézni. Egy alkalommal a Dunántúli Napló újságírója ki­hozta Bata Imrét, a tanács jog­ügyi dfőadóját, aki teljes mér­tékben ieazat adott nekem, és Ígéretet tett arra, hogy , megvé­denék lakótársam őnkényeskedé- se ellen, ö azonban vidáman ássa tovább a volt közös kljá- Fa*°*» , gúnyosan mondja: me­hetek akarhova, mert neki el­______________________________________intézik az „ismerősei”. A többi lakótársam, párttitkár, tanácstag, jogász nekem ad iga­zat — ennek ellenére tényleg mehetek akárhová? Nem talá­lom igazamat? Tudom, hogy egy „fülemüle perrel” nem foglal­kozhat mindenki — én azonban 20 évet dolgoztam a bányában, szeretném nyugodtan letudni öregkoromat. Palotai György bányanyugdíjas. I nyú községfejlesztés. miatt nagyon megnehezítette volna az áruforgalom lebonyolítá­sát, — mondotta. — Ezt an- ' nakidején meg is értették az ; érdekeltek és elfogadták a I tervünket. Elfogadták ugyan, de mint mondotta a későbbiek folya­mán többen megváltoztatták álláspontjukat. — Ez év tavaszán behív­tunk minden érdekeltet, hogy nyilatkozzanak: csereingat­lant, vagy pénzbeni kártala­nítást kívánnak-e a kisajátí­tott négyszögölek ellenében. Az ajánlatunk is kedvező volt. A kisajátított terület nagyságának háromszorosát adtuk volna kárpótlásul, s azt is belterületen, a kisajá­títás helyétől mindössze 400 méternyire. Ezt követően legutóbb, a kisajátítást közvetlenül meg­előző, úgynevezett egyezkedő tárgyalásra is meghívták az érdekelteket, de ez a kísérlet is eredménytelennek bizo­nyult. — Két személy kivételével a többiek kivonultak a ta­nácseremből, ami után csak az a választásunk maradt, hogy a járási tanáccsal egyetértésben, a távollétük­ben hoztuk meg a kisajátí­tási határozatot, mondotta. A kisajátítás ténye ellen természetesen fellebbezéssel élhetnek az érdekeltek, de már csak peres úton. E he­lyett talán még is jobb lett volna, ha az egyezkedés út­ját választják, ami vélemé­nyünk szerint is méltányos, az érdekeket messzemenően figyelembe vevő ajánlatokat tartalmazott. P. Gy. Külön ár Hidason Közleményekből és a Napló egyik cikkéből olvastam, hogy a propán-butángáz ára az egész országban egysége­sen 33 forint. Ennek ellené­re már két esetben a hidasi cseretelepen 35 forintot fizet­tem egy-egy palackért. Ami­kor megkérdeztem, hogy ez-e a hivatalos ára, azt a választ kaptam, hogy nem, de ná­lunk ennyi. Megjegyzem, hogy másodszor már két ta­nút is vittem magammal, hogy a fentieket bizonyítani is tudjam. Bár az is igaz, hogy az egész község 35 fo­rintért kapja azt a palackot, melyet Mecseknádasdon vagy Bonyhádon 33 forintért kap meg. Papp László Mini ebéd A Mecsek Étteremben ét­kezem. Ebben a vendéglőben mini ebédeket főznek, pedig nem gyermekek, hanem fel­nőttek ebédelnek ott. Olyan kevés a főzelék és a húsadag, hogy két éves gyermeknek sem fedezné a kalória- és vi­taminszükségletét még három órára sem. Mi, kb. fél 3-kor megéhezünk. Nem csoda, hi­szen a hús 2—3 szem, fele annak is ehetetlen, a főzelék 3 kanál, abból is fele rán­tás. Még burgonya vagy bab is kevés van benne. Igazán annyi a fejadagja egy dolgozó embernek? Adamovits Sándomé Pécs, 14. Posta Ipari röntgenezést vállal A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VALL. SZERELŐIPARI FÖÉPlTÉSVEZETÖSÉGE Roncsolásmentes hegesztési varratvizsgálatokat rövid határidőre vállalunk. Cím: PÉCS. RÁKÓCZI ÜT 56. Telefon: 10-39/149 mellékállomás r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom